Budapesti Közlöny, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1872-11-01 / 251. szám

Jól tudom ugyan, hogy szigor tanúsítása által azon veszélynek tesszük ki magunkat, hogy a nö­vendékek száma kevesbü­lni fog, de ezen engedé­­kenységi ok, mely sehol sem lenne becsületes, legkevésbé állhat meg az állam intézeteiben, me­lyek nagy részben a közönség költségén tartatnak fenn, hogy mintákul szolgáljanak a magánintéze­tek számára, s hogy fentartsák a tanulmányok színvonalát. Tehát azt akarom, hogy az utolsó nyilvános vizsga folytán a nemképesekül felismert növendé­kek az alsóbb osztályban tartassanak meg, vagy irgalmatlanul zárassanak ki a lyceumból. Az es­küdtszék jelentést intézend az igazgatóhoz s az igazgató, midőn kizárásról leend szó, jelentést teend a ministernek. Az ösztöndíjasok szintúgy alá lesznek vetve e szabálynak, mint a többiek. Az állam, mely azokat ingyen részesíti nevelésben, nem költhet el hiába­ oly segélyforrásokat, me­lyek érdemesebb egyéneket illetnének meg, s va­lamint az kiszabja, hogy csupán képességi vizsga után adományoztassanak ösztöndíjak, a fölött is őrködnie kell, hogy azok csak azon feltétel alatt tartassanak fenn, ha valaki azokra folyvást érde­messé teszi magát. Legközelebb írni fogok önnek az ismétlő tanítók tárgyában; e perczben kísérleteket teszek, me­lyekről önnek számot akarok adni. Nehézségekkel találkozom ugyan, de e tárgyban makacsságot fo­gok tanusítni, mivel itt családunk legnagyobb ér­dekeiről van szó. Bármine legyen is szenvedélyünk a tudományok s az irodalom haladása s az oktatás javítása iránt, folyvást a sajátkép úgynevezett ne­velés, gyermekeink erkölcsi nevelése képezi az én s az ön gondosságainak legfőbb tárgyát. Fogadja ön stb. A közoktatás, a kultus és a szépművészetek mi­­nistere Jules Simon. A „Tímea” párisi levelezője oct. 27-ről a követ­kezőket írja : „A párisi gróf még mindig Chantillyban van Aurnale hggel, s az év végéig ott szándékozik maradni. ” Az Orleans hgek barátjai azt állít­ják, hogy a párisi gróf nem szándékozik manifes­­tumot bocsátani ki. A pénzügyministernek a legutóbbi kölcsönre vonatkozó jelentése hihetőleg nem fog közzété­tetni, míg csak a kamra össze nem elend, azon­ban úgy látszik, hogy tartalmának fontosabb ré­sze benn fog foglaltatni a legközelebbi elnöki üzenetben. A franczia sajtóban számos vitatások tárgyát képezik azon alkotmányi tervek, melyeknek a jövő ülésszakban leendő előterjesztését várják. E tervek főleg Thiersnek élethossziglani elnökké ki­­neveztetésére, egy alelnök választására, egy felső­ház felállítására, a nemzetgyűlés részleges meg­újítására s az átalános szavazatjog megszorítá­sára vonatkoznak. Azonban a különböző parla­menti pártok határozatait illető összes közlések elsietettek, mivel még eddig igen kevés követ tért vissza a vidékről, s még eddig semmiféle pártér­tekezletek sem tartottak.“ A „Journal Offíc.“ megemlíti, az „Indep. Beí­gérnek egy oct. 25 ről kelt párisi levelet, melyben az állíttatik, hogy a lafairei helyőrségben egy felsőbb tiszt lakásán a legutóbbi választások ideje alatt több más tisztek jelenlétében egy, a hadügy­miniszter táborkarához beosztott főbb tiszt élénk bonapartistikus rokonszenvet fejezett ki, ugyan­ekkor kijelentvén, hogy Cissey tábornok s több más tábornokok szintén pártolják a honapartisti­­kus ügyet. Most a „Journal Officiels“ kijelenti, hogy az ezen alkalommal jelen volt személyek önként, s egyhangúlag tiltakoznak az „Independ. Belg.“ levelezőjének állításai ellen. A Nantes-ben megjelenő „Esperance du Peup­­le,“ mely Chambord gróf félhivatalos közlönyé­nek tekintetik, az orleanistákat arra hívja fel, hogy fusiót létesítsenek a legitimistákkal. Szerinte az Orleans herczegek nem maradhatnak továbbra is hallgatásban, hanem vagy forradalmároknak, vagy legitimistáknak kell magukat nyilváníta­­niok, s ez utóbbbi esetben szívvel lélekkel s kard­dal segíteniük kell Chambord grófot. 2012 ANGOL ÜGYEK, London, oct. 30. Oxfordban (Izlandban) egy cholera eset fordult elő, mely halállal végződött. n­émet ügyek. Mint a „Times“-nak Berlinből oc­. 2- től táv­­irják, Bancroft egy levelet intézett a császárhoz, melyben köszönetét fejezi ki neki, Grant elnök és az amerikai nemzet nevében, azon fáradozásáért, melyet a San Juan ü­gy elintézésében fejtett ki. Gumbinnen, oct. 30. Hivatalos jelentések sze­rint Selorren faluban, Johannisburg kerületi város szomszédságában, a cholera kiütött és már né­hány haláleset is fordult elő. München, oct. 30. Tévesnek mondatik azon tu­dósítás, mintha az Eisensteinnál való vasúti csat­lakozás végett Ausztria és Bajorország közt folyt tárgyalások befejeztettek volna. Annyi igaz, hogy az Eisensteinnál, valamint a Kuschwardánál való csatlakozás végett a bizottmányi tárgyalások ki­látásba vétettek, ezek azonban mostanáig se meg nem kezdettek, se azok megnyitásának időpontja nincs meghatározva. OLASZ ÜGYEK. Rómában oct. 29-én némely lapok azt álliták, hogy a svéd követ gr. Piper a bécsi udvarhoz fog áthelyeztetni. SPANYOL ÜGYEK. Mint Madridból oct. 26-ról jelentik, Zorilla érve­i daczára a congressus osztályai oly tagokat választottak meg ama bizottmányba, mely a poli­tikai vétségek miatti halálbüntetés eltörlése iránti indítványt tárgyalja, kiknek többsége ellenzi az ily esetekbeni halálbüntetést. A congressus elé egy oly javaslat terjesztetett, mely által magánsze­mélyek felhatalmaztatnának arra, hogy a távira­tozásban titkos jegyeket, használhassanak. A congressus jelenleg az új hadseregi tvjavas­latot tárgyalja. A közmunkaügyi ministériumhoz egy kérvény terjesztetett egy nemzeti banknak Londonban való felállítása iránt, mely angol-spa­nyol bank czimet viselne, s mely fiókbankokkal bírna több spanyol városban. SZERB ÜGYEK. Mint Kragujeváczból oct. 30 ról jelentik, a bud­­getvita a legközelebbi napokban fog megkezdeni. KELETI ÜGYEK. Konstantinápoly, oct. 30. Mehem­ed Ruzsdi pasa nagyvezér a kegyes alapítványok ministerévé neveztetett ki. Athene, oct. 30. A ministérium egy második em­lékiratot szerkesztett, mely azt követeli, hogy a Laurion ügyben Franczia- és Olaszország nyílt erőszakára engedjék a dolgot jutni. AMERIKAI ÜGYEK. Mint New Yorkból oct. 29-től távírják, a fran­czia követ kivonatára Grant elnök elhalasztá ama kiáltvány kibocsátását, melynélfogva 10°­,-nyi különbözeti vám fog behajtatni oly áruczikkektől, melyek franczia hajókon Francziaországon kivül, más országokból érkeznek be. — A lovak közti ragály növekvőben van, miáltal a közlekedés megakasztatik. New York, oct. 30. Grantnak egy proclamatiója tétetett ma közzé a különzeti vám beszedése vé­gett. Greeley asszonyság ma meghalt. * 7 — A VADÁSZOK ÜNNEPE. Sz. Hubért napján (va­sárnap mint minden vadászok vadszentjének napján) a rákosi rókafalka vadászai a pesti versenytéren egy kis versenyünnepélyt rendeznek. Három futtatás lesz: egy síkverseny 2 ’1* mfdnyire, egy gátverseny 2 ang. mfd. 7 ugrással, és végül egy akadály­verseny 3 mfdre 15—20 ugrással. E versenyekben csak oly űrlovarok és lovak vehetnek részt kik az idén valamely magyar­­országi falka után vadásztak. KISFALUDY TÁRSASÁG. A Kisfaludy-társaság szerdai gyűlése egészen hasonlított egy hangversenyhez. Az elnöki széket rendes módon elfoglalta ugyan Toldy Ferencz s a tagok is körülülték a zöld asztalt, de a terem kö­zepén egy zongora terjesztő ki hatalmas horpa­­szait, elfoglalván azon helyet, mely a zeneművé­szetet e szépművészeti társulatban jogosan meg­illeti; körülre pedig nagy hölgy-közönség foglalt helyet, éber várakozással a történendők iránt. E várakozást kielégíteni Bartalus István fel­adata volt. Népdalgyűjtési útjáról ten jelentést s egyszersmind bemutatott néhány érdekesebb dalt. Bartalus az idén már második nyári szünidejét fordítá a népdalok gyűjtésére. A Kisfaludy társa­ság ajánlatával és a kormány részbeli segélyével tavaly bejárta a palóczságot, Borsod- és Gömör megyék némely vidékét, a székely föld egy részét s gyűjtött 360 dalt. Az idén ismét a székely föl­dön kezdte útját. Udvarhelyszéken, Homoródon, Háromszékben, Csikban, a Nyikó völgyén, Szé­kely Keresztúron stb. és többnyire mindenütt talált vagy pár balladát, vagy néhány dalt, csak a Csíkban nem sikerült semmit kapnia, mert a csíki székely legfeljebb templomi éneket ereszt ki a száján, de azt is ritkán. Balladáikat jobban dicséri mint dalaikat; ez utóbbiak többnyire a magyarországi népdalok változatai, de elromlot­­tabb alakban. A székely földön ez idén 113 dalt gyűjtött össze. Azután folytatta útját Magyarországon Heves­ben, Gömörben, Rimaszombat, Putnok, Hamva, Zádorfalva stb. vidékén, s itt ismét 181 dalt sze­dett össze. Kapott ezenkívül Almássy Sándor úr­tól 161 dalt. Összes gyűjteménye e szerint nyolcz­­száz dalon fölül van. Most óhajtaná rendezését és kiadását megkez­deni. A kiadásnak két módja lehet. Vagy egysze­rűen csak a dal létetik kotára, vagy zongorára átírva földolgozott alakban bocsáttatik a közönség elé. Ez többe kerül, de sikeresebb s a közönséget is jobban kielégíti, mint csupán az egyszerű dal közlése. Bartalus tehát jobban szeretné földol­­gozva adni ki a gyűjteményt. Néhány dalt meg is kísérleti zongorára írni s ezeket most bemutatja. Különösen ügyelt a zenei rhythmus htt kifejezésére. — Azon elvből indul ki, hogy a magyar dalnak egészen más rhytmusa van, ha táncz alá húzzák, vagy ha csak „hallgató nóta“­­képen adják elő. Szerinte az eddigi kiadók e kü­lönbséget nem vették eléggé figyelembe s a táncz­­rhytmust kótára írván, különböző utasításokkal igyekeztek a hiányt pótolni. De az ily utasítás nem vezetett czélhoz. Az ily kótákból a magyar népdalt senki sem tudta ,eredeti rhytmusával jól eljátszani, s ezért van az, hogy a magyar közön­ség a magyar zenét mindig szívesebben hallgatja a jó naturalista játékából, mint a kóta után. E hiányt igyekezett ő most pótolni. Eljátszik néhány ily dalt s végül előadását két régi magyar­ral, Tököli és Bercsényi nótáival fejezi be, melye­ket egy vén czigány után nem régiben itt Pesten irt le. Utána Vadnai Károly olvasott föl egy balladát Tolnay Lajostól: „A szegény Csuka Pál fiai,“ és egy lyrai költeményt Korán Gyulától „Nyáréji álom“ czim alatt. S azután a folyó ügyek következtek. A társaság tagválaszti eljárására nézve azon javaslat, melyet az e végre kiküldött bizottság még a tavaszszal benyújtott (akkor lapunk egész terjedelmében közlé), Arany László rövid indoko­lása után vita nélkül elfogadtatott.

Next