Budapesti Közlöny, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1872-11-01 / 251. szám
Jól tudom ugyan, hogy szigor tanúsítása által azon veszélynek tesszük ki magunkat, hogy a növendékek száma kevesbülni fog, de ezen engedékenységi ok, mely sehol sem lenne becsületes, legkevésbé állhat meg az állam intézeteiben, melyek nagy részben a közönség költségén tartatnak fenn, hogy mintákul szolgáljanak a magánintézetek számára, s hogy fentartsák a tanulmányok színvonalát. Tehát azt akarom, hogy az utolsó nyilvános vizsga folytán a nemképesekül felismert növendékek az alsóbb osztályban tartassanak meg, vagy irgalmatlanul zárassanak ki a lyceumból. Az esküdtszék jelentést intézend az igazgatóhoz s az igazgató, midőn kizárásról leend szó, jelentést teend a ministernek. Az ösztöndíjasok szintúgy alá lesznek vetve e szabálynak, mint a többiek. Az állam, mely azokat ingyen részesíti nevelésben, nem költhet el hiába oly segélyforrásokat, melyek érdemesebb egyéneket illetnének meg, s valamint az kiszabja, hogy csupán képességi vizsga után adományoztassanak ösztöndíjak, a fölött is őrködnie kell, hogy azok csak azon feltétel alatt tartassanak fenn, ha valaki azokra folyvást érdemessé teszi magát. Legközelebb írni fogok önnek az ismétlő tanítók tárgyában; e perczben kísérleteket teszek, melyekről önnek számot akarok adni. Nehézségekkel találkozom ugyan, de e tárgyban makacsságot fogok tanusítni, mivel itt családunk legnagyobb érdekeiről van szó. Bármine legyen is szenvedélyünk a tudományok s az irodalom haladása s az oktatás javítása iránt, folyvást a sajátkép úgynevezett nevelés, gyermekeink erkölcsi nevelése képezi az én s az ön gondosságainak legfőbb tárgyát. Fogadja ön stb. A közoktatás, a kultus és a szépművészetek ministere Jules Simon. A „Tímea” párisi levelezője oct. 27-ről a következőket írja : „A párisi gróf még mindig Chantillyban van Aurnale hggel, s az év végéig ott szándékozik maradni. ” Az Orleans hgek barátjai azt állítják, hogy a párisi gróf nem szándékozik manifestumot bocsátani ki. A pénzügyministernek a legutóbbi kölcsönre vonatkozó jelentése hihetőleg nem fog közzététetni, míg csak a kamra össze nem elend, azonban úgy látszik, hogy tartalmának fontosabb része benn fog foglaltatni a legközelebbi elnöki üzenetben. A franczia sajtóban számos vitatások tárgyát képezik azon alkotmányi tervek, melyeknek a jövő ülésszakban leendő előterjesztését várják. E tervek főleg Thiersnek élethossziglani elnökké kineveztetésére, egy alelnök választására, egy felsőház felállítására, a nemzetgyűlés részleges megújítására s az átalános szavazatjog megszorítására vonatkoznak. Azonban a különböző parlamenti pártok határozatait illető összes közlések elsietettek, mivel még eddig igen kevés követ tért vissza a vidékről, s még eddig semmiféle pártértekezletek sem tartottak.“ A „Journal Offíc.“ megemlíti, az „Indep. Beígérnek egy oct. 25 ről kelt párisi levelet, melyben az állíttatik, hogy a lafairei helyőrségben egy felsőbb tiszt lakásán a legutóbbi választások ideje alatt több más tisztek jelenlétében egy, a hadügyminiszter táborkarához beosztott főbb tiszt élénk bonapartistikus rokonszenvet fejezett ki, ugyanekkor kijelentvén, hogy Cissey tábornok s több más tábornokok szintén pártolják a honapartistikus ügyet. Most a „Journal Officiels“ kijelenti, hogy az ezen alkalommal jelen volt személyek önként, s egyhangúlag tiltakoznak az „Independ. Belg.“ levelezőjének állításai ellen. A Nantes-ben megjelenő „Esperance du Peuple,“ mely Chambord gróf félhivatalos közlönyének tekintetik, az orleanistákat arra hívja fel, hogy fusiót létesítsenek a legitimistákkal. Szerinte az Orleans herczegek nem maradhatnak továbbra is hallgatásban, hanem vagy forradalmároknak, vagy legitimistáknak kell magukat nyilvánítaniok, s ez utóbbbi esetben szívvel lélekkel s karddal segíteniük kell Chambord grófot. 2012 ANGOL ÜGYEK, London, oct. 30. Oxfordban (Izlandban) egy cholera eset fordult elő, mely halállal végződött. német ügyek. Mint a „Times“-nak Berlinből oc. 2- től távirják, Bancroft egy levelet intézett a császárhoz, melyben köszönetét fejezi ki neki, Grant elnök és az amerikai nemzet nevében, azon fáradozásáért, melyet a San Juan ügy elintézésében fejtett ki. Gumbinnen, oct. 30. Hivatalos jelentések szerint Selorren faluban, Johannisburg kerületi város szomszédságában, a cholera kiütött és már néhány haláleset is fordult elő. München, oct. 30. Tévesnek mondatik azon tudósítás, mintha az Eisensteinnál való vasúti csatlakozás végett Ausztria és Bajorország közt folyt tárgyalások befejeztettek volna. Annyi igaz, hogy az Eisensteinnál, valamint a Kuschwardánál való csatlakozás végett a bizottmányi tárgyalások kilátásba vétettek, ezek azonban mostanáig se meg nem kezdettek, se azok megnyitásának időpontja nincs meghatározva. OLASZ ÜGYEK. Rómában oct. 29-én némely lapok azt álliták, hogy a svéd követ gr. Piper a bécsi udvarhoz fog áthelyeztetni. SPANYOL ÜGYEK. Mint Madridból oct. 26-ról jelentik, Zorilla érvei daczára a congressus osztályai oly tagokat választottak meg ama bizottmányba, mely a politikai vétségek miatti halálbüntetés eltörlése iránti indítványt tárgyalja, kiknek többsége ellenzi az ily esetekbeni halálbüntetést. A congressus elé egy oly javaslat terjesztetett, mely által magánszemélyek felhatalmaztatnának arra, hogy a táviratozásban titkos jegyeket, használhassanak. A congressus jelenleg az új hadseregi tvjavaslatot tárgyalja. A közmunkaügyi ministériumhoz egy kérvény terjesztetett egy nemzeti banknak Londonban való felállítása iránt, mely angol-spanyol bank czimet viselne, s mely fiókbankokkal bírna több spanyol városban. SZERB ÜGYEK. Mint Kragujeváczból oct. 30 ról jelentik, a budgetvita a legközelebbi napokban fog megkezdeni. KELETI ÜGYEK. Konstantinápoly, oct. 30. Mehemed Ruzsdi pasa nagyvezér a kegyes alapítványok ministerévé neveztetett ki. Athene, oct. 30. A ministérium egy második emlékiratot szerkesztett, mely azt követeli, hogy a Laurion ügyben Franczia- és Olaszország nyílt erőszakára engedjék a dolgot jutni. AMERIKAI ÜGYEK. Mint New Yorkból oct. 29-től távírják, a franczia követ kivonatára Grant elnök elhalasztá ama kiáltvány kibocsátását, melynélfogva 10°,-nyi különbözeti vám fog behajtatni oly áruczikkektől, melyek franczia hajókon Francziaországon kivül, más országokból érkeznek be. — A lovak közti ragály növekvőben van, miáltal a közlekedés megakasztatik. New York, oct. 30. Grantnak egy proclamatiója tétetett ma közzé a különzeti vám beszedése végett. Greeley asszonyság ma meghalt. * 7 — A VADÁSZOK ÜNNEPE. Sz. Hubért napján (vasárnap mint minden vadászok vadszentjének napján) a rákosi rókafalka vadászai a pesti versenytéren egy kis versenyünnepélyt rendeznek. Három futtatás lesz: egy síkverseny 2 ’1* mfdnyire, egy gátverseny 2 ang. mfd. 7 ugrással, és végül egy akadályverseny 3 mfdre 15—20 ugrással. E versenyekben csak oly űrlovarok és lovak vehetnek részt kik az idén valamely magyarországi falka után vadásztak. KISFALUDY TÁRSASÁG. A Kisfaludy-társaság szerdai gyűlése egészen hasonlított egy hangversenyhez. Az elnöki széket rendes módon elfoglalta ugyan Toldy Ferencz s a tagok is körülülték a zöld asztalt, de a terem közepén egy zongora terjesztő ki hatalmas horpaszait, elfoglalván azon helyet, mely a zeneművészetet e szépművészeti társulatban jogosan megilleti; körülre pedig nagy hölgy-közönség foglalt helyet, éber várakozással a történendők iránt. E várakozást kielégíteni Bartalus István feladata volt. Népdalgyűjtési útjáról ten jelentést s egyszersmind bemutatott néhány érdekesebb dalt. Bartalus az idén már második nyári szünidejét fordítá a népdalok gyűjtésére. A Kisfaludy társaság ajánlatával és a kormány részbeli segélyével tavaly bejárta a palóczságot, Borsod- és Gömör megyék némely vidékét, a székely föld egy részét s gyűjtött 360 dalt. Az idén ismét a székely földön kezdte útját. Udvarhelyszéken, Homoródon, Háromszékben, Csikban, a Nyikó völgyén, Székely Keresztúron stb. és többnyire mindenütt talált vagy pár balladát, vagy néhány dalt, csak a Csíkban nem sikerült semmit kapnia, mert a csíki székely legfeljebb templomi éneket ereszt ki a száján, de azt is ritkán. Balladáikat jobban dicséri mint dalaikat; ez utóbbiak többnyire a magyarországi népdalok változatai, de elromlottabb alakban. A székely földön ez idén 113 dalt gyűjtött össze. Azután folytatta útját Magyarországon Hevesben, Gömörben, Rimaszombat, Putnok, Hamva, Zádorfalva stb. vidékén, s itt ismét 181 dalt szedett össze. Kapott ezenkívül Almássy Sándor úrtól 161 dalt. Összes gyűjteménye e szerint nyolczszáz dalon fölül van. Most óhajtaná rendezését és kiadását megkezdeni. A kiadásnak két módja lehet. Vagy egyszerűen csak a dal létetik kotára, vagy zongorára átírva földolgozott alakban bocsáttatik a közönség elé. Ez többe kerül, de sikeresebb s a közönséget is jobban kielégíti, mint csupán az egyszerű dal közlése. Bartalus tehát jobban szeretné földolgozva adni ki a gyűjteményt. Néhány dalt meg is kísérleti zongorára írni s ezeket most bemutatja. Különösen ügyelt a zenei rhythmus htt kifejezésére. — Azon elvből indul ki, hogy a magyar dalnak egészen más rhytmusa van, ha táncz alá húzzák, vagy ha csak „hallgató nóta“képen adják elő. Szerinte az eddigi kiadók e különbséget nem vették eléggé figyelembe s a tánczrhytmust kótára írván, különböző utasításokkal igyekeztek a hiányt pótolni. De az ily utasítás nem vezetett czélhoz. Az ily kótákból a magyar népdalt senki sem tudta ,eredeti rhytmusával jól eljátszani, s ezért van az, hogy a magyar közönség a magyar zenét mindig szívesebben hallgatja a jó naturalista játékából, mint a kóta után. E hiányt igyekezett ő most pótolni. Eljátszik néhány ily dalt s végül előadását két régi magyarral, Tököli és Bercsényi nótáival fejezi be, melyeket egy vén czigány után nem régiben itt Pesten irt le. Utána Vadnai Károly olvasott föl egy balladát Tolnay Lajostól: „A szegény Csuka Pál fiai,“ és egy lyrai költeményt Korán Gyulától „Nyáréji álom“ czim alatt. S azután a folyó ügyek következtek. A társaság tagválaszti eljárására nézve azon javaslat, melyet az e végre kiküldött bizottság még a tavaszszal benyújtott (akkor lapunk egész terjedelmében közlé), Arany László rövid indokolása után vita nélkül elfogadtatott.