Budapesti Közlöny, 1872. december (6. évfolyam, 276-299. szám)
1872-12-01 / 276. szám
nek tárgyalását a tanács készíti s azokat a közgyűlésen ugyanaz terjeszti elő. A §. Vidliczkay József azon módosításával fogadtatik el,mely szerint a 3. sorban e szó helyett „tárgyalását“ tétessék „tárgyalásai előmunkálatait.“ 60. §. Új adók behozatalát, vagy a már meglévők felemelését és leszállítását vagy megszüntetését, úgyszintén 25.000 o. é. frt értéket meghaladó elidegenítést vagy az ily összeget felülmúló kölcsön felvételét elrendelő határozatok csak úgy érvényesek, ha azoknak meghozatalánál a bizottság egy negyedrésze jelen volt és azokhoz a jelenlévők kétharmada hozzájárult. 61. §: A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be. A tanácskozást az elnök vezeti, a rend fentartása felett az elnök őrködik s a kérdést a szavazásra az elnök tűzi ki. Szavazás előtt a kérdés megállapításához szólni a tagoknak jogában áll. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de tíz tag kivonatára az elnök a név szerinti szavazást elrendelni köteles. 62. §: A közgyűlésen a jelenlévők határoznak. Egy bizottsági tag sem vehet részt oly tanácskozásokban , amelyekben közvetlenül érdekelve van. A hallgatóság számára elkülönített hely jelölendő ki. A napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő önálló indítványt, mely 24 órával előbb a közgyűlésen, vagy pedig az elnökségnél be nem jelentetett s egyszersmind a jegyzői hivatalnál, vagy más alkalmas helyen közszemlére le nem tétetett, a közgyűlésen tárgyalni nem szabad. Máskülönben az ügyrendet, jelen törvény korlátai között, maga a főváros szabályrendelettel állapítja meg. 63. §. Ha tiszti kereset elrendelése, vagy valamelyik tisztviselő hivatalvesztése forog szóban, a szavazás titkos, melynek módját a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg. E §-ok változatlanul elfogadtatnak. 64. §. Aki a tanácskozás méltóságát, vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezéssel él, és azt rögtön vissza nem vonja, széksértési kereset alá vonatkozik, s a gyűlés által a felebbezés kizárásával 100 forintig terjedhető s közigazgatási uton behajtható birságra büntettethetik, fennmaradván a büntető törvények súlya alá eső bűntényekre nézve a későbbi megtorlás joga. A §. utolsóelőtti sorába Molnár György indítványára e szó „későbbi“ helyett „rendes“ létetett. 65. §• A közgyűlési jegyzőkönyvek hiteles másolatai a belügyministerhez a hitelesítéstől 30 nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik minister kivonatára rögtön felterjesztendők. Változatlanul elfogadtatik. 66. §. A polgármester, az alpolgármester, tanácsnokok, az árvaszék elnöke, a főjegyző, a főügyész, a főorvos, a főmérnök, a főszámvevő, a statistikai hivatal főnöke és a főlevéltárnok a közgyűlésen üléssel és szavalattal bírnak, habár bizottsági tagnak nem választattak is meg. E joggal azonban egy tisztviselő sem élhet, ha saját lényéről, valamint egy tanácsnok sem, ha a tanács eljárásáról van szó. Steiger Gyula a §. utolsó előtti sorában e szó helyett „tanácsnok“ kivapja tétetni: r.a tanács egy tagja sem.“ Nehbedeczky Sándor a §. 4. sorában „főnöke“ helyett e szót „igazgatója“ tétetni indítványozza. A §. mindkét módosítással fogadtatik el. 67. §. A bizottság a közgyűlés határozatainak előkészítésére, a közgyűlés elé tartozó ügyek ágazatai szerint több állandó szakbizottságokat alakít, sőt egyes ügyekre külön bizottságokat is küldhet ki. E bizottságok elé a szabályrendeletben meghatározott vagy a közgyűlés, illetőleg a tanács által hozzájuk utasított ügyek tartoztak. Hatáskörük csak a véleményadásra terjed ki, melyet jelentésbe foglalva, a tanácshoz küldenek, mely azt saját véleménye kíséretében a közgyűlés elé terjeszti. Változatlanul elfogadtatik. 2211 IV. Fejezet. főpolgármesterről és a törvényhatósági közegekről. 68. §. A főváros élén a főpolgármester áll, ki a király által a belügyminister ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyűlés által 6 évre választatik. A különvélemény szerint ez igy hangzanék : „A főváros élén a polgármester áll, kit a közgyűlés hat évre választ.“ Szapáry Gyula gr. a központi bizottság előadója : T. ház ! Midőn a törvényjavaslat ezen § át veszszük tárgyalás alá, mely kétségkívül ezen törvényjavaslatnak egyik leglényegesebb részét képezi, felfogásom szerint tisztában kell lennünk az iránt, milyen legyen az a hatóság, melyet ezen törvényjavaslat által szervezünk, mert más szempontból bírálandó meg egy oly hatóság, melynek tisztán administratív hatásköre van, mely tisztán csak arra szorítkozik, hogy a főváros háztartási ügyeit intézze el, és mely a kormány intézkedéseit, illetőleg a kormány rendelkezéseit az államvagy saját közegei által hajtja végre, vagy pedig az illető hatóság e részbeni intézkedéseit feltétlenül végrehajtani köteles, és más szempontból bírálandó meg egy oly törvényhatóság, mint amely ezen törvényjavaslat által szerveztetni szándékoltatik, melyben a törvényhatóságnak fenmarad az a joga, hogy a kormány egyes rendeletei ellen felszólalhasson, azoktól bizonyos esetekben elfogadását megtagadhassa, s hogy politikai kérdéseket saját körében tárgyalás alá vehessen s azokra nézve akár más törvényhatóságokkal, akár a kormánynyal, akár az országgyűléssel szemben felírási jogát gyakorolhassa. És épen azért, mert az ilyen törvényhatóságnak egészen más a hatásköre, alig lehet összehasonlítást tenni az ily jogokkal felruházott törvényhatóság és főváros szervezése és más fővárosnak vagy törvényhatóságnak szervezése közt. De ha az összehasonlítást más fővárosokkal mégis megteszszük, látni fogjuk, hogy más fővárosban, nevezetesen Berlinben és Brüsselben az az eljárás, hogy a fővárosnak főtisztviselőit, főpolgármesterét az illető államkormány nevezi ki. Londonban, kétséget nem szenved,s mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a főpolgármesteri állás választás útján töltetik be, de itt is figyelemben véve az ország és a főváros sajátságos viszonyait, a választás maga sok megszorítással jár és sok mindenféle retortán megy keresztül. Más városokban, mint nevezetesen Bécsben és Genfban is a főpolgármesteri állás tisztán csak választás útján töltetik be, de itt is nevezetes megszorításokkal , mert méltóztassék csak tekintetbe venni Bécs képviselésének összeállítási módozatát, hol az érdekképviselet lévén keresztülvive, igen nagy megszorítással van összealkotva azon testület, mely a választást eszközli, azonkívül számra nézve is igen csekély, mivel csak 120 tagból álló képviselő testület, és hatáskörére nézve is igen meg van szorítva, mivel tisztán csak administratív kérdésekkel foglalkozik. Így van ez Genfben is, hol a tanács 41 tagból állván, ez választja meg a szűkebb tanácsot, mely 5 tagból áll s ez választja meg a polgármestert, így tehát azon városokban, hol a polgármester választatik, sok megszorításokkal találkozunk, és ö sök retortán megy keresztül a választás; ezenfelül mindezen városok csak administratív hatáskörrel birnak. De, tehát oly törvényhatóságban, amely politikai hatáskörrel is fog bírni, mert kétséget nem szenved, Buda Pest mint Magyarország fővárosa is ugyanazon hatáskörrel fog felruházhatni, melylyel a többi törvényhatóságok is felruházták, s ennek természetes következménye, hogy azon közegnek, mely hivatva lesz a törvényhatóságot képviselni nagyobb befolyást kell biztosítani, s nagyobb befolyást biztosítani az új államkormánynak ezen állomás betöltésére; nevezetesen ily körülmények közt s ily törvényhatósággal szemben szükséges az, hogy az államkormánynak oly közege legyen, ki a bizottság tagjaival mind a törvényhatóság gyűlésein, mind azon kívül érintkezésben lehessen, és azok előtt az államnak és az államkormánynak nézeteit és érdekeit képviselhesse ; de kell, hogy ezen közeg az administratióra is felügyeljen, és hogy e jogát valósággal gyakorolhassa is; Így tehát következetesen ezen tisztviselőt nagyobb hatáskörrel kell felruházni, neki több befolyást kell adni, mint az említett városokban. Hogy ha annak szükségét, hogy a törvényhatóságban legyen az államkormánynak ily közege, a törvényhozás a többi törvényhatóságok rendezésénél belátta, még inkább szükséges az Pest városánál, melynek nagyobb, fontosabb érdekei vannak, mint más törvényhatóságoknak. És épen azért, mert e szempontokat figyelembe vette a központi bizottság nem fogadta el az eredeti javaslatot, hogy a főváros által választandó három jelölt közül a kormányhatalom nevezze ki a főpolgármestert. Nem fogadta el pedig azért, mert ez által a felelős kormány oly helyzetbe juthatna, hogy oly egyént kellene saját nézetei és szándékainak kivitelére kinevezni és érte felelősséget vállalni, ki iránt bizalommal talán nem viseltetik ; ezenfelül azon jog, mely ezen intézkedés által a törvényhatóságnak adatik részben illusoriussá lesz, mert köteles lett volna a kormány a 3 egyén közül egyet kinevezni; de akkor fenmaradt volna a kormánynak azon joga is, hogy azon általa kinevezett egyént bármikor hivatalától felfüggessze, és egyúttal amikor kinevezte, mindjárt felfüggessze ; amikor ismét új választás lett volna elrendelendő , ami sok összeütközésre adott volna alkalmat. De nem fogadta el a központi bizottság azon nézetet sem, melyet a különvéle■mény foglal magában ; nevezetesen, hogy a polgármester a városi bizottság által választassák és az ország fővárosa úgy rendeztessék, hogy annak törvényhatósági bizottságában és annak vezetésére a kormánynak semmi közvetlen befolyása ne legyen, mert már az 1868-as 23-ik t. ez. azt kívánta, hogy a városok akkér rendeztessenek, hogy azok intézkedései a kormány felügyelete alatt történjenek ; a különvélemény szerint pedig ez iránt semmi intézkedés sincs; a felügyeleti jogot a belügyminister csak közvetve gyakorolhatta volna. De vannak a főpolgármesternek fentartva bizonyos intézkedések és jogok, melyeket a belügyminiszer közvetlen nem is gyakorolhat, azonkívül az összeköttetés sokkal nehezebb,bonyolultabb lett volna. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy legyen az államkormánynak a törvényhatósággal szemben közege; gondoskodni kellett arról, hogy ezen közeg miként alkalmaztassák. Erre nézve két mód van: vagy fentartani az egyéb törvényhatóságokban is életbe léptetett módot, hogy feltétlen kinevezés útján állíttatnék fel ezen közeg; vagy pedig azon módozatot, mely a központi bizottság ezen javaslatában foglaltatik ; és minthogy a központi bizottság úgy látja, hogy ezen módozat által teljesen biztosítva van a kormány befolyása azáltal, hogy 3 egyént ajánl, s 3 oly egyént mindenesetre fog találni, kiknek mindegyikében bízhatik a kormány, másrészt fenn van tartva a törvényhatóságnak azon joga, hogy ha netalán ezen egyének egyike vagy másika ellen kifogása volna, azt válassza, ki iránt leginkább viseltetik bizalommal a törvényhatóság. Ez, tehát mindenesetre a bizalom egy bizonyos jele, melyet a törvényhozás a főváros irányában tanúrít, hogy e tekintetben eltér azon intézkedéstől, mely a köztörvényhatóságok rendezésénél alkalmaztatott. De a köz.bizottság azon véleményben volt, hogy oly szoros összefüggésben vannak a főváros érdekei a kormány érdekeivel, hogy ezek tekintetében is e téren összeütközések nem fognak előfordulni. Azért tehát ezen intézkedésnél a többi törvényhatóságokban dívó intézkedéstől való eltérést a központi bizottság a főváros számára felállítandónak vélte. Ezen indokok alapján bátor vagyok felkérni a t. házat, hogy azon módozatot méltóztassék elfogadni, melyet a központi bizottság ajánl. (Helyeslés jobbfelől) Molnár György, a különvélemény előadója ennek védelmére szólal föl. Kiemeli, hogy a főispánok a megyékben sem teljesítik törvény szerint kötelességüket, ezért arra kéri a belügyminisztert, hogy a főispánoknak összesen 327 ezer forintnyi fizetését jobb czélra fordítsa, s ne szaporítsa a haszontalan költségeket még a fővárosi u. n. „főpolgármester” fizetésével. De ha a főispáni intézménynek megyékben van is alapja, a fővárosban semmi értelme sincs. A fővárosi főispánnak nem lesz azon atributuma, mely nélkül tiszte .