Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-29 / 23. szám

koznul. Lauem kijelentésével annak:, hogy cn a­ pénzügyi bizottság által beadott a rész-­­letes tárgyalás alapján1 . Loganom, felhivom a meg, szólásra felir+ pv. társaimat (Helyeslés a job­bon; mozgás a balon), ne várják be azt, mig a t. háznak türelme fogyatékával azon végzetes „eláll“ fogja őket a szótól elvonni. (Derültség és helyeslés a jobbon. Mozgás és ellenmondás a balon. Zaj) Irányi Dániel az előtte szólónak megjegyzi, hogy ha ő feleslegesnek tartaná a további vitatko­zást, úgy a szólók sorából kitörültette volna ma­gát, de mivel ő az ellenkezőről győződött meg, a kilenc­ napi vitatkozás után is kötelességének tartja a felszólalást azon határozati javaslat mel­lett, melyet Helfy elvtársa, nyújtott be. Elvárja a jobboldal engedékenységétől, hogy türelemmel hallgatandja ki. Szóló további előadásában a kor­mány eddigi eljárását bírálja, s mivel annak rész gazdálkodásával sehogy sem lehet megelégedve, a költségvetést nem fogadja el a részletes tárgya­lás alapjául, hanem a Helfy által beadott határo­zati javaslatot pártolja. (Szélsőbalrós éljenzés.) Tarnóczy Gusztáv elfogadja a pénzügyi bizott­ság jelentése alapján a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául, de sürgősen kívánja a kor­mánytól, miszerint minden törekvését oda irá­nyozza, hogy mielőbb állítson fel egy önálló nem­zeti bankot. Csiky Sándor azon kormánynak, mely feladta a nemzet önállóságát (Derültség), nem szavazhat meg semmiféle költségvetést, nem is járul tehát a pénzügyi bizottság javaslatához, hanem pártolja a Helfy által beadott határozati javaslatot. (Éljenzés szélső balról.) Ülés vége d. u. 2 órakor. — Legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor.­­A képviselőház 1873. évi jan. 17-én tartott 66 IK ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVI KIVONATA. 797. Más előterjesztés nem lévén, a mai napi­rend első tárgya, t. i. a kérvényi bizottság által bemutatott IX-ik sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalás alá vétettek, u. m . Körmöcz szab. kir. főbányaváros, és Pécs szab. kir. város, a szab. kir. városok köz­­igazgatási költségei viselésére nézve államsegélyt kérnek. Kőszeg város közönségének kérvénye, mely­ben közigazgatási, árva és gyámügyi költségei­nek az állam által leendő megtérítését kéri. Mind a három kérvény tanulmányozás végett kiadatik a bel- és pénzü­gyministereknek. 798. Braunsteiner János kérvénye, melyben több nyitramegyei község által 1861-ik évben a megyeházi pénztárába befizetett összeg visszafize­tését, avagy államadójába leendő beszámítását kéri. Elintézés végett kiadatik a bel- és pénzügymi­­nistereknek. 799. A német bánsági határőr-ezred területén fek­vő Orca község elöljáróságának kérvénye kártala­nitás nélkül elvett legelőjüknek visszaadása iránt. Elintézés végett a ministeriumnak adatik ki. 800. Bács-Bodrogmegye összes néptanítóinak s tanitónőinek kérvénye, országos tanítói nyugdíjin­tézet felállítása iránt. Kaposvár v.-kerületi tanító-egyletnek kérvénye ugyanazon tárgyban. Somogymegye Lengyeltót-kerületi tanító egy­­edi kérvénye, melyben a tanítói fizetés minimu­mának 600 írtban megállapítását kérik. Sopron szab. kir. város közönsége a jezsuita­­rendnek megszüntetését és eltörlését törvény által eszközöltetni kéri. A vallás- és közoktatásügyi ministernek ada­tik ki 801. Jancsó János kézdi-vásárhelyi lakos az 1848/1-iki szabadságharcz alkalmával szenvedett 2500 frt kártérítés iránt beadott folyamodványá­nak mihamarább leendő elintézését kérelmezi. Andics Imrének kérvénye, 7 darab 100 frtos kincstár­i utalványa egy részének kifizetése iránt. Mindkét kérvény elintézés végett a pénzügymi­­nisternek adatik ki. 802. Pest szab. kir. város közönsége a közrak­tárak felállítása tárgyában szükséges intézkedé­sek sürgős foganatbavételét kéri. Tanulmányozás végett azon utasítással adatik ki a közmunka- és közlekedésügyi ministernek, hogy a közraktárak k­inititására nézve szükséges­­ intézkedésekre, a háznak még ez ülésszak alatt , j­elentést tegyen. Dv 3. Zsolna v­ros közönsége a kassaoderbergi vasúti műhelyeknek Zsolnán leendő kiépítését kéri. Intézkedés végett a közmunka és közlekedés­­ügyi ministernek adatik ki. 804. Nógrádmegye közönségének az iránti kér­vénye, miszerint a kőszén és földolaj adományoz­­hatása a bánya-törvényjavaslatból kihagyassék. Használat végett kiadatik a földmivelés , ipar­és kereskedelmi ministernek. 805. Hatvan város polgársága az italmérési jog megszüntetését kérelmezi. Tanulmányozás és használat végett kiadatik a pénz- és földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minis­ternek. 806. Stern Mór Gömörmegye rozsnyói lakos, ta­nitó a Plachy Bertalan által rajta elkövetett mél­tatlanságért elégtételt kér. Elintézés végett kiadatik az igazságügyminis­­ternek. 807. Gyergyó-vaslábi 35 birtokos a szomszéd Tekerepataka község határában szabad legelteté­si jog gyakorolhatását kérelmezi. Rákosd község kérvénye, melyben Tó nevű er­dejének pusztításáért kárpótlást kér, s egyszers­mind annak használatába leendő visszahelyezése iránt kérelmez. Mindkét kérvény intézkedés végett az igazság­ügyministernek adatik ki. 808. A nyitrai kir. törvényszék segédhivatali személyzete drágasági pótlékot kér. A győri kir. törvényszék, járásbíróság és kir. ügyészség tiszti személyzete évi javadalmazásának felemelését kéri. A költségvetés tárgyalása körüli használhatás czéljából a ház irodájába tétetik le. 809. Pest szab. kir. város közönségének kérvé­nye, melyben Csepel község elöljáróságának az iránti kérelmét, hogy nevezett község Pest városhoz csatoltassék, figyelmen kivil hagyatni kéri. Jelen kérvény, mint túlhaladott tárgyú, az irat­tárba tétetni rendeltetik. 810. Dörner Márton szanádi lakos és bérlő a reá törvénytelenül kivetett jövedelmi adó elenge­dése czéljából vizsgálat elrendelését kéri. Jelen kérvénynek, mint a mely iránt már az il­letékes hatóságok törvény szerint intézkedtek, hely nem adható. 811. Gyéres város közönsége törvényhatósági jogáról lemondván, rendezett tanácsú várossá való átalakulhatását kéri. Jelen kérvénynek hely nem adható, mert Gyé­­res város czikkelyezve nincs, és a rendezett ta­nácsú városok jellegével sem bír; egyébiránt semmi nehézség sem forog fenn az iránt, hogy a törvény szabta módon magát rendezett tanácsú vá­rossá át ne alakíthassa. 812. A miskolczi ref. lyceum igazgató­tanácsa az iránt kérvényez, hogy az országgyűlési iromá­nyok a lyceum részére megküldessenek. Intézkedés végett a ház elnökének kiadatik. 190 ISKOLAÜGY. Az egri érs. JOGLYCEUMBAN a folyó tanév első felében a nyilvános vizsgák következő napokon fognak megtartatni: Váltó- és kereskedelmi jog­ból febr. 13-án. Köz­igazgatási törvényekből febr. 18-án, politikai tud­mányokból febr. 17. Magyar állam- s jogtörténetből febr. 19-én.Magán­vizsgák febr. 20. 21.22. A DEBRECZENI REF. COLLEGIUMBAN a jogi ma­gánvizsgák i. é. martius 3. 4. 5. napjain tartatnak meg, melyről az 1. 2. és 3-ik évi tanfolyam ma­gán­hallgatói ezennel értesittetnek. A nyári szor­galomszak a collegium mindenik felső szakában mártius 8-án veendi kezdetét. Figyelmeztetés A sárospataki m.kir. állami ta­­nitóképezdében a népiskolai (elemi) tanító- és ta­­nítónőjelöltek tanítóképességi vizsgálata folyó évi mártius 10-én s következő napjain fog megtar­tatni. Ezen tanítóképességi vizsgálatra jelentkező tanító vagy tanítónőjelölt folyamodványát, mely­hez keresztlevelét, tanulmányairól és eddig folyta­­­tott pályájáról s erselési magaviseletéről szóló bi­zonyítványait köteles csatolni, nagyságos Árvay József kir. tanácsos, zemplénmegyei tanfelügyelő úrhoz (nekik Sárospatakon, u. p. Sárospatak) f. é. febr. 15-ig nyújtsa be. Sárospatak, januuár 25. 1873. Az igazgatóság. Oktatás a felnőttek számára. A pesti állami főreáltanodában (Terézváros, gyár- és ujutcza sarkán) a felnőttek számára elő­adások tartatnak, még pedig: Minden hétfőn este 6—7-ig: a természetrajz­ból. A növények alapszervei és testek felépülé­séről. Előadó magyar nyelven: Borbás Vincze kir - tanár. Minden kedden este 6 —7-ig: a természettan­ból, a delej­ességről és villamosságról, a hőtan. Előadó magyar nyelven: Mendlik Ferencz kir. tanár. Minden második szerdán este 6 — 7-ig: a ma­gyar irodalomtörténetből. Női jellemek a magyar drámákban. Előadó: (német nyelven) dr. Ring Mihály kir. tanár. Minden pénteken este 6 —7-ig: a földrajzból csillagászati földrajz. Előadó: magyar nyelven : Terner Adolf kir. tanár. Minden szombaton este 6-7-ig: Érdekesebb részletek a természettanból. Előadó: Müller József kir. tanár. Minden vasárnap délelőtt 10—12-ig: a legfon­tosabb tudnivalók a gépészet- és építészetből. Elő­adó : Perszász József kir. tanár. Az előadások díjmentesek. Az előadásokban résztvenni kívánók fölkéretnek, hogy magukat az igazgatósági irodában bejegyeztetni szíveskedje­nek, hogy az előadási nyelvet megállapítani le­hessen. Budapesten, 1873. január 18-án. Hofer Károly, kir. igazgató. Komárommegye néptanítói f. fió 23-án tanító­testületet alakítottak. A szép számmal megjelen­tek alapszabályokat alkotván, elnökké választák Németh Antal tanfelügyelőt. A járási körök ala­kításával két két tanítót bíztak meg. A NAGY-VÁRADI KIR. JOGAKADÉMIÁN a folyó 1872 — 3. tanév első felében a magántanulók számá­ra a nyilvános vizsgálatok folyó évi február hó 26—• 28. fognak megtartatni. Kelt Nagy-Váradon, 1873. évi jan 27. A jogakademia igazgatósága. VILÁGKIÁLLÍTÁS. A MAGYARORSZÁGI FÜRDŐK ÉS ÁSVÁNYFORRÁSOK­NAK A BÉCSI VILÁGKIÁLLÍTÁSON VALÓ KÉPVISEL­­TETÉSE ÉRDEKÉBEN. Nevezetesebb fürdőbirtokosaink f. hó 12 én dr. Heinrich Nép. János elnöklete alatt ülést tartot­tak, melyben mindenek előtt örvendetes tudomá­sul vétetett Hirschler Mór jegyzőnek azon jelen­tése, hogy a magyar balneologiai collectiv kiál­lításhoz eddig 57 kiállító jelentkezett és hogy az e kiállítás költségeire felajánlott összegek 3570 írtra rúgnak. Ezután a mezőgazdaságizm. kir. szakbiztos, Wágner László műegyetemi tanár úr bemutatja költségeinek előirányzata kapcsán annak a szek­rénynek tervrajzát, melyben a balneologiai kiállí­tásra beküldendő tárgyak el lesznek helyezendők. Mind a költségvetés, mind a tervrajz közhelyes­léssel fogadtattak el; szakbiztos urnak szives és sikeres fáradozásaiért az értekezlet köszönetet szavazott meg. Szóba kerülvén a magy. ásványvizek és fürdők elenlegi állapotáról kiadandó statistikai tabellá­nak egye, annak magyar, német, franczia és an­gol nyelven való szerkesztésére alkalmas egyén fog felkéretni; végleges szövegezése pedig dr. Patrubány Gergely, dr. Orzovenszky K., továbbá dr. Heinrich N. János, Hirschler Mór és Wágner László m. kir. szakbiztos urra bízatott. Vonatkozással a világkiállítási m. kir. biztos­ság azon elhatározására, mely szerint a magyar­­országi ásványvizek a kiállítás területén épített

Next