Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-14 / 10. szám

Bukowinciban a czernowiczi, wisznitzi és kotz­­manni járásokhoz tartozó Slobodzia, Ranaucze, Nowosielitza, Sahala, Kotulosztrica, Banilla és Wassilen községekben, Morvaországban az olmützi, wischaui, littaui gödingi, prossnitzi, sternbergi, és brü­nni kerüle­tekhez tartozó­­ Lancon, Namiest, Neretein, Schno­­bolin, Neustift,­­Kronau, Eiwanowitz, Chwakowitz, Gross-Lenitz, s egy Lundenburgtól 70 órányira eső tehenészetben, valamint Hussowitz, Laska, Hatschein, Richtarow, Dieditz, Smrzitz, Rujezd, Rybnik, Starnau, Hrebezein, Powel, Bruchotein, Hoschtitz, Stadl, Königsfeld, Zárda-Hradits, Drie­­sitz, Parerowitz, Oskau, Sabats, Zelehowitz és Krepczein községekben, Csehországban a komotaui, brüxi, pardubitzi, königinhofi, königgrätzi, seuftenbergi, Komotau város, Brüx és környéke, Khan, Neundorf, See­stadt­, Pösswitz, Kladina, Streitdorf, Choc, Cas, Sezemic, Holodei, Horinoves, Brezbrad, Soritz, Heinitz, Senftenberg, Hollitz községekben, a Tenger melléken Triest város területén, vala­mint a Capo d’Istriai, Voloscai, triesti kerületi Gorenji Ronc, Béka, Seloze, Chiadino, St. Maria Magdalena inferiore, Chiarbola községekben , Dalmátiában a cattaroi és ragusai kerületekhez tartozó Cilippi, Lovorno, Kemaj, Mikulik, Cibaria, Plocce, Podi, Mercevac, Giurasevic, Boberje di Zupa, Poljkovar di Krivosie, Maria di Kuti, Ossi­­nik, Lastua di Zupa és Gossip községekben, Alsó-Austriában a grosz-enczersdorfi, sechshau­­si, mistelbachi, brucki és hernalsi járásokhoz tar­tozó : Weidendorf, Gaudenzdorf, Alsó-Themenau, Simering, Rudolfsheim, Hernals, Ottakring, és Penzing községekben, valamint Bécs osztrák bi­rodalmi főváros harmadik kerületében, Felső-Austriában a welsi járáshoz tartozó Bachmaning, Hundshagen, és Lambach községek­ben uralgott. Míg ellenben a, évi deczember hó 30 ig, felne­vezett ministerium legújabb értesítése szerint, Galicziában a czortkowi és robatyni járások­hoz tartozó, Koleudriani és Bursztyn közsé­gekben, Bukowinciban a czernowitzi járáshoz tartozó Kotul-Osztricza községben, Morvaországban az olmützi kerülethez tartozó Neretevn és Neustift községekben, Csehországban a pardubitzi kerület Cas közsé­gében s Brüx környékén, Alsó Ausztriában a mistelbachi járás Unter Themepau községében, s végre Dalmatiában Ragusa Plocce nevű külvárosában az uralgott keleti marhavész megszűnt. Kelt Pesten, 1873. évi január 8 án. A földmi­velés-, ipar- és kereskedelmi m. Mr. ministeriumtól. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LXII. ÜLÉSE 1873. január 13-dikán délelőtt 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Széll Kálmán, Szeniczey Ödön. A kormány részéről jelen vannak: Szlávy József, ifj. gr. Zichy József, Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, Tóth Vilmos, b. Wenckheim Béla, Tisza Lajos. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Elnök: Következő irományokat van szerencsém bemutatni: Turócz­ és? Pozsony vármegy­ék felira­tát, melyekben az országgyűlési nyomtatványokat a törvényhatóságok számára díjmentesen megkül­detni kérik. Sopron megye kérvényét, a közjegyzői intéz­mény behozatala, a­ perrendtartás egyszerűsítése és a birósági végrehajtók eljárásának korlátozása iránt. Békés vármegye feliratát, melyben a jezsuitákat eltörültetni, javaikat közoktatási czélokra fordit­­tatni, s őket a nyilvános és magántanításoktól el­tiltani és tanodáikat bezáratni kéri. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Hoffmann Pál: Benyújtja dr. Feletár Emil, m. kir. országos művegyész azon kérését, hogy fize­tése felemeltessék. A kérvényi bizottsághoz uta­­síttatik. Fröhlich Gusztáv: Benyújtja kisfaludi Pikéry Gusztáv honvédtábornok kérvényét, melyben kéri a házat, méltóztassék tekintetbe venni a szabad­­ságharcz alatt hazánk önállósága és függetlensé­ge visszanyerésére tett szolgálatait,és neki rangjá­hoz illő nyugdíjat, vagy korának és tehetségeinek megfelelő alkalmazást kieszközölni. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Madarász József a belügyministerhez egy kér­dést intéz : Tekintve azt, hogy az 1848. évi képviselővá­lasztási törvények hiányainak kellő pótlására nézve, legégetőbb kötelmévé vált a törvényhozás­nak intézkedni, a vesztegségeknek s mindazon cselekvényeknek, melyek a választás szabadságát veszélyeztetik, lehető meggátlására úgy, mint bün­tetésére nézve, kérdi a belügyminiszert, hajlandó-e e részben is a szerint, hogy a képviselőház e fon­tos ügyet kellő időben tárgyalhassa, törvényjavas­latot benyújtani úgy, hogy törvény erejére emel­tethessék. Közöltetni fog a belügyminiszer úrral. Kármán Lajos : Következő interpellációt intézi a honvédelmi miniszer úrhoz. Tekintettel arra, hogy világeseményeket előidé­ző kérdések rendesen nem a diplomatia, hanem fegyver által döntetnek el, s alig remélhető, hogy az európai politikai viszonyok jelen constellatiója mellett, midőn az államok főleg a honvédelem nagy mérvbeni szervezésére fordítják erejüket, a béke huzamosb ideig fentartható lesz; sőt bekövet­kezhetik az az eset, hogy oly általános háború üthet ki, mely államok s nemzetek sorsa felett fog határozni, s a magyar-osztrák monarchia is a válságba sodortatván, s hadszenettel meglepetvén, a seregnek rögtön hadilábra kell állania. Tekintettel arra, hogy Magyarországra nézve a honvédség életkérdés, melynek feladata és czél­­ja: hazánk bel- és külérdekeit biztosítani, meg­­védni, s a háborúra minden szükségelt tényezők felhasználása mellett előre készülni, hogy czél­­szerűségét és életképességét főleg veszély idején igazolhassa s a nemzet ebbeli várakozásának méltólag megfelelhessen. Tekintettel arra, hogy a hadkészültség egyik legfőbb tényezője, a gyors mozgósítás csak úgy eszközölhető, ha honvédségünk még békeidején a szükséges és czélszerű fegyverzettel, ruházattal és szerelésekkel el van látva s a hadjáratban élet­­beléptetendő hadrend is meg van állapítva; te­kintettel arra, hogy a védtörvény értelmében a mozgósított hadosztályokhoz beosztandó tüzérség­ről, műszaki és szekerészeti csapatokról gondos­kodni a közös hadügyér tartozik , egész tisztelet­tel kérdem a­­ honvédelmi miniszer urat: 1. A honvédség teljes hadi létszámára meg­van-e a szükséges fegyverzet, töltények, ruházat és szerelékek ? 2. Ha megvan, hol vannak a megkívántató kész­letek ? minthogy csak úgy remélhető a gyors és biztos mozgósítás, ha e felszerelési tárgyak a csapatok székhelyein vannak raktárolva, továbbá jó állapotban van-e mindez ? mert köztudomás szerint a jelenlegi ruházat, főleg a köpenyegek és nadrágok, valamint a lábbeliek is minőségre nézve oly silányak, hogy nem csak egy hadjáratnak, de a rendes őszi gyakorlatoknak és táborozásoknak sem felelnek meg eléggé, — rongyos öltözékekkel ellátott, félig mezítlábas sereggel pedig, kivált téli időben, — a leggeniálisabb hadvezér is bajosan haladhat előre. 3. Meg vannak-e a s­zükséges előkészületek téve más irányban is arra nézve, hogy a mozgósítás a legnagyobb rendben, gyorsan és biztosan menjen végbe, s e szerint hadászatilag előnyös viszonyok közt lehessen a harcrtérre lépni, azaz : meg van-e már most állapítva a háborúban életbeléptetendő hadrend? Be vannak­­ osztva az egyes honvédcsa­patok azon hadosztályokba, hadtestekbe, me­lyekbe hadjárat esetén tartozni fognak ? Ki van­nak-e jelölve a törzsek? Általában a beosztások rendszeresítve vannak-e? úgy hogy már most tudja mindenki, mozgósítás esetén hová tartozik, illetőleg, hogy kell jelentkeznie ? 4. Kijelölte-e már a közös hadügyér ama tüzér­ségi, műszaki és szekerészeti csapatokat, melyek mozgósítás esetén minden további értekezés és huza­vona nélkül, az illető honvédosztályok ren­delkezésére bocsátandók, minthogy ezt az utolsó órára halasztani nem lehet ? 5. Azon esetre, ha a hadkészültség ezen nélkü­­lözhetlen factorai, a modern hadtudomány szelle­mében kellőleg berendezve és előkészítve nem volnának, szándékozik e­z­­. honvédelmi miniszer úr, és mi módon, ezen hiányok orvoslásáról gon­doskodni, s mindent elkövetni, hogy a honvédség, a nemzetnek ezen féltékenyen őrzött egyik leg­népszerűbb intézménye, minden körülmények kö­zött kifogástalanul harczképessé tétessék, általá­ban pedig valódi életérdekeinek minden irányban kellő érvény szereztessék s ezáltal a hadi siker alapja még béke idején megvettessék. Ezen interpelláló közöltetni fog a honvédelmi miniszer úrral. Lázár Ádám : A részvénytársulatok alakítására nézve következő határozati javaslatot nyújtja be: „Utasítsa a képviselőház a kormányt, miszerint a részvénytársulatok alakításáról, az államkor­mány engedélyezése teljes kizárásával, a felelős­ség és nyilvánosság elveire fektetendő törvényja­vaslatot, közhitelünk kor- és czélszerű biztosítása érdekében mielőbb terjesszen be.“ Ki fog nyomatni s a tagok közt szétosztatni, annak idejében a ház felvétele iránt is fog intéz­kedni. Oláh Miklós a Jász-Kun kerület egy régibb követelésének megtérítése iránt nyújt be határo­zati javaslatot, mely ki fog nyomatni s annak ide­jében napirendre tűzetni. Irányi Dániel a ministerelnökhöz következő interpellációt intézi : 1- ször. Ki rendelte el s miért Pellagics nevű bosniai politikai menekültnek hazájába való visz­­szakisértetését? 2- szer. Miután ezen visszakisérés valóságos ki­szolgáltatás, mely ily esetben úgy a nemzetközi jogba, mint az emberiség törvényeibe ütközik, s ha foganatosittatik, a kormány hírnevén, sőt a nemzeti becsületén is csorbát ejt: kérdőre vonta e a kornány a rendelet szerzőjét, ha az neki alá­rendelt közege volt s maga fejétől cselekedett? ha pedig valamelyik minister volt, hajlandó-e a t. mi­­nisterelnök ur annak nevét a t. háznak megmon­dani, hogy ez vonhassa őt felelősségre ? Ezen interpellátio közöltetni fog a miniszerel­­nök úrral. Következik a napirend, vagyis tárgyalása a gr. Lónyay Menyhért által beadott következő határo­zati javaslatnak. Miután az államszámvevőszék által átvizsgált, illetőleg elkészített 1869., 1870. és 1871. évi zár­számadásoknak és az államszámvevőszék 1867.és 1868. évi számtani vizsgálatra vonatkozó jelenté­sének az 1848. III. törvényczikk 37. § a által el­rendelt megvizsgálása és illetőleg jóváhagyása mindeddig meg nem történt, határozza el a ház, hogy mindezen számadások, illetőleg az azokra vonatkozó államszámszéki jelentések és a minis­­tériumnak ezekre tett észrevételei kiadatnak az állandó pénzügyi bizottságnak, azon utasítással, hogy azokat vagy maga vegye tárgyalás és vizs­gálat alá, vagy adjon azok megvizsgálásának módja iránt vélemény­es jelentést. A zárszámadások megvizsgálásával foglalkozó bizottság tekintsen meg a kormány által kötött minden oly szerződést is, melyre nézve felvilágo­sítást és okmányszerű tájékozást szerezni szüksé­gesnek véli, és jelentését oly időben adja be, hogy még ezen ülésszak alatt a zárszámadások a ház által is tárgyalhatók legyenek és a törvény értelmében elintézést nyerjenek. Ezen bizottság adjon az iránt is vélemény­es je­lentést, hogy jövőre az államra nézve kötelező és törvényhozási intézkedést nem igénylő mely szer- 78

Next