Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-14 / 10. szám
Bukowinciban a czernowiczi, wisznitzi és kotzmanni járásokhoz tartozó Slobodzia, Ranaucze, Nowosielitza, Sahala, Kotulosztrica, Banilla és Wassilen községekben, Morvaországban az olmützi, wischaui, littaui gödingi, prossnitzi, sternbergi, és brünni kerületekhez tartozó Lancon, Namiest, Neretein, Schnobolin, Neustift,Kronau, Eiwanowitz, Chwakowitz, Gross-Lenitz, s egy Lundenburgtól 70 órányira eső tehenészetben, valamint Hussowitz, Laska, Hatschein, Richtarow, Dieditz, Smrzitz, Rujezd, Rybnik, Starnau, Hrebezein, Powel, Bruchotein, Hoschtitz, Stadl, Königsfeld, Zárda-Hradits, Driesitz, Parerowitz, Oskau, Sabats, Zelehowitz és Krepczein községekben, Csehországban a komotaui, brüxi, pardubitzi, königinhofi, königgrätzi, seuftenbergi, Komotau város, Brüx és környéke, Khan, Neundorf, Seestadt, Pösswitz, Kladina, Streitdorf, Choc, Cas, Sezemic, Holodei, Horinoves, Brezbrad, Soritz, Heinitz, Senftenberg, Hollitz községekben, a Tenger melléken Triest város területén, valamint a Capo d’Istriai, Voloscai, triesti kerületi Gorenji Ronc, Béka, Seloze, Chiadino, St. Maria Magdalena inferiore, Chiarbola községekben , Dalmátiában a cattaroi és ragusai kerületekhez tartozó Cilippi, Lovorno, Kemaj, Mikulik, Cibaria, Plocce, Podi, Mercevac, Giurasevic, Boberje di Zupa, Poljkovar di Krivosie, Maria di Kuti, Ossinik, Lastua di Zupa és Gossip községekben, Alsó-Austriában a grosz-enczersdorfi, sechshausi, mistelbachi, brucki és hernalsi járásokhoz tartozó : Weidendorf, Gaudenzdorf, Alsó-Themenau, Simering, Rudolfsheim, Hernals, Ottakring, és Penzing községekben, valamint Bécs osztrák birodalmi főváros harmadik kerületében, Felső-Austriában a welsi járáshoz tartozó Bachmaning, Hundshagen, és Lambach községekben uralgott. Míg ellenben a, évi deczember hó 30 ig, felnevezett ministerium legújabb értesítése szerint, Galicziában a czortkowi és robatyni járásokhoz tartozó, Koleudriani és Bursztyn községekben, Bukowinciban a czernowitzi járáshoz tartozó Kotul-Osztricza községben, Morvaországban az olmützi kerülethez tartozó Neretevn és Neustift községekben, Csehországban a pardubitzi kerület Cas községében s Brüx környékén, Alsó Ausztriában a mistelbachi járás Unter Themepau községében, s végre Dalmatiában Ragusa Plocce nevű külvárosában az uralgott keleti marhavész megszűnt. Kelt Pesten, 1873. évi január 8 án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. Mr. ministeriumtól. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LXII. ÜLÉSE 1873. január 13-dikán délelőtt 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Széll Kálmán, Szeniczey Ödön. A kormány részéről jelen vannak: Szlávy József, ifj. gr. Zichy József, Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, Tóth Vilmos, b. Wenckheim Béla, Tisza Lajos. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök: Következő irományokat van szerencsém bemutatni: Turócz és? Pozsony vármegyék feliratát, melyekben az országgyűlési nyomtatványokat a törvényhatóságok számára díjmentesen megküldetni kérik. Sopron megye kérvényét, a közjegyzői intézmény behozatala, a perrendtartás egyszerűsítése és a birósági végrehajtók eljárásának korlátozása iránt. Békés vármegye feliratát, melyben a jezsuitákat eltörültetni, javaikat közoktatási czélokra fordittatni, s őket a nyilvános és magántanításoktól eltiltani és tanodáikat bezáratni kéri. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Hoffmann Pál: Benyújtja dr. Feletár Emil, m. kir. országos művegyész azon kérését, hogy fizetése felemeltessék. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Fröhlich Gusztáv: Benyújtja kisfaludi Pikéry Gusztáv honvédtábornok kérvényét, melyben kéri a házat, méltóztassék tekintetbe venni a szabadságharcz alatt hazánk önállósága és függetlensége visszanyerésére tett szolgálatait,és neki rangjához illő nyugdíjat, vagy korának és tehetségeinek megfelelő alkalmazást kieszközölni. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Madarász József a belügyministerhez egy kérdést intéz : Tekintve azt, hogy az 1848. évi képviselőválasztási törvények hiányainak kellő pótlására nézve, legégetőbb kötelmévé vált a törvényhozásnak intézkedni, a vesztegségeknek s mindazon cselekvényeknek, melyek a választás szabadságát veszélyeztetik, lehető meggátlására úgy, mint büntetésére nézve, kérdi a belügyminiszert, hajlandó-e e részben is a szerint, hogy a képviselőház e fontos ügyet kellő időben tárgyalhassa, törvényjavaslatot benyújtani úgy, hogy törvény erejére emeltethessék. Közöltetni fog a belügyminiszer úrral. Kármán Lajos : Következő interpellációt intézi a honvédelmi miniszer úrhoz. Tekintettel arra, hogy világeseményeket előidéző kérdések rendesen nem a diplomatia, hanem fegyver által döntetnek el, s alig remélhető, hogy az európai politikai viszonyok jelen constellatiója mellett, midőn az államok főleg a honvédelem nagy mérvbeni szervezésére fordítják erejüket, a béke huzamosb ideig fentartható lesz; sőt bekövetkezhetik az az eset, hogy oly általános háború üthet ki, mely államok s nemzetek sorsa felett fog határozni, s a magyar-osztrák monarchia is a válságba sodortatván, s hadszenettel meglepetvén, a seregnek rögtön hadilábra kell állania. Tekintettel arra, hogy Magyarországra nézve a honvédség életkérdés, melynek feladata és czélja: hazánk bel- és külérdekeit biztosítani, megvédni, s a háborúra minden szükségelt tényezők felhasználása mellett előre készülni, hogy czélszerűségét és életképességét főleg veszély idején igazolhassa s a nemzet ebbeli várakozásának méltólag megfelelhessen. Tekintettel arra, hogy a hadkészültség egyik legfőbb tényezője, a gyors mozgósítás csak úgy eszközölhető, ha honvédségünk még békeidején a szükséges és czélszerű fegyverzettel, ruházattal és szerelésekkel el van látva s a hadjáratban életbeléptetendő hadrend is meg van állapítva; tekintettel arra, hogy a védtörvény értelmében a mozgósított hadosztályokhoz beosztandó tüzérségről, műszaki és szekerészeti csapatokról gondoskodni a közös hadügyér tartozik , egész tisztelettel kérdem a honvédelmi miniszer urat: 1. A honvédség teljes hadi létszámára megvan-e a szükséges fegyverzet, töltények, ruházat és szerelékek ? 2. Ha megvan, hol vannak a megkívántató készletek ? minthogy csak úgy remélhető a gyors és biztos mozgósítás, ha e felszerelési tárgyak a csapatok székhelyein vannak raktárolva, továbbá jó állapotban van-e mindez ? mert köztudomás szerint a jelenlegi ruházat, főleg a köpenyegek és nadrágok, valamint a lábbeliek is minőségre nézve oly silányak, hogy nem csak egy hadjáratnak, de a rendes őszi gyakorlatoknak és táborozásoknak sem felelnek meg eléggé, — rongyos öltözékekkel ellátott, félig mezítlábas sereggel pedig, kivált téli időben, — a leggeniálisabb hadvezér is bajosan haladhat előre. 3. Meg vannak-e a szükséges előkészületek téve más irányban is arra nézve, hogy a mozgósítás a legnagyobb rendben, gyorsan és biztosan menjen végbe, s e szerint hadászatilag előnyös viszonyok közt lehessen a harcrtérre lépni, azaz : meg van-e már most állapítva a háborúban életbeléptetendő hadrend? Be vannak osztva az egyes honvédcsapatok azon hadosztályokba, hadtestekbe, melyekbe hadjárat esetén tartozni fognak ? Ki vannak-e jelölve a törzsek? Általában a beosztások rendszeresítve vannak-e? úgy hogy már most tudja mindenki, mozgósítás esetén hová tartozik, illetőleg, hogy kell jelentkeznie ? 4. Kijelölte-e már a közös hadügyér ama tüzérségi, műszaki és szekerészeti csapatokat, melyek mozgósítás esetén minden további értekezés és huzavona nélkül, az illető honvédosztályok rendelkezésére bocsátandók, minthogy ezt az utolsó órára halasztani nem lehet ? 5. Azon esetre, ha a hadkészültség ezen nélkülözhetlen factorai, a modern hadtudomány szellemében kellőleg berendezve és előkészítve nem volnának, szándékozik ez. honvédelmi miniszer úr, és mi módon, ezen hiányok orvoslásáról gondoskodni, s mindent elkövetni, hogy a honvédség, a nemzetnek ezen féltékenyen őrzött egyik legnépszerűbb intézménye, minden körülmények között kifogástalanul harczképessé tétessék, általában pedig valódi életérdekeinek minden irányban kellő érvény szereztessék s ezáltal a hadi siker alapja még béke idején megvettessék. Ezen interpelláló közöltetni fog a honvédelmi miniszer úrral. Lázár Ádám : A részvénytársulatok alakítására nézve következő határozati javaslatot nyújtja be: „Utasítsa a képviselőház a kormányt, miszerint a részvénytársulatok alakításáról, az államkormány engedélyezése teljes kizárásával, a felelősség és nyilvánosság elveire fektetendő törvényjavaslatot, közhitelünk kor- és czélszerű biztosítása érdekében mielőbb terjesszen be.“ Ki fog nyomatni s a tagok közt szétosztatni, annak idejében a ház felvétele iránt is fog intézkedni. Oláh Miklós a Jász-Kun kerület egy régibb követelésének megtérítése iránt nyújt be határozati javaslatot, mely ki fog nyomatni s annak idejében napirendre tűzetni. Irányi Dániel a ministerelnökhöz következő interpellációt intézi : 1- ször. Ki rendelte el s miért Pellagics nevű bosniai politikai menekültnek hazájába való viszszakisértetését? 2- szer. Miután ezen visszakisérés valóságos kiszolgáltatás, mely ily esetben úgy a nemzetközi jogba, mint az emberiség törvényeibe ütközik, s ha foganatosittatik, a kormány hírnevén, sőt a nemzeti becsületén is csorbát ejt: kérdőre vonta e a kornány a rendelet szerzőjét, ha az neki alárendelt közege volt s maga fejétől cselekedett? ha pedig valamelyik minister volt, hajlandó-e a t. ministerelnök ur annak nevét a t. háznak megmondani, hogy ez vonhassa őt felelősségre ? Ezen interpellátio közöltetni fog a miniszerelnök úrral. Következik a napirend, vagyis tárgyalása a gr. Lónyay Menyhért által beadott következő határozati javaslatnak. Miután az államszámvevőszék által átvizsgált, illetőleg elkészített 1869., 1870. és 1871. évi zárszámadásoknak és az államszámvevőszék 1867.és 1868. évi számtani vizsgálatra vonatkozó jelentésének az 1848. III. törvényczikk 37. § a által elrendelt megvizsgálása és illetőleg jóváhagyása mindeddig meg nem történt, határozza el a ház, hogy mindezen számadások, illetőleg az azokra vonatkozó államszámszéki jelentések és a ministériumnak ezekre tett észrevételei kiadatnak az állandó pénzügyi bizottságnak, azon utasítással, hogy azokat vagy maga vegye tárgyalás és vizsgálat alá, vagy adjon azok megvizsgálásának módja iránt véleményes jelentést. A zárszámadások megvizsgálásával foglalkozó bizottság tekintsen meg a kormány által kötött minden oly szerződést is, melyre nézve felvilágosítást és okmányszerű tájékozást szerezni szükségesnek véli, és jelentését oly időben adja be, hogy még ezen ülésszak alatt a zárszámadások a ház által is tárgyalhatók legyenek és a törvény értelmében elintézést nyerjenek. Ezen bizottság adjon az iránt is véleményes jelentést, hogy jövőre az államra nézve kötelező és törvényhozási intézkedést nem igénylő mely szer- 78