Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1873-05-30 / 124. szám
mely egyelőre az akadémia kiegészítő részét képezendő Hegedűs ministeri tanácsos úr felvilágosítása folytán a többség elismerte, hogy a szinitanodának egyrészt a színházhoz, másrészt pedig a zeneakadémiáhozi viszonyának meghatározása oly tárgy, mely administratív úton a bel- és közoktatásügyi miniszer urak által egyetértőig elintézendő. A hetes bizottság javaslata most már részletes tanácskozás alá vétetvén, annak első és utolsó, számszerint 13., de tettleg 14 pontja több vitatkozás tárgyát nem képezte, a 2, 3. és 4. pontra észrevétel fenn nem forog; az 5. pont a már fentebb jelzett hozzátétellel elfogadtatott; a 7. pont észrevétel alá nem esik. A 7. pont szövege gróf Apponyi Albert úrnak a többség által elfogadott indítványa szerint következőképen módosítandónak határoztatott: „7-er. Az országos akadémia szemezése czélja és sikeres működtetésével lényegesen összefüggvén annak úgy hivatos, mint tanelőadási nyelve is, s az albizottság ama meggyőződésből indulva ki, hogy habár az ország e legújabb műintézetének főczélja szorosan véve művészeti, mégpedig gyakorlati értelemben, de másrészt nem mellőzhető hivatása a zeneművészetet, mai magas színvonalához mérten, minden irányban, s főleg az elméleti tudományosság terén is lehetőleg meghonosítani, a hazai nyelven is kiművelni, az országos zeneakadémia nyelvéül a magyar nyelvet véleményezi megállapítani oly módon, hogy ez alól a hivatalos érintkezésre nézve kivétel ne tétessék. Tekintettel azonban arra, hogy mind az akadémia művészeti és culturális czéljai lehető legtökéletesebb elérhetése, mind pedig nemzetünk szellemi életének érdeke és fénye megkívánja, hogy egyrészről a magyar nyelvben nem jártas, első rangú szakkitűnőségek az intézetben működésre meghivathassanak, másrészről, hogy külföldi tanulóknak az intézet látogatása lehetségessé tétessék: a vallás- és közoktatóügyi miniszer az előadási nyelvet meghatározó szabály alól saját belátása szerint úgy ezeket, mint amazokat felmentheti.“ A 8. pont alatt elősorolt, több rendbeli hangszerek elnevezése iránt azon megállapodás jött létre, hogy zavarok kikerülése végett a hangszerekre nézve a használat által szentesített elnevezések lehetőleg tartassanak meg. Ugyancsak a 8. pont alatt előforduló elméleti tanosztályok aa betű alatt nevezett öszhangzattani osztály oktatására nézve Langer Victor úr azon észrevétele, hogy egy tanár ezen szakmára, mely a zeneakadémia valamennyi növendékei számára egyaránt kötelező, nem elégséges, még egy 2. és 3. ily tanári állomásnak rendszeresítése kívánatos, a nagyméltóságú miniszer figyelmébe ajánltatik azzal, hogy az intézet életbeléptetése után a tapasztalás kifejti azt, váljon az öszhangzattan 2. és esetleg 3. tanári állomásának rendszeresítése szükséges teende. A nyomtatott javaslati jelentésben másodszor előforduló, számszerint 8., de tettleg 9., 10., 11., 12-ik és 13-ik pont észrevétel nélkül elfogadtatik. Elnök úr ő excellentiája maga részéről is valamit tenni óhajtván, az intézet érdekében az egyházi zeneszerzési téren az igazgatóság ítélete szerint legjelesebb munkát készített növendék javára örök alapítványképen 2000 frtnyi 6 % értékpapírokat ajánl fel, melynek kamatai a kijelölt czélra fordítandók. Simonffy Kálmán országgyűlési képviselő úr a magyar zene fejlesztése iránti érdekeltségének jeléül élte fogytáig évenként 20 aranyat ajánl fel egy a magyar zeneszakmában legkitűnőbb zeneakadémiai növendék számára. Ezen, a zeneművészet előmozdítását célzó hazafias ajánlatok a bizottság által lelkes éljenzésekben kitörő örömmel fogadtatván, b. Prónay Gábor, v. b. t. t. ur, az elnöklő érsek ur ő excellentiájának a tanácskozások vezetése körül tanúsított és oly tapintatos, mint sikeres eljárásáért a bizottság nevében köszönetet mond, mit elnök ur ő excellentiája viszonozván, a bizottságnak támogatásáért elismerését fejezi ki, és az Isten áldását kéri ezen törekvésekre és a felállítandó intézetre. Miután Hegedűs miniszeri tanácsos úr indítványa folytán ezen bizottsági ülés tanácskozási jegyzőkönyvének hitelesítésével dr. Augusz Antal és gr. Festetich Leo urak bízatnak meg, Hegedűs ministeri tanácsos ur egyszersmind minister ur ő excellentiája nevében az elnök ur ő nagyméltóságának és az értekezlet tagjainak fáradozásuk és azon ügy buzgalmukért, melylyel a kérdések megoldására közreműködni szíveskedtek, köszönetet mond. Végül dr. Haynald érsek ur ő nagyméltósága a tanácskozást befejezettnek nyilvánítván,ministerur ő excellentiájának, ki ezen tanácskozásokra alkalmat és képviselője által a tárgyalásoknak szabad menetet engedni szíveskedett, a bizottság nevében köszönetet és elismerést szavaz. Kelt Budapesten, 1873. ápr. 30-án. G. Festetich Leo, a színi tanoda főigazgatója. B. Augusz Antal, mint a hitelesítésre megbízottak. Apt Kamil, ministeri osztálytanácsos, mint bizottmányi jegyző. HELYHATÓSÁG. Pest-város május 28-án tartott közgyűlésén Gyöngyösy Alajos főpolgármester elnökölt. Napirenden volt Háromszék közönségének átirata, melyben a Sepsi-Szt.-Györgyön alapítandó árvaleányház fölépíthetésére könyöradományt kér. A tanács 300 frt megszavazását hozza javaslatba. Vécsey Sándor mind nemzetiségi, mind erkölcsi szempontból fontosnak tartja ez intézet létesülését, ajánlja tehát, hogy a főváros jó példával menjen előre, s ezért a tanács által ajánlott 300 frt helyett 500 frtot hoz javaslatba megszavazásra. Hasonló értelemben szól Ballagi Mór is, s erre a közgyűlés megszavazza az indítványozott 500 frtot. Ezután olvastatott a hülügyi és tanács jelentése a majorosoknak a kültelkekre leendő telepítése iránt. Vécsey Sándor nagy horderejűnek tartja ez intézkedést, mert fél, hogy a várost tetemes költségekbe keveri, s így időelőttinek tartván, annak mellőztetését kívánja. Indítványozza tehát, hogy e javaslat az egészségügyi bizottsághoz utasíttassék azon czélból, hogy adja elő véleményét, váljon a tehenészet mennyiben káros az egészségügyre nézve. Simon Flórent a majorosoknak kitelepítése mellett szól, mert az, ki a Ferencz- és Józsefváros mellékutczáin végig megy, nem fogja az egészségügyre nézve jó hatásúnak mondani azon szemétdombokat és tócsákat, melyek némely helyeken még az utczára is kifolynak. Havas Ignácz szintén fél a kitelepítéssel összekötött költségektől, s ezért azt tartja, hogy ha a tehenészet káros az egészségügyre nézve, a rendőrség lásson dolga után s ne engedje meg azon szemétdombokat, melyeket az előtte szóló felemlített. Fölemlíti, hogy minden telepítvény csatornázást, világítást, rendőrséget, iskolát és vízvezetéket kíván, s mindennek költségét a város nem bízja meg. Így Tavaszi Endre pártolja a tehenészek kitelepítését mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. Többek hozzászólása után a többség e tárgy elnapolását határozza el. Ezután elfogadtatott a tanács indítványa az iránt, hogy az építésre szolgáló erdei fának nyári idényben vágatása ellen országos hatósági intézkedés tétessék, s e szellemben a kormányhoz felirat fog intéztesd. KiSKI KI A tárgyalás folyama alatt Gerlóczy Károly felemlíté, hogy jelenleg az építésre jól kiszáradt fa alig használtak a fővárosban, mire Dobos József indítványozza, hogy egy bizottmány vizsgálja meg az új épületekhez szükséges fákat, s tiltsa be az építést, ha nem egészséges fából eszközöltetik. Ez utolsó indítványt azonban a közgyűlés nem fogadta el. A gyűlés 6 órakor ért véget. képviselőtestülethez polgári kötelességeinek jövőre pontosabb teljesítése iránt. Barna Zs. főjegyző előterjeszti a 34-es küldöttség javaslatát az egyesített főváros czimerének és lobogójának végleges megállapítása iránt. A javaslat és a czimer és lobogó bemutatott vázlata elfogadtatik. Napirenden állanak a 34-es küldöttség javaslatai a fővárosi számvevő hivatalról, a fővárosi házi pénztár, letéti pénztár és a gyámpénztárról, a fővárosi mérnöki hivatal szervezéséről, s a fővárosi vásárigazgatóságról. Legelőbb tárgyalás alá vétetik a fővárosi számvevő hivatalról szóló javaslat. A javaslat 26 §-ból áll, s meghatározza a számvevőség feladatát, a következő 6 pontban részletezve: számviteli ellenőrzés, közigazg. számvevőségi segédszolgálat, illetékességi ellenőrzés, közigazgatási ellenőrzés, műszaki ellenőrzés, és szeriizezési szolgálat. A számvevőség ügyosztályokra oszlik, melyek száma a számviteli rendszer megállapításakor fog meghatároztatni. A számvevőség áll: 1 főszámvevőből, 1 alszámvevőből, 4 számvevő tanácsosból, 8 számvizsgálóból, 20 számtisztből, 1 kezelő hivatalnokból, ki egyszersmind iktató,kiadó és irattárnok is, 6 számvevőségi segédből és a gyakornokokból, végre 3 hivatalszolgából. A főszámvevő közgyűléseken üléssel és szavazattal bir. A javaslat változtatás nélkül elfogadtatik. Felolvastatik ezután a 34-es küldöttség javaslata a fővárosi vásárigazgatóságról. A vásárigazgatósági személyzet feladata a vásár és közélelmezési ügyre, nemkülönben a javadalmak kezelésére vonatkozó vásári, egészségrendőri és javadalmi szabályokat a főváros bel- és külterületén kezelni és azok szigorú megtartása fölött őrködni. A vásári rendőrség tárgyát képezi a felügyelet a vásártéren a csendre és rendre, s az élelmi czikkeknél a szabályszerű mérték és súly használatára. Az egészség-rendőri szemle az élelmi czikkek nemei szerint 3 részre oszlik: a marha- és húszemlére, a liszt- és kenyérszemlére, 3-szor minden egyéb élelmi czikk (étel és ital) megvizsgálására. A városi javadalmak kezelésének ellenőrzését a vásárigazgatósági személyzet a főváros egész területén gyakorolja; nevezetesen felügyel, hogy a haszonbérbe adott városi hely-, állás-, pártjog stb. városi javadalmak a bérlők és embereik által a hatóságilag megállapított díjjegyzék értelmében szedessenek, hogy a vámjövedék, nemkülönben a nagy és apró marha után fizetendő vásár és vágódíjak beszedése kellőleg ellenőriztessék stb. A vásári igazgatóság személyzete: 1 igazgató, 1 segéd, 11 vásárfelügyelő, 3 írnok, 11 vásári biztos, 28 vámfelügyelő, 1 szolga. A javaslat változtatás nélkül elfogadtatik. Megjegyzés nélkül elfogadtatik továbbá a fővárosi házi pénztárra, a letéti pénztárra és a gyámpénztárra vonatkozó javaslat és a három pénztár személyzete következőleg van megállapítva. 1. Házi pénztár: 1 főpénztárnok, 1 ellenőr, 2 számfejtő, 2 alpénztárnok, 4 számfejtő segéd, 4 pénztári tiszt, 4 gyakornok, 2 biztos, 2 szolga. 2. Letéti pénztár: 1 letárnok mint pénztárnok, 1 ellenőr, 1 számfejtő, 2 számfejtő segéd, 2 pénztári tiszt, 2 gyakornok, 1 pénzszedő biztos, 1 szolga. — 3. Gyámpénztár: 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 1 számfejtő, 1 számfejtő segéd, 1 pénztári tiszt, 1 gyakornok, 1 biztos, 1 szolga. Végül rendre kerül a fővárosi mérnöki hivatal szervezetéről szóló küldöttségi javaslat. A mérnöki hivatal feladatát 3 szakosztályban teljesíti, u. m. a földmérési, a közlekedési és szépítési, végre az építési és építésrendőri szakosztályban. A személyzet áll 1 főmérnökből, 3 szakosztályvezető mérnökből, 7 első rendű mérnökből, 12 első rendű, 12 másodrendű segédmérnökből, 1 főkertész, 2 kertész, 2 úrmester, 3 útfelügyelő, 3 építési anyagfelügyelő, 1 kezelő hivatalnok, 2 írnok és 2 szolgából. E javaslat szintén észrevétel nélkül elfogadtatván, a napirend ki van merítve. A miniszteri biztos jelenti, hogy a 34-es küldöttség hátralevő három munkálata valószínűleg június 15-éig el fog készülni, és akkor újabb közgyűlésre fogja összehívni a képviselőket. Ezzel a gyűlés 103/4 órakor befejeztetett. 1026 Budapest egyesített fővárosokra máj. 27-én TARTOTT KÖZÖS KÖZGYŰLÉSE. Havas Ignácz min. biztos megnyitja az ülést 9 óra után. A fővárosok 600 képviselőjének alig 1 Vio része jelenvén meg. a min. biztos erélyes felhívást intéz