Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1873-05-30 / 124. szám

mely egyelőre az akadémia kiegészítő részét ké­pezendő Hegedűs ministeri tanácsos úr felvilágosítása folytán a többség elismerte, hogy a szinitanodá­nak egyrészt a színházhoz, másrészt pedig a zene­­akadémiáhozi viszonyának meghatározása oly tárgy, mely administratív úton a bel- és közokta­tásügyi miniszer urak által egyetértőig elinté­zendő. A hetes bizottság javaslata most már részletes tanácskozás alá vétetvén, annak első és utolsó, számszerint 13., de tettleg 14 pontja több vitatko­zás tárgyát nem képezte, a 2, 3. és 4. pontra ész­revétel fenn nem forog; az 5. pont a már fentebb jelzett hozzátétellel elfogadtatott; a 7. pont észre­vétel alá nem esik. A 7. pont szövege gróf Apponyi Albert úrnak a többség által elfogadott indítványa szerint kö­vetkezőképen módosítandónak határoztatott: „7-er. Az országos akadémia szemezése czélja és sikeres működtetésével lényegesen összefügg­vén annak úgy hivat­­os, mint tanelőadási nyelve is, s az albizottság ama meggyőződésből indulva ki, hogy habár az ország e legújabb műintézetének főczélja szorosan véve művészeti,­ még­pedig gya­korlati értelemben, de másrészt nem mellőzhető hivatása a zeneművészetet, mai magas színvona­lához mérten, minden irányban, s főleg az elméleti tudo­mányosság terén is lehetőleg meghonosítani, a hazai nyelven is kiművelni, az országos zeneaka­démia nyelvéül a magyar nyelvet véleményezi megállapítani oly módon, hogy ez alól a hivatalos érintkezésre nézve kivétel ne tétessék. Tekintettel azonban arra, hogy mind az akadémia művészeti és culturális czéljai lehető legtökéletesebb elérhe­tése, mind pedig nemzetünk szellemi életének ér­deke és fénye megkívánja, hogy egyrészről a ma­gyar nyelvben nem jártas, első rangú szakkitűnő­­ségek az intézetben működésre meghivathassanak, másrészről, hogy külföldi tanulóknak az intézet látogatása lehetségessé tétessék: a vallás- és közoktató­ügyi miniszer az előadási nyelvet meg­határozó szabály alól saját belátása szerint úgy ezeket, mint amazokat felmentheti.“ A 8. pont alatt elősorolt, több rendbeli hang­szerek elnevezése iránt azon megállapodás jött létre, hogy zavarok kikerülése végett a hangsze­rekre nézve a használat által szentesített elnevezé­sek lehetőleg tartassanak meg. Ugyancsak a 8. pont alatt előforduló elméleti tanosztályok aa betű alatt nevezett öszhangzattani osztály oktatására nézve Langer Victor úr azon észrevétele, hogy egy tanár ezen szakmára, mely a zeneakadémia valamennyi növendékei számára egyaránt kötelező, nem elégséges, még egy 2. és 3. ily tanári állomásnak rendszeresítése kívánatos, a nagyméltóságú miniszer figyelmébe ajánltatik azzal, hogy az intézet életbeléptetése után a ta­pasztalás kifejti azt, váljon az öszhangzattan 2. és esetleg 3. tanári állomásának rendszeresítése szük­séges teend­e. A nyomtatott javaslati jelentésben másodszor előforduló, számszerint 8., de tettleg 9., 10., 11., 12-ik és 13-ik pont észrevétel nélkül elfogad­­tatik. Elnök úr ő excellentiája maga részéről is vala­mit tenni óhajtván, az intézet érdekében az egy­házi zeneszerzési téren az igazgatóság ítélete sze­rint legjelesebb munkát készített növendék javára örök alapítványképen 2000 frtnyi 6 % értékpapí­rokat ajánl fel, melynek kamatai a kijelölt czélra fordítandók. Simonffy Kálmán országgyűlési képviselő úr a magyar zene fejlesztése iránti érdekeltségének je­léül élte fogytáig évenként 20 aranyat ajánl fel egy a magyar zeneszakmában legkitűnőbb zene­akadémiai növendék számára. Ezen, a zeneművészet előmozdítását c­élzó ha­zafias ajánlatok a bizottság által lelkes éljenzések­ben kitörő örömmel fogadtatván, b. Prónay Gábor, v. b. t. t. ur, az elnöklő érsek ur ő excellentiájának a tanácskozások vezetése körül tanúsított és oly tapintatos, mint sikeres eljárásáért a bizottság ne­vében köszönetet mond, mit elnök ur ő excellen­­tiája viszonozván, a bizottságnak támogatásáért elismerését fejezi ki, és az Isten áldását kéri ezen törekvésekre és a felállítandó intézetre. Miután Hegedűs miniszeri tanácsos úr indítvá­nya folytán ezen bizottsági ülés tanácskozási jegy­zőkönyvének hitelesítésével dr. Augusz Antal és gr. Festetich Leo urak bízatnak meg, Hegedűs mi­nisteri tanácsos ur egyszersmind minister ur ő excellentiája nevében az elnök ur ő nagyméltósá­gának és az értekezlet tagjainak fáradozásuk­ és azon ügy buzgalmukért, melylyel a kérdések meg­oldására közreműködni szíveskedtek, köszönetet mond. Végül dr. Haynald érsek ur ő nagyméltósága a tanácskozást befejezettnek nyilvánítván,minister­­ur ő excellentiájának, ki ezen tanácskozásokra alkal­mat és képviselője által a tárgyalásoknak szabad menetet engedni szíveskedett, a bizottság nevében köszönetet és elismerést szavaz. Kelt Budapesten, 1873. ápr. 30-án. G. Festetich Leo, a színi tanoda főigazgatója. B. Augusz Antal, mint a hitelesítésre megbízottak. Apt Kamil, ministeri osztálytanácsos, mint bizottmányi jegyző. HELYHATÓSÁG. Pest-város május 28-án tartott közgyűlésén Gyöngyösy Alajos főpolgármester elnökölt. Napirenden volt Háromszék közönségének át­irata, melyben a Sepsi-Szt.-Györgyön alapítandó árvaleányház fölépíthetésére könyöradományt kér. A tanács 300 frt megszavazását hozza javaslatba. Vécsey Sándor mind nemzetiségi, mind erköl­csi szempontból fontosnak tartja ez intézet létesü­­lését, ajánlja tehát, hogy a főváros jó példával menjen előre, s ezért a tanács által ajánlott 300 frt helyett 500 frtot hoz javaslatba megszava­zásra. Hasonló értelemben szól Ballagi Mór is, s erre a közgyűlés megszavazza az indítványozott 500 frtot. Ezután olvastatott a hülügyi és tanács jelen­tése a majorosoknak a kültelkekre leendő telepí­tése iránt. Vécsey Sándor nagy horderejűnek tartja ez in­tézkedést, mert fél, hogy a várost tetemes költsé­gekbe keveri, s így időelőttinek tartván, annak mellőztetését kívánja. Indítványozza tehát, hogy e javaslat az egészségügyi bizottsághoz utasíttas­­sék azon czélból, hogy adja elő véleményét, vál­jon a tehenészet mennyiben káros az egészség­ügyre nézve. Simon Flórent a majorosoknak kitelepítése mel­lett szól, mert az, ki a Ferencz- és Józsefváros mellék­utczáin végig megy, nem fogja az egész­ségügyre nézve jó hatásúnak mondani azon sze­métdombokat és tócsákat, melyek némely helye­ken még az utczára is kifolynak. Havas Ignácz szintén fél a kitelepítéssel össze­kötött költségektől, s ezért azt tartja, hogy ha a tehenészet káros az egészségügyre nézve, a rend­őrség lásson dolga után s ne engedje meg azon szemétdombokat, melyeket az előtte szóló felem­lített. Fölemlíti, hogy minden telepítvény csator­názást, világítást, rendőrséget, iskolát és vízveze­téket kíván, s mindennek költségét a város nem bízja meg. Íg­y Tavaszi Endre pártolja a tehenészek kitelepí­tését mind egészségügyi, mind gazdasági szem­pontból. Többek hozzászólása után a többség e tárgy el­napolását határozza el.­­ Ezután elfogadtatott a tanács indítványa az iránt, hogy az építésre szolgáló erdei fának nyári idényben vágatása ellen országos hatósági intéz­kedés tétessék, s e szellemben a kormányhoz fel­irat fog intéztesd. KiSKI KI A tárgyalás folyama alatt Gerlóczy Károly fel­­említé, hogy jelenleg az építésre jól kiszáradt fa alig használta­k a fővárosban, mire Dobos József indítványozza, hogy egy bizottmány vizsgálja meg az új épületekhez szükséges fákat, s tiltsa be az építést, ha nem egészséges fából eszközöl­tetik. Ez utolsó indítványt azonban a közgyűlés nem fogadta el. A gyűlés 6 órakor ért véget.­­ képviselőtestülethez polgári kötelességeinek jö­vőre pontosabb teljesítése iránt. Barna Zs. főjegyző előterjeszti a 34-es kül­döttség javaslatát az egyesített főváros czimeré­­nek és lobogójának végleges megállapítása iránt. A javaslat és a czimer és lobogó bemutatott vázlata elfogadtatik. Napirenden állanak a 34-es küldöttség javasla­tai a fővárosi számvevő hivatalról, a fővárosi házi pénztár, letéti pénztár és a gyámpénztárról, a fő­városi mérnöki hivatal szervezéséről, s a fővárosi vásárigazgatóságról. Legelőbb tárgyalás alá vétetik a fővárosi szám­vevő hivatalról szóló javaslat. A javaslat 26 §-ból áll, s meghatározza a számvevőség feladatát, a következő 6 pontban részletezve: számviteli ellenőrzés, közigazg. szám­vevőségi segéd­szolgálat, illetékességi ellenőrzés, közigazgatási ellenőrzés, műszaki ellenőrzés, és szeriizezési szolgálat. A számvevőség ügyosztá­lyokra oszlik, melyek száma a számviteli rend­szer megállapításakor fog meghatároztatni. A számvevőség áll: 1­ főszámvevőből, 1 alszámvevő­ből, 4 számvevő tanácsosból, 8 számvizsgálóból, 20 számtisztből, 1 kezelő hivatalnokból, ki egy­szersmind iktató,kiadó és irattárnok is, 6 számve­vőségi segédből és a gyakornokokból, végre 3 hivatalszolgából. A főszámvevő közgyűléseken üléssel és szavazattal bir.­­ A javaslat változta­tás nélkül elfogadtatik. Felolvastatik ezután a 34-es küldöttség javas­lata a fővárosi vásárigazgatóságról. A vásárigazgatósági személyzet feladata a vá­sár és közélelmezési ügyre, nemkülönben a java­dalmak kezelésére vonatkozó vásári, egészség­rendőri és javadalmi szabályokat a főváros bel- és külterületén kezelni és azok szigorú megtartása fölött őrködni. A vásári rendőrség tárgyát képezi a felügye­let a vásártéren a csendre és rendre, s az élelmi czikkeknél a szabályszerű mérték és súly haszná­latára.­­ Az egészség-rendőri szemle az élelmi czikkek nemei szerint 3 részre oszlik: a marha- és hú­­szemlére, a liszt- és kenyér­szemlére, 3-szor minden egyéb élelmi czikk (étel és ital) megvizs­gálására.­­ A városi javadalmak kezelésének ellenőrzését a vásárigazgatósági személyzet a fő­város egész területén gyakorolja; nevezetesen felügyel, hogy a haszonbérbe adott városi hely-, állás-, pártjog stb. városi javadalmak a bérlők és embereik által a hatóságilag megállapított díj­jegyzék értelmében szedessenek, hogy a vámjö­vedék, nemkülönben a nagy és apró marha után fizetendő vásár és vágódíjak beszedése kellőleg ellenőriztessék stb. A vásári igazgatóság személyzete: 1 igazgató, 1 segéd, 11 vásárfelügyelő, 3 írnok, 11 vásári biz­tos, 28 vámfelügyelő, 1 szolga. A javaslat változtatás nélkül elfogadtatik. Megjegyzés nélkül elfogadtatik továbbá a fő­városi házi pénztárra, a letéti pénztárra és a gyámpénztárra vonatkozó javaslat és a három pénztár személyzete következőleg van megálla­pítva. 1. Házi pénztár: 1 főpénztárnok, 1 ellenőr, 2 számfejtő, 2 alpénztárnok, 4 számfejtő segéd, 4 pénztári tiszt, 4 gyakornok, 2 biztos, 2 szolga. 2. Letéti pénztár: 1 letárnok mint pénztárnok, 1 ellenőr, 1 számfejtő, 2 számfejtő segéd, 2 pénztári tiszt, 2 gyakornok, 1 pénzszedő biztos, 1 szolga. — 3. Gyámpénztár: 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 1 számfejtő, 1 számfejtő segéd, 1 pénztári tiszt, 1 gyakornok, 1 biztos, 1 szolga. Végül rendre kerül a fővárosi mérnöki hivatal szervezetéről szóló kü­ldöttségi javaslat. A mérnöki hivatal feladatát 3 szakosztályban teljesíti, u. m. a földmérési, a közlekedési és szépí­­tési, végre az építési és építés­rendőri szakosz­tályban.­­ A személyzet áll 1 főmérnökből, 3 szakosztályvezető mérnökből, 7 első rendű mér­nökből, 12 első rendű, 12 másodrendű segéd­mérnökből, 1 főkertész, 2 kertész, 2 úrmester, 3 útfelügyelő, 3 építési anyagfelügyelő, 1 kezelő hivatalnok, 2 írnok és 2 szolgából. E javaslat szintén észrevétel nélkül elfogad­tatván, a napirend ki van merítve. A miniszteri biztos jelenti, hogy a 34-es kül­döttség hátralevő három munkálata valószínűleg június 15-éig el fog készülni, és akkor újabb köz­gyűlésre fogja összehívni a képviselőket. Ezzel a gyűlés 103/4 órakor befejeztetett. 1026 Budapest egyesített fővárosokra máj. 27-én TARTOTT KÖZÖS KÖZGYŰLÉSE. Havas Ignácz min. biztos megnyitja az ülést 9 óra után. A fővárosok 600 képviselőjének alig 1 Vio része jelenvén meg. a min. biztos erélyes felhívást intéz

Next