Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1873-05-14 / 111. szám

Budapest 1873. Ill szám Szerda, május 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H I' ¥ A T A L O S A IP. fetMaarrM­ia •, Peste«, kfcsraai-tit«*A 50-k mim I. ««»ist. , Pest«*, Switok - terí ?. v V- £Udasint, JElfcsJIiA'***» rto eftitmwit- WMMk tea «rut "»»•.«» l«rtóí»Satkt4í te ■wteikrak ei «.«sotccí S.f»*.eét5B tlí.'-l i- ^ b VXJ-J-tefyfesa hAsbai bniera » Eg­es* ivre .... Ktd«J!BTIS»I i«U! A .Aa-‘ar-e«t' K6i­C.iv- sastfAkteigtaa k 616» , poch­e T1.J Lit VB. ha/teu : ! Evi** evre. . . 2 frt 40 *a. IS frt. 1 MMm.......................... « , ! FotaTm * * • 1 » 40 • Nog^ edetT» w . % B )­Ntsgyed^rrs • • — » W » A wHtr»t. Érisíti#* egy?« ;ixim& foUp nélkül 10 kr„ ftsMtl együtt 20 kr. Hitaxalos Hnw­kf4nnr *. A hivxtincavSjt&r­li^bti ftriaSajaji hivd*4e»*k­stlj­ij n Urdfltncajsjci •qtyjitt ciilftg­**** bak&b­toatf&k, jMsflUg: 100 más« egy«mk4 tart­­. Ért, Á* 3£ kr. » hélye^ex­i. l^e— «00-ig 3 fn, rS#—300-iv­ 3 írt így tovább réteres» J$0»»6ért 1 xrsial is*öfe. A hlvsttlM Wrfrteit Irssolá e»fT7R« l*p ájrA i?» ?ss. Egyhaaibo« petit sor egj­ iw»'­­hirdetésért 19 kr„ kétesen 16 kr és ;i)bbse8ri hirdetésért 13 kr. minden beiktatisnáL A n­elyes' díj kötés minden beiktetis al­a SO kr. Os sz. ért. F magánhirdetések: HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége mait hó 26-kan kelt legfels. határozványával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, miszerint Barcsay Ákos cs. kir. kamarás a porosz királyi III ad osztálya veres­ sasrendet, és Ivánka Imre országgyűlési képviselő a Szent János-rend tiszteletbeli lovag­keresztjét elfogadhassa és viselhesse. A csász és Apost. kir. Felsége a közös külü­gy­minister által tett legalázatosabb felterjesztés foly­tán kelt legfelsőbb elhatározással, dr. Carimiani Frigyes Károly, cs. és kir. consulnak Cairóból Durazzéba való indítványozott áthelyezését, és a cs. és kir. cairói consulság vezetésének Sax Károly cs. és k. consulra való átruházását leg­­kegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. A m. k. pénzügyminister Hoffer Antal soproni pénzügyi ügyészt szegedi pénzügyi ügyésznek, és Simon Dezső kincstári jogügyigazgatósági fogal­mazót soproni pénzügyi ügyésznek nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a kincstári jogügyek igazgatóságához fogalmazókká Csák György pénz­ügyi fogalmazót, dr. Joób Lajos és Lehoczky Ist­ván kincstári jogügyi igazgatósági fogalmazó gyakornokokat nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Fekete Lajos erdé­szeti tanárt a selmeczi m. kir. bánya és erdő­­akadémiához rendkívüli tanárrá nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Fehér Endre segéd­­ügyészt lippai kincstári uradalmi ügyészszé ne­vezte ki. A m. k. pénzügyminister Luttner Antal m. kir. főerdészt a máramaros-szigeti bányaigazgató­sághoz erdőtitkárrá nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Paulovics Ignácz köz- és váltóügyvédet karánsebesi kincstári uradalmi ügyészszé, Mihalka Zsigmond joggyakornokot pedig ügyészi írnokká nevezte ki. A magyar királyi belügyminister 15546. sz. a következő körlevelet intézte a megyei főispánokhoz : Méltóságos úr! Az administratio lehető javítása hazánkban minden oldalról és minden alkalommal hangsúlyoztatok , — ennek egyik főkelléketd­ ré­szemről a végrehajtó hatalom közegeinek pontos és gyors eljárását tekintvén, erre kiváló gondot és súlyt fektetek, és azt a közigazgatás minden fokozatán előmozdítani fő feladatomnak tartom. Hogy méltóságod mint a kormány képviselője a kormányzatára bízott törvényhat­óság területén engem ezen feladatomban egész odaadással támo­gatni kész, arra minden körülmények között biz­ton számítok. Az ezen iránybani törekvés kifejtésére a legjobb alkalmat nyújtja méltóságodnak a köztörvényha­tóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. t. sz. 53. §-ának intézkedése, mely szerint méltóságod a rendes közgyűlés előtt az alispán, főjegyző, tiszti ügyészből és az állandó választmány alelnökeiből alakított számonkérő szék tartására jogosítva van. Nem szándékom méltóságodnak a számonkérő szék tartásánál követendő eljárásra nézve tüzetes utasítást adni; nem tartózkodom azonban kijelen-­ teni, hogy a számonkérő szék elé a törvény által kitűzött nem csekély fontosságú czél főleg az által érezhetik el, ha a számonkérő szék a törvényha­tóság iktatói és kiadói könyveit kellő figyelemmel megvizsgálván, a beérkezett és elintézett ügyek számának összehasonlítása által előállott különbö-­ zetből meggyőződik arról: várjon a tárgyalás alá­ került ügyek egyaránt, minden különbség nélkül, bizonyos sorrendben nem csak alaposan, de gyor­san elintéztettek-e, és várjon a törvényhatósági tisztviselők a törvények végrehajtása, és az állami­ közigazgatás érdekében kibocsátott kormányren­deletek, az önkormányzat körében hozott közgyű­­lési határozatok foganatosítása, végre a magán-­ felek ügyeinek elintézése körül kifejtették-e azon a kötelességszerű buzgalmat és erélyt, melyet tőlük,­ állásuknál fogva, az érdekelt felek és a nagy kö­­­zönség is méltán elvár. Ha ezen vizsgálat eredménye az ügymenet las­súságát tüntetné elő, ez esetben nem maradhat el méltóságod részéről oly eljárás alkalmazása, mely­­­lyel a mutatkozó hátralékok el nem intézésének igazolását az illetőktől követelendi; továbbá saját hatáskörében erélyes intézkedést teend, hogy azok­ mielőbb elintézést nyerjenek ; mi­által egyrészt a­ kormány a gyakori sürgetésektől megkíméltetik,­ másrészt pedig a felek panaszainak, valamint azon­ kedvezőtlen hatásnak eleje vétetik, melyet az­ ügymenet lassúsága egyáltalán előidézni szokott.­ Az administratio javításának előmozdítására, irányzott szándékomat méltóságod az által foglal legsikeresebben támogatni, ha a törvényhatósági­ ügymenet gyorsítása czéljából ily alkalommal­ kellő erélyt fejt ki, és ha a törvényhatósági tisztvi-­­­selők tevékenységét ilyképen nem csak ellenőrzi, de egyszersmind azok kötelességszerű buzgalmá­nak felélesztésére és ébrentartására folyton hat. Azon czélból, hogy az ez irányban tett intézke­dések felől folytonos tudomásul bírjak, természe­tesnek fogja találni méltóságod azon kívánatomat, hogy a számonkérő szék eljárásának módozatáról, az ügymenet vizsgálatának eredményéről, és azon intézkedésekről, melyeket méltóságod a körülmé­nyekhez képest saját hatáskörében megtenni szük­ségesnek tart, nekem esetről esetre kimerítő jelen­tést tegyen. Felkérem tehát méltóságodat, hogy a folyó évi rendes tavaszi közgyűlés előtt már megtartott, vagy esetleg ezután tartandó számonkérő szék el­járásáról engem a fenjelzett irányban mielőbb ér­tesiteni szíveskedjék. Fogadja méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1873. évi apr hó 30-án. Gr. Szapáry Gyula, s. k. zottmány, valamint az egyes koronaországok ki­állítási osztályainak tagjai az Ő Felségeiknéli be­mutatás végett megjelentek. A meghívott hölgyek kerek ruhákban, a férfi udvari személyzet díszruhában, a többi meghívott urak részint egyenruhában, részint frakkban fehér nyakkötővel jelentek meg. A fenálló udvari gyász letétetett. Ő Felségeik, Károly Lajos, Lajos Victor és Rajner fhg urak, valamint Mária főhgnő ő cs. kir. fenségeik a már összegyűltek által tisztelettelje­sen Üdvözöltetve 8 óra után jelentek meg, a fő­­szertartásmester Abensberg-Traun, valamint az első főudvarmester hg Hohenlohe Schillingsfürst előllépése mellett, saját főudvarmestereik, főudvar­­mesterneik, a főhadsegéd, a szolgálattevő udvari hölgyek és szárnyhadsegédek által kisértetve a szertartás teremben. Erre ő Felségeik cerctet tartani s a bemutatá­sokat elfogadni méltóztattak. 10 óra után a legma­­gasb és magas uraságok a belső lakosztályokba vonultak vissza. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécsben f. hó 11-én esti 8 órakor a cs. kir. udv. váriak szertartástermében elfogadás volt. Arra a legfelsőbb udvari hivatalnokokon s a testőrségi kapitányokon kívül az összes diplomatiai testület, az ez által a közös kü­lügyministériumnál az Ő Felségeiknéki bemutatás végett bejelentett előkelő idegenek, a külföldi kiállítási bizottságok főbizto­sai és tagjai, a lajtántúli összes miniszerek, a csá­szári kiállítási bizottmány, a magyar országos bi-i ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXXXII. ÜLÉSE május 13-kán d. e. 10 órakor. Elnök : Bittó István. Jegyzők : Mihályi Péter, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Kerka­­poly Károly, Pauler Tivadar, Szende Béla, T­re­fort Ágoston, Szapáry Gyula gr. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök : bemutatja Szathmár város négy felira­tát, melyben a „Ludovica-Académia“ alapítványi helyeinek betöltésénél a törvényhatóságok bemuta­tási jogfenntartása, s e részben a honvédelmi mi­nisterium 1873 ik évi január 29-én 43.013. sz. a. kiadott rendeletének megváltoztatása ; — a fővá­ros érdekében alkotott kisajátítási törvénynek a többi szab. kis városra leendő kiterjesztése ; — az 1870. XLII. t. sz. revisiója és a városi főispá­­ni hivatalok megszüntetése ; — és végül a virilis intézményt tárgyazó törvénynek a szerint leendő módosítása kéretik,hogy az előjoga reális vagyon után fizetett adóról föltételeztessék. Hegedűs János bemutatja Mosony mezőváros kérvényét, melyben az n. n. moson-győr-gönyői Dunaágnak tervbe vett elzárása ellen s ugyan­annak hajózhatóvá tételéért esedezik. Györffy Gyula benyújtja a biharmegyei tanító­­egylet emlékiratát, a közoktatási törvény hiányai­nak orvoslására vonatkozólag. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Simonffy Kálmán kérdést tesz a közmunka- és közlekedési miniszerhez az iránt: váljon a szaba­dalmazott cs. kir. délkeleti osztrák államvasut­­társaság felebbezése folytán még 1870. évi aug. 31-én hozzá felterjesztett ügyről van-e tudomása? s ha igen , azt Esztergom vármegye 3 évi költség­­vetésének világos kárával miért bevezteti ? nem különben fogja-e azt és mikor, véghatározatával elintézni, és e határozatáról Esztergom vármegye közönségét értesíteni ?

Next