Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1873-05-28 / 122. szám
Budapest 1873. Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy A .Budapesti Közlöny“ melléklapi ára helyben házhoz hordva a melléklappal külön, postán vagy házhoz hordva , együtt:f Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Egész évre . . . Félévre....................... . 12 frt. Félévre . . 1 » 20 i Negyedévre . . . . 3 . Negyedévre . . . »60 » A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr IV magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. k. pénzügyminister Wagner Vilmos m. k. főmérnököt a pénzügyministerium erdészeti osztályához m. k. építészeti és gépészmérnökké nevezte ki. A közmunka és közlekedési m. kir. minister a magyar államépitészeti hivatalnokok létszámába : Prohaska Bernát cs. kir. építészeti kapitányt első és Steiner Ede cs.kir. építészeti tisztet másodrendű mérnökké, továbbá Schärf Ágoston cs. királyi épit. tisztet első és Lánczy Tópiás segédhivatali jámbnokot másodrendű segédmérnökökké, ez utóbbit ideglenes minőségben kinevezte. Jancsurák István késmárki magyar királyi sóhivatali mázsatiszt vezetéknevének „Bódvaiura két átváltoztatása folyó évi 19.055. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A budapesti kir. főügyész az egri kir. törvényszékhez Takáts Antal, a szegszárdi törvényszékhez Szarka Imre, a szemezi törvényszékhez Kotán József kiszolgált cs. k. altiszteket börtönfelügyelőkké nevezte ki. A pesti m. k. pénzügyigazgatóság Beszédes Józsefet és Ferenczy Bélát fogyasztási adóhivatali tisztekké nevezte ki. A magyar kir. pénzügyminister 18.743. sz. alatt kelt körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyi igazgatósághoz és vámhivatalhoz. Felmerült kétely folytán a m. kir. kereskedelmi ministeriummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyi- és kereskedelmi ministeriumaival egyetértőleg kijelentetik,hogy a bivalyok, nemük és korukra való tekintettel, vagy mint ökrök és bikák a vámjegyzék 15. a), illetőleg az 1868. mártius 9-én kelt kereskedelmi és vámszerződés A. mellékletének 4. a) tétele, vagy mint tehenek és tinók a vámjegyzék 15. b), illetőleg ugyanazon szerződés A. mellékletének 4. b) és c) tételei, vagy végre mint borjuk a vámjegyzék 15. c), illetőleg ugyanazon szerződés A. mellékletének 4. e) tétele szerint vámkezelendők. Bártfa és Krynicza fürdőhelyek közt Tarnón át f. évi junius 1 től September végéig naponkinti küldöncz-kocsipostajárat rendeztetvén be, az a következő rendben fog forgalmazni: Indul: Érkezik: Kryniczáról reg. 5 órak. Tarnóra reg. 8 órak. Tarnóról déli 12 „ Bártfára d. u. 1 „ Bártfáról d. u. 2 „ Tarnóra „ 3 „ Tarnóról „ 4 „ Kryniczára esti 7 „ NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécsben 26-án este ment végbe a sehenbrunni császári kastély-színházban az első előadás, az ott mulató idegen magas vendégek tiszteletére. A minden részben kijavítottt színház fényesen ki volt világítva, s a padolat szőnyegekkel borítva. Vi 7 órakor kezdődött meg a fölmenetel, Vi 8 órakor már az összes meghívottak jelen voltak.Az udvari páholy mindkét oldalán lévő karzatokon a hölgyek foglaltak helyet; a földszint csak urakkal volt tele. Az előadásra a legmagasb és magas uraságok kiséretei, a legfőbb hivatalnokok a diplomatiai követségek főnökei nejeikkel,a közös ministerek, a cs.k. ministerium tagjai,s a Bécsben mulató m. k. ministerek jelentek meg. */* 8 óra után ő Felségeik az idegen magas uraságok által kiséreve az udvari páholyba léptek, minden jelenlevő által tiszteletteljesen Üdvözöltetve. Ő Felségeikkel megjelentek: Második Lipót belgák kir. ő felsége, Károly Lajos, Lajos Victor, Károly Salvátor, , Albrecht, Frigyes Vilmos, József, Lipót, Zsigmond, Plainer főherczeg urak, Mária Immaculata, Clotilide, Mária főhgnök, a modenai herczeg és hgné,a szász-vieimári nagyherczeg, Girgenti grófnő, Ibg Wasa, a braunschweigi és nassaui hgek, stb. Miután Ő Felségeik s a magas uraságok helyeiket elfoglalták, megkezdődött az előadás, Mozart „Figaro lakodalma“ nyitányával, az udvari operaizenekar tagjai által. Előadatott Sardounak „Jó barátok“ czímű vígjátéka. Az előadás igen nagy hatást tett. A 2. és 3. felvonás közt hosszasabb szünet volt, s frissítőszerek szolgáltattak ki. Felvonás közti zenéül Beethoven „Prometheusa“ adatott elő. 10. órakor végződött az előadás, s Ő Felségeik, a magas uraságok által kisérve, a virágfüzérekkel s gobelinekkel díszített tornáczokon át, a kis karzatra mentek, hol, valamint a szomszédos nagy karzaton is iden szolgáltatott ki. 11 óra után Ő Felségeik a belső lakosztályokba visz- sszatérni méltóztattak. A belgák királya 25-én déli 12 órakor elfogadó Iag Auersperg ministerelnököt, és a cs. k. ministe■rium tagjait. Ugyanő 26-án d. u. V.2 órakor meg- i látogató a nemzetközi kiállítást, ott a főigazgató által tiszteletteljesen fogadtatott s először is a művészeti csarnokba ment, ott a belga s osztrák-ma- s gyár osztályban hosszasabban maradt, erre a gépcsarnokba s végre a rotundába ment. Ő , felsége a jelenlevők által tiszteletteljesen üdvözöltetve, 2 órai ottmulatás után elhagya a kiállitást. _____ A képviselőház ma, f. hó 28-án szerdán, d. e. 10 órakor a főrendiház üzenetének átvétele végett ülést tart. A képviselőház Vl-ik osztálya f. hó 29-én, csütörtökön, délutáni 4 órakor ülést tart. Tárgy: a határőrvidék polgárosítására vonatkozó négy törvényjavaslat. Elnöki megbízásból Molnár Antal, az osztály jegyzője. Az ALFÖLD VIZEINEK SZABÁLYOZÁSA. (Folytatás*) Igaz, hogy az öntözésnél ez a legnehezebb kérdés, melynek csak megközelítőleg valószínű megoldása bizonyít a tervező szakképessége mellett, vagy ellene, mivel az öntözésre szükséges viz függ a dumától s igy az öntözési cyclustól, függ *) Lásd lapunk 118. számát. az öntözés rendszerétől, mely életbe léptettetik és függ a föld nemétől, mely öntöztetik, kötött-e a föld vagy nem, agyagos, homokos vagy kavicsos természetű e vagy nem ? — Itt kulcs nincs, itt számolni kell mindig a kéznél levő tényezőkkel. Tervezőnk ezzel mit sem törődik, ő csak 8.530.000 holdat akar öntözni. Mily változékony a vízmennyiség helyileg és területileg, onnan kideríthető, hogy csak Németországban, p. o. Siegen- és Hannoverben 12-16- szorta több víz használtatik el egy holdra, semmint Franczia- vagy Olaszországban, Belgiumba , Hollandban, vagy 6-szorta több víz mint az említett, sokkal forróbb éghajlatokban. Lombardiában 360 köbméter örökös víz öntöz 420.000 hectárt (örökös víz alatt értetődik azon mennyiség, mely egy másodpercz alatt állandóan rendelkezésünkre áll), s igy mintegy 85 hold föld öntöztetik egyremásra egy láb folytonos vízzel. Tegyük fel, hogy miután nálunk az éghajlat nem oly forró s igy a párolgás csekélyebb tényező, mint Olaszhonban, továbbá tegyük fel, hogy földünk között s igy az elszivárgás vesztesége ismét aránytalanul csekélyebb, mint Olaszország kavics vagy homok talajánál, s így nálunk 150 hld lenne rendesen öntözhető egy láb vízzel, mi alkalmasint a feltevés netovábbja, akkor nekünk a 11,400,000 (1200 □ öles) hold kezelésére legalább is 80,000 köbláb folytonos, minden másodperezben rendelkezésünkre álló víztömegnek készen kell lennie. Ha Hobohm urnak minden vizét a lehető legnagyobb állásnál, azaz az áradások- nál veszszük is számba, ezen mennyiségnek birtokában még nem vagyunk s igy factorát, a 11.400.000 (1200 □ öles) magyar holdat vagy nagyon le kell szállítanunk, vagy a vízmennyiséget kél emelnünk. Mikor és meddig tart clymaticus viszonyaink-nál a vízöntözés tartama, ez az első kérdés, és ezen idő alatt folyóink mennyi vízmennyiségt adnak öntözési czélokra, természetesen a hajózás kockáztatása nélkül, ez azon második életkérdés,melyet érett tanulmányozás, a legkisebb részletekig terjedő fáradságos észlelés után volnánk csak képesek meghatározni, s csak akkor vonhatnánk következtetést, hogy ily tömeggel, ily rendszer mellett ennyi vagy annyi holdat öntözhetünk. Azonban Hoböhmer e két kényesfőtényező legkisebb latolgatása nélkül előállítja azon főtényezőt, a 11.400.000 holdat, mint biztos jövedelmet hajtót, mely csak az első kettő megállapítása után volna felállítható. A folyók egyéniségek, mindeniknek sajátságos, kizárólag saját jelleme és jelensége van. Vannak vizek, melyek képesek kis vizüket 3 — 400-szorta fokozni, de vannak folyók, melyek ezen fokozást 9—12-szeres mennyiségnél többre nem viszik, p. o. a Duna és Rajna. — Oly folyók, minőnek Hobohm ur Tiszánkat lenni állítja, melyek kis vizüket alig 2—5-szerte képesek fokozni, a földkerekségen nincsenek. Ha valaki természetben bármikor csak megnézi a folyónak medrét s annak horderejét, s úgy határozza meg ez utóbbit, mint azt Hobohm úr, tervezetének 22-ik lapján szemlélhető táblázatán téve, azt bizonyosan a hirtelenkedés vádjával lehet terhelni. Kevéssé jártas vízmérnök felénél többet vagy kevesebbet állíthat a víztömegre nézve szem után tettleges mérések nélkül; de hogy főleg akkor, midőn meglevő régiebb adatokkal is rendelkezik, s a folyammeder nagy méreteit látja, s mégis a víztömeget csak