Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1873-05-28 / 122. szám

Budapest 1873. Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy A .Budapesti Közlöny“ mellékl­api ára helyben házhoz hordva a melléklappal külön, postán vagy házhoz hordva , együtt:f Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Egész évre . . . Félévre....................... . 12 frt. Félévre . . 1 » 20 i Negyedévre . . . . 3 . Negyedévre . . . »60 » A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetmény­nyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr IV magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. k. pénzügyminister Wagner­ Vilmos m­. k. főmérnököt a pénzügyministerium erdészeti osztá­lyához m. k. építészeti és gépész­mérnökké ne­vezte ki. A közmunka és közlekedési m. kir. minister a magyar államépitészeti hivatalnokok létszámába : Prohaska Bernát cs. kir. építészeti kapitányt első és Steiner Ede cs.kir. építészeti tisztet másodrendű mérnökké,­­ továbbá Schärf Ágoston cs. királyi épit. tisztet első és Lánczy Tópiás segédhivatali jámbnokot másodrendű segédmérnökökké, ez utób­bit ideglenes minőségben kinevezte. Jancsurák István késmárki magyar királyi só­hivatali mázsatiszt vezetéknevének „Bódvaiu­ra két átváltoztatása folyó évi 19.055. számú bel­­ü­gyministeriumi rendelettel megengedtetett. A budapesti kir. főügyész az egri kir. törvény­székhez Takáts Antal, a szegszárdi törvényszék­hez Szarka Imre, a szemezi törvényszékhez Kotán József kiszolgált cs. k. altiszteket börtönfelügye­lőkké nevezte ki. A pesti m. k. pénzügyigazgatóság Beszédes Jó­zsefet és Ferenczy Bélát fogyasztási adóhivatali tisztekké nevezte ki. A magyar kir. pénzügyminister 18.743. sz. alatt kelt körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyi igazgatósághoz és vámhivatalhoz. Felmerült kétely folytán a m. kir. kereskedel­mi ministeriummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénz­ügyi- és kereskedelmi ministeriumaival egyetér­­tőleg kijelent­etik,hogy a bivalyok, nemük és koruk­ra való tekintettel, vagy mint ökrök és bikák a vámjegyzék 15. a), illetőleg az 1868. mártius 9-én kelt kereskedelmi és vámszerződés A. mellékleté­nek 4. a) tétele, vagy mint tehenek és tinók a vám­jegyzék 15. b), illetőleg ugyanazon szerződés A. mellékletének 4. b) és c) tételei, vagy végre mint borjuk a vám­jegyzék 15. c), illetőleg ugyanazon szerződés A. mellékletének 4. e) tétele szerint vámkezelendők. Bártfa és Krynicza fürdőhelyek közt Tarnón át f. évi junius 1 től September végéig naponkinti küldöncz-kocsipostajárat rendeztetvén be, az a kö­vetkező rendben fog forgalmazni: Indul: Érkezik: Kryniczáról reg. 5 órak. Tarnóra reg. 8 órak. Tarnóról déli 12 „ Bártfára d. u. 1 „ Bártfáról d. u. 2 „ Tarnóra „ 3 „ Tarnóról „ 4 „ Kryniczára esti 7 „ NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécsben 26-án este ment végbe a sehenbrunni császári kastély-színházban az első előadás, az ott mulató idegen magas vendégek tiszteletére. A minden részben kijavítottt színház fényesen ki volt világítva, s a padolat szőnyegekkel borítva. Vi 7 órakor kezdődött meg a fölmenetel, Vi 8 órakor már az összes meghívottak jelen voltak.Az udvari páholy mindkét oldalán lévő karzatokon a hölgyek foglaltak helyet; a földszint csak urak­kal volt tele. Az előadásra a legmagasb és magas uraságok kiséretei, a legfőbb hivatalnokok a diplo­­matiai követségek főnökei nejeikkel,a közös minis­terek, a cs.k. ministerium tagjai,s a Bécsben mulató m. k. ministerek jelentek meg. */* 8 óra után ő­­ Felségeik az idegen magas uraságok által kisére­­­ve az udvari páholyba léptek, minden jelenlevő­­ által tiszteletteljesen Üdvözöltetve. Ő Felségeikkel­­ megjelentek: Második Lipót belgák kir. ő felsé­­­ge, Károly Lajos, Lajos Victor, Károly Salvátor, , Albrecht, Frigyes Vilmos, József, Lipót, Zsigmond, Plainer főherczeg urak, Mária Immaculata, Clotil­­i­de, Mária főhgnök, a modenai herczeg és hgné,­­a szász-vieimári nagyherczeg, Girgenti grófnő, Ibg Wasa, a braunschweigi és nassaui hgek, stb. Miután Ő Felségeik s a magas uraságok helyei­ket elfoglalták, megkezdődött az előadás, Mozart „Figaro lakodalma“ nyitányával, az udvari operai­­zenekar tagjai által. Előadatott Sardounak „Jó barátok“ czímű vígjátéka. Az előadás igen nagy hatást tett. A 2. és 3. felvonás közt hosszasabb szünet volt, s frissítőszerek szolgáltattak ki. Fel­vonás közti zenéül Beethoven „Prometheusa“ ada­tott elő. 10­. órakor végződött az előadás, s Ő Felségeik, a magas uraságok által kisérve, a vi­­rágfüzérekkel s gobelinekkel díszített tornáczokon át, a kis karzatra mentek, hol, valamint a szom­szédos nagy karzaton is iden szolgáltatott ki. 11­­ óra után Ő Felségeik a belső lakosztályokba visz- s­szatérni méltóztattak. A belgák királya 25-én déli 12 órakor elfogadó Iag Auersperg ministerelnököt, és a cs. k. ministe­­■rium tagjait. Ugyanő 26-án d. u. V.2 órakor meg- i látogató a nemzetközi kiállítást, ott a főigazgató­­ által tiszteletteljesen fogadtatott s először is a mű­vészeti csarnokba ment, ott a belga s osztrák-ma- s gyár osztályban hosszasabban maradt, erre a gépcsarnokba s végre a rotundába ment. Ő , felsége a jelenlevők által tiszteletteljesen üdvö­­­­zöltetve, 2 órai ottmulatás után elhagya a kiál­­­­litást. _____ A képviselőház ma, f. hó 28-án szerdán, d. e. 10 órakor a főrendiház üzenetének átvétele végett ülést tart. A képviselőház Vl-ik osztálya f. hó 29-én, csü­törtökön, délutáni 4 órakor ülést tart. Tárgy: a határőrvidék polgárosítására vonatkozó négy tör­vényjavaslat. Elnöki megbízásból Molnár Antal, az osztály jegyzője. Az ALFÖLD VIZEINEK SZABÁLYOZÁSA. (Folytatás*) Igaz, hogy az öntözésnél ez a legnehezebb kér­dés, melynek csak megközelítőleg valószínű meg­oldása bizonyít a tervező szakképessége mellett, vagy ellene, mivel az öntözésre szükséges viz függ a d­umától s igy az öntözési cyclustól, függ *) Lásd lapunk 118. számát. az öntözés rendszerétől, mely életbe léptettetik és függ a föld nemétől, mely öntöztetik, kötött-e a föld vagy nem, agyagos, homokos vagy kavicsos természetű e vagy nem ? — Itt kulcs nincs, itt számolni kell mindig a kéznél levő tényezők­kel.­­ Tervezőnk ezzel mit sem törődik, ő csak 8.530.000 holdat akar öntözni. Mily változékony a vízmennyiség helyileg és területileg, onnan kideríthető, hogy csak Német­országban, p. o. Siegen- és Hannoverben 12-16- szorta több víz használtatik el egy holdra, sem­mint Franczia- vagy Olaszországban, Belgiumba , Hollandban, vagy 6-szorta több víz mint az emlí­tett, sokkal forróbb éghajlatokban. Lombardiában 360 köbméter örökös víz öntöz 420.000 hectárt (örökös víz alatt értetődik azon mennyiség, mely egy másodpercz alatt állandóan rendelkezésünkre áll), s igy mintegy 85 hold föld öntöztetik egyremásra egy láb folytonos vízzel. Tegyük fel, hogy miután nálunk az éghajlat nem oly forró s igy a párolgás csekélyebb tényező, mint Olaszhonban, továbbá tegyük fel, hogy föl­dünk között s igy az elszivárgás vesztesége is­mét aránytalanul csekélyebb, mint Olaszország kavics vagy homok talajánál, s így nálunk 150 h­ld lenne rendesen öntözhető egy láb vízzel, mi­­ alkalmasint a feltevés netovábbja, akkor nekünk a 11,400,000 (1200 □ öles) hold kezelésére leg­­­­alább is 80,000 köbláb folytonos, minden másod­­­­perezben rendelkezésünkre álló víztömegnek ké­­­­szen kell lennie. Ha Hobohm urnak minden vizét a lehető legnagyobb állásnál, azaz az áradások-­­ nál veszszük is számba, ezen mennyiségnek bir­­­­tokában még nem vagyunk s igy factorát, a­­ 11.400.000 (1200 □ öles) magyar holdat vagy na­gyon le kell szállítanunk, vagy a vízmennyisége­­t kél emelnünk. Mikor és meddig tart clymaticus viszonyaink-­­­nál a vízöntözés tartama, ez az első kérdés, és­­ ezen idő alatt folyóink mennyi vízmennyiségt ad­nak öntözési czélokra, természetesen a hajózás­­ koc­káztatása nélkül, ez azon második életkér­­­­dés,melyet érett tanulmányozás, a legkisebb részle­tekig terjedő fáradságos észlelés után volnánk csak képesek meghatározni, s csak akkor vonhat­nánk következtetést, hogy ily tömeggel, ily rend­szer mellett ennyi vagy annyi holdat öntözhe­tünk. Azonban Hoböhm­er e két kényes­­főtényező legkisebb latolgatása nélkül előállítja azon főté­nyezőt, a 11.400.000 holdat, mint biztos jövedel­met hajtót, mely csak az első kettő megállapítása után volna felállítható. A folyók egyéniségek, mindeniknek sajátságos, kizárólag saját jelleme és jelensége van. Vannak vizek, melyek képesek kis vizüket 3 — 400-szorta fokozni, de vannak folyók, melyek ezen fokozást 9—12-szeres mennyiségnél többre nem viszik, p. o. a Duna és Rajna. — Oly folyók, minőnek Ho­bohm ur Tiszánkat lenni állítja, melyek kis vizü­ket alig 2—5-szerte képesek fokozni, a földkerek­ségen nincsenek. Ha valaki természetben bármi­kor csak megnézi a folyónak medrét s annak horderejét, s úgy határozza meg ez utóbbit, mint azt Hobohm úr, tervezetének 22-ik lapján szemlél­hető táblázatán téve, azt bizonyosan a hirtelen­kedés vádjával lehet terhelni. Kevéssé jártas víz­­mérnök felénél többet vagy kevesebbet állíthat a víztömegre nézve szem után tettleges mérések nélkül; de hogy főleg akkor, midőn meglevő ré­­giebb adatokkal is rendelkezik, s a folyammeder nagy méreteit látja, s mégis a víztömeget csak

Next