Budapesti Közlöny, 1873. július (7. évfolyam, 149-175. szám)

1873-07-15 / 161. szám

Budapest 1878. 161. szám Kedd, Jtí&Tis 15-BUDAPESTI H­IVAT KÖZLÖNY. O­H L­AP. Kiadó-hiv­atal : Pesten , barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Ei.Kuzb­ébi Urak : A «Budapesti Közlöny» melléklapjára külön, postán vagy bu­zhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1­­ 20 » . — a 60 » Negyedévre A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a m­elléklappal együtt: Egész évre .... 12 frt. Félévre...... 6 » Negyedévre ... 3 » Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért . frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló eg­yes lap ára 10 kr.______ Szakkesztőség : I tuten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 18 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS HÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar minisze­rem előterjesztésére Liptay László mind­szenti alesperes-plébánost, Sztarek Márton német-lipcsei plébánost, Hutyra Mátyás, lok­­csai alesperes-plébánost és dr. Richnavszky Pál papnöveldei helyettes igazgató-hitta­­nárt a szepesi székeskáptalan tiszteletbeli kanonokaivá, továbbá Dankó András liszko­­falvi alesperes-plébánost és czimzetes ka­nonokot Sit-Grergelyről nevezett kalocsai czimzetes apáttá és Landiger Antal leibitzi alesperes plébánost kér. Szt.­Jánosról neve­zett menedékkői czimzetes préposttá és pe­dig a két utóbbit dijmentesen kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1873. évi julius hó 7-én.Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előter­jesztésére a pesti kir. táblához tanácsel­nökké Heitgelmüller Mihály magyar Curi­­ám legfőbb itélőszéki osztályának rendes biráját nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1873. évi julius hó 7-én.Ferencz József, b. k. Panner Tivadar, s. k.­­ császári és Apostoli kir. Felsége a közös kü­l­­ügy­minister által tett legalázatosabb felterjesztés alapján folyó évi jan. 28-ról kelt legfelsőbb elha­tározással az eddig Brestben volt konsuli ügynök­ségnek tiszteletbeli alkonsulsággá fölemelését leg­kegyelmesebben helybenhagyni, s a jelenlegi ügyvezetőt, Le Pomellecz Edét fizetés nélküli cs. és k. ugyanottani alkonsullá, a szab­ályszerü con­­suli illetékek húzására való joggal, kegy teljesen kinevezni méltóztatott. Ő cs. és Apóst. k. Felsége a közös külügyminis­­ter által tett legalázatosabb felterjesztés alapján folyó évi jul. 5-ről kelt legfelsőbb elhatározással az amerikai egyesült államok prágai konzulává kinevezett Freiman Alfrédnek, kinevezési okleve­léhez a legmagasb exequaturt megadni méltóz­tatott. A vallás- és közoktatási magyar kir. minister a sz. keresztúri állami tanitóképezdéhez Horváth­ Gyula, a kolozsvári ref. főtanoda zenetanárát, ideiglenes minőségben zene-énektanítóvá ne­vezte ki. A kir. igazságügyminister a zsadányi járásbí­rósághoz írnokká Kormos Ferencz ottani dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister Kleeberg Antal ab­­rudbányai törvényszéki írnokot hason minőségben a nagyszebeni kir. törvényszékhez helyezte át. A kir. igazságügyminiszer Lukács Etek volt megyei esküdtet a belényesi járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki. Fülei Gyula és Fü­lei Károly székelyudvarhelyi lakosok vezetéknevüknek „szanfolu-ra kért átvál­­toztatása f. évi 27057. sz. belügyministeriumi ren­delettel megengedtetett. A zsolnai takarékpénztárból „zsolnai takarék és hitelintézeteié átalakult részvénytársulat alap­szabályai f. évi 10160. sz. a. a földművelés-, ipar­és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal láttattak el. Békés egye alispánjának f. évi julius hó 11-én 2460. sz. a. kelt távirata szerint, B.­Gyulán julius 20-án tartatni szokott országos vásár az uralgó cholera járvány miatt betiltatott. A F.­Ardóban f. évi jul. 21. és 22. napján tar­tandó országos vásár a cholera járvány terjedé­sének meggátlása indokából beszlintettetett. A földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete a táviratozási dijak némely változtatását illetőleg. Az osztrák cs. k. kereskedelmi ministériummal történt megállapodás szerint i. é. augustus 1 -étől kezdve a távirdai dijjegyek behozatalával egyide­jűleg a magyar-osztrák monarchia egész területé­re nézve egységes sürgönydij lép életbe. Ehhez képest a monarchia bármely két helye közt váltott 20 szónál nem hosszabb sürgöny dija — az eddigi a távolsághoz képest változó 40 és 60 krajezár helyett, távolságra való tekintet nél­kül 50 krajezár leend. A húsz szón felül minden további 10 vagy a tizet meg nem ütő szóért a fen­tebbi dij fele az­az 25 krajezár jár. Ha a sürgöny összeolvasása kivántatván, az ezért járó féldij hozzáadásával előálló egész sür­gönydíj összege öttel maradék nélkül nem osztha­tó, az öttel osztható legközelebbi dij összeg jó al­kalmazásba , pl. 1 frt 12 V* kr helyett 1 frt 15 kr 1 frt 87 V2 kr helyett 1 frt 90 kr. Külföldre szóló sürgönyöknél ezentúl is tízzel kell a távirdai díjösszegnek maradék nélkül oszt­hatónak lenni. A fizetett választ, vételjelentést vagy összeol­vasást kívánó, valamint az állami és az Európán kívüli helyre szóló sürgönyökért fizetett díjakról, mely sürgönyök lajstromba vétetnek (lajstromo­zott sürgönyök), dijnyugták továbbra is minden­kor ingyen adatnak ; közönséges sürgönyről el­­enben csak a feladó kívánságára és 5 krajezár­­nyi külön vevénydij lefizetése mellett adatik ezu­tán feladóvevény, mely 5 krajezáros dijjegynyo­­mattal van ellátva. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete távirdai dijjegyeknek s ezekkel kapcsolatosan dijjegyes sürgönylapokn­a és feladó vevényeknek behozatalát illetőleg. 1. §. A f. 1873. évi aug. 1-től kezdve m. k. állami távirda állomásnál feladandó min­den díj­köteles sürgönyért, mely nem szól Európán kívüli helyre, a sürgönydij e czélra kiadott m. kir. táv­irdai dijjegyeknek a sürgönyre illesztése által fizetendő le. Vasúti vagy más magán távirdaállomásoknál a dij a feladó tetszése szerint akár dijjegyekben, akár készpénzül fizethető. Európán kívül fekvő helyre intézett sürgöny feladásánál a díj ezentúl is mindig készpénzül fizetendő (ezüstben vagy az ezüstárkeretnek meg­felelő papírpénzben.) Az állami sürgönyökért járó díjak hitelezése tekintetében fenálló eddigi szabályok egyelőre érvényben maradnak. 2. §. Távirda dijjegyek és dijjegyes nyomtat­ványok minden kir. távirda állomásnál, — és egyelőre csakis ezeknél — kaphatók a reájok nyomott értéknek megfelelő áron. 3. §. A forgalomba hozandó értékjegyek a kö­vetkezők : a) 5, 10, 20, 25, 40 és 50 kr. értékű dijjegyek, alakra nézve a levélbélyegekhez hasonlók, fehér papiron sötét kék nyomattal. b) 1 és 2 forint értékű dijjegyek, amazoknál valamivel nagyobbak, az 1 forintosak fehér, a két­forintosak világosbarna papiron fekete nyomattal. c) 50 kros dijjegynyomattal ellátott húsz szóra számított sürgönylapok elöl világos­kék, há­tul fehér papiron sötét­kék nyomattal; d) 5 krajczáros dijjegynyomattal ellátott sür­­göny-feladó-vevények fehér papiron sötétkék nyomattal. 4. §. Az államtávirdai dijjegyek vagy dijjegyes nyomtatványok utánzása vagy meghamisítása, úgy szinte hamis vagy már használatban volt dijjegyek vagy dijjegyes nyomtatványok hasz­nálása az állami értékjegyek tekintetében fenálló bűnvádi törvényszéki gyakorlat által megszabott büntetéssel fenyíttetik. 5. §. A magyar korona területén feladott sür­gönyök dijának lefizetésére csak a magyar kir. távirdai dijjegyek használhatók. Postai dijjegyek, bélyegjegyek vagy valamely más távirdaigazgatás sürgönydijjegyei e czélra nem használhatók, s ha használják, nem létezők­nek tekintetnek. Érvényteleneknek és nem létezőknek tekintet­nek a m. kir. távirdai dijjegyek is: 1. ha valamely lényeges részük hiányzik, 2. ha szét voltak szakítva s ismét összeilleszt­­vék, legyenek az egyes részek akár ugyan azon egy dij­jegyből valók akár nem; 3. ha azokon már más alkalommal való hasz­nálásnak nyomai látszanak. 6. §: A sürgöny mindig kellő dijjegyekkel el­látva adandó fel. A feladónak azonban szabadságában áll sürgö­nyét a dij megszabása végett előbb a hivatalban levő távirdatisztnek bemutatni, kinek kötelesség ily esetben a feladónak a szabályszerű dijakat meg­mondani, azok összegét aláírásával a sürgönyre rájegyezni s a feladónak, ha a díjösszeget kész­pénzben lefizeti, a megfelelő díjjegyeket kiszol­gáltatni, de ekkor is maga a feladó tartozik a díjjegyeket felragasztani, még­pedig úgy, hogy azok a sürgönynek mindig első oldalán legyenek. 7. §• Díjjegyek felillesztése által fizetendők : a) a szoros értelemben vett sürgönydíjak ; b) a fizetett válaszért, vételjelentésért, összeol­vasásért, többszörösítésért és kiigazításért járó díjak.

Next