Budapesti Közlöny, 1873. július (7. évfolyam, 149-175. szám)
1873-07-15 / 161. szám
Budapest 1878. 161. szám Kedd, Jtí&Tis 15-BUDAPESTI HIVAT KÖZLÖNY. OH LAP. Kiadó-hivatal : Pesten , barátok tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Ei.Kuzbébi Urak : A «Budapesti Közlöny» melléklapjára külön, postán vagy buzhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 20 » . — a 60 » Negyedévre A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre .... 12 frt. Félévre...... 6 » Negyedévre ... 3 » Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért . frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr.______ Szakkesztőség : I tuten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 18 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS HÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar miniszerem előterjesztésére Liptay László mindszenti alesperes-plébánost, Sztarek Márton német-lipcsei plébánost, Hutyra Mátyás, lokcsai alesperes-plébánost és dr. Richnavszky Pál papnöveldei helyettes igazgató-hittanárt a szepesi székeskáptalan tiszteletbeli kanonokaivá, továbbá Dankó András liszkofalvi alesperes-plébánost és czimzetes kanonokot Sit-Grergelyről nevezett kalocsai czimzetes apáttá és Landiger Antal leibitzi alesperes plébánost kér. Szt.Jánosról nevezett menedékkői czimzetes préposttá és pedig a két utóbbit dijmentesen kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1873. évi julius hó 7-én.Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előterjesztésére a pesti kir. táblához tanácselnökké Heitgelmüller Mihály magyar Curiám legfőbb itélőszéki osztályának rendes biráját nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1873. évi julius hó 7-én.Ferencz József, b. k. Panner Tivadar, s. k. császári és Apostoli kir. Felsége a közös külügyminister által tett legalázatosabb felterjesztés alapján folyó évi jan. 28-ról kelt legfelsőbb elhatározással az eddig Brestben volt konsuli ügynökségnek tiszteletbeli alkonsulsággá fölemelését legkegyelmesebben helybenhagyni, s a jelenlegi ügyvezetőt, Le Pomellecz Edét fizetés nélküli cs. és k. ugyanottani alkonsullá, a szabályszerü consuli illetékek húzására való joggal, kegy teljesen kinevezni méltóztatott. Ő cs. és Apóst. k. Felsége a közös külügyminister által tett legalázatosabb felterjesztés alapján folyó évi jul. 5-ről kelt legfelsőbb elhatározással az amerikai egyesült államok prágai konzulává kinevezett Freiman Alfrédnek, kinevezési okleveléhez a legmagasb exequaturt megadni méltóztatott. A vallás- és közoktatási magyar kir. minister a sz. keresztúri állami tanitóképezdéhez Horváth Gyula, a kolozsvári ref. főtanoda zenetanárát, ideiglenes minőségben zene-énektanítóvá nevezte ki. A kir. igazságügyminister a zsadányi járásbírósághoz írnokká Kormos Ferencz ottani dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister Kleeberg Antal abrudbányai törvényszéki írnokot hason minőségben a nagyszebeni kir. törvényszékhez helyezte át. A kir. igazságügyminiszer Lukács Etek volt megyei esküdtet a belényesi járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki. Fülei Gyula és Fülei Károly székelyudvarhelyi lakosok vezetéknevüknek „szanfolu-ra kért átváltoztatása f. évi 27057. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A zsolnai takarékpénztárból „zsolnai takarék és hitelintézeteié átalakult részvénytársulat alapszabályai f. évi 10160. sz. a. a földművelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal láttattak el. Békés egye alispánjának f. évi julius hó 11-én 2460. sz. a. kelt távirata szerint, B.Gyulán julius 20-án tartatni szokott országos vásár az uralgó cholera járvány miatt betiltatott. A F.Ardóban f. évi jul. 21. és 22. napján tartandó országos vásár a cholera járvány terjedésének meggátlása indokából beszlintettetett. A földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete a táviratozási dijak némely változtatását illetőleg. Az osztrák cs. k. kereskedelmi ministériummal történt megállapodás szerint i. é. augustus 1 -étől kezdve a távirdai dijjegyek behozatalával egyidejűleg a magyar-osztrák monarchia egész területére nézve egységes sürgönydij lép életbe. Ehhez képest a monarchia bármely két helye közt váltott 20 szónál nem hosszabb sürgöny dija — az eddigi a távolsághoz képest változó 40 és 60 krajezár helyett, távolságra való tekintet nélkül 50 krajezár leend. A húsz szón felül minden további 10 vagy a tizet meg nem ütő szóért a fentebbi dij fele azaz 25 krajezár jár. Ha a sürgöny összeolvasása kivántatván, az ezért járó féldij hozzáadásával előálló egész sürgönydíj összege öttel maradék nélkül nem osztható, az öttel osztható legközelebbi dij összeg jó alkalmazásba , pl. 1 frt 12 V* kr helyett 1 frt 15 kr 1 frt 87 V2 kr helyett 1 frt 90 kr. Külföldre szóló sürgönyöknél ezentúl is tízzel kell a távirdai díjösszegnek maradék nélkül oszthatónak lenni. A fizetett választ, vételjelentést vagy összeolvasást kívánó, valamint az állami és az Európán kívüli helyre szóló sürgönyökért fizetett díjakról, mely sürgönyök lajstromba vétetnek (lajstromozott sürgönyök), dijnyugták továbbra is mindenkor ingyen adatnak ; közönséges sürgönyről elenben csak a feladó kívánságára és 5 krajezárnyi külön vevénydij lefizetése mellett adatik ezután feladóvevény, mely 5 krajezáros dijjegynyomattal van ellátva. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete távirdai dijjegyeknek s ezekkel kapcsolatosan dijjegyes sürgönylapokna és feladó vevényeknek behozatalát illetőleg. 1. §. A f. 1873. évi aug. 1-től kezdve m. k. állami távirda állomásnál feladandó minden díjköteles sürgönyért, mely nem szól Európán kívüli helyre, a sürgönydij e czélra kiadott m. kir. távirdai dijjegyeknek a sürgönyre illesztése által fizetendő le. Vasúti vagy más magán távirdaállomásoknál a dij a feladó tetszése szerint akár dijjegyekben, akár készpénzül fizethető. Európán kívül fekvő helyre intézett sürgöny feladásánál a díj ezentúl is mindig készpénzül fizetendő (ezüstben vagy az ezüstárkeretnek megfelelő papírpénzben.) Az állami sürgönyökért járó díjak hitelezése tekintetében fenálló eddigi szabályok egyelőre érvényben maradnak. 2. §. Távirda dijjegyek és dijjegyes nyomtatványok minden kir. távirda állomásnál, — és egyelőre csakis ezeknél — kaphatók a reájok nyomott értéknek megfelelő áron. 3. §. A forgalomba hozandó értékjegyek a következők : a) 5, 10, 20, 25, 40 és 50 kr. értékű dijjegyek, alakra nézve a levélbélyegekhez hasonlók, fehér papiron sötét kék nyomattal. b) 1 és 2 forint értékű dijjegyek, amazoknál valamivel nagyobbak, az 1 forintosak fehér, a kétforintosak világosbarna papiron fekete nyomattal. c) 50 kros dijjegynyomattal ellátott húsz szóra számított sürgönylapok elöl világoskék, hátul fehér papiron sötétkék nyomattal; d) 5 krajczáros dijjegynyomattal ellátott sürgöny-feladó-vevények fehér papiron sötétkék nyomattal. 4. §. Az államtávirdai dijjegyek vagy dijjegyes nyomtatványok utánzása vagy meghamisítása, úgy szinte hamis vagy már használatban volt dijjegyek vagy dijjegyes nyomtatványok használása az állami értékjegyek tekintetében fenálló bűnvádi törvényszéki gyakorlat által megszabott büntetéssel fenyíttetik. 5. §. A magyar korona területén feladott sürgönyök dijának lefizetésére csak a magyar kir. távirdai dijjegyek használhatók. Postai dijjegyek, bélyegjegyek vagy valamely más távirdaigazgatás sürgönydijjegyei e czélra nem használhatók, s ha használják, nem létezőknek tekintetnek. Érvényteleneknek és nem létezőknek tekintetnek a m. kir. távirdai dijjegyek is: 1. ha valamely lényeges részük hiányzik, 2. ha szét voltak szakítva s ismét összeillesztvék, legyenek az egyes részek akár ugyan azon egy dijjegyből valók akár nem; 3. ha azokon már más alkalommal való használásnak nyomai látszanak. 6. §: A sürgöny mindig kellő dijjegyekkel ellátva adandó fel. A feladónak azonban szabadságában áll sürgönyét a dij megszabása végett előbb a hivatalban levő távirdatisztnek bemutatni, kinek kötelesség ily esetben a feladónak a szabályszerű dijakat megmondani, azok összegét aláírásával a sürgönyre rájegyezni s a feladónak, ha a díjösszeget készpénzben lefizeti, a megfelelő díjjegyeket kiszolgáltatni, de ekkor is maga a feladó tartozik a díjjegyeket felragasztani, mégpedig úgy, hogy azok a sürgönynek mindig első oldalán legyenek. 7. §• Díjjegyek felillesztése által fizetendők : a) a szoros értelemben vett sürgönydíjak ; b) a fizetett válaszért, vételjelentésért, összeolvasásért, többszörösítésért és kiigazításért járó díjak.