Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-27 / 222. szám

Csermák Albertet, Jelenyák Jánost, Len­cz Győzőt, Heitz Imrét, Gergely Pált, Horváth Károlyt, Deák Zsigmondot, Jovián Miklóst, Zsom Sándort, Boldizsár Istvánt, Rencz Istvánt, Tóth Sándort, Csala Jánost, Dicső Lajost, Fábián Józsefet, Bolvánszky Gyulát, Ursprung Antalt, Falka Istvánt, Csergő Gyulát, Bayer János Mihályt, Kovács Ákost, Fulda Jánost, Boót Lajost, Szlama Ferenczet, Baumbach Józsefet, Berkó Istvánt, Lippmann Lajost, Putnoki Istvánt és Franyeczky Józsefet. A szabadságolt állományban, hadnagyokká, a következő szabadságolt állományú honvéd­­gyalog hadapródokat: Nyárády Albertet, Závodszky Adolfot, Adrigán Dezsőt, Vitek Istvánt, Eder Ferenczet, Gehring Edét, Bencze Dénest, Bucsay Ferenczet, Balogh Lajost, Hlaszny Nándort, Lejtényi Gusztávot, Mittermajer Lajost, Weisz Izidort, Eisenzopf Ferenczet, Laczkovits Károlyt, Molnár Sándort, Harrach Bélát, Pollák Sándort, Szavács Viktort, Zölner Józsefet, Bauss Sándort, Kapeller Ödönt, Vimola Károlyt, Baumann Lajost, Rakovszky Istvánt, Podráczky Jánost, Zemlényi Istvánt, Kaucsár Mártont, Altorjay Imrét, Kalmár Ernőt, Toller Gyulát, Trammer Ferenczet, Kaiser Lajost, Posztaczky Károlyt, Grazler Lipótot, Brunner Károlyt, Soltész-Nagy Albertet, Pirk Flóriánt, Incze Gerőt, Róka Józsefet, Laszkáry Pált, Varay Károlyt, Patics Ferenczet, Teper Gyulát, Eckstein Józsefet, Vozák Józsefet, Fáry Istvánt, Vlasits Lajost, Kovács Pált, Kovács Béla elsőt, Halász Jánost, Fernbach Józsefet, Szabó Antalt, Bene Istvánt, Konkoly Gyulát, Znamenák Sándort, Zloczky Bazilt, Ónodi Szabó Lajost, Werges Istvánt, Korontháry Jenőt, Studinka Zsigmondot, Czibur Lászlót, Kohárits Gyulát, Szuly Jánost, Somossy Bélát, Schneider Jánost, Rosznaky Jenőt, Mattyók Kálmánt, Kovács Lászlót, Jancsovics Pétert, Herkély Jánost, Mártonffy Istvánt, Bölöni Lászlót, König Györgyöt, Reichmann Antalt, Kaufmann Nándort, Horváth János­­­at, Filó Keresztélyt, Fenyő Lajost, Harmath Lajost, Adamecz Gyulát, Szalatzky Istvánt, Krémy Józsefet, Binder Mihályt, Nemcsik Gyulát, Dorosits Ferenczet, Marón Lipótot, Reiter Ádámot, Vörös Ferenczet, Lenkovszky Lászlót, Macskásy Sándort, Bencsik Jánost, Levatics Ágostont, Katinián Sándort, Kóss Károlyt Rannicher Adolfot, Wieland Viktort, Markus Jánost, Hitke Dezsőt, Halász Sándort, Harcz Lajost, Böhm Jakabot, Karner Tivadart, Laszl Alajost, Kleszki József Jánost, Ambrus Gergelyt, Barbuleszko Dénest, Schnitzer Lipótot, és Haraszty Miklóst. Szende Béla, s. k. 1812 . császári és Apostoli királyi Felsége I. évi September hó 24-én kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Hiller Ervin rékasi kir. albiró saját kérel­mére s hasonló minőségben a temesvári kir. járás­­bírósághoz helyeztessék át. Az ugocsamegyei Péterfalván felállított új posta­­hivatal f. é. october 1-én kezdendi meg működését és összeköttetését a Péterfalva és T.-Ujlak közt naponta közlekedő killdönczkocsipostajáratok ál­tal fogja nyerni. Kézbesítési kerületét a következő helyek képe­zik : Batár, Bökény, Farkasfalva, Forgolyán, Pé­terfalva és Tivadar. Kassán, 1873. September 23. M. kir. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapesten f. évi September 23-án fölmerült uj choleraesetek: Budán­­ Pesten , Budapesten f. évi sept 24-én fölmerült uj cho­leraesetek : Budán 2 Pesten 2 TÖRVÉNYJAVASLAT az ügyvédi rendtartás tárgyában. I­ndolok az ügyvédi rendtartásra vonatkozó javaslathoz. (Folytatás és vége.) VII. Fejezet. Az ügyvédi meghatalmazványokról. 62—63. §§. Ezen rendelkezések szorosan véve ugyan a polgári törvénykönybe valók , azonban, minthogy ez még hiányzik, és a fennálló törvé­nyes szabályok hézagosak, minden kételyek el­oszlatása és az ügyvédek jogviszonyainak teljes rendezése végett azokat szükségkép fel kellett venni, és­pedig annyiban, a­mennyiben a polgári törvénykezési rendtartás az iránt nem rendel­kezik. A 64. §. szabályozza az ügyvédi meghatalmaz­­ványok jogérvényét. Minthogy a tapasztalás sze­rint az ügyvédi meghatalmazványok kiállításánál nyomtatott, a felek által gyakran el sem olva­sott ívek használtattak, czélszerűbbnek látszik az ügyvédi meghatalmazvány jogérvényét általáno­san minden, az ügy képviseleténél szükséges in­tézkedésekre kiterjeszteni,­­ és ha a fél meg akarja szorítani ügyvédét, ezt a meghatalmavány­­ban világosan fejezze ki. A 65. §. rendelkezése megegyezik az osztrák polgári törvénykönyv 1010. §-ának rendelke­­­­zésével. 66. §. Igaz ugyan, hogy az ügyvédet vagyonta­­­­lan felek ingyen való képviselésére jogi szempont­ból kötelezni nem lehetne, mert senki sem kény­szeríthető arra, hogy másoknak ingyen szolgála­tokat teljesítsen. Azonban ezen kötelezettség még­is bátran felvétethetett a javaslatba, mert az ügy­védi kar a szegény egyefogyottak védelmét min­dig becsületbeli kötelességének tekintette, és ezen szokás minden művelt országban oly átalánossá vált, hogy az ügyvédek nem e kötelezettséget, hanem inkább elvonását tekintenék sértésnek ma­gukra nézve. 67. §. Ezen intézkedés azáltal igazoltatik, hogy a törvény több esetben az ügyvédségnek kizáróla­­­gos képviseleti jogot enged, a­mit ezen §. rendel­­­­kezése nélkül nem lehetne minden egyes esetben­­ szigorúan megvalósítani. VIII. Fejezet. Az ügyvédek felelősségéről. 68. §. Az igazságügyminiszer főfelügyeleti joga csak azon határokig terjed, melyek között azt a bírói felelősségi törvény 5. §-a a bíróságok irá­nyában meghatározza, és mely nélkül az igazság-­ ügyminiszer a törvénykezés rendes menetéért fe­lelőssé nem tétethetnék. 69—76. §§: Az ügyvéd kötelesség­szegéseinek megfenyítésére nézve azon elv fogadtatott el, hogy a törvénysértések felett csak a bíróságok ítéljenek, holott a fegyelmi vétségek tárgyában való, eljárás az ügyvédi kamarák hatásköréhez tartozzék. A 45, 47, 49. és 51. §§-okban felsorolt kötelességek megszegésének esetére nézve — minthogy azok­ban a gyors eljárást a közérdek követeli — a 70. és 71. §§ ban külön kellett rendelkezni. 77—78. §§. Ezen szigorú felelősség a közönség biztosítására szükséges, és különben ennek szi­gorú kezelése emelendi leghathatósabban az ügy­védi kar tekintélyét. Ezen rendelkezések egyébiránt legnagyobb részben megegyeznek a bírói felelősségi törvény határozataival. IX. Fejezet. Fegyelmi eljárás. Azon kérdés iránt, kire bizassék az ügyvédek fölötti fegyelmi bíráskodás, a véleményekben is eltérő nézetek merültek fel. Némelyek a fegyelmi eljárást kizáratni, és az ügyvédek vétségét a rendes bíróságok által a rendes eljárás szerint fenyettetni kívánják. A szer­­kezet a fegyelmi hatóságot az ügyvédi kamarákra bízza. Ezen intézkedés egyrészről az ügyvédek függetlenségét biztosítja a bíróságok és hatóság

Next