Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)
1873-09-16 / 212. szám
TÖRVÉNYKEZÉS. Fegyelmi tárgyalás. A pesti kir. ítélő tábla fegyelmi bírósága előtt 1. évi September hó 6-án szóbeli nyilvános tárgyalás tartatott. A tárgyalást Ráth Károly, kir. it. táblai alelnök vezette. A közvádló részéről megjelent Lőw Tóbiás, kir. főügyészi helyettes. A fegyelmi vád a személyesen megjelent Jakabffy Károly, vácz-járási kir. albírót illette. Az elnök által délelőtti 9 órakor megnyittatván az ötös tanács ülése, a fenforgó panaszt előterjeszti. Az elnöki szabatos előterjesztésből kitűnik, hogy Szikora Pál veresegyházi és Góczon István bottyáni lakosok a váczi csendbiztos által tolvajlás miatt letartóztatván, f. évi márczius 21-én a váczi járásbirósághoz bekisértettek. Tiz napig, vagyis márczius 21—31-ig voltak a nevezettek már letartóztatva, mig végre a nevezett kir. albiró a vizsgálatot a vádlottak kihallgatásával megindította. A vizsgálat utóbb a pestvidéki kir. ügyészség indítványára beszüntetett. A kir. albirónak ezen ténye miatt a pesti kir. főügyészség részéről a fegyelmi eljárás megindittatván, a pesti kir. it. tábla fegyelmi bírósága f. évi 250. fegy. sz. alatt következő határozatot hozott: „Panaszlott J. K. váczjárási kir. albiró ellen a fegyelmi eljárás megindításának hely adatván, nevezett a terhére rótt azon tény miatt, hogy Góczon István és Szikora Pál letartóztatott egyéneket, kik a csendbiztos által f. évi márczius 21-én adattak át, csak márt. 31-én, tehát letartóztatásuk után 10-ed napra ■ hallgatta ki — vád alá helyeztetik.“ Ezen előterjesztés után az elnök kikérdezi a fegyelmi vádlottat. Elnök: Milyen gyakorlat áll fenn a váczi járásbíróságnál? Vádlott: A m. kir. igazságügyminiszer úr által ajánlott eljárási sza-bályokat követjük lehetőleg. Elnök: Mikor vette át a szóban levő iratokat? Vádlott hosszasan fejtegeti a váczi ügykezelést, míg végre rájön, hogy a beadás utáni napon megkapta. Elnök : A bűn-vizsgálatot ön teljesíti ? Vádlott ismét hosszasan szól a bűnvizsgálatról atalán és annak egyes mozzanatairól, míg azután rájön az igenlő feleletre. Azon kérdésre, miért hallgatta ki a bekísérteket, csak tized napra? a vádlott a váczi járásbíróság halmozott teendőit hozza fel. Miután a szavazóbírák több körülmény iránt felvilágosító kérdéseket intéztek a vádlotthoz, a közvádló még következő kérdéseket intézi vádlotthoz: Egyszerre hány vizsgálati fogoly szokott a felügyelete alatti börtönben lenni ? Vádlott: Volt idő, mikor ötven is volt, átlag azonban sokkal kevesebb. Közvádló: A kir. ügyész hivatásához képest évenkint több izben meglátogatván a fogházakat, nem tette e különösen kötelességévé, hogy a vizsgálati foglyok ügyeit előzetesen vegye fel és mindenképen azon legyen, hogy azok száma kevesbedjék ? Vádlóit ezt átalában elismeri. Ennek befejeztével a közvádló összefoglalja a vádat. Vádlott saját beismerése szerint két egyént 10 napig fogva tartott a nélkül, hogy a vizsgálatot megindította volna, vagy a rendőri közeg által elrendelt fogság iránt határozott volna. A vádlott minden jogalap nélkül tíz napig fogságban tartotta az illető egyéneket. Kérdés: helye van-e ily esetben az 1871. VIII. t. ez. 15. íjának? Nincs, és pedig azért, mert még az illető letartóztatottak sem tulajdonítanak a kir. albirónak szándékosságot és mert ilyennek nyoma sem forog fenn. De igen is helye van a hivatkozott törvény 20 §. a) pontja alapján a megtorlásnak, mert ha a bíró a letartóztatott egyéneket maga elé nem vezetteti és ki nem hallgatja, ez oly mulasztás, mely a fegyelmi vétség tényálladékát alapítja meg. A fenyító igazságszolgáltatás gyakran kénytelen mélyen belenyúlni a személyes szabadság érdekeibe, de épen ezért gondosan kell őrködnie, hogy ezt feleslegesen és alapos indok nélkül ne tegye. Európa miveltebb államaiban, ahol rendszeres törvénykönyvek léteznek, kötelességévé van téve a bírónak, a letartóztatott egyént 24 óra alatt kihallgatni. Angliában ezen rendelkezés a Habeas Corpus Acta részét képezi. Nálunk ily határozott törvény nem létezik, de gyakorlatunk is megkívánja, hogy a vizsgáló bíró a letartóztatott egyén tekintetében a vizsgálatot késedelem nélkül indítsa meg. Az ideigl. bűnvádi szabályok 42. §-a pedig a bíró kötelességévé teszi a vádlottnak 24 óra alatti kihallgatását. Bizonyos tehát, hogy mulasztás forog fenn, mely megtorlást érdemel. Ha a panasztott halmozott teendőire hivatkozik, ezt enyhítő körülményképen, de nem mint mentséget elfogadja. Súlyosító körülményt képezvén, hogy a mulasztás által két egyén személyes szabadsága szenvedett csorbát, kéri a vádlottat a másodfokú fegyelmi büntetésben elmarasztaltatni. Vádlott egy óránál tovább az elnök többszörös félbeszakítása mellett értekezik a járásbírósági teendők halmazáról és azokat nem csak felsorolja, hanem bőven részletezi. Miután többször figyelmeztetett, hogy a kir. it. tábla ismeri a járásbírósági eljárást, hogy olyat ne bizonyítson, amit a közvádló sem vont kétségbe, végre a conclusiókhoz ér, és azt a kérdést teszi fel: mi ebből a tanulság ? Mire azután azt válaszolja, hogy a vádlott felmentendő. A fegyelmi bíróság visszavonulván, néhány percznyi tanácskozás után az elnök szóval kihirdeti az ítéletet, mely szerint J. K. váczi albiró az 1871. VIII. t. ez. 20. §-a a) pontjában körülírt fegyelmi vétség elkövetésében vétkesnek nyilváníttatott és ellene büntetésül a rászólás mondatott ki. Az indokolásban felhozatik, hogy a letartóztatott egyének a fenálló eljárási szabályok ellenére csak tized napra hallgattattak ki. A büntetés mérlegelésére a járásbiróság halmozott teendője enyhítő körülményképen számíttatott be. 1732 ISKOLA-ÜGY. Figyelmeztetés az orsz. magy. gazd. egyesület budai vinczellér és pinczekezelőket képző tanintézetének ügyében. Miután a folyó tanév végével ez intézetbe ismét bizonyos számú tanítványok fognak felvétetni, sietünk annak programmját az érdekelt közönséggel tudatni. A) Tanítási rend. 1. §. A tanfolyam ez intézetben két évig tart; a tanév September hóban kezdődik. 2. §. A tanítás áll: a) gyakorlati foglalkozásokból a szőlőmivelés, pinczekezelés és gyümölcsfa-tenyésztésben; b) elméleti oktatásból a természeti tudományok azon ágaiban, melyek a szőlőmivelés s gyümölcstenyésztés minél eredményesebb üzésére fontosak; tehát a vinczellér és gyümölcstenyésztő szükségeihez képest a növénytan- és növényélettanból annyi, amennyi a növényi élet s működései helyes felfogására szükséges; az állattanból annyi, a mennyi a szőlő- és gyümölcsösben hasznos és káros állatok természetrajzi megismertetésére kiívántatik; az ásványtan és földészeti chemiából szintén annyi, a mennyi a termőföld és trágyanemek alkatrészei kellő megítélésére szükséges ; a borchemiából, miután ezen tanintézet a borászatra fősulyt fektet, a tanítványok mind elméleti, mind gyakorlati úton lehető legkimerítőbb oktatást nyernek. 3. §. A tanerőke képviselik jelenleg: a) Entz Ferencz, orvostudor, az intézet igazgatótanára. b) Angyal Dezső, az igazgatótanár segéde. c) Szebényi Sándor, mint pinczemester. d) Egy vinczellér. 4. §. A taneszközök következők : a) Egy 5 holdas, mintegy 500 fajt tenyésztő s már régóta termő állapotban virágzó gyűjteményes szőlőiskola. b) egy hat holdas, fiatal, de szintén már termő minta-szőlő, melynek területén 60 borfaj külön műveltetik; c) egy kísérleti pincze, melyben 4—500 akó bor, s közte nevezetesen több fajborok már 3—4 év óta iskoláztatásban részesülnek ; d) egy 6 holdas szőlőgyökereztetős faiskola; e) egy 5 holdas anyakert; f) egy felszerelt s a borchemia gyakorlati tudományos útmutatásaira alkalmas chemiai laboratórium. 5. §. A tanítványok kötelesek minden, a szőlőben, pinczében és gyümölcsösben előforduló munkát végezni. Munkára s nyugalomra harang ad jelt. 6. §. Az elméleti előadások kezdetüket veszik a szigorúbb téli idő korábbi vagy későbbi beálltával, de minden esetre december elején, s eltartanak a tavaszi munkák későbbi vagy korábbi beálltáig. Ez időszak alatt hetenkint 12 tanóra tartotik, melyekben az előadásokat az igazgató-tanár tartja felváltva tanár segédével. Az év többi szakaiban naponkint a laboratóriumban egy-egy óra chémiai kísérletekre van szánva, melyekben ismét felváltva vagy a tanár, vagy segéde nyújtja a szükséges elméleti s gyakorlati magyarázatokat s útmutatásokat. A borkezelés teendőit a pinczében bizonyos időhöz szabni nem lehetvén, akkor és addig köteles az ifjúság azokat végrehajtani, mikor és meddig ezt a szükség megkívánja. 7. §. Miután a téli hónapok leginkább elméleti kiképzésre szedelvék, kötelességükben áll a tanítványoknak, az előadásokra szánt órákon pontosan megjelenni, naponkint pedig télen át is 5— 6 óráig egyenesen az intézet javára, kívül a kertben, ha az idő engedi, vagy ellenkező esetben benn a dolgozóteremben oltással, gyékény, méhkas vagy effélék készítésével foglalkozni. 8. §. Vasárnapi ünnepnapok nyugalomra szánvák, de kötelesek a tanítványok az isteni szolgálat gyakorlására s az el nem kerülhető foglakozások teljesítésére, forduljanak azok akár a pinczében elő, p. o. szüret idejében, akár a kertben. 9. §. A tanfolyam végével a tanítványok nyilvános próbatételnek vettetnek alá, s a vizsgát a nagyméltóságu földmivelési ministerium s az orsz. magy. gazd. egyesület kiküldött bizottmánya előtt tartoznak letenni. Ezen próbatételről aztán az egyesület részéről bizonyítványt kapnak, melyben minderkölcsüknek, mind haszonvehetőségüknek fokozata kitétetik. B) A tanítványok felvétele s az intézet házi szabályai. 10. §. A két tanfolyamot végzett tanulók helyébe 11 ifjú léphet az intézetbe, kik 16 évesnél fiatalabbak nem lehetnek. Azok közt előlegesen vétetik fel évenkint ingyen 4 szegény ifjú, 6 évenkinti 50 frt fizetéssel, kiknek az irás-, olvasás- és számolásban jártasaknak kell lenniök, s kik eddigi szelíd s becsületes magaviseletük által ezen jótéteményekre magukat érdemesekké tették; a többi tanítványok felvétele pedig az alább elősorolt feltételek alá van vetve. 11. §. Szükséges a felvételre általán véve az irás, olvasás és számolás tudása, s az erkölcsi jó magaviseletről az illető lelkész bizonyítványa. A vallás a felvételnél nem jó tekintetbe. 12. §. Tanítás, élelmezés, fűtés, világítás és mosatás fejében minden fizetéses tanítvány fizet: első évben 100, a másodikban 80 fztot osztv. értékben, még pedig évenkint felét September első napján, második felét március l-ső napján az egyesületi pénztárba a köztelken, vagy az igazgatónak. 13. §. Táplálékul kapnak a növendékek naponkint reggel és ozsonnára jó házi kenyeret, délben két tál ételt, t. i. levest és ötször minden héten főzeléket hússal, kétszer tésztát, este egy tál ételt, vasár- és ünnepnapokon egy étellel többet. Mosatásra elfogadtatik minden tanítvány részéről hetenkint minden fehér ruhanemekből egy-egy pár. 14. §. Minden tanítvány köteles magával hozni: egy szalmazsákot, 1 párnát, 1 pokróczot vagy egyéb takarót, 4 lepedőt, 4 törülköző kendőt, 6 pár fehér ruhát, 1 zárható ládát. A fehér ruhaneműek bélyegezve legyenek, s a két tanév folyamaalatt teljes számban megtartassanak. A felső ruházatra nézve: egyszerű ruházatról gondoskodik maga, rongyosan járni ,egyátalában nem engedtetik meg. 15. §: írószerekről, nemkülönben a szükséges könyvekről, valamint egyéb szerszámairól a tanítvány saját költségén köteles gondoskodni, s azokra felügyelni, melyek azonban mind sajátjai maradnak. 16. §. Megbetegedés esetében a tanítvány ingyen részesül a betegápolásban és orvosi segélyben, a gyógyszertári költségeket azonban maga viseli, úgyszintén ragályos betegségben is saját költségén ápoltatik az intézeten kivül. 17. §. Minden, szándékosan vagy pajkosságból elkövetett kártételt, akár a kertben, akár a bútorzat körül, a maga költségén tartozik a tanítvány helyrepótolni. 18. §. A tanítvány köteles télen 8, nyáron 10 órakor este szállásán lenni, s miután szállása