Budapesti Közlöny, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-19 / 266. szám
hiszem, és ha a t. képviselő úr tud ilyen módot, legyen szíves azt velem közölni. Én egyedül azt fogom megkísérleni, hogy a társulatot, mely már oly sokat költött e vasútra, és annak egyrészét létesítette is, a törvényhozás közreműködésével azon helyzetbe hozzuk, hogy kötelezettségeinek képes legyen majdan eleget tenni. (Helyeslés). Horn Ede arra kéri a ministert, hogy a jelzett előterjesztést minél előbb tegye a ház asztalára. A ház az interpellációra adott választ tudomásul veszi. Lüke Géza reméli, hogy a közoktatási minister által az állam és egyház közötti viszonyok tárgyalására kiküldött bizottságra vonatkozólag jelzett javaslat legközelebb meg fog történni. Szükségesnek tartaná, ha ezen javaslat, s egyúttal a bizottsági tagok száma iránti megállapodás, a maga a választás a legközelebbi ülések egyikén megtörténhetnek. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszer: Mint a képviselő úr maga is mondotta, szerencsém volt ezen ügyet szóba hozni azon nyilatkozattal, hogy legrövidebb idő múlva indítványt fogok ez irányban tenni; hogy ezt nem tettem mostan is, valóban nem rajtam függött, mert én azt tartom, hogy épen a szám meghatározása ezen ügyben igen fontos, mert igen kívánatos, hogy ezen bizottságban minden felekezet, minden párt képviselve legyen. Hogy ez mostanáig nem történt meg, ismételem, nem függött rajtam, oly fontos kérdésekkel lévén elfoglalva a ház, hogy figyelmét ezen tárgyra nem irányozhattam. Ismételem, hogy legrövidebb idő múlva meg fogom tenni indítványomat ez irányban. (Felkiáltások balfelöl: Holnap!) A ház a bizottsági tagok választását a szombati ülésre tűzi, napirendre. Lázár Ádám a nemzetközi békebíróságok felállítása tárgyában indítványt terjeszt elő. Bejelentetik a közalapok és alapítványok megvizsgálása végett kiküldött bizottság egy tagjára történt szavazás eredménye. Megválasztatott Péchy Tamás. Pulszki Ágost a könyvtári bizottság jelentését nyújtja be. Ki fog nyomatni és annak idejében napirendre tűzetni. Kubinyi Árpád a központi bizottság jelentését nyújtja be a földadó szabályozásáról szólójavaslat tárgyában. Szombaton fog tárgyaltatni. Radó Kálmán a gazdasági bizottság jelentését nyújtja be a ház november havi költségvetése tárgyában. Dániel Ernő a kérvényi bizottság jelentését nyújtja be. Szintén a szombati ülésben kerül napirendre. Következik a napirend, vagyis harmadszori felolvasása az 1868. XXX. t. sz. némely szakaszainak módosításáról szólójavaslatnak. A ház többsége a harmadszor felolvasott törvényjavaslatot elfogadja, miről hitelesített jegyzőkönyvi kivonat kíséretében a főrendiház értesíttetni fog. Következik tárgyalása a Bujanovics Sándor s társai által beadott következő indítványnak : Küldjön ki a ház egy kilenc tagú bizottságot oly javaslat kidolgozása végett, mely szabatosan megállapítja, mennyiben lehetnek a képviselőház tagjai azok, akik az állam szolgálatában állnak, vagy valamely magánvállalatnál mint igazgató-tanácsosok, igazgatók, vagy bármely más minőségben közvetlenül érdekeljék. Burakovics Sándor: Az általam beadott s társaim nevében is a ház asztalára letett indítvány kifejtésére és indokolására nem lesz szükség hosszasabban igénybe vennem a tisztelt ház nagybecsű figyelmét. Oly kérdés végleges szabályozását czélozza ez indítvány, melynek megoldását a képviselőház már a múlt országgyűléseken, de újólag ez országgyűlés első ülésszakában is több ízben szükségesnek elismerte és ki is jelentette. Nemcsak egyes képviselők részéről nyújtottak be e kérdés eldöntését sürgető indítványok; nemcsak kiemeltetett a vitatkozás folyamában a ház mindkét oldaláról e kérdés megoldásának szükségessége, de maga a ház is egyes esetekben esetről-esetre az incompatibilitás kérdésében már határozatokat is hozott. 1867. évi január 12-én foglalkozott első ízben a ház e kérdéssel, midőn két tagja álllami szolgálatra kineveztetvén, képviselői állásáról azon indoknál fogva, mert ezáltal qualificatiója választóival szemben megváltozott, lemondott. A ház ez alkalommal tudomásul vévén a lemondást egyúttal határozatilag kijelentette, hogy elvárja, hogy mindazon képviselők, kik megválasztatásuk után időközben állami szolgálatra kineveztetnek, képviselői állásukról lemondanak, esetleg magukat új választásnak vetik alá. Az ezen határozatra való hivatkozással mondottak le képviselői állásukról a később kinevezett ministerek, és az ezen határozat által megállapított gyakorlat szolgál ma is zsinórmértékül az állami tisztviselőkre nézve. Ámde ezen gyakorlat magát az incompatibilitás kérdését, annak lényegét nem is érinti. Később a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénybe befoglalta a ház azon intézkedést, hogy bírák e ház tagjai ne lehessenek és ezáltal kimondatott az incompatibilitás az állami tisztviselők egy osztályára, a bírákra nézve. Az állami számszékról szóló törvény tárgyalása alkalmából felvette a ház eme törvénybe azon határozatot, hogy az állami számszék elnöke, a főszámtanácsos és a tanácsosok e ház tagjai ne lehessenek, miáltal a tisztviselők egy másik osztályára nézve szintén kimondatott az incompatibilitás. De ez országgyűlés első szakában, 1873. febr. hó 4-én, az 1873. évi állami költségvetés és jelesül a pénzügyi bizottság általános jelentésének tárgyalása alkalmával a ház utasította a ministériumot, tegye beható tanulmánya tárgyává közigazgatásunk egész rendszerét, és különösen tekintettel a képviselői incompatibilitásra is, terjessze elő javaslatát közigazgatásunk egész rendszeréről. Végül a múlt ülésszak végével, az escomptebankról szóló törvény tárgyalása alkalmával, a ház törvénybe iktatta azon határozatot, hogy e bank igazgatótanácsosai is e ház tagjai ne lehessenek. Íme, t. ház, öt eset, midőn a ház az incompatibilitás kérdésével esetről esetre per excerpta foglalkozott, és részben érdemlegesen, részben előzetesen határozott is, anélkül azonban, hogy ezen kérdést egész terjedelmében az elvek megállapítása és alkalmazásuknak körvonalazása által megoldotta, vagy megoldani csak meg is kísérlette volna. És épen azért, mert egyes esetekre vonatkozólag határozatok hozattak anélkül, hogy elvek megállapíttattak volna, és azért vált az incompatibilitás kérdése megoldásának szükségessége ma még nagyobbá, mint volt ezen határozatok előtt. Elvek megállapítva és kifejezve nem lévén, a háznak egyes esetekre vonatkozó határozatait s az ezen határozatok alapjául szolgáló indokokat mindenki tetszése szerint magyarázhatván, ezen különféle magyarázatokból támadt a jelenlegi tarthatatlan állapot, mely amíg egyrészt a háznak tekintélyét csökkenti, másrészt egész súlyával nehezedik azon képviselőkre, akik esetleg az incompatibilitás alá tartoznának, akiknek egyéb kívánságuk nincs, mint a ház kívánságának megfelelni, de kik a ház kívánságát, a ház akaratát mai napig nem ismerik. Szükséges tehát, nézetem szerint, ma inkább, mint bármikor e kérdés megoldása; szükséges azon nagy elvi jelentőségnél fogva, melylyel e kérdés alkotmányos szempontból a törvényhozásra nézve bíz ; szükséges a ház tekintélyének megóvása szempontjából, hogy a ház hozott határozatai alkalmazásba is vétessenek; hogy a háznak kívánságai competens fórum által döntessenek el; szükséges gyakorlati szempontból, hogy állíttassák fel a ház minden tagjára egyaránt kötelező szabály, melyet elhatározásában mindenki zsinórmértékül elismerjen, és minthogy mindezt így érzem és értem, kétszeresen azért bátorkodtam indítványomat a t. háznak benyújtani, és azt ezennel a t. ház figyelmébe ajánlani. Ez indítvány ellentétben látszik állami a háznak febr. 4-én hozott határozatával,de ezen ellentét nézetem szerint nem létezik, hanem az csak látszólagos. A február 4-ei határozat ugyanis utasítja a ministériumot, tegye beható tanulmányozás tárgyává a közigazgatás egész rendszerét, és tekintettel az incompatibilitás kérdésére is, terjeszszen elő közigazgatásunk végleges rendezésére vonatkozó javaslatot. E határozatban az incompatibilitás kérdéséről csak egy bizonyos osztályra vonatkozólag van szó, míg az általam előterjesztett indítvány e kérdés általános elvi eldöntését czélozza és mint ilyen, azt hiszem, az említett határozattal sincs ellentétben s azt hiszem, hogy indítványom elfogadása által a ház már előbb elfogadott határozatának nem praejudikál. Én társaimmal egyetemben e kérdés eldöntésének előkészítését egy a ház által kiküldendő bizottságra kívánnám bízni, éspedig főleg azért, mert a magam részéről sokkal helyesebbnek és az ügy eldöntésére sokkal gyorsabban célravezetőnek tartom, hogy a ház ezen kérdésével maga a ház foglalkozzék, és ezen kérdés eldöntését maga a ház kezdeményezze, és úgy hiszem, az igen t. kormánynak sem lenne ez ellen kifogása, hiszen a kiküldött bizottsággal saját nézeteit, véleményeit mindenkor közölheti. Sokan, tehát, e kérdést igen lényegesnek és megoldását igen nehéznek tartják. Ez csak egy okkal több arra, hogy e kérdéssel foglalkozzunk. A kérdés megoldása sem könnyebbé, sem kevésbé kényesbé nem fog válni, ha előre minden alkalommal kitérünk , sőt azt hiszem, könnyebben lesz megoldható, ha vele azon szempontból és azon czélból foglalkozunk, hogy végleg megoldjuk s ezáltal azon kérdések számát, amelyek megoldásának szükségességét a ház már kimondta, egygyel csökkentsük. Még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a magam részéről ezen kérdést a választási törvénynyel semmi összeköttetésben lévőnek nem tartom, attól egészen függetlenül vélem megoldhatónak. (Helyeslés.) A választási törvény megállapítja a választói qualificatiót, az incompatibilitási törvényjavaslat vagy határozat, amint ezt a t. ház jónak fogja látni, megállapítja azon feltételeket, melyekhez a képviselői állás gyakorlása kötve lesz s mint ilyen azt hiszem, a választói qualificatio kérdésével semmi összefüggésben sincs. Én tehát, t. ház, e kérdés megoldását szükségesnek és sürgősnek tekintve, bátorkodom javaslatomat a t. ház figyelmébe ajánlani, s kérem a t. házat, hogy azt elfogadni kegyeskedjék. (Élénk helyeslés.) Elnök : Indítványozó úr kifejtvén indítványát, a t. ház nyilatkozni fog a felett, kívánja-e azt tárgyalni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház tehát kívánja azt tárgyalni. Méltóztatnék most nyilatkozni aziránt, vájjon azonnal kívánják-e tárgyalni? (Azonnal! Elfogadjuk.) A t. ház tehát egyhangúlag elfogadja a benyújtott indítványt. E szerint egy 9 tagú bizottság választása lesz szükséges. Ha a t. ház megnyugszik benne, a választás szombatra tűzetik ki. Következik a napirend második tárgya , a Simonyi Ernő képviselő úr által benyújtott határozati javaslatnak tárgyalása. Simonyi Ernő mindenekelőtt constatálni kívánja hogy ezen kérdés megoldását a törvényhatóságok roppant nagy száma kívánja, mi eléggé bizonyítja azt, hogy a nemzetnek nagy része érzi az intézet nélkülözhetlenségének szükségét. Azt hiszi,hogy a törvényhozás kevesebbet, mint azt, hogy e kérdést tüzetes tárgyalás alá vegye, nem tehet; ezt megkívánja az alkotmányosság. Hiszi, ha ezen kérdés, melynek megoldását a nép általánosan óhajtja, csakugyan megoldható, természetesen tárgyalás alá kell venni; ha nem oldható meg, kell, hogy azok, kik nem kívánják azt megoldani, okadatolják, miért nem kívánják ezt; kell,hogy megmutassák a népnek, hogy ezen óhajtása vagy czélszerűtlen, vagy kivihetetlen. (Igaz ! úgy van balfelöl.) Mert ha meg nem mutatják, akkor ne beszéljünk alkotmányról, mert ott csakugyan nincs alkotmány, ahol a nép kívánságát és óhajtását minden indokolás, minden okadatosás nélkül, tekintetbe sem veszik. Tehát midőn azt kérjük, hogy a t. ház ezen kérdést tárgyalás alá vegye, úgy hiszem, olyasmit kérünk, amit szóló legalább, megvallja, nem tudja, mi módon, miként tagadhat meg a nemzet képviselőháza. (Igaz! Úgy, van a szélsőbal felől.) Ami magának a jegybanknak czélszerűségét illeti, annak kifejtése tulajdonkép azon időre tartoznék, midőn már a ház a kérdést tárgyalás alá 2166