Budapesti Közlöny, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)

1873-11-25 / 271. szám

Budapest 1873. 271. szám. Kedd, november 25.­­ HIVATALOS LAP.­­ Szerkesztőség : testen, hatvani-utcai ö­tö-dik szám I. emelet. barátok­ tereKiadó-hivatal : Pesten 7. sz. a. földszint. háziRATOK nem küldetnek viesma. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. _________________________ Naponkénti postai szétküldéssel "-így helyben házhoz hordva a melléklappal együtt ! Egész évre . . . . 12 frt. Félévre..............................6 » Negyedévre .... 3 » Előfizetési Árak : A­­Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 » 20 » Negyedévre . . . » 60 » A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr._____ Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­díj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A közös külü­gyminister a cs. és kir. keleti aka­démia végzett növendékét, lovag Kuczinsky Jenőt consuli növendékké nevezte ki. Nagy Pál 5-ik lovas-századbeli őrmestert, a letett vizsga alapján, a m. k. honvéd-lovasság szabadságolt állományában, folyó évi november hé 1-től számitandó ranggal hadapróddá neve­zem ki. Szende Béla s. k., honvédelmi minister. A vallás- és közoktatási m. kir. minister Kun Bálért szatmári kath. főgymnasiumi helyettes tanárt ugyanezen tanintézethez rendes tanárrá nevezte ki. A kir. igazságügyminister a trencséni kir. tör­vényszék mellé bírósági végrehajtóvá Castiglione György volt körjegyzőt nevezte ki. A kir. igazságügyminister Najmányi Béla kis­­jenői járásbirósági végrehajtót a világosi járásbí­rósághoz helyezte át. A kir. igazságügyminiszer a jászberényi kir. törvényszékhez bírósági végrehajtóvá Kiss Má­tyás ügyvédjelöltet nevezte ki. A kir. igazságügyminiszer a nagy­­szőllősi kirá­lyi törvényszékhez aljegyzővé ifj. Ilosvay Bertalan ottani törvényszéki díjas joggyakornokot ne­vezte ki. A kir. igazságügyminiszer a tatai kir. járásbíró­sághoz aljegyzővé Mladoniczky Nándor ottani írnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszer Máthé Imre telek­könyvi helyszinelési tollnokot a szamosujvári kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki. A kir. igazságügyminister a szilágy-somlyói kir. törvényszékhez írnokká Márkus Ágoston törvény­­széki dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister a budapesti kir. ke­reskedelmi s váltótörvényszékhez Hajdú Imre és Bulla Ferencz ugyanottani joggyakornokokat és Marssa Imre hites ügyvédet s igazságü­gyministeri bijnokot aljegyzőkké nevezte ki. A kir. igazságügyminister Bogdány István vá­­czi kir. adóhivatali tisztet a nagy­kátai járásbíró­sághoz írnokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Novák Antal I-s. oszt. számtisztet a zágrábi állampénztárhoz ellen­őrré nevezte ki. A földmivelés-, i­par- és kereskedelemügyi m. k. minister 17,641. sz. a. kiadott körrendelete va­lamennyi törvényhatósághoz. ‘ A keleti marhavész a hazánkkal közvetlen szomszédos valamennyi tartomány területén kisebb nagyobb mértékben dühöngvén, ezen kö­zelről fenyegető veszély elhárítása végett az ös­­­­­szes határszéli törvényhatóságok és vesztegin­­­­tézetek útján megfelelő óvintézkedéseket léptet­tem életbe. Daczára annak, hogy hazánk minden oldalról marhavészes területtel környeztetik, ezen kellő időben elrendelt s megfelelő határszéli intézkedé­sek, valamint azoknak pontos foganatosítása kö­vetkeztében sikerült az ország egész területét ed­dig a vész behurczolásától megóvni, miután azon­­­­ban a leghelyesb határszéli intézkedések, vala­mint azok végrehajtásával megbízott határszéli­­ törvényhatóságok és vesztegintézetek legéberebb eljárása mellett is könnyen megeshetik, hogy a vészragály utat talál magának hazánkba, ezen eshetőséggel szemben, és a közelről fenyegető ve­­­­szély nagyságánál fogva, az ország belsejében fo­­­­ganatba veendő előkészítő intézkedések mellett, a lehető legnagyobb ügyelet és gyors eljárás kí­vántatik, hogy ezen következményeiben kiszámít­­hatlan veszteségekkel járó csapás anyagi érdeke­iben legközelebb amúgy is érzékenyen sújtott hazánktól elháríttassék. Ilyetén körülmények között elkerülhetlenül szükséges, miszerint a már elrendelt határszéli in­tézkedések mellett az ország belsejében is, az ál­landó óvintézkedéseken kívül, rögtön mindazon előintézkedések foganatosíttassanak, melyek a ne­tán behozható járvány jelentkezésekor, annak gyors kiirtását feltétlenül lehetővé teendik. Felhívom ennélfogva a hatóságot, miszerint a fenálló állategészségügyi szabályrendelet I. sza­kaszában, az állati járványok kitörésének elhá­rítását c­élzó a) b) c) d) e) f) betűk alatt foglalt intézkedéseket, úgy nemkülönben a 8., 43., 44. és 45. §- sok határozmányainak teljes foganatbavé­­telét a rendelkezésére álló eszközök által — foly­tonos legéberebb felügyelet mellett — okvetlenül biztosítsa. A netalán behurczolható vészragálynak azon­nali felfedezése első és főfeltétel lévén arra nézve, hogy a tovaterjedés meggátoltatván, a veszély még csírájában elfojtathassék, — átalában az összes la­kosság, de különösen a marhatulajdonosok, marha­kereskedők, állatorvosok, pásztorok és nyúzók — hatósága területén a folyton fenyegető veszély alkalmából figyelmeztetendők, miszerint azon ok­ból, mert a keleti marhavész nem oly ismertető jelek által tünteti elő magát, mikép az már az első betegeken mindenkitől mint olyan felismertethes­sék, — büntetés terhe alatt kötelesek , minden egyes szarvasmarha-darabnak tudomásukra jutott belső megbetegedését, a község elöljáróságának, városokban a városi kapitányságnak azonnal fel­jelenteni, hogy ily módon egyrészt a betegség kór­isméjének megállapítására, másrészt pedig a fel­­i­­smert kór kiirtására szükségesek a községi elöl­járóság, illetőleg közhatóság részéről halasztás , nélkül - felelősség terhe alatt — rögtön elren­deltethessenek. Miután pedig ezen óvó és előkészítő intézkedések csak akkor tekinthetők az ország egész területén kiegészítetteknek, ha a hatósági közegek utasítá­sán kívül a lakosság a kór természete, rendkívüli veszélyes volta és minden birtokosra állategész­­ség-rendőri tekintetekből káromló kötelezettségek iránt megfelelő oktatások által figyelmessé téte­tik. — felhívom a hatóságot, miszerint jelen köz­­intézményem folytán teendő intézkedéseivel kap­csolatosan, a lakosságot a fentebbi értelemben szerkesztendő rövid értesítés közzététele által tá­jékozván, ily módon a fenyegető veszély ellen együttes közreműködésre megnyerni iparkodjék, mert a kitűzött feladat biztos elérhetése érdeké­ben az egyes birtokosok által gyakorlandó önvé­delemnek a rendőri óvintézkedésekkel karöltve kell járnia. Ha a lakosság, községi elöljáróság és járási ha­tóságok a vész kiütését megelőzőleg kellőleg fi­gyelmeztetve s utasítva vannak, és a rögtöni feljelentés után az első gyanús megbetegedési vagy elhullási eseteknél az előirt óvó és irtó rend­szabályok rögtön egész szigorral keresztülvizet­nek, akkor a vész­helyhez kötve, azonnal végleg ki is lesz irtható. Végre midőn a vasutakon való állati szállítmá­nyok felülvizsgálatával, és a vasúti kocsik sza­bályszerű fertőtlenítésének ellenőrzésével megbí­zott szemlélő bizottsági tagoknak ez alkalomból a legfigyelmesb eljárásra való utasíttalásukat ki­kérném, felhívom egyúttal a hatóságot, miszerint a fentebbiek alapján életbe léptetett intézkedései­ről f. é. deczember hó 10-ig jelentését okvetlenül terjessze elém, úgy nemkülönben hatósága terü­letén a szarvasmarha egészségi állapotára vonat­kozó észleleteiről szóló értesítéseit további ren­­deletemig — ezentúl minden két hétben hozzám feljuttatni el ne mulassza. Ezen körrendeltemben foglaltak teljes ér­­vényre­ jutása a kiviteltől feltételeztetvén, azok­nak életbeléptetését és lelkiismeretes ellenőrzé­sét a hatóság erélyes közbenjárásától várom el múlhatlanul, annál is inkább, minthogy előrelát­ható, hogy e tekintetben akadályokkal is kellene megküzdenie, melyektől azonban visszariadnia annál kevésbé szabad, minthogy a közhasznú buzgalomnak s erélyes tevékenységnek sikerét épen a rendkívüli viszonyok tüntethetik fel legin­kább a haza javára. Gr. Zichy József, s. k. A Gyergyó-Ditróban alakult „Első gyergyói kő­­szénkutató-társulat” alapszabályai folyó évi 14.608. szám alatt a földmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi m. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A györmegyebeli szem­erei postahivatal f. hó 16-ától fogva megszüntettetett. Az ezen postahi­vatal kézbesítési kerületéhez tartozott Szemere, Tényő, Józsefháza és Koronczó községek a téb­i, Szt.-Pál puszta pedig a győri postahivatal kézbe­sítési kerületéhez kapcsoltattak. Sopron, 1873. évi nov. 19. Magy. kir. postaigazgatóság .

Next