Budapesti Közlöny, 1874. április (8. évfolyam, 74-98. szám)
1874-04-08 / 79. szám
A földmives-, ipar- és kereskedelemügyi m. Hr. minister által 5581. sz. a. kiadott körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Nehogy a tavaszi időnek s vele a szabad marhamozgalom beálltával, a fenálló elővigyázati intézkedések figyelmen kivül hagyása következtében, állati járványok merülhessenek fel, felhívom a törvényhatóságot, hogy az ország járvány elleni biztosítása tekintetéből, következő elővigyázati szabályok azonnali kihirdetése mellett, illető hatósági közegeit lelkiismeretes és erélyes működésre felszólítván, a legpontosabb foganatosítást ellenőrizni el ne mulassza : 1- szer. A szarvasmarhák s lovak egészségi állapotának még a téli állásokban leendő pontos megvizsgálása, és minden gyanúnak azonnali feljelentése a legszigorúbban elrendelendő. 2- szor. A szarvasmarhának közlegelője csordában való kihajtása szigorúan eltiltandó, mielőtt közvetlenül a kihajtás előtt a község elöljárója által meg nem vizsgálatik, és számba nem vétetik. Be nem jelentett szarvasmarhának a közlegelőre hajtása tilos, de tilalom megszegői 10-től 20 főig terjedő pénzbírsággal vagy megfelelő fogsággal büntetendők. 3 szer. A marhavásárokon az e részben fenálló rendszabályok szerint gyakorlandó szigorú felügyelet ellenőrizendő. 4- szer. Pásztoroknak számba nem vett marhát a csordába felvenni nem szabad. A gondozásukra bízott csordában előforduló betegedési eseteket, — a beteg állat azonnali elkülönítése mellett — úgy a tulajdonosnak, mint a község elöljárójának súlyos fenyíték terhe alatt bejelenteni kötelesek. — E részbeni kötelezettségük pontos betöltése tekintetéből a községi csordapásztorok megesketendők. 5- ször. Oly helyeken, hol a legközelebb lefolyt években marhavész uralgott, s az elesett marhák, habár szabályszerűen takaríttattak is el, a vészgödrök szemle alá veendők, s a mennyire szükségesnek mutatkoznék, újra befedendők. 6- szor. Az erre vonatkozó rendeletek kellő kihirdetéséért az illető hatósági közegek, az e rendszabályok meg nem tartásából eredhető károkért pedig az illető községi elöljárók felelősekké teendők. Ezen rendeletek mielőbbi mentül terjedtebb kihirdetésével egyidőben tudatandó mindenkivel, hogy az illető marhabirtokosokat, ezen óvintézkedések kivihetlenné tétele vagy kijátszása esetében, nem csak az e részben felmerülhető károkért megtérítési kötelezettség terheli, hanem a kihágás mérvéhez képest 100 főtól 500 frtig bűntetteini fognak. A legutóbb kiütött marhavésznek elfojtása immár annyira sikerülvén, hogy Magyarország területén jelenleg vészbeteg állat hatóságilag nem tudatik, a főfigyelem fordítandó arra, hogy a netán még bárhol lappangható ragály is ártalmatlanná tétessék : ennek következtében felhívom a törvényhatóságot, miszerint a hatósága területén működő vasúti szemlélő bizottságokat behatóan utasítja, hogy a szarvasmarha szállítására használt vasúti kocsiknak szabályszerű fertőtlenítése tekintetéből, a fertőtlenítési állomásokon szigorú és pontos ellenőrző vizsgálatokat tartsanak, — a tapasztalt hiányokat pedig rögtöni megszüntetés mellett, közvetlenül nekem jelentsék fel. — Az ország összes vasúti vállalatait eziránt egyúttal utasítottam. E részben felmerülendő úti- s napi-dijaikról szerkesztett naplók, érvényesités végett felterjesztendők lesznek. Mindezek foganatosítása tárgyában tett intézkedéseiről, valamint alárendelt hatósági közegeinek ez irányban kifejtett tevékenységéről, úgy nemkülönben a törvényhatóság a hatósága területén ez intézkedések keresztülvitele alkalmával tapasztaltakról szóló jelentését folyó évi áprilió végéig bizton elvárom. Végre midőn ezen, az ország anyagi érdekeinek megóvását czélzó, s így szem elől nem téveszthető fontos intézkedéseimnek teljes érvényre jutása tekintetéből a törvényhatóság buzgó közreműködését kikérném, az állategészségügyi rendészet terén a közelmúltban országszerte örvendetesen tapasztaltak alapján, ezúttal eleve azon meggyőződésemnek kívánok kifejezést adni, miszerint a 632 törvényhatóság ismert erélye és buzgalma biztos arról, hogy tiszti kötelmeinek teljes odaadással való betöltése által most sem fog késni, hazánk e részbeni érdekeinek megóvásában közreműködni, és az e téren szerzett egyéb érdemeit a közigazgatás ezen fontos ágában teendő szolgálatai által tetézni. Budapesten, 1874. márt. 29. Bartal, s. k. 4024. sz. a. kiadott rendelet a keletről érkező nyers termékeknek a dunai gőzhajókon való beszállításáról. A Románia és Bulgáriából származó nyerstermények közül gőzhajókon Magyarországba bocsáthatók : a) tökéletesen kiszárított marha, kecske- és juhbőrök, hordókba rakott száraz csontok, körmök és szarvak ; kellőleg zsákolt serte, gyapjú, marha- és kecskeszőr, és leszárított marhabelek ládákban s besózott juhbelek hordókban; túró, feleresztett fagygyu és vaj kendőkben vagy hordókban. Ellenben be nem bocsáthatók fris csontok és bőrök, az utóbbiak besózott állapotban sem. A termékek tulajdonosai kötelesek áruiknak származását a felrakodó állomáson bebizonyítani, a nyers termékek nemét, a bőrök, a göngyölegek, ládák, hordók, zsákok stb. számát részletesen előadni, valamint a ki- vagy átrakodási állomást pontosan kijelölni, s ezen állomások illető főnökeinek idejekoráni értesítéséről gondoskodni. Az illető ki- vagy átrakodási állomásnak főnöke tartozik az e czélból már előre alakított, egy állatorvosból és egy közigazgatási tisztviselőből álló bizottmányt a szállítmány megérkeztéről értesíteni, mely bizottmány a nyers termékeket, a kézhez vett kimutatás szerint, a hajó fedélzetén megvizsgálván, az a) alatt foglalt czikkeket karbolsavval (acidum carbolicum) szabályszerűen fertőtleníti, a b) alá tartozó czikkek edényeit pedig sósavas vízzel bőven lemosatja. Ha azonban a kirakandó bőrök, csontok és szarvfélék vizsgálásánál csak egy darab is találtatnék fris állapotban, az egész szállítmány viszszutasítandó. A keletről érkező állati nyers termékek bebocsátására vonatkozó ezen évrendszabályok további rendeletig érvényben maradnak. Budapesten, 1874. évi április 1-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministériumtól. A magyar királyi pénzügyministerium 14,633. sz. a. kiadott körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz és vámhivatalhoz. Aradon II. osztályú fővámhivatal állíttatott fel, melylyel az ottani sóhivatal egyesittetett. Az uj hivatal, mely egyszersmind a bélyegjegyek és váltóűrlapok eladásával, fémjelzéssel, valamint a gazdászati hivatal teendőivel is megbizatott, működését folyó évi ápril 1-én már megkezdte. A m. kir. pénzügyministeriumnak f. é. 16.260. számú rendelete folytán heves- és külső-szolnokmegyei Visznek község f. é. julius hó 1-től kezdve a hevesi adóhivatali kerületből kiválasztatván, a gyöngyösi adóhivatali kerülethez csatoltatik. A m. kir. pénzügyministeriumnak f. évi 15.349. számú rendelete folytán szathmármegyei Puszta- Darócz és Lázári községek f. évi jul. 1-től kezdve a fehérgyarmati adóhivatali kerületből a szatmári adóhivatali kerülethez csatoltatnak. A. m. k. pénzügyministerium a vöröstoronyi m. kir. II. osztályú fővámhivatalt az adóvisszatérítés igénye mellett külföldre szállítandó czukornak vámkezelésére felhatalmazta. Magyarország összes selyemtenyésztőihez. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. k. ministerium által berendezett szegszárdi országos selyemtenyésztési intézet részéről közhírré tétetik: 1. Hogy a nevezett intézet a termelt gubóknak beváltási árát 1 font első osztályú gubó után 1 írtban, 1 font Il-od osztályú gubó után pedig 30 krban állapította meg , megjegyeztetvén : a) hogy az 1-ső osztályba csakis az egyes tiszta és kemény gubók, míg ellenben ilik osztályba a gyenge, puha, barna, dupla vagy foltos gubók lesznek sorozandók; b) hogy az intézet a beváltandó gubók minőségéről meggyőződést szerezhessen, az intézethez legalább V0 fontnyi próba gubó leszen postán bérmentve beküldendő; c) hogy a fentebbi árak csak az egészen új, vagyis még el nem fojtott gubókra értendők ; ha a gubók rendesen és a selyemszálak épségben maradása mellett elfojtva vannak, úgy azokért a fojtási költséget és a gubók súlyveszteségét pótoló nagyobb árak adatnak, éspedig annál magasabban váltatnak be, minél kiszáradtabbak. 2. Az intézet által előállított rekeszpetéknek latja 2 frtnyi mérsékelt ár mellett bocsáttatik a tenyésztők rendelkezése alá. 3. Miután az intézet a rekeszpetézés általános alkalmazásba hozatalát czélozza, az egyes tenyésztők azonban az ehhez szükséges drága készleteket meg nem szerezhetik, valamint a górcsői vizsgálat módját megismerni alkalommal nem igen bírnak, annál fogva, hogy a rekeszpetézés a tenyésztők által is gyakoroltathassék, a szegszárdi országos selyemtenyésztési intézet ebben is segédkezet nyújt a tenyésztőknek, olykép, hogy az ezek által postán s bérmentve beküldendő zacskócskák tartalmát a legmérsékeltebb díjak mellett górcsői vizsgálat alá veszi, s az eredményről a küldemény visszajuttatása mellett a beküldőt értesíti. 100 db petezacskó, vagyis 200 db lepke megvizsgálásáért a küldeményhez 50 kr dij melléklendő ; minden további 100 zacskó után írt dij fizetendő. Ezen petézésre nézve az intézet által kiadatott és kívánságára minden tenyésztőnek ingyen átküldendő »Utasítás az okszerű selyemtenyésztésre« 35—38. lapjára különösen figyelmeztetik. 4. A selyemtenyésztés bármely ágát érdeklő kérdezősködésre és tudakozásra az intézet készséggel válaszol, s a szükséges felvilágosításokat és útmutatásokat megadandja. 5. Mindenki, ki a selyemtenyésztés összes ágait, a. m. a selyemhernyó tenyésztését, a rekeszpetézést s a gubóknak okszerű fojtását és fentartását alaposan tanulmányozni óhajtja, az intézetet a tenyésztési, petézési és fojtási működések egész ideje alatt rendesen látogathatja. Megjegyeztetik, miszerint azoknak, kik pusztán a rekeszpetézés módját kivánják elsajátítani, e czélra 14 napi idő elégséges — s miután az intézet a rekeszpetézéssel julius elejétől September végéig foglalkozik, a rekeszpetézést elsajátítani kívánók ezen időszak alatt bármikor igénybe vehetik a 14 napi tanfolyamot. Kelt Szegszárdon, 1874. martius hóban. A m. k. országos selyemtenyésztési igazgatóság. Az elhunyt Szécsen Ferdinánd cs. kir. vezérőrnagy alapítványánál egy árva-alapítványi hely évi 107 frt 10 krt. é. élvezettel üresedésbe jutott. Ezen alapitvány élvezetének megnyerésére az osztrák hadsereg cs. kir. tisztjeinek szűkölködő, s minden másnemű ellátást nélkülöző férfi-, vagy nőnemű árvái vannak hivatva. A kellőleg felszerelt kérvények a folyamodók által 1874. junius végéig ama katonai élelmi felügyelőséghez nyújtandók be, melynek kerületében van tartózkodási helyük. Bécs, 1874. ápril 1-én. A cs. kir. közös hadügyministeriumtól. NEM HiVATALOS RÉSZ. Az oraviczai polgári casino- és olvasó-egylet a cholera-árvák javára 1873. évi deczember hó 31-én rendezett tárgy-sorsjáték eredményeként 81 forintot terjesztett fel, a mi méltó elismeréssel fogadtatott. Genfben székelő consulnak figyelmezteti a kereskedelmi világot a Genfben gyakran felmerülő álcégek alattomos fondorkodásai ellen, kik csalárd eljárásuk által nagy veszteségeket szül-