Budapesti Közlöny, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1874-06-02 / 124. szám

A múlt Illés jegyzőkönyve felolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Elnök a házszabályok 151. §. értelmében be­mutatja mindazon interpelláte, indítványok, ha­tározati- és törvényjavaslatok, valamint egyéb mi­nister előterjesztések kimutatását, melyek a jelen országgyűlés kezdetétől a­z. évi május 31-ig a képviselőház elé terjesztettek és elintézetlenül ma­radtak. Ki fog nyomatni és szétoszlatni. Bemutatja tovább Udvarhelyszék felterjesztését azon czélszerű intézkedés megtétele iránt, hogy a képviselők az országgyűlési tanácskozmányokban folytonosan részt vegyenek. Abaúj megye felter­jesztését a törvényhatóságok hatáskörének széles­ítése iránt. Sopron város felterjesztését a válasz­tási törvényjavaslat módosítása tárgyában. Győr­­megye felterjesztését a közhivatalnokok közmunka­kötelezettségének szabályozása iránt. Zalamegye felterjesztését egy külön földmivelési ministerium felállítása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak.*? Szontagh Pál Somogymegye tabi kerületében megválasztott országgyűlési képviselő végleg iga­zoltatók. Szeniczey Ödön Endes József és Hazai Ferencz volt cs. kir. tisztek kérvényét nyújtja be az 1850. évtől 1867. év végéig elmaradt nyugdijuk utólagos folyósítása iránt. Bobody Károly Hodor Péterné, most férjezett Svedák Istvánné kérvényét nyújtja be 31 frt meg­térítése iránt. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Nagy György a következő interpellációt intézi a kormányhoz: Alkotmányunkat a haladó kor szellemében át­alakítani önfenntartási kötelességünk. A közép­kori jellegű főrendiház ellentétben áll képviseleti alkotmányunkkal, ezen kiváltságos főrendiház át­alakításának szükségét már az 1869. évi ország­gyűlést megnyitó legmagasabb trónbeszéd is hang­súlyozta, a jelen országgyűlés megnyitásakor Ő Felsége legmagasabb trón­beszédében a főrendi­ház reformját ismét ezen országgyűlés teendői közé tűzte ki. Mindazonáltal a kormány még eddig semmit sem tett a főrendiház reformjára vonatkozólag és e tekintetben nézeteit nem is­merhetjük. Az előadottak nyomán kérdi a kor­mánytól : Minő nézetben van a főrendiház reformjára nézve ? Halaszthatónak vagy szükségesnek tartja-e ezen kérdés megoldását ? Továbbá: Szándékozik-e a legmagasabb trónbeszéd ígé­retét beváltani és a főrendiház reformjáról a kép­­viselőház elé minél előbb törvényjavaslatot ter­jeszteni? A beadott interpelláló ki fog adatni a kor­mánynak. Horváth Lajos az incompatibilitási bizottság nevében bemutatja az összeférhetlenségről szóló tvjavaslatot. Ki fog nyomatni, szétosztatni , annak idején napirendre tűzetni. Hammersperg Jenő a jogügyi bizottság nevé­ben bemutatja annak jelentését a nők teljeskorú­­ságáról szóló tvjavaslat tárgyában. Ki fog nyomatni, szétosztatni s annak idején napirendre tűzetni. Dániel Ernő a kérvényi bizottság jelentését nyújtja be. Szombaton fog tárgyaltatni. Teefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszer: T. ház! A május 2-án hozott határozat folytán, van szerencsém benyújtani az izraelita iskolaalapra vonatkozó jelentést. Méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napi­rendre kitűzni. Ki fog nyomatni, szétosztatni és napirendre tű­zése iránt a ház annak idején intézkedni fog. Bartal György földmivelés,­ ipar- és kereske­delemügyi minister: T. ház ! A méterrendszer be­hozataláról szóló szentesített törvény folytán kény­telen vagyok a t. háztól 129.000 frtnyi póthitel utalványozását kérni az 1874-ik budget terhére. Ezen összegnek csekélyebb része, t. i. 29.000 frt az, mely az államot terheli a központi hitelesítő hivatalnak felszerelése és működése folytán; 100,000 frt pedig a hatóságoknak és az ott fenn­álló és még bővítendő hitelesítő hivataloknak min­ták beszerzésére okvetlenül szükséges és a tör­vényben is meghatározott előleget képez, mely összeg az 1876. év végéig a törvényhatóságok ál­tal mindenesetre visszatérítendő, ennélfogva tehát csak átmenő terhet képez. Kérem a t. házat, méltóztassék e­­javaslatot a mellékelt indokolással együtt kinyomatni és szét­osztatni. Ki fog nyomatni, szétosztatni és a pénzügyi bi­zottsághoz utasíttatni. Következett a napirend, az ügyvédi rendtar­tásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tár­gyalása. Az átmeneti intézkedésekben Csiky Sándor kimondatni kívánja, hogy a fel­vétel az ügyvédi kamrába csak azoktól tagadtat­­hassék meg, kik jogérvényes ítélet folytán bünte­tés alatt állanak, s e rendelkezés ne terjesztessék ki egyszersmind azokra, kik ellen vizsgálat van ren­delve. Schmacsz indítványára az eredeti szöveg fogad­­tatik el. A 114-ik szakaszt Várady Gábor a következő kikezdéssel kívánná megtoldatni: »A jelen törvény életbeléptetésekor a jogi tanfolyamot már megkezdett ifjak akkor bocsátandók az ügyvédi vizsgára, ha kimutatják, hogy a jogtudorság elnyerése után két évig jog­­gyakorlaton voltak.« — Figyelmezteti a házat azokra, kik azon tudatban léptek a jogi pályára, hogy csak két évi gyakorlati időre lesz szükségük; ezeket, meglehet, a törvényhozásnak oly szigorú intézkedése, mint e törvényjavaslatban czélozta­­tik, esetleg visszariasztaná a pálya bevégzésétől, mi a proletariusoknak hazánkban, fájdalom, kü­lönben is nagy számát szaporítaná. Ajánlja módo­sítványának elfogadását. Máday Sándor túlságos engedékenységnek tar­taná, ha a törvényhozás a tvjavaslatnak az ügy­védjelöltekre vonatkozó rendelkezését a pályáju­kat most megkezdett jogászokra is kiterjesztené. Ha Várady módosítványa elfogadtatnék, akkor mellékúton kijátszva volna a tvjavaslat fő c­élja, hogy az ügyvédi kar minél előbb reorganizáltas­­­sék erkölcsi és szellemi tekintetben. Veszélyesnek­­ tartja azon érvet, hogy a módosítást azért kell el­­­ fogadni, mert a jelenlegi első éves jogászok bizo­­­nyos adott concret viszonyok közt léptek pá­lyájukra, melyek megváltoztatására nem számí­tottak. Hogy ha az ügyvédi rendtartásról szóló törvény visszaható erővel bírna az ügyvédjelöltekre, ak­kor ebből az következnék, hogy az egyetem re­formjánál a középtanodai tanulókra és a közép­­tanodákról szóló törvényben a normalistákra is ki kellene terjeszkednie a tvhozásnak. Szóló azt akarja, hogy ha a tvhozás egy magasabb és szigo­rúbb feltételek alatt elérendő qualificatiót kívánjon az ügyvédekre nézve kimondatni, akkor legyen ezen törvény kötelező azon perc­től fogva, midőn e törvény életbe lép. Nem szeretné, ha a törvényhozás különféle mér­tékkel mérne ; szóló is hódol azon elvnek, hogy a törvénynek nem szabad visszaható erővel bírnia; de mert nem akarja, hogy az ügyvédi karnak még további 2—3000 tagjánál a jelenlegi állapot­­ tartassák fenn, mi­által e törvény c­élja évekkel­­ elodáztatok, pártolja a központi bizottság javas­latát.* Lázár Ádám nem tartja méltányosnak az át­meneti intézkedéseknek az ügyvédjelöltekre vo­natkozó szakaszát, hanem azt úgy kívánja módo­­­síttatni, hogy a jelenlegi ügyvédjelöltektől is csak az eddigi vizsga kívántassék meg, s azok, kik a jogi tanfolyamot jelenleg megkezdették, az eddig fennálló szabályok alá essenek az ügyvédi képe­sítésre nézve. Kautz Gyula az ügyvédi rendtartásról szóló törvény megalkotását jelentékeny haladásnak tartja igazságügyünk rendezése terén; a­mi kü­lönösen az átmeneti intézkedések tárgyalás alatt lévő szakaszát illeti, nem fogadhatja el sem Vá­rady nagyon is messze­menő, sem Máday nagyon rideg álláspontját, hanem kimondatni kívánja, hogy azok, kik az egyetemen és négy tanfolyamból álló jogakadémián tanulmányaikat mint rendes, nyilvános tanulók a jelen tanévben elvégzik, szintén részesíttessenek azon kedvezményben, melyben a joggyakornokok a központi bizottság szövegezése szerint részesülnek. Figyelmeztet arra, hogy vannak az országban akadémiák, melyek nem bírnak 4 évi tanfolyam­mal. Ezek tanulói talán néhány hét múlva a jog­gyakornokok sorába lépnek, s így nagyobb előny­ben részesülnének az átmeneti intézkedések jelen­legi szerkezete mellett, mint azok, kik egyetemen négy évi tanfolyamot végezve, alaposabb készült­ségre törekesznek. Vannak ismét oly tanulók, kik sejtvén a törvényhozás intenzióját, az egyetemről eltávoztak s elmentek oly akadémiákra tanulni, hol rövid idő alatt bevégezvén tanulmányaikat, a joggyakornokok sorába vétetnek fel, s igy azokat, kik az egyetemen maradtak, s kik alaposabban tanulnak, a törvény méltatlanul, épen szorgal­mukért sújtaná, ha változatlanul fogadtatnék el. Ajánlja indítványának elfogadását. Vécsey Tamás és Hoffman Pál Várady Gábor módosítványa mellett szólnak. Simonyi Ernő is elfogadja azon módosítást, mely a mostani jogá­szokat azon kivétel alá helyezi, mely a joggya­kornokoknak adatik; teszi ezt azon reményben, hogy mielőtt még a mostani jogászok befejezik jogi pályájukat, ezen törvényen rég túl fogunk adni, az már régen a papírkosárba kerül. Pad­er Tivadar igazságügyminiszer: T. ház ! Nem akarok azokhoz szólani, mik a már megha­ladott §§-okra vonatkoznak; nem azokra, mik a törvénynek általános szellemét illetik; szabadjon nekem csak egyet megjegyeznem, hogy nagy a sociális viszonyoknak hatása valamely karnak vagy valamely hivatásnak állására, befolyására, erkölcsiségére; de nagy a hatása a törvényhozási intézkedéseknek a sociális viszonyok fejlesztésére ott, hol a törvények olyanok, hogy bizonyos állás­nak, bizonyos hivatásnak feltételét oly módon megállapítják, hogy épen ezen sociális garantiák ne lazuljanak, s nem csodálkozom, hogy ha annak gyümölcsét nem látjuk ott, a­hol ezen garantia nagy mérvben nem létezik. Ezen garantia előteremtése az egyik czélja ezen törvénynek és az abban foglalt intézkedé­seknek. Áttérek a jelenleg tárgyalás alatt lévő §-ra. Annak különféle fázisai voltak.1s Az eredeti javas­lat legszigorúbb volt, t. i. a kedvezményre csak azokat képesítette, a­kiknek a gyakorlatból csak két hónap volt hátra. A jogügyi bizottság kedvezményben részesí­tette azokat is, a­kik megkezdték a jogi tanfo­lyamot. A központi bizottság azokra szorította, a­kik bevégezték a cursust és már a gyakorlat terére léptek. A visszaható erőről nem akarok szólani, mert e kérdés meg van haladva. Nem hallottam én soha, hogy akkor, mikor a közös hadseregben a törzstiszti vizsgát behozták, hogy valaki azt mondta volna, hogy az a mostani hadnagyokra ne alkalmaztassák, mert az azokra igazságtalan volna. (Derültség. Helyeslés.) Itt csak a méltányosság nagyobb vagy kisebb foko­zatáról van szó; mindnyájan méltányosak akarunk lenni, de úgy, hogy ezáltal a közérdeknek ne ártsunk. Az a kérdés tehát, hogy hol van a méltá­nyosság azon vonala, melyen túl a közérdek ve­szélyeztetését hiszszü­k, vagy pedig nem hisz­­szük; erre nézve ágaznak el véleményeink. Né­melyek tágabbra, némelyek szűkebbre kívánják e­­határvonalat szabni; az én véleményem, hogy tartassék meg a méltányosságnak azon kor­látja, a­melyet fennálló­­ viszonyaink tanácsos­nak és czélszerűnek jelölnek. Ennélfogva én a jelen §. egész szövegezését megtartanám, de az utolsó § hoz, engedje meg a t. ház, hogy erre is már most kiterjeszkedjem, az utolsó §. ezen sza­vai elé: »Ezen törvény végrehajtásával az igaz­ságügyminister bizatik meg« ezt tenném : »Jelen törvény 1874. nov. 1-én lép életbe« és erre követ­keznének ezen szavak: »és végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.« (Helyeslés.) Ez­zel eléretnék, hogy azok, a kik már a praxisba lépnek, ezen kedvezményben részesülnek. (He­lyeslés.) Paczolay a 114. szakaszt a jogügyi bizottság formulázása szerint szeretné átalakíttatni, vagy ha ez nem történnék meg, úgy hozzájárul a közp.­bi­zottság szövegezéséhez. A ház ezek után 92 szavazattal 85 ellenében elfogadja Várady Gábor módosítványát. A 115. §. változatlanul elfogadtatik. 1­ 999

Next