Budapesti Közlöny, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1874-06-02 / 124. szám
A múlt Illés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök a házszabályok 151. §. értelmében bemutatja mindazon interpelláte, indítványok, határozati- és törvényjavaslatok, valamint egyéb minister előterjesztések kimutatását, melyek a jelen országgyűlés kezdetétől az. évi május 31-ig a képviselőház elé terjesztettek és elintézetlenül maradtak. Ki fog nyomatni és szétoszlatni. Bemutatja tovább Udvarhelyszék felterjesztését azon czélszerű intézkedés megtétele iránt, hogy a képviselők az országgyűlési tanácskozmányokban folytonosan részt vegyenek. Abaúj megye felterjesztését a törvényhatóságok hatáskörének szélesítése iránt. Sopron város felterjesztését a választási törvényjavaslat módosítása tárgyában. Győrmegye felterjesztését a közhivatalnokok közmunkakötelezettségének szabályozása iránt. Zalamegye felterjesztését egy külön földmivelési ministerium felállítása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak.*? Szontagh Pál Somogymegye tabi kerületében megválasztott országgyűlési képviselő végleg igazoltatók. Szeniczey Ödön Endes József és Hazai Ferencz volt cs. kir. tisztek kérvényét nyújtja be az 1850. évtől 1867. év végéig elmaradt nyugdijuk utólagos folyósítása iránt. Bobody Károly Hodor Péterné, most férjezett Svedák Istvánné kérvényét nyújtja be 31 frt megtérítése iránt. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Nagy György a következő interpellációt intézi a kormányhoz: Alkotmányunkat a haladó kor szellemében átalakítani önfenntartási kötelességünk. A középkori jellegű főrendiház ellentétben áll képviseleti alkotmányunkkal, ezen kiváltságos főrendiház átalakításának szükségét már az 1869. évi országgyűlést megnyitó legmagasabb trónbeszéd is hangsúlyozta, a jelen országgyűlés megnyitásakor Ő Felsége legmagasabb trónbeszédében a főrendiház reformját ismét ezen országgyűlés teendői közé tűzte ki. Mindazonáltal a kormány még eddig semmit sem tett a főrendiház reformjára vonatkozólag és e tekintetben nézeteit nem ismerhetjük. Az előadottak nyomán kérdi a kormánytól : Minő nézetben van a főrendiház reformjára nézve ? Halaszthatónak vagy szükségesnek tartja-e ezen kérdés megoldását ? Továbbá: Szándékozik-e a legmagasabb trónbeszéd ígéretét beváltani és a főrendiház reformjáról a képviselőház elé minél előbb törvényjavaslatot terjeszteni? A beadott interpelláló ki fog adatni a kormánynak. Horváth Lajos az incompatibilitási bizottság nevében bemutatja az összeférhetlenségről szóló tvjavaslatot. Ki fog nyomatni, szétosztatni , annak idején napirendre tűzetni. Hammersperg Jenő a jogügyi bizottság nevében bemutatja annak jelentését a nők teljeskorúságáról szóló tvjavaslat tárgyában. Ki fog nyomatni, szétosztatni s annak idején napirendre tűzetni. Dániel Ernő a kérvényi bizottság jelentését nyújtja be. Szombaton fog tárgyaltatni. Teefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszer: T. ház! A május 2-án hozott határozat folytán, van szerencsém benyújtani az izraelita iskolaalapra vonatkozó jelentést. Méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre kitűzni. Ki fog nyomatni, szétosztatni és napirendre tűzése iránt a ház annak idején intézkedni fog. Bartal György földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi minister: T. ház ! A méterrendszer behozataláról szóló szentesített törvény folytán kénytelen vagyok a t. háztól 129.000 frtnyi póthitel utalványozását kérni az 1874-ik budget terhére. Ezen összegnek csekélyebb része, t. i. 29.000 frt az, mely az államot terheli a központi hitelesítő hivatalnak felszerelése és működése folytán; 100,000 frt pedig a hatóságoknak és az ott fennálló és még bővítendő hitelesítő hivataloknak minták beszerzésére okvetlenül szükséges és a törvényben is meghatározott előleget képez, mely összeg az 1876. év végéig a törvényhatóságok által mindenesetre visszatérítendő, ennélfogva tehát csak átmenő terhet képez. Kérem a t. házat, méltóztassék ejavaslatot a mellékelt indokolással együtt kinyomatni és szétosztatni. Ki fog nyomatni, szétosztatni és a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni. Következett a napirend, az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Az átmeneti intézkedésekben Csiky Sándor kimondatni kívánja, hogy a felvétel az ügyvédi kamrába csak azoktól tagadtathassék meg, kik jogérvényes ítélet folytán büntetés alatt állanak, s e rendelkezés ne terjesztessék ki egyszersmind azokra, kik ellen vizsgálat van rendelve. Schmacsz indítványára az eredeti szöveg fogadtatik el. A 114-ik szakaszt Várady Gábor a következő kikezdéssel kívánná megtoldatni: »A jelen törvény életbeléptetésekor a jogi tanfolyamot már megkezdett ifjak akkor bocsátandók az ügyvédi vizsgára, ha kimutatják, hogy a jogtudorság elnyerése után két évig joggyakorlaton voltak.« — Figyelmezteti a házat azokra, kik azon tudatban léptek a jogi pályára, hogy csak két évi gyakorlati időre lesz szükségük; ezeket, meglehet, a törvényhozásnak oly szigorú intézkedése, mint e törvényjavaslatban czéloztatik, esetleg visszariasztaná a pálya bevégzésétől, mi a proletariusoknak hazánkban, fájdalom, különben is nagy számát szaporítaná. Ajánlja módosítványának elfogadását. Máday Sándor túlságos engedékenységnek tartaná, ha a törvényhozás a tvjavaslatnak az ügyvédjelöltekre vonatkozó rendelkezését a pályájukat most megkezdett jogászokra is kiterjesztené. Ha Várady módosítványa elfogadtatnék, akkor mellékúton kijátszva volna a tvjavaslat fő célja, hogy az ügyvédi kar minél előbb reorganizáltassék erkölcsi és szellemi tekintetben. Veszélyesnek tartja azon érvet, hogy a módosítást azért kell el fogadni, mert a jelenlegi első éves jogászok bizonyos adott concret viszonyok közt léptek pályájukra, melyek megváltoztatására nem számítottak. Hogy ha az ügyvédi rendtartásról szóló törvény visszaható erővel bírna az ügyvédjelöltekre, akkor ebből az következnék, hogy az egyetem reformjánál a középtanodai tanulókra és a középtanodákról szóló törvényben a normalistákra is ki kellene terjeszkednie a tvhozásnak. Szóló azt akarja, hogy ha a tvhozás egy magasabb és szigorúbb feltételek alatt elérendő qualificatiót kívánjon az ügyvédekre nézve kimondatni, akkor legyen ezen törvény kötelező azon perctől fogva, midőn e törvény életbe lép. Nem szeretné, ha a törvényhozás különféle mértékkel mérne ; szóló is hódol azon elvnek, hogy a törvénynek nem szabad visszaható erővel bírnia; de mert nem akarja, hogy az ügyvédi karnak még további 2—3000 tagjánál a jelenlegi állapot tartassák fenn, miáltal e törvény célja évekkel elodáztatok, pártolja a központi bizottság javaslatát.* Lázár Ádám nem tartja méltányosnak az átmeneti intézkedéseknek az ügyvédjelöltekre vonatkozó szakaszát, hanem azt úgy kívánja módosíttatni, hogy a jelenlegi ügyvédjelöltektől is csak az eddigi vizsga kívántassék meg, s azok, kik a jogi tanfolyamot jelenleg megkezdették, az eddig fennálló szabályok alá essenek az ügyvédi képesítésre nézve. Kautz Gyula az ügyvédi rendtartásról szóló törvény megalkotását jelentékeny haladásnak tartja igazságügyünk rendezése terén; ami különösen az átmeneti intézkedések tárgyalás alatt lévő szakaszát illeti, nem fogadhatja el sem Várady nagyon is messzemenő, sem Máday nagyon rideg álláspontját, hanem kimondatni kívánja, hogy azok, kik az egyetemen és négy tanfolyamból álló jogakadémián tanulmányaikat mint rendes, nyilvános tanulók a jelen tanévben elvégzik, szintén részesíttessenek azon kedvezményben, melyben a joggyakornokok a központi bizottság szövegezése szerint részesülnek. Figyelmeztet arra, hogy vannak az országban akadémiák, melyek nem bírnak 4 évi tanfolyammal. Ezek tanulói talán néhány hét múlva a joggyakornokok sorába lépnek, s így nagyobb előnyben részesülnének az átmeneti intézkedések jelenlegi szerkezete mellett, mint azok, kik egyetemen négy évi tanfolyamot végezve, alaposabb készültségre törekesznek. Vannak ismét oly tanulók, kik sejtvén a törvényhozás intenzióját, az egyetemről eltávoztak s elmentek oly akadémiákra tanulni, hol rövid idő alatt bevégezvén tanulmányaikat, a joggyakornokok sorába vétetnek fel, s igy azokat, kik az egyetemen maradtak, s kik alaposabban tanulnak, a törvény méltatlanul, épen szorgalmukért sújtaná, ha változatlanul fogadtatnék el. Ajánlja indítványának elfogadását. Vécsey Tamás és Hoffman Pál Várady Gábor módosítványa mellett szólnak. Simonyi Ernő is elfogadja azon módosítást, mely a mostani jogászokat azon kivétel alá helyezi, mely a joggyakornokoknak adatik; teszi ezt azon reményben, hogy mielőtt még a mostani jogászok befejezik jogi pályájukat, ezen törvényen rég túl fogunk adni, az már régen a papírkosárba kerül. Pader Tivadar igazságügyminiszer: T. ház ! Nem akarok azokhoz szólani, mik a már meghaladott §§-okra vonatkoznak; nem azokra, mik a törvénynek általános szellemét illetik; szabadjon nekem csak egyet megjegyeznem, hogy nagy a sociális viszonyoknak hatása valamely karnak vagy valamely hivatásnak állására, befolyására, erkölcsiségére; de nagy a hatása a törvényhozási intézkedéseknek a sociális viszonyok fejlesztésére ott, hol a törvények olyanok, hogy bizonyos állásnak, bizonyos hivatásnak feltételét oly módon megállapítják, hogy épen ezen sociális garantiák ne lazuljanak, s nem csodálkozom, hogy ha annak gyümölcsét nem látjuk ott, ahol ezen garantia nagy mérvben nem létezik. Ezen garantia előteremtése az egyik czélja ezen törvénynek és az abban foglalt intézkedéseknek. Áttérek a jelenleg tárgyalás alatt lévő §-ra. Annak különféle fázisai voltak.1s Az eredeti javaslat legszigorúbb volt, t. i. a kedvezményre csak azokat képesítette, akiknek a gyakorlatból csak két hónap volt hátra. A jogügyi bizottság kedvezményben részesítette azokat is, akik megkezdték a jogi tanfolyamot. A központi bizottság azokra szorította, akik bevégezték a cursust és már a gyakorlat terére léptek. A visszaható erőről nem akarok szólani, mert e kérdés meg van haladva. Nem hallottam én soha, hogy akkor, mikor a közös hadseregben a törzstiszti vizsgát behozták, hogy valaki azt mondta volna, hogy az a mostani hadnagyokra ne alkalmaztassák, mert az azokra igazságtalan volna. (Derültség. Helyeslés.) Itt csak a méltányosság nagyobb vagy kisebb fokozatáról van szó; mindnyájan méltányosak akarunk lenni, de úgy, hogy ezáltal a közérdeknek ne ártsunk. Az a kérdés tehát, hogy hol van a méltányosság azon vonala, melyen túl a közérdek veszélyeztetését hiszszük, vagy pedig nem hiszszük; erre nézve ágaznak el véleményeink. Némelyek tágabbra, némelyek szűkebbre kívánják ehatárvonalat szabni; az én véleményem, hogy tartassék meg a méltányosságnak azon korlátja, amelyet fennálló viszonyaink tanácsosnak és czélszerűnek jelölnek. Ennélfogva én a jelen §. egész szövegezését megtartanám, de az utolsó § hoz, engedje meg a t. ház, hogy erre is már most kiterjeszkedjem, az utolsó §. ezen szavai elé: »Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg« ezt tenném : »Jelen törvény 1874. nov. 1-én lép életbe« és erre következnének ezen szavak: »és végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.« (Helyeslés.) Ezzel eléretnék, hogy azok, a kik már a praxisba lépnek, ezen kedvezményben részesülnek. (Helyeslés.) Paczolay a 114. szakaszt a jogügyi bizottság formulázása szerint szeretné átalakíttatni, vagy ha ez nem történnék meg, úgy hozzájárul a közp.bizottság szövegezéséhez. A ház ezek után 92 szavazattal 85 ellenében elfogadja Várady Gábor módosítványát. A 115. §. változatlanul elfogadtatik. 1 999