Budapesti Közlöny, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)
1874-07-15 / 159. szám
Budapest, 1874. 159. szám. Szerda, Julius 15. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hatvaninteza 10-dik számú emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok tere 7. 87. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek trvit. Bérmentetlen levelek csak rendes l.Telezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz korára a melléklappal együtt: Egész évre................................12 frt. Félévre............................................8 » Negyedévre..................................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítésbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 it. és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 httal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A közös pénzügyminister az igazgatói állomást a közös pénzügyministerium alatt álló levéltárnál dr. Kürschner Ferenci levéltári segédnek adományozta. A földmivelés- ipar- és kereskedelmi m. kir. ministernek 11,792. sz. a. kiadott körrendelete valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi május 28-án Szörénymegye Jablanicza és Szikevicza községeiben kiütött keleti marhavésze rögtön alkalmazott erélyes intézkedések folytán folyó évi junius 13-ig végkép kiirtatván, miután a szabályszerű 21 napi ügyeleti időtartam alatt újabb betegedési eset elő nem fordult, és a fertőzött helyek kellő fertőtlenítése szabályszerűen eszközöltetett, Magyarország területét ezennel vészmentesnek nyilvánítom, és folyó évi június 6-án 9868. szám alatt kelt intézményemmel a Szörénymegye területén fekvő hajóállomásoknál a kérődző állatok és ezektől származó nyers terményekkel való forgalom, valamint a marhavásárok tartásának tilalmát is nevezett megye területén megszüntetem. Midőn erről a törvényhatóságot, úgy nemkülönben a hazai összes vasúti vállalatokat miheztartás és azonnali közhírrététel végett tudósítanám, egyúttal felhívom, hogy a hatósága alatt álló szemlélő bizottságokat utasítsa, miszerint a rész megszűnte következtében eljárásaikat immár a 11063/872. szám alatt kelt rendeletemben foglaltakhoz alkalmazzák, vagyis most már az állati nyers terményeket csak akkor vonják vizsgálat alá, ha azok austriai tartományokon túli külföldi területekre szállíttatnak, mely esetben az egészségi bizonylatok felrakodása előtt a szemlélő bizottság által láttamozandók. Végül figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a folyó évi február 11-én 2537. szám alatt kiadott és a törvényhatósággal közölt rendeletem egyéb pontjai további intézkedésemig érvényben maradnak. Budapest, 1874. jul. 7-én. Bartóltsyörgy, s. k. A magyar királyi bel- és igazságügyminiszerek Heves- és Külső-Szolnok megye, valamint a Jász- Kun kerület területén rablók, rablógyilkosok, gyújtogatók és mindezek bűnrészeseire nézve egy évi időtartamra rögtönbíráskodási eljárást rendeltek el. A váczi polgári kölcsönös segélyző-egyletből »Váczvidéki népbank«-ká átalakult részvénytársulatnak alapszabályai a földm.-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium által i. é. 11241. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Somogymegyébe kebelezett Gyöngyös-Mellék község kérvénye nyomán megengedtetett, hogy ott hetenkint csütörtökön hetivásárok tartathassanak, mi ezennel közhírré tétetik. Budapest 1874. jul. 7. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXXIII. ÜLÉSE 1874. július 14-én d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: WäcHTER Frigyes, Szeniczey Ödön, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak : Bittó István, Ghyczy Kálmán, Pauler Tivadar, Zichy József gróf, Szende Béla, Szapáry Gyula gróf, Bartal György, miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Leksich Bódog, Nyitramegyei lakos, özvegy Horki Anna kérvényét nyújtja be a rá törvénytelenül kivetett százalék elengedése iránti. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Solymosi Bálint: Tekintve a tikkasztó hőség leverő hatását, indítványozza, hogy a ház üléseit reggel 7 órától 11 vagy 12 óráig tartsa. (Helyeslés.) Ghyczy Kálmán pénzügyminiszer: T. ház! Csak az a kérésem lesz azon esetre, ha méltóztatnak az indítványt elfogadni, hogy méltóztassanak azután a korai órára el is jönni. (Derültség. Igaz!) Én részemről megvallom, attól félek, hogy a határozat nagy hévvel meg lesz hozva, hanem mire végrehajtásra kerül a sor, üres padokkal fogunk találkozni. (Igaz!) Én a közügy érdekében kérem a t. házat, hogy méltóztasssék azon eshetőséget megfontolni, ha meg fog csakugyan történni, hogy a korai reggeli órákra tűzetvén az ülés, nem fog megtartathatni. (Úgy van! ügy van! jobb felől), és miután kevesen vagyunk jelen e házban, és ezen ügy csakugyan házi körülményeknél fogva érdekli mindnyáját a képviselőknek, arra kérem a t. házat, hogy legalább most e pillanatban ne méltóztassanak határozni (Helyeslés.), hanem határozzunk felette a holnapi napon, midőn számosabban lesznek itt, akik szintén érdekelve vannak a dologhoz hozzászólni. (Helyeslés.) A ház a határozathozatalt holnapra halasztotta. Következett a napirend, a román fejedelemséggel a vasúti csatlakozás tárgyában kötött egyezmény általános tárgyalásának folytatása. Cseh Károly adatokkal kimutatja, hogy az ojtozi csatlakozás sokkal czélszerűbb a tömösinél, mely Magyarország anyagi jólétét fogja megsemmisíteni. Sajnálja, hogy Ghyczy, ki annyira kárhoztatta az előbb követett rosz vasúti politikát, jelenleg e szerencsétlen csatlakozás mellett kardoskodik. A törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el. Tavaszy Endre szükségesnek tartja, hogy a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat mielőbb törvénynyé váljék, mert ezáltal hiszi lehetségesnek, hogy vasutaink és terményeink valahára elérjék a külföldi piacokat. Sajátságosnak tartja, hogy Tisza nem bízik a román kormányban, noha az soha sem adott erre okot, s oly garantiáktól teszi függővé e csatlakozás elfogadását, melyek folytán Magyarországnak Románia belügyeibe kellene beavatkoznia. Azt hiszi,hogy elég megnyugtatást találhat a baloldal azon körülményben,hogy oly férfiú látta el aláírásával a jelenleg tárgyalás alatt lévő tvjavaslatot, ki évekig a baloldal pénzügyi oraculumának tekintetett. Tisza Kálmán személyes kérdésben kérvén szót, kijelenti, hogy tegnapi beszédében épen nem mondta azt, mit Tavaszy ráolvasott. Horváth Gyula nem fogadja el a tvjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Ghyczy Kálmán pénzügyminiszer : (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Minek előtte, t. ház, a dolog érdemére átmennék, egy pár szóval reflectálni akarok az előttem szólott két képviselő úrnak némely mondatára. (Halljuk!) Cseh Károly képviselő úr egy régibb beszédemet idézvén fel, azt monda, hogy én a törvényjavaslatnak mostani beterjesztésével ellentétbe jöttem azokkal, miket e házban ezelőtt nyilvánítottam. Ő azt mondja, hogy ezelőtt rászóltam és meg-róttam azt, hogy csak helyi érdekekből állambiztosítás mellett engedélyeztettek vasutak, hogy engedélyeztettek oly vasutak, melyeket a kereskedés és forgalom érdeke nem igényelt, s hogy ennélfogva oly vasutak engedélyeztettek, melyek az állambiztosítást még igen sok ideig igénybe veendik. Én azt gondolom, tehát, hogy azon törvényjavaslatban, melyet beterjesztettem, állambiztosításról, ténylegesről legalább, szó sincs. Azt hiszem, hogy minden eddig hallott beszédből kitűnik az, hogy ha valamely pályának a kereskedésre, a forgalomra befolyása van, épen ezen két pálya az, melyet — lehetnek a vélemények különbözők, de amelyet mégis igen sokak véleménye szerint a kereskedés és forgalom igényei kívánnak. Ha már locális érdekek szempontjáról lehetne szó, kijelentem, hogy senkit sem vádolok e házban arról, hogy személyes vagy locális indokokból szólal fel,de ha ezzel lehetne valakit vádolni, talán inkább megilletné e vád a székelység képviselőjét, aki az ezen vidék érdekében álló vasút mellett szólott, mint megilletheti a kormányt, amely e vasúti kérdést csakugyan általános szempontból vette fel. Kívánatos lenne, hogy készek volnának már a szóban lévő vasutak tervezetei és költségvetései, de akkor, amikor e tárgyban felszólaltam, a kamatbiztosítást élvező vasutakat értettem leginkább, mint amelyeknél a tervek és a költségvetések idején való elkészítésének elmulasztása miatt igen sok követelések formáltatnak az állam ellen, míg ez itt — garantiáról szó nem lévén — nem fordul elő. Horváth Gyula barátom egy minap mondott szavamat értette félre, ezt akarom helyreigazítani. Ő az állította, hogy én azt mondottam volna, különösen a temesvár-orsovai engedélyokmányra vonatkozva, hogy a nemzetközi szerződésről szóló törvényjavaslatnak 3-ik felolvasását azon időre kell halasztani, midőn a temesvár-orsovai vasút engedélyokmánya iránt a ház már határozott s ebből vonta le azon következtetést, hogy tehát ezen érv áll a tömösi összeköttetésre nézve is, s az annak biztosítása után következő időre kell elhalasztani a nemzetközi szerződés jóváhagyását. Bocsásson meg t. barátom, ő, úgy veszem észre, sem Simonyi Ernő, sem Tisza Kálmán t. képviselő uraknak beszédeit nem hallotta, mert én az alkalommal Simonyi Ernő képviselő úrnak egy mondatára válaszoltam, aki azt állította, hogy nem