Budapesti Közlöny, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)

1874-07-15 / 159. szám

Budapest, 1874. 159. szám. Szerda, Julius 15. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hatvani­nteza 10-dik szám­ú emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. 87. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek trvit. Bérmentet­­len levelek csak rendes l.Telezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz korára a melléklappal együtt: Egész évre................................12 frt. Félévre............................................8 » Negyedévre..................................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítés­be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 i­t. és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 h­ttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A közös pénzügyminister az igazgatói állomást a közös pénzügyministerium alatt álló levéltárnál dr. Kürschner Ferenci levéltári segédnek adomá­nyozta. A földmivelés- ipar- és kereskedelmi m. kir. minis­­ternek 11,792. sz. a. kiadott körrendelete vala­mennyi törvényhatóságnak. Folyó évi május 28-án Szörénymegye Jablanicza és Szikevicza községeiben kiütött keleti marhavész­e rögtön alkalmazott erélyes intézkedések folytán folyó évi junius 13-ig végkép kiirtatván, miután a szabályszerű 21 napi ügyeleti időtartam alatt újabb betegedési eset elő nem fordult, és a fertő­zött helyek kellő fertőtlenítése szabályszerűen eszközöltetett, Magyarország területét ezennel vész­mentesnek nyilvánítom, és folyó évi június 6-án 9868. szám alatt kelt intéz­ményemmel a Szörény­megye területén fekvő hajó­állomásoknál a ké­rődző állatok­ és ezektől származó nyers­ termény­ek­kel való forgalom, valamint a marhavásárok tar­tásának tilalmát is nevezett megye területén meg­szüntetem. Midőn erről a törvényhatóságot, úgy nemkülön­ben a hazai összes vasúti vállalatokat miheztar­tás és azonnali közhírrététel végett tudósítanám, egyúttal felhívom, hogy a hatósága alatt álló szemlélő bizottságokat utasítsa, miszerint a rész megszűnte következtében eljárásaikat immár a 11063/872. szám alatt kelt rendeletemben foglal­takhoz alkalmazzák, vagyis most már az állati nyers­ terményeket csak akkor vonják vizsgálat alá, ha azok austriai tartományokon túli külföldi területekre szállíttatnak, mely esetben az egész­ségi bizonylatok felrakodás­a előtt a szemlélő bi­zottság által láttamozandók. Végül figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a folyó évi február 11-én 2537. szám alatt kiadott és a törvényhatósággal közölt rendeletem egyéb pontjai további intézkedésemig érvényben ma­radnak. Budapest, 1874. jul. 7-én. Bartól­tsyörgy, s. k. A magyar királyi bel- és igazságügyminiszerek Heves- és Külső-Szolnok megye, valamint a Jász- Kun kerület területén rablók, rablógyilkosok, gyújtogatók és mindezek bűnrészeseire nézve egy évi időtartamra rögtönbíráskodási eljárást ren­­deltek el. A váczi polgári kölcsönös segélyző-egyletből »Váczvidéki népbank«-ká átalakult részvénytár­sulatnak alapszabályai a földm.-, ipar- és kereske­delmi m. k. ministerium által i. é. 11241. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Somogymegyébe kebelezett Gyöngyös-Mellék község kérvénye nyomán megengedtetett, hogy ott hetenkint csütörtökön hetivásárok tartathassanak, mi ezennel közhírré tétetik. Budapest 1874. jul. 7. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. min­ist­er­iumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXXIII. ÜLÉSE 1874. július 14-én d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: WäcHTER Frigyes, Szeniczey Ödön, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak : Bittó Ist­ván, Ghyczy Kálmán, Pauler Tivadar, Zichy Jó­zsef gróf, Szende Béla, Szapáry Gyula gróf, Bar­­tal György, miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észre­vétel nélkül hitelesíttetik. Leksich Bódog, Nyitramegyei lakos, özvegy Horki Anna kérvényét nyújtja be a rá törvény­telenül kivetett százalék elengedése iránti. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Sol­ymosi Bálint: Tekintve a tikkasztó hőség leverő hatását, indítványozza, hogy a ház üléseit reggel 7 órától 11 vagy 12 óráig tartsa. (He­lyeslés.) Ghyczy Kálmán pénzügyminiszer: T. ház! Csak az a kérésem lesz azon esetre, ha méltóztat­­nak az indítványt elfogadni, hogy méltó­ztassanak azután a korai órára el is jönni. (Derültség. Igaz!) Én részemről megvallom, attól félek, hogy a határozat nagy hévvel meg lesz hozva, hanem mire végrehajtásra kerül a sor, üres padokkal fo­gunk találkozni. (Igaz!) Én a közügy érdekében kérem a t. házat, hogy méltóztasssék azon eshetőséget megfontolni, ha meg fog csakugyan történni, hogy a korai reggeli órákra tűzetvén az ülés, nem fog megtartathatni. (Úgy van! ügy van! jobb felől), és miután keve­sen vagyunk jelen e házban, és ezen ügy csak­ugyan házi körülményeknél fogva érdekli mind­nyáját a képviselőknek, arra kérem a t. házat, hogy legalább most e pillanatban ne méltóztassa­­nak határozni (Helyeslés.), hanem határozzunk felette a holnapi napon, midőn számosabban lesz­nek itt, a­kik szintén érdekelve vannak a dologhoz hozzászólni. (Helyeslés.) A ház a határozathozatalt holnapra halasz­totta. Következett a napirend, a román fejedelemség­gel a vasúti csatlakozás tárgyában kötött egyez­mény általános tárgyalásának folytatása. Cseh Károly adatokkal kimutatja, hogy az ojtozi csatlakozás sokkal czélszerűbb a tömösinél, mely Magyarország anyagi jólétét fogja megsem­misíteni. Sajnálja, hogy Ghyczy, ki annyira kár­hoztatta az előbb követett rosz vasúti politikát, jelenleg e szerencsétlen csatlakozás mellett kar­doskodik. A törvényjavaslatot még a részletes tár­gyalás alapjául sem fogadja el. Tavaszy Endre szükségesnek tartja, hogy a je­lenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat mielőbb törvénynyé váljék, mert ez­által hiszi lehetséges­nek, hogy vasutaink és terményeink valahára el­érjék a külföldi piac­okat. Sajátságosnak tartja, hogy Tisza nem bízik a román kormányban, noha az soha sem adott erre okot, s oly garantiáktól teszi függővé e csatlakozás elfogadását, melyek folytán Magyarországnak Románia belügyeibe kellene beavatkoznia. Azt hiszi,hogy elég megnyugtatást találhat a bal­oldal azon körülmény­ben,hogy oly férfiú látta el alá­írásával a jelenleg tárgyalás alatt lévő tvjavasla­­tot, ki évekig a baloldal pénzügyi oraculumának tekintetett. Tisza Kálmán személyes kérdésben kérvén szót, kijelenti, hogy tegnapi beszédében épen nem mond­ta azt, mit Tavaszy ráolvasott. Horváth Gyula nem fogadja el a tvjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Ghyczy Kálmán pénzügyminiszer : (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Minek előtte, t. ház, a dolog ér­demére átmennék, egy pár szóval reflectálni aka­rok az előttem szólott két képviselő úrnak némely mondatára. (Halljuk!) Cseh Károly képviselő úr egy régibb beszéde­met idézvén fel, azt monda, hogy én a törvényja­vaslatnak mostani beterjesztésével ellentétbe jöt­tem azokkal, miket e házban ezelőtt nyilvánítot­tam. Ő azt mondja, hogy ezelőtt rászóltam és meg-­­róttam azt, hogy csak helyi érdekekből állambiz­­tosítás mellett engedélyeztettek vasutak, hogy en­gedélyeztettek oly vasutak, melyeket a kereskedés és forgalom érdeke nem igényelt, s hogy ennél­fogva oly vasutak engedélyeztettek, melyek az állambiztosítást még igen sok ideig igénybe ve­­endik. Én azt gondolom, te­hát, hogy azon törvény­javaslatban, melyet beterjesztettem, állambiztosí­­tásról, ténylegesről legalább, szó sincs. Azt hiszem, hogy minden eddig hallott beszédből kitűnik az, hogy ha valamely pályának a kereskedésre, a for­galomra befolyása van, épen ezen két pálya az, melyet — lehetnek a vélemények különbözők, de a­melyet mégis igen sokak véleménye szerint a ke­reskedés és forgalom igényei kívánnak. Ha már locális érdekek szempontjáról lehetne szó, kije­lentem, hogy senkit sem vádolok e házban arról, hogy személyes vagy locális indokokból szólal fel,de ha ezzel lehetne valakit vádolni, talán inkább meg­illetné e vád a székelység képviselőjét, a­ki az ezen vidék érdekében álló vasút mellett szólott, mint megilletheti a kormányt, a­mely e vasúti kérdést csakugyan általános szempontból vette fel. Kívánatos lenne, hogy készek volnának már a szóban lévő vasutak tervezetei és költségvetései, de akkor, a­mikor e tárgyban felszólaltam, a ka­­matbiztosítást élvező vasutakat értettem legin­kább, mint a­melyeknél a tervek és a költségveté­sek idején való elkészítésének elmulasztása miatt igen sok követelések formáltatnak az állam ellen, míg ez itt — garantiáról szó nem lévén — nem fordul elő. Horváth Gyula­­ barátom egy minap mondott szavamat értette félre, ezt akarom helyreigazí­tani. Ő az állította, hogy én azt mondottam volna, különösen a temesvár-orsovai engedélyok­mányra vonatkozva, hogy a nemzetközi szerződés­ről szóló törvényjavaslatnak 3-ik felolvasását azon időre kell halasztani, midőn a temesvár-orsovai vasút engedélyokmánya iránt a ház már határozott s ebből vonta le azon következtetést, hogy tehát ezen érv áll a tömösi összeköttetésre nézve is, s az annak biztosítása után következő időre kell elhalasztani a nemzetközi szerződés jóváhagyását. Bocsásson meg t. barátom, ő, úgy veszem észre, sem Simonyi Ernő, sem Tisza Kálmán t. képviselő uraknak beszédeit nem hallotta, mert én az alka­lommal Simonyi Ernő képviselő úrnak egy mon­datára válaszoltam, a­ki azt állította, hogy nem

Next