Budapesti Közlöny, 1874. szeptember (8. évfolyam, 198-222. szám)
1874-09-11 / 206. szám
HELYHATÓSÁG. Budapest főváros bizottságának közgyűlése. sept. 9. A főpolgármester szabadságon lévén, helyette Kammermayer polgármester elnökölt. A napirendet megelőzőleg az elnök több bejelentést tett, nevezetesen, hogy Ő Felsége kegyes tudomásul vette a főváros szerencsekivonatait legmagasabb születése napja alkalmából. A polgármesteri hivatal dr. Kepes hazánkfiától Tromsoeból ma délben 3/«1 órakor a köv. sürgönyt vette: »Pest-fokhegy, mely a Payer-féle szánkautazás alkalmával fedeztetett fel, az é. szélesség 82-ik foka alatt fekszik.* — Éljenzéssel tudomásul vétetett; a polgármester megbizatik. dr. Repesnek táviratilag köszönetét nyilvánítani. Horváth György, a főv. bizottság egyik legbuzgóbb tagja ma éjjel hirtelen meghalt, a közgyűlés e veszteség feletti fájdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Fank Kálmán tanácsnok válaszol dr. Ország Sándor azon minapi interpellációjára, hogy a vízivárosi főúti vásárhelyet miért helyezték át a bombatérre. A II. kerületi elöljáróság ezen intézkedéséről a tanács előzetesen nem volt ugyan értesítve, utólag azonban magáévá tette azon okokat, melyek az elöljáróságot ezen intézkedésre bírták, és részben fenn is tartotta az intézkedést, de oly formán, hogy a főutczán i. e. 10 óráig élelmi czikkeket szabad árulni. Az interpelláló ezáltal tárgynélkülivé válván, a válasz tudomásul vétetett. Dr. Say Mór felhozza, hogy a budai reáltanoda épületében oly veszélyes repedések mutatkoznak, hogy ott majd oktatni sem lehet, ha a tatarozás még október eleje előtt be nem fejeztetik. Kammermayer polgármester azt feleli, hogy ez ügyben két bizottság is volt kiküldve, melyek constatálták, hogy itt okvetlenül nagyobb költséget igénylő boltozásokat kell eszközölni. A munka terve és költségvetése már el is készült és a középítési bizottságban legközelebb fog tárgyaltatni; a munka oly tetemes, hogy 12—15.000 irtot fog igénybe venni. A válasz tudomásul vétetik. Haris Sándor a rosz budai világításról szól; azt kérdi: kíván-e a tanács e kellemetlen — hogy ne mondja — botrányos helyzeten segíteni ? A polgármester erre felsorolja mindazon intézkedéseket, melyek eziránt tétettek; végül biztosítja az interpellálót, hogy az ősz beálltával Buda is légszeszszel lesz már világítva, nem petróleummal Áldássy Antal arra figyelmeztet, hogy pl. a déli vasút-társulat indóháza körül egyptomi sötétség uralkodik, bár ott a légszeszcsövek már le is vannak rakva; fölszólítja tehát a tanácsot, hogy itt rögtön intézkedjék. A polgármester rövid felszólalása után az előbbi válasz tudomásul vétetik. Dr. Országh Sándor felhozza, hogy az árvapénzek az egyesített három városban eltérő módozatok szerint: Pesten 6 °/o -ra Budán, 6,6 °/o-ra adattak ki; óhajtaná, hogy ezen különbség szűnjék meg és vagy az egyik, vagy a másik kamatozás vétessék használatba az egyöntetűség érdekében. A polgármester a legközelebbi közgyűlésen fog válaszolni. Ezután a közgyűlés áttért a napirendre, melynek első tárgya a redout földszinti csarnokának (a volt virágbazár) bérbeadása volt; a csarnokot Hanyi kávés vette bérbe 700 frt évi bérért és félévi felmondás mellett. Forgó kiköttetni kívánja, hogy a kérdéses csarnok farsangon át nyitva maradjon a közlekedés számára. Tavaszy előbb constatáltatni kívánja, hogy a bejárás szükséges-e. Vecsey feleslegesnek tartja a bejárást. Gerlóczy megjegyzi, hogy a gyakorlat majd be fogja bizonyítani, hogy a bejárás megnyitása szükséges-e. Wahrmann Mór hozzájárul Forgó nézetéhez, mert ha most a csarnok bérbe adatik, nem lehet majd tudni, szükséges-e a csarnok átjárónak. — Szólnak még Légrády, Weisz B. F. és Haris Sándor, mire a többség elfogadja Wahrmann indítványát, mely szerint a csarnok nem adatik bérbe, hanem fenntartatik a közlekedésnek. Az elhunyt Polgár Mihály helyébe Szedenics János legtöbb szavazatot nyert póttag lép a főv. bizottságba; a házbérjövedelmi-adó-felszólamlási bizottságba egyúttal dr. Gombár Tivadar és Lindenbach János választottak póttagokul. Schwarcz Teréz budai házbirtokosnő megsemmi- síttetni kéri a tanács azon határozatát, hogy kérvényező követési és csatornázási járuléka nem engedtetik el. Scheich Károly megjegyzi, hogy a budaiaknál ilyféle járulék eddig nem volt szokásban és ezért a budaiak nem készültek ezen járulékra, az »ukáz« által elrendelt fizetés tehát nagy és váratlan teher. Csengey főügyész erre azt feleli, hogy mindenféle csatornázás és követés után jajgatnak, és ha az megvan, mégsem fizetnek járulékot ; azt indítványozza, hogy a kérvényező tulajdonosnőnek, ki özvegy, várjanak a járulékkal két évig, de azután késedelmi kamatot fizettessenek vele. Tavaszy visszautasítja Scheich azon kifejezését, hogy »ukázó útján követelik be a szabályzatiig megállapított fizetést. A közgyűlés elfogadja a főügyész indítványát. A kereskedelmi miniszer a Budapesten tartandó statistikai congressus ügyében leiratot intéz a fővároshoz, melyben megígéri, hogy a kormány mindent megteend a congressus tagjainak méltó elfogadása érdekében és meg van győződve, hogy a főváros ismert vendégszeretete is megteend mindent, hogy a congressus tagjai jó emléket vigyenek el hazánkból. A tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés az előkészületek megtétele végett küldjön ki bizottságot, mely a minister által kiküldendő bizottsággal érintkezve, megteendi az előkészületeket. E bizottság elnöke: Kammermayer Károly polgármester, alelnöke Gerlóczy Károly alpolgármester, egyéb tagjai: Havas J., Sztupa M., Vecsey L., Nádassy Gy., Apáthy István, Haris, Steiger, Házmán, Ballagi, Mandl J., Forgó, K. Podmaniczky Fr., Tavaszy, Burján, Kármán L., Wahrman Sándor, Szilvássy L., Áldássy A. Az orsz. magyar iparmúzeum tárgyainak elhelyezésére szükséges bérösszeg felét, 3000 frtot a közgyűlés megszavazta. Kis Péter bizottsági tag indítványa a vízvezetéki csőhálózatnak 70.000 írton való kiterjesztését illetőleg, kiadatott a tanácsnak, mely azt a középítési s a gazdabizottsághoz fogja utasítani. Az igazságügyminiszer felszólította a várost, hogy gondoskodjék a volt budai és pestiszékek elhelyezéséről; a tanács azt javasolja, hogy a város ez ellen újon fel, mert a kérdéses ügy nem illeti a városi hatóságot; a javaslat elfogadtatott. A soproni ügyvédegylet átirata a kiegyezési eljárásnak a csődügyekben való behozatala iránt, a jogügyi bizottsághoz utasíttatik. Háromszék alispánjának átirata az iskolatanács tagjainak járó fuvar s napidijak megszüntetése tárgyában tudomásul vétetik, miután e kérdés a fővárosra, hol fuvars napidijak az iskolatanács tagjainak nem fizettetnek, nem tartozik. A belügyminiszer ismételten is leírt a városhoz, hogy a Faller József volt főszámvevőnek megszavazott kegydíjat nem hagyhatja helyben. A közgyűlés újabban is fel fog írni a ministerhez, hagyná helyben a kérdéses határozatot. Dulitzky Vilmos volt levéltárnoknak 875 frt nyugdíj szavaztatik meg, amint az a belügyminiszer ujabbi leiratában érintetett Végül több nyugdíjazási ügy intéztetett el a tanács javaslata szerint. A közgyűlés egy negyed 7-kor ért véget. Nyitra, sept. 9. A Vág-balparti (nyitramegyei) szabályozási társulat mai napon Nyitrán nagy többséggel megalakult. Az öröm általános. 1659 LAJSTROMA az 1874. évi augusztus hóban a m. n. muzeum számára részint ajándékozott, részint megvett tárgyaknak. I. Könyvtár. Hivatalos küldemények. Az országgyűlési képviselőház irodájából 4, a fővárosi polgármesteri hivataltól 179, a pestmegyei solti középjárás szolgabirájától 7 nyomtatvány. Bibornok-primás eminentiája 1, a bécsi cs. k. központi statistikai bizottság 5, a délmagyarországi történelmi és régészeti társulat 1, a debreczeni főiskola 1,a pápai főtanoda 1, a halasi lyceum 1, a pozsonyi főgymnasium, a székesfehérvári főreáltanoda 1, a bonyhádi gymnasium 1, a kassai főgymnasium 1, a nagyváradi főgymnasium 1, a budapesti VI. kerületi főreáltanoda 1, a kolozsvári r. kath főgymnasium 1, a nagy-kállói reáltanoda 2, a nagy-szebeni kir. gymnasium 1, Toldy Ferencz 1, Bedő Albert 1, Pulszky Ferencz 2 nyomtatványt ajándékoztak. Csere utján szereztetett 41 kézirat. A n. muzeum költségén megvétetett 2315 kézirat és 2084 nyomtatvány. Kötelességi példányokat egyenesen beküldöttek. A m. kir. egyetemi nyomda 2, Temesvár hatósága 10, a debreczen-városi nyomda 16, Szammer Kálmán székesfehérvári nyomdája 5, Szigler Károly komáromi nyomdája 4, Gámán örököseinek kolozsvári nyomdája 1, Skarnics X. Ferencz szakolczai nyomdája 4, Angermayer Károly pozsonyi nyomdája 4, Götz János és fia brassói nyomdája 4, Steinhaussen Tivadar nagyszebeni nyomdája 1, a debreczeni részvénytársulati nyomda 8, Werfer Károly kassai nyomdája 1, Magyar testvérek temesvári nyomdája 1, Burger Zsigmond özvegyének szegedi nyomdája 1, Imreh S. marosvásárhelyi nyomdája 1, Filtsch nagyszebeni nyomdája 1 nyomtatványt. H. Régiségtár, Dunavecse községe 3 darab feliratos emlékkövet, Czekelius Kornél 1 pecsétnyomót, Bodnár Lajos 1 vasfurót, Moczkovcsák L. 5 ezüst érmet, Trebits Gyula 4 ezüst és rézérmet, Károly Henrikné 3 bárczát, Takács Gábor 1 római rézérmet, Közel István 1 szoborrészletet, Fleischer Adolf 1 rézérmet, Barna Zsigmond 5 régi egyptomi érmet, 1 pecsétnyomót és 1 amuletet, Holzweber Henrik 1 ezüst pénzecskét, Ricardo Sestan 1 ezüst érmet, Török János hagyományilag 1 aranyozott ezüst billikomot, 1 Medjidh- és pápai szent Gergely-rendet, és 1 olajfestményt ajándékoztak. TIT. Képtár. A nélt. m. k. vallás- és közoktatási ministerium megrendelése folytán Locz Károlynak »Gulya a Tiszánál« czimü olajfestménye vétetett meg. A magyarhoni képcsarnoki társulat néhai báró Eötvös Józsefnek Madarász Viktor által festett arczképét ajándékozó. IV. Természetosztály. A) Állatok. Lukács Hermina 1 papagályt, Wegler Károly 1 kis tyúktojást, mely egy nagyobb tojásban találtatott, ajándékoztak. Csere útján szereztetett 3 magyarországi rovarfaj. E) Ásványok és őslények. Bodányi Mátyás a halligóczi barlangból való őscsontokat fogtöredékeket és cserépdarabokat ajándékozott. A múzeum költségén vétetett mosott arany a Marosból. A n. muzeum látogatása augusztus hóban. A könyvtári olvasdában 56 kéziratot és 1738 nyomtatványt használt 703 személy, a régiségtárt látogatta 8,281 » a képtárt 12,554 » a természet- és néprajzi tárt 18,626 » Összesen 40,164 személy. HORVÁT ORSZÁGGYŰLÉS. A september 7-iki ülésben a népiskolai törvényjavaslat tárgyaltatott. Miután a 175—177. §§-ok változatlanul elfogadtattak, Lehpamer a 178. §-hoz a következő módosítást nyújtotta be: »hogy az állandó orsz. iskolai bizottságba minden kath. és görög n. e. püspöknek egy-egy képviselője hivattassék be « Az indítvány mellett szólottak Lehpamer, Ogjics plébánosok; ellene pedig Jurkovics, dr. Bilics és dr. Derencsin. — Lehpamer indítványa elvettetett. A 179—192. §§. változatlanul elfogadtattak. Erre dr. Brucs a következő, 10 képviselő által támogatott határozati javaslatot nyújtotta be : »Ahol a törvényben a horvát nyelv említtetik tanítási nyelvként, a szerb községekben az identikus