Budapesti Közlöny, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1874-10-09 / 230. szám
üdvözöltem önöket, ma a bucsúpoharat kényszerülök felemelni. Mit kívánjak én önöknek? Azt kívánni, hogy hazafias érdeklődésük a nemzetgazdászat egy nagy fontosságú tárgya iránt fennmaradjon, hogy buzgóságuk tovább is lelkesítse önöket, és vezérelje tovább a szép pályán nagy érdemek folytonos szerzésére, ezt tenni annyi volna, mint az erdőbe fát hordani. Felesleges dolgot nem teszek. Megóvja ezen érdeklődést és buzgóságot hazafias szellemük és minden nagy és nemes iránt lelkesülni tudó szolgálatkészségük. Kívánok tehát mást, kívánom azt, hogy sikerdús legyen mindaz, mit buzgóságuktól vezéreltetve tesznek, és hogy minden, mihez nyúlnak, minden, minek szolgálnak, legyen : »erdő.« A szónyomozók szerint, akár az erdő szónak — erdő, eredő — származását tekintjük, akár pedig az erdő szóval rokon sanskrit»ard.« — mi annyit tesz, mint emelkedik, terjed, gyarapszik, — értelmét tekintjük, az erdő fogalma annak ellenkezőjét foglalja magában, a mi pang; magában foglalja a mozgásnak, a haladásnak, az emelkedésnek, a gyarapodásnak, a növekedésnek eszméjét. Legyen tehát minden, a mihez nyúlnak, »erdő, gyarapodjék gondosságuk, hazafias működésük, ügyszeretetüknek hatása alatt. Legyen egyéni jólétük, legyen családi boldogságuk, legyen gyermekeik keresztény és hazafias nevelése, legyen a haza szolgálatában álló működésük gyarapítva és boldogítva, és legyen így — mindig eredő gyarapodó, és növekvő e nemzetnek és hazának jóléte is. A t. erdészegylet elnöke s tagjai Istentől megáldva és minél több szolgálatot téve a hazának boldogul éljenek!« Elhangozván a lelkes éljenzés, mely e szavakat fogadta, hosszú sora kezdődött meg az áldomásoknak, melyek közül megemlítjük, hogy Bedő Albert Pest megye képviselőire, Hajnik János Bedőre, mint az egylet lelkére emeltek poharat. Az ebéd végeztével az érsek az általa épített és fenntartott intézeteket mutatta meg vendégeinek. Legelső utunk a leánynöveldébe vezetett, mely egyszersmind árvaház is. A növelde kapuja alatt az apácza-főnöknő fogadta az érseket, kivel végigjárták az intézet valamennyi helyiségeit. Az osztályok czélszerű berendezése, a háló- és ebédlőszobák csínja s az egész házban uralkodó rend és tisztaság bámulatra ragadta a vendégeket. Megható jelenet volt, midőn a harminczkét kis árva,— nagyobbrészt a cholera vitte el szüleiket, — egy sorban, nagyság szerint felállítva üdvözölték az érseket. A kisfiuk jól vannak táplálva s kiváló tisztasággal öltöztetve. Innen a szintén apáczák vezetése alatt álló korodát és agyházat, majd a jezsuita-collegiumot néztük meg. Az előbbi intézetben egy ezer hétszáz beteg fordult meg rövid fenállása óta. A jezsuita-collegium s a gymnasiumi helyiségek berendezése, úgyszintén az úgynevezett convictus, mintaszerű. Különösen érdekesek a hálótermek, melyekben minden fiúnak egy fából készült, felül hálóval födött szobácska áll rendelkezésére. A szobficskában egy ágy, egy szék s asztalka fér el; ajtaja átlátszó szövettel van bevonva. E czellák, amint a fiú bemegy, bezáratnak; belülről kinyithatok, de ha az ajtó egyszer kinyittatott, azt a fiú többé nem tudja bezárni. Ezen berendezés paedagogiai fontosságát nem szükséges érintenünk. A fiúk nappal közös dolgozószobáikban tartózkodnak, s állandóan egy-egy pater felügyelete alatt állanak. A természettani szertár, a könyvtár, az iskola helyiségei mi kívánnivalót sem hagynak hátra. Késő este volt, midőn hazaértünk, csak azért, hogy átköltözködve, a tombolával összekötött tánczvigalomra siessünk. Kalocsa legszebb hölgyei jelentek meg, s a táncz a szó szoros értelmében kivilágos kivirradtig tartott. October 6-án reggel 6 órakor indultunk el Kalocsáról, — sokan egyenesen a tánczteremből ültek kocsira, — hogy az érseki uradalom homokterületeinek befásitását megszemléljük. Hajósról, hol megállapodva a második közgyűlés tartatott meg, melynek különben is csak az egyesület belkezelését érintő tárgyain hamar keresztülestünk, ésa nagy terjedelmű homokpusztaságra mentünk. Arról, amit itt láttunk, embernek, ki nem az alföldön lakik, nincs fogalma. Óriási homokbuczkák magaslanak ki a föld színéről, néha-néha közepükben a szél által kivájva, majd toronyszerű homokalakzatok nyúlnak fel a magasba, melyeket ides tova helyez el a szél kedve szerint. Növényi életről szó sincs. Az erdészek érdeklődéssel látták azon fáradságos és költséges kísérleteket, melyekkel ezen óriási homokhegyek befásítása megkiséreltetett. Kétezer holdnyi területen már sikerre vezetett az ültetés, s itt gyönyörű fiatal akáczfaerdők diszlenek a homokdombokon, melyek futó természetüket elvesztvén, humussá változnak. A többi részeken még a homok közül kandikálnak ki a fiatal, néhol alig öt-hat ujjnyi akáczültetvények, melyek idővel erdővé növik ki magukat. Sok helyütt azonban még ott vannak az óriási homokdombok, melyek legtovább daczolnak az emberi szorgalommal s kiölnek minden növényi életet. Délután 4 órakor érkeztünk meg a csávolyjózsefházi pusztára, hol az egész vendégsereget Érti János uradalmi bérlő úr vendégelte meg egy, a szabadban felállított s gyönyörűen feldíszített sátor alatt. Dusán rakott asztalok mellé telepedtünk le; különösen ízlett a halászlé, melyet óriási bográcsokban főztek a szabadban. Mondanunk sem kell, hogy csak itt indult meg igazában az áldomások sora. Ittunk az érsek derék jószágigazgatója, Suszter kanonok, gr. Keglevich, a derék bérlő és még sokak egészségére. Késő éjjel indultunk Bajára, honnan a gőzhajóval ma este értünk vissza Budapestre. Az ORSZ. MAGYAR IPAREGYESÜLET kézműipari szakosztálya f. évi október hó 6-án dr. Szabóky Adolf elnöklete alatt rendes havi ülést tartott. Elnök a jegyzőkönyvvel kapcsolatban jelentést tesz, hogy az egyesület szakrajz-gyűjteményei f. évi november hótól, minden hónap első vasárnapján a délelőtti órákban közszemlére kitétetnek, és felhívja a szakosztályban jelenlévőket, hogy körükben oda működjenek, hogy azokat minél számosabban megszemléljék és tanulmányuk tárgyává tegyék. A napirend tárgyára áttérve, Mudrony Soma egyesületi igazgató felolvasást tartott a vasiparról. A világ vastermelésének áttekintése után felolvasó a legnagyobb vasiparos államok termeléséről egyenként szól, nevezetesen Anglia, Észak- Amerika, Németország, Francziaország, Belgium és Oroszország termeléséről, kiemelvén mindegyiknek jellemző irányát, s azon vívmányokat, melyekkel az egyes országok a vasipart előbbre vitték. Az érdekes statistikai adatokkal ellátott felolvasást a szakosztályban jelenlévő szakértők élénk figyelemmel kísérték és felolvasó felkéretett a jövő szakülésben annak folytatására, különös tekintettel Magyarország vasiparára. Következik ennek javaslata egy szakrajz iskola felállítása tárgyában. E javaslat szerint ennek felállítása csak magán-úton, adakozás folytán eszközölhető, és keretébe egyelőre csak a faipar és építészeti ipar, illetőleg az ezek körébe vágó iparok vehetők fel. A szakosztály a javaslatot magáévá tette és a közelebbi módozatok megállapítása végett a maga kebeléből Csepreghy, Szász Zs., Oetl Antal, Braun Arnold és Strohoffer urakból bizottságot küldött ki. Ezzel kapcsolatban elnök értesíti a szakosztályt, hogy az iparegyesület által felállított ipartanodákban az előadások f. hó 15-én veszik kezdetüket. Továbbá felhivatik a szakosztály figyelme a méregtartalmú festékeknek közhasználati tárgyaknál való alkalmazása iránt a belügyminiszer által kibocsátott rendeletre. Elnök a szakosztály általános élénk helyeslése között tudomásra hozza, hogy az egyesület iparosaink müszlésének emelése s az iparnak szépészeti irányban leendő fejlesztése végett, még e hó folyamában »Műipari Lapok« czimű vállalatot indít meg. Braun Arnold építész szerkesztése mellett; évi előfizetési ára egyesületi tagok részére 5 frt, nem tagoknak 6 frt. Szerkesztő erre előadta a vállalat czélját, a tagoknak általános tetszésnyilvánítása mellett. Több tárgy mutattatott be. Schlick Henriknek az iparmúzeum számára felajánlt s horgony-lemezekből készített házfedele 1851 (mintában), mely részletekben szétszedhető és rozsdamentes, — a szakosztály tetszésével találkozott Cséfa János és Pintér István uj találmányu vizemelőgépe, mely folyók mentében kertek, rétek öntözésére, sőt malmok hajtására czélszerűen alkalmazható, és a szakosztály részéről örömmel fogadtatott. Csepreghy János műhelyében magyar díszítési motívumok felhasználásával készült csinos iratszekrénynek bemutatása köszönettel fogadtatott Bemutattatott továbbá több uj ipari tárgy Ohm C. C. bizományából, név szerint egy petroleum-motor, mely bizományos állítása szerint kis iparosok által igen kényelmesen, a mellett veszély nélkül alkalmazható. Megszemlélésre és jelentéstételre Oetl, Korompay és Schlick Henrik urak kérettek fel. A szakosztály figyelmeztetik az ugyancsak Ohm C. O. bizományában lévő»Excelsior Gasmaschine« nevű gázkészítő gépre, melylyel közelebb kísérletül az iparoskor helyiségét három héten át 150 lánggal világítani fogja, s mely bizományos állítása szerint a gázlángot olcsósága és könnyebb alkalmazásánál fogva felülmúlja. Továbbá bemutattatik egy új gőzcsőbeillesztő gép (Siedrohrdichtmaschine), melynek segítségével a gőzvezető csövek kazánokba anélkül, hogy azok rácsavartassanak, beilleszthetők és megerősíthetők, úgy hogy 180—200 font nyomást képesek kiállani; — végül egy csővágógép, egy csőkefe és egy lakat mutattatott be. — A szakosztály a bemutatónak e tárgyak megismertetéseért köszönetet szavazott. SZABADALMI ÜGY. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által 1874. junius hóban engedélyezett szabadalmak kimutatása. (Folytatás.) 612. Heberlein Jakab kir. kerületi gépmester a bajor állam-vaspályák főigazgatóságánál Münchenben (megh. Paget fivérek Bécsben); mozdonyszerkocsi- és kocsi- gyors- dörzsfékek; a szabadalom kelt 1874. junius 16-án; tartama egy év; titoktartás kéretett. 613. Favier Viktor Perwezben Belgiumban (megh. Grünwald János Bécsben), sajátságos sulyk cséplő-gépek számára; a szabadalom kelt 1874. junius 16-án; tartama egy év; titoktartás kéretett. 614. Steel Jakab és M. Jones János, mérnökök Glasgowan Skocziában (megh. dr. Schmidt Ede) javított dörzs-fék készülék sűrített levegővel, melynek részei a vasúti vonatoknál jelzőkür is használhatók; a szabadalom kelt 1874. jun. 16-án ; tartama egy év; titoktartás követett. 615. Sandtner Ignácz mérnök Bakowban Csehországban (megh. dr. Bélsky Venczel országos ügyvéd Prágában); kőrajzi kézi-gyorssajtó; a szabadalom kelt 1874. junius 16-án; tartama egy év titoktartás köretett. 616. Everett György A. New-Yorkban (megh. Grünwald János Bécsben); javítás a zárakra alkalmazható jeleken és jelzárakon, valamint ezen jeleknek a zárakra és másnemű elzárásokra való alkalmazásában (úgynevezett titkos zárak); a szabadalom kelt 1874. jun. 14.; tartama három év; titoktartás köretett. 617. Niermann Gusztáv, mérnök, Hernalsban, Bécs mellett, (megh. Thalvitzer Károly a cs. k. gőzkazán-vizsgáló és biztositó társulat főmérnöke Bécsben). Tüzelési rostély, emelő gépezet segélyével mozgatható rudakkal, melyek minden irányban és egymás ellenében alkalmazhatók; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás nem követett. 618. Köber Bernát magánmérnök, »Huch E. Heinson és Kober»ezég alatt Lipcsében, (megh. dr. Stoeger József ügyvéd Bécsben). Fertőtlenítő készülékek, melyekben a fertőtlenítő anyag a fertőtlenítendő tárgyakkal érintkezésbe hozatik; a szabadalom kelt 1874. junius 16-án ; tartama egy év; titoktartás nem köretett. 619. Köbér Bernát magánmérnök, Huch E. Heinson és Köbér ez ég alatt (megh. dr. Stoeger József ügyvéd Bécsben): fertőtlenítő készülékek, melyek a fertőtlenítendő tárgyak meghatározott mennyiségéhez szükséges fertőtlenitő anyag men