Budapesti Közlöny, 1874. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1874-11-21 / 267. szám

illetőleg a kerületi ügyészség útjáni keresztülvite­léről is a főtiszt tartozik azonnal a szerződés meg­kötése után gondoskodni. Erdészeti árverési jegyzőkönyvek, midőn a megszabott árnál magasabb eredmény éretett el, előleges érvényesítés végett fel nem terjesztendők, hanem azok alapján a beutalást a főtiszt eszközli s csak az eredményt tartozik bejelenteni. b) Az a) pontban fel nem sorolt bérleti tárgyak­nál, vagy ha az utolsó évi haszonbérnél magasabb bér nem ígértetnék, az a) pont alattiaknál is min­denkor szokott módon közhírré teendő zárt aján­latokkal kapcsolatos árverés lesz tartandó, vagy a körülményekhez képest csupán csak zárt aján­lati eljárás kiírandó, melynek eredménye azután — megköttetvén azonnal a legtöbbet ígérő s kifo­gás nélküli vállalkozóval a haszonbéri szerződés is — a ministériumhoz legkésőbb 8 nap alatt jó­váhagyás végett felterjesztendő leend. Ha a bérbeadás és a bérletben tettleges beveze­tés közt oly rövid időszak van, hogy nem remél­hető az, miként a szerződés ezen rövid idő alatt jóváhagyólag a ministériumtól leérkeznék, akkor főtiszt úr eziránt vagy táviratilag intézzen kér­dést, vagy pedig a bérlőt a bérletbe feltételesen vezesse be. c) A haszonbéri tartam meghosszabbítását illető­leg a főtiszti hatáskör akkor tágíttatik, hogy a bérleti tartam lejártával az a) pont alatt felso­rolt összes bérleti tárgyakra nézve oly bérlőnek, ki a bérleti idő alatt szerződési kötelezettségei­nek pontosan megfelelt, és a bérletet okszerűen kezelte, különösen pedig az épületeket jó karban tartotta, a korábbi szerződés feltételeitől el nem térő módon három évig terjedhető szerződés-hosz­­szabbítás engedélyeztethessék. Ezen hosszabbítás azonban, akár részletesen, akár egyszerre adassék meg, a három évet semmi esetben sem haladhatja túl, hanem 3 év elteltével újabb zárt ajánlati el­járás vagy nyilvános árverés lesz tartandó. A hosszabbítás a félnél lévő szerződésre rá­vezetendő , azonfelül pedig a hosszabbítások fe­lett évnegyedenkint hozzám oly kimutatás ter­jesztendő, melyből a bérlő neve, a bérlemény minősége, a meghosszabbítás tartama és a meg­hosszabbítási időszak alatt fizetendő bérösszeg világosan kitűnjék. d) A fenálló főtiszti utasítás 7-ik §-át akkér bővítem meg, hogy a főtiszt a haszonvehetetle­­nekké vált oly épületeket, melyek szabályszerűen megállapítandó becsértéke 500 irtot meg nem halad, minden előleges bejelentés nélkül, de min­denkor nyilvános árverés útján a legtöbbet ígérő­nek készpénzfizetés mellett eladhasson, tartozván az eredményt, az eladás szükségessé váltának in­dokolása mellett, a vonatkozó okmányokkal együtt jóváhagyásom kinyerése végett hozzám felter­­jeszteni. A gabona­eladások minden előleges jóváhagyás kikérése nélkül szintén a főtiszt hatásköréhez tar­­tozandnak, de ő ezen eladásokat tartozik alkal­mas részletekben zárt ajánlatokkal kapcsolatos árverésen eszközölni s az eredmény bejelentése­kor a legközelebbi azon havi piaczi árak hiteles kimutatását is mellékelni, szabadságában állván száz mérőnél csekélyebb készleteket alku útján árverésen kívül, de a piaczi árak­­szemmeltartása mellett szokott módon eladni. c) Az eddigi utasítás 8-ik §-át következőleg módosítom: Minden főtiszti kerületben a major­sági épület-kiigazításokra az uradalom által netán kiszolgáltatandó anyag beszámításával éven­­kint következő összegek fognak kiutalványoztatni s illetőleg az évi költségvetésbe felvétetni: u. m.: a czeglédiben 1000 frt a pécsváradiban 2200 » a somlyó­vásárhelyiben 500 » a mislyeiben 2400 » a Sellyeiben 1200 » a csákovaiban 600 frt Ezen összeg erejéig szabadságában álland­ó főtisztnek az előfordulandó azon épület-igazításo­­kat, melyi­k szerződésszerűleg a bérlőket nem ter­helik, teljesíttetni, és­pedig akár házilag, akár magán­alku, akár árlejtés igénybevételével, a sze­rint, a­mint ez a közalapítványokra nézve a leg­előnyösebbnek mutatkozandik; a kialkudott anyag- és munkadíjakat pedig a fennebbi összegből az illető pénztárnál a jogosultak részére azonnal ki­­utalványozandja, és csak a tökéletesen bezegzett munka feletti számadásokat terjesztendő fel köz­vetlenül a számvevőséghez szokásos eljárás végett. Miután azonban ezen összegek a kerületbeli összes kisebb épület-igazításokra utaltatnak ki, önként következik, miként oly kiigazítások, me­lyek egyes épületeknél a kiutalványozott összeg­nek több mint felét igénybe vennék, csak a vonat­kozó költségvetéseknek előleges bemutatása után lesznek foganatosíthatók. Az elemi csapások által okozott károk helyre­hozása tekintetében, valamint az új építkezésekre vonatkozólag a korábbi rendeletek maradnak ha­tályban. f) A főtiszti hatáskört szabályozó korábbi uta­sítás 10. §-a akkér változtatik meg, hogy a tisztvi­selők, cselédek, lelkészek, iskola­tanítók, templo­mok, iskolák meghatározott évi járandóságai, úgy nemkülönben a terményváltságok a legközelebbi piac­ok középterményeinek átlagos árai szerint előleges számvevői felülvizsgálat nélkül a rendes időszakban utalványoztassanak ki a főtisztek által. Továbbá az aprólékos költségek utalványozhat­­ásának jogát száz forintig terjesztem ki ugyan­azon egy tárgyat, de egyszer mindenkorra ille­tőleg. g) A korábbi főtiszti utasításnak a fegyelmi hatáskörre vonatkozó 11-ik­­­át akkép tágítom, hogy a szolgai személyzetet a főtiszt saját belá­tása szerint fogadja fel, tekintettel a kiszolgált altisztek alkalmazása iránt fennálló törvényre és e tárgyban kibocsátott ministeri rendeletekre, s ha az uradalom érdeke úgy kívánja, ugyanő sa­ját hatáskörében egyik állomásról a másikra áthelyezi, sőt a szolgálatból végleg is elbocsát­hatja. Az erdőőrök felvételénél különösen arra ügyes­en, hogy a felfogadandó egyén 35 évesnél idősb ne legyen, s írni, olvasni jól tudjon ; ezek elbocsát­tatása esetében az erdőmester előlegesen meg­hallgatandó. A szolgaszemélyzet félfogadása, valamint elbo­­csáttatása is nekem bejelentendő. h) Miután oly költségjegyzékeknek, melyek évek óta bizonyos meghatározott összeg körében mo­zognak s bizonyos, időnkint visszatérő szolgálatok tételére vonatkoznak, mint például a pénzeknek a legközelebbi posta­állomásokra szállítása, — az árverési hirdetmények , azok széthordásáért járó díjak és más hasonlók — a számvevőség­hez érvényesítés végetti előleges felterjesztése hosszadalmas­­eljárásra szolgáltat alkalmat, annálfogva a főtiszteket feljogosítom, misze­rint alantas közegeik hasonló költségjegyzé­keit a számvevőséghez­ előleges felterjesztésnek mellőzésével saját hatáskörükben érvényesíthes­sék és kiutalhassák, 7-szer. Az építkezések, különösen pedig a felül­vizsgálatoknál eddig tapasztalt felületesebb eljá­rás folytán szükségesnek találom elrendelni, mi­szerint : a) Építkezési vállalkozókat csak személyi és va­gyoni hitellel bíró, szakképzett egyének, jelesen: építészek, kőműves- és ácsmesterek stb. fogadtas­sanak el, s annálfogva az építkezési feltételek azon avatokkal lesznek ezentúl szerkesztendők és eredményeik kijelentendők, melyek fennebb a bérbeadásoknál megállapittattak. b) A­ felülvizsgálatokat illetőleg rendelem, mi­szerint oly új építkezések­ és helyreigazításoknál, melyek kivitelének megbírálására műszaki isme­retek nem szükségesek, és melyeknek értéke 500 frtot meg nem halad, az eddig szokásos mérnöki felül­vizsgálat költségkiraélés tekintetéből mellőz­­tessék, elégséges fogván lenni, ha ily esetekben a műbírálat a főtiszt vagy kiküldöttje által szigo­rú felelősség terhe alatt eszközöltetik. Az 500 írtnál magasabb értékű építkezéseknél vagy helyreigazításoknál minden esetre rendsze­res beható fölülvizsgálat lesz tartandó s min­den ily fölülvizsgálatnál az illető fölülvizsgáló építész­mérnökön kívül a kerületi főtisztnek is, va­n akadályoztatása esetén az általa e végre ki­küldött uradalmi tisztnek mulhatlanul jelen kell lennie és a felülvizsgálatot felelősség mellett el­lenőriznie. c) Szoros felelősség alatt utasítom főtiszt urat, miszerint szigorú felügyeletet és ellenőrzést gya­koroljon arra nézve, hogy úgy a bérlők, mint a kegyúri személyzet az őket terhelő apróbb helyre­állításokat évenként pontosan eszközöltessék, s ebbeli kötelezettségük teljesítésére szükség esetén törvény útján is szoríttassanak. d) A c) pont alatti kötelezettségek teljesítésének itteni ellenőrizhetése tekintetéből minden oly ese­tekben, midőn nagyszerű helyreigazítások eszköz­lése szempontjából költségvetések terjesztetnek fel, ezen költségvetésekben mindenkor tüzetesen megjelöltessenek azon kiigazítások, melyek a bér­lő vagy javadalmas által teljesítendők, hogy azok­nak rajtuk leendő megvétele elrendeltethessék, 8- szor. A vadászati jog bérbeadása iránt eddig kibocsátott szabályokat akkér módosítom, mi­szerint a mezei gazdászathoz tartozó birtokokon ezen jog a főtiszt legjobb belátása szerinti alku útján a bérlőnek adandó ki, ha pedig ez a vadá­szatot kivenni nem akarná, akkor az nyilvános árverés útján adandó ki, 9- szer. Tapasztaltatván, miszerint a közalapít­ványi birtokok a községek részéről sokszor ille­téktelen adókkal rovatnak meg, ezen hátrány el­hárítása tekintetéből kötelességévé teszem főtiszt úrnak, hogy a községi költségvetések szerkeszté­sére s az abból folyó községi adó pótlékai­nak megállapítására is főleg ott, hol na­gyobb uradalmi területekről van szó, befolyását az uradalom érdekében erélyesen érvényesítse, azon alkalommal az 1871. 18. t. sz. idevonatkozó rendeleteit szigorúan szem előtt tartsa, különösen pedig a községi hatóság mezőrendőrségi védelme alá nem tartozó uradalmi erdei területek és egyéb uradalmi birtokok községi adó alóli mentességét érvényre juttassa, esetleg a községi képviseleti megállapítások ellen a törvény értelmében a me­gyei hatósághoz s itt nyerendő kedvezőtlen hatá­rozat esetében a belügyminiszériumhoz is felfolya­modással éljen, 10- szer. Tapasztaltatván, miszerint a jelenleg fennálló utazási átalány­rendszer mellett a gazdá­­szati és erdészeti tisztek az uradalmi jogok és bir­tokok felügyeletét nem mindenütt eszközük kellő mérvben, megfelelőbb felügyelet behozatala te­kintetéből felhívom főtiszt urat, miszerint indo­kolt jelentésben­ jelölje ki egyrészt azon tiszti közegeket, melyekre a jelenleg fennálló úti-áta­­lány-rendszert továbbra is fenntartan­dónak véli, másrészt pedig nevezze meg azon közegeket, me­lyekre rendes utazási költség felszámításának en­gedélyezését czélszerűbbnek tartaná, 11- szer. A külső gazdászati tiszteknek eddigi hatáskörét akkér bővítem meg, hogy szabadsá­gukban­ álljon 25 frt erejéig épületi vagy más iga­zításokat a fő tisztség előleges engedélyének kiké­rése nélkül eszközöltetni, úgy mindazonáltal, hogy a foganatosítandó munkálatok szükséges voltáért felelősséggel tartozandanak, és hogy ily kiadásokat utólagosan a főtisztségnek feljelenteni kötelesek leendőnek. Ezek azok, miket az alapítványi birtokok jobb jövedelmezése, az ügymenet gyorsítása, s az ügy­kezelés egyszerűsítése tekintetéből elrendelni szükségesnek találtam; elvárom főtiszt úr hivatali buzgalmától, hogy a fentebbiek szerint tágított hatáskörét a vezérletére bízott kerületbeli alapít­ványi ügyek előnyeinek lehető előmozdítására használandja fel, s hogy annak tudatában, misze­rint annál nagyobb a felelősség, minél nagyobb a hatáskör, főtiszt ur az irányában tanúsított ezen fo­kozott bizalmam által várakozásaimnak teljes ere­jéből megfelelni törek­edendik Jelen rendeletem 1875. január 1-je napjával lépend életbe. Budapest, 1874. évi november hó 13-án. Trefort Ágoston, s. k. A keleti marhavész állásáról i. é. november hó 17-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint: M­a­gy­arországon Zala megye: Peklenicza, Podturen, Ferketinecz, Macskovecz, Hlapicsina, Szelnica, Szenkovecz, Lo­­patinecz, Miklavecz, Uj-Udvar, Dekanovecz, Do­­masinec, Novakovecz, Sztrahoninecz községeiben uralt. Horvátországban Zágráb megye: Cvetkovic, Grganjica, Jadre, Modle, Lazina, Petaki, Ha­je, Kobilic, Tuskans­­kosello, Strmac községeiben. Bello vármegye: Trnava, Ladislav,Liscane,Far­­kasevac és Bukovje. 2148

Next