Budapesti Közlöny, 1874. november (8. évfolyam, 250-274. szám)
1874-11-21 / 267. szám
illetőleg a kerületi ügyészség útjáni keresztülviteléről is a főtiszt tartozik azonnal a szerződés megkötése után gondoskodni. Erdészeti árverési jegyzőkönyvek, midőn a megszabott árnál magasabb eredmény éretett el, előleges érvényesítés végett fel nem terjesztendők, hanem azok alapján a beutalást a főtiszt eszközli s csak az eredményt tartozik bejelenteni. b) Az a) pontban fel nem sorolt bérleti tárgyaknál, vagy ha az utolsó évi haszonbérnél magasabb bér nem ígértetnék, az a) pont alattiaknál is mindenkor szokott módon közhírré teendő zárt ajánlatokkal kapcsolatos árverés lesz tartandó, vagy a körülményekhez képest csupán csak zárt ajánlati eljárás kiírandó, melynek eredménye azután — megköttetvén azonnal a legtöbbet ígérő s kifogás nélküli vállalkozóval a haszonbéri szerződés is — a ministériumhoz legkésőbb 8 nap alatt jóváhagyás végett felterjesztendő leend. Ha a bérbeadás és a bérletben tettleges bevezetés közt oly rövid időszak van, hogy nem remélhető az, miként a szerződés ezen rövid idő alatt jóváhagyólag a ministériumtól leérkeznék, akkor főtiszt úr eziránt vagy táviratilag intézzen kérdést, vagy pedig a bérlőt a bérletbe feltételesen vezesse be. c) A haszonbéri tartam meghosszabbítását illetőleg a főtiszti hatáskör akkor tágíttatik, hogy a bérleti tartam lejártával az a) pont alatt felsorolt összes bérleti tárgyakra nézve oly bérlőnek, ki a bérleti idő alatt szerződési kötelezettségeinek pontosan megfelelt, és a bérletet okszerűen kezelte, különösen pedig az épületeket jó karban tartotta, a korábbi szerződés feltételeitől el nem térő módon három évig terjedhető szerződés-hoszszabbítás engedélyeztethessék. Ezen hosszabbítás azonban, akár részletesen, akár egyszerre adassék meg, a három évet semmi esetben sem haladhatja túl, hanem 3 év elteltével újabb zárt ajánlati eljárás vagy nyilvános árverés lesz tartandó. A hosszabbítás a félnél lévő szerződésre rávezetendő , azonfelül pedig a hosszabbítások felett évnegyedenkint hozzám oly kimutatás terjesztendő, melyből a bérlő neve, a bérlemény minősége, a meghosszabbítás tartama és a meghosszabbítási időszak alatt fizetendő bérösszeg világosan kitűnjék. d) A fenálló főtiszti utasítás 7-ik §-át akkér bővítem meg, hogy a főtiszt a haszonvehetetlenekké vált oly épületeket, melyek szabályszerűen megállapítandó becsértéke 500 irtot meg nem halad, minden előleges bejelentés nélkül, de mindenkor nyilvános árverés útján a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett eladhasson, tartozván az eredményt, az eladás szükségessé váltának indokolása mellett, a vonatkozó okmányokkal együtt jóváhagyásom kinyerése végett hozzám felterjeszteni. A gabonaeladások minden előleges jóváhagyás kikérése nélkül szintén a főtiszt hatásköréhez tartozandnak, de ő ezen eladásokat tartozik alkalmas részletekben zárt ajánlatokkal kapcsolatos árverésen eszközölni s az eredmény bejelentésekor a legközelebbi azon havi piaczi árak hiteles kimutatását is mellékelni, szabadságában állván száz mérőnél csekélyebb készleteket alku útján árverésen kívül, de a piaczi árakszemmeltartása mellett szokott módon eladni. c) Az eddigi utasítás 8-ik §-át következőleg módosítom: Minden főtiszti kerületben a majorsági épület-kiigazításokra az uradalom által netán kiszolgáltatandó anyag beszámításával évenkint következő összegek fognak kiutalványoztatni s illetőleg az évi költségvetésbe felvétetni: u. m.: a czeglédiben 1000 frt a pécsváradiban 2200 » a somlyóvásárhelyiben 500 » a mislyeiben 2400 » a Sellyeiben 1200 » a csákovaiban 600 frt Ezen összeg erejéig szabadságában állandó főtisztnek az előfordulandó azon épület-igazításokat, melyik szerződésszerűleg a bérlőket nem terhelik, teljesíttetni, éspedig akár házilag, akár magánalku, akár árlejtés igénybevételével, a szerint, amint ez a közalapítványokra nézve a legelőnyösebbnek mutatkozandik; a kialkudott anyag- és munkadíjakat pedig a fennebbi összegből az illető pénztárnál a jogosultak részére azonnal kiutalványozandja, és csak a tökéletesen bezegzett munka feletti számadásokat terjesztendő fel közvetlenül a számvevőséghez szokásos eljárás végett. Miután azonban ezen összegek a kerületbeli összes kisebb épület-igazításokra utaltatnak ki, önként következik, miként oly kiigazítások, melyek egyes épületeknél a kiutalványozott összegnek több mint felét igénybe vennék, csak a vonatkozó költségvetéseknek előleges bemutatása után lesznek foganatosíthatók. Az elemi csapások által okozott károk helyrehozása tekintetében, valamint az új építkezésekre vonatkozólag a korábbi rendeletek maradnak hatályban. f) A főtiszti hatáskört szabályozó korábbi utasítás 10. §-a akkér változtatik meg, hogy a tisztviselők, cselédek, lelkészek, iskolatanítók, templomok, iskolák meghatározott évi járandóságai, úgy nemkülönben a terményváltságok a legközelebbi piacok középterményeinek átlagos árai szerint előleges számvevői felülvizsgálat nélkül a rendes időszakban utalványoztassanak ki a főtisztek által. Továbbá az aprólékos költségek utalványozhatásának jogát száz forintig terjesztem ki ugyanazon egy tárgyat, de egyszer mindenkorra illetőleg. g) A korábbi főtiszti utasításnak a fegyelmi hatáskörre vonatkozó 11-ikát akkép tágítom, hogy a szolgai személyzetet a főtiszt saját belátása szerint fogadja fel, tekintettel a kiszolgált altisztek alkalmazása iránt fennálló törvényre és e tárgyban kibocsátott ministeri rendeletekre, s ha az uradalom érdeke úgy kívánja, ugyanő saját hatáskörében egyik állomásról a másikra áthelyezi, sőt a szolgálatból végleg is elbocsáthatja. Az erdőőrök felvételénél különösen arra ügyesen, hogy a felfogadandó egyén 35 évesnél idősb ne legyen, s írni, olvasni jól tudjon ; ezek elbocsáttatása esetében az erdőmester előlegesen meghallgatandó. A szolgaszemélyzet félfogadása, valamint elbocsáttatása is nekem bejelentendő. h) Miután oly költségjegyzékeknek, melyek évek óta bizonyos meghatározott összeg körében mozognak s bizonyos, időnkint visszatérő szolgálatok tételére vonatkoznak, mint például a pénzeknek a legközelebbi postaállomásokra szállítása, — az árverési hirdetmények , azok széthordásáért járó díjak és más hasonlók — a számvevőséghez érvényesítés végetti előleges felterjesztése hosszadalmaseljárásra szolgáltat alkalmat, annálfogva a főtiszteket feljogosítom, miszerint alantas közegeik hasonló költségjegyzékeit a számvevőséghez előleges felterjesztésnek mellőzésével saját hatáskörükben érvényesíthessék és kiutalhassák, 7-szer. Az építkezések, különösen pedig a felülvizsgálatoknál eddig tapasztalt felületesebb eljárás folytán szükségesnek találom elrendelni, miszerint : a) Építkezési vállalkozókat csak személyi és vagyoni hitellel bíró, szakképzett egyének, jelesen: építészek, kőműves- és ácsmesterek stb. fogadtassanak el, s annálfogva az építkezési feltételek azon avatokkal lesznek ezentúl szerkesztendők és eredményeik kijelentendők, melyek fennebb a bérbeadásoknál megállapittattak. b) A felülvizsgálatokat illetőleg rendelem, miszerint oly új építkezések és helyreigazításoknál, melyek kivitelének megbírálására műszaki ismeretek nem szükségesek, és melyeknek értéke 500 frtot meg nem halad, az eddig szokásos mérnöki felülvizsgálat költségkiraélés tekintetéből mellőztessék, elégséges fogván lenni, ha ily esetekben a műbírálat a főtiszt vagy kiküldöttje által szigorú felelősség terhe alatt eszközöltetik. Az 500 írtnál magasabb értékű építkezéseknél vagy helyreigazításoknál minden esetre rendszeres beható fölülvizsgálat lesz tartandó s minden ily fölülvizsgálatnál az illető fölülvizsgáló építészmérnökön kívül a kerületi főtisztnek is, van akadályoztatása esetén az általa e végre kiküldött uradalmi tisztnek mulhatlanul jelen kell lennie és a felülvizsgálatot felelősség mellett ellenőriznie. c) Szoros felelősség alatt utasítom főtiszt urat, miszerint szigorú felügyeletet és ellenőrzést gyakoroljon arra nézve, hogy úgy a bérlők, mint a kegyúri személyzet az őket terhelő apróbb helyreállításokat évenként pontosan eszközöltessék, s ebbeli kötelezettségük teljesítésére szükség esetén törvény útján is szoríttassanak. d) A c) pont alatti kötelezettségek teljesítésének itteni ellenőrizhetése tekintetéből minden oly esetekben, midőn nagyszerű helyreigazítások eszközlése szempontjából költségvetések terjesztetnek fel, ezen költségvetésekben mindenkor tüzetesen megjelöltessenek azon kiigazítások, melyek a bérlő vagy javadalmas által teljesítendők, hogy azoknak rajtuk leendő megvétele elrendeltethessék, 8- szor. A vadászati jog bérbeadása iránt eddig kibocsátott szabályokat akkér módosítom, miszerint a mezei gazdászathoz tartozó birtokokon ezen jog a főtiszt legjobb belátása szerinti alku útján a bérlőnek adandó ki, ha pedig ez a vadászatot kivenni nem akarná, akkor az nyilvános árverés útján adandó ki, 9- szer. Tapasztaltatván, miszerint a közalapítványi birtokok a községek részéről sokszor illetéktelen adókkal rovatnak meg, ezen hátrány elhárítása tekintetéből kötelességévé teszem főtiszt úrnak, hogy a községi költségvetések szerkesztésére s az abból folyó községi adó pótlékainak megállapítására is főleg ott, hol nagyobb uradalmi területekről van szó, befolyását az uradalom érdekében erélyesen érvényesítse, azon alkalommal az 1871. 18. t. sz. idevonatkozó rendeleteit szigorúan szem előtt tartsa, különösen pedig a községi hatóság mezőrendőrségi védelme alá nem tartozó uradalmi erdei területek és egyéb uradalmi birtokok községi adó alóli mentességét érvényre juttassa, esetleg a községi képviseleti megállapítások ellen a törvény értelmében a megyei hatósághoz s itt nyerendő kedvezőtlen határozat esetében a belügyminiszériumhoz is felfolyamodással éljen, 10- szer. Tapasztaltatván, miszerint a jelenleg fennálló utazási átalányrendszer mellett a gazdászati és erdészeti tisztek az uradalmi jogok és birtokok felügyeletét nem mindenütt eszközük kellő mérvben, megfelelőbb felügyelet behozatala tekintetéből felhívom főtiszt urat, miszerint indokolt jelentésben jelölje ki egyrészt azon tiszti közegeket, melyekre a jelenleg fennálló úti-átalány-rendszert továbbra is fenntartandónak véli, másrészt pedig nevezze meg azon közegeket, melyekre rendes utazási költség felszámításának engedélyezését czélszerűbbnek tartaná, 11- szer. A külső gazdászati tiszteknek eddigi hatáskörét akkér bővítem meg, hogy szabadságukban álljon 25 frt erejéig épületi vagy más igazításokat a fő tisztség előleges engedélyének kikérése nélkül eszközöltetni, úgy mindazonáltal, hogy a foganatosítandó munkálatok szükséges voltáért felelősséggel tartozandanak, és hogy ily kiadásokat utólagosan a főtisztségnek feljelenteni kötelesek leendőnek. Ezek azok, miket az alapítványi birtokok jobb jövedelmezése, az ügymenet gyorsítása, s az ügykezelés egyszerűsítése tekintetéből elrendelni szükségesnek találtam; elvárom főtiszt úr hivatali buzgalmától, hogy a fentebbiek szerint tágított hatáskörét a vezérletére bízott kerületbeli alapítványi ügyek előnyeinek lehető előmozdítására használandja fel, s hogy annak tudatában, miszerint annál nagyobb a felelősség, minél nagyobb a hatáskör, főtiszt ur az irányában tanúsított ezen fokozott bizalmam által várakozásaimnak teljes erejéből megfelelni törekedendik Jelen rendeletem 1875. január 1-je napjával lépend életbe. Budapest, 1874. évi november hó 13-án. Trefort Ágoston, s. k. A keleti marhavész állásáról i. é. november hó 17-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint: Magyarországon Zala megye: Peklenicza, Podturen, Ferketinecz, Macskovecz, Hlapicsina, Szelnica, Szenkovecz, Lopatinecz, Miklavecz, Uj-Udvar, Dekanovecz, Domasinec, Novakovecz, Sztrahoninecz községeiben uralt. Horvátországban Zágráb megye: Cvetkovic, Grganjica, Jadre, Modle, Lazina, Petaki, Haje, Kobilic, Tuskanskosello, Strmac községeiben. Bello vármegye: Trnava, Ladislav,Liscane,Farkasevac és Bukovje. 2148