Budapesti Közlöny, 1874. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1874-12-03 / 277. szám

* IL Fejezet. A központi választmány. 17. §. Minden törvényhatóságban és minden oly vá­rosban, mely az 1848. V. törvényczikk 5. §-a alapján képviselőt küld, a választók névjegyzéké­nek összeállítására és kiigazítására, úgy az ország­gyűlési képviselőválasztások vezetésére központi választmány alakítandó. 18. §. A központi választmány elnöke a törvényható­ság, vagy a város első tisztviselője, vagy ennek tör­vényes helyettese. Oly ' törvényhatóságban, vagy városban, mely egy választókerületet képez, a központi választ­mány tagjainak száma az elnökön felül 12, ott, hol kettő a választókerület, 16, ott, hol három, 24, ha pedig háromnál is több a választó­kerület, minden további kerület után ezen felül még két tag választandó. A központi választmány mindig úgy alakítandó, hogy abba minden választókerületből legalább két tag választassék. 19. §: A központi választmánynak, az összeíró és sza­vazatszedő küldöttségnek tagja lehet azon válasz­tókerületek minden választója, melyekre ezen vá­lasztmány hatásköre kiterjed, továbbá az illető törvényhatóság bizottságának minden oly tagja, ki a jelen törvény értelmében választói jog­gal bír. 20. §. A központi választmány tagjait a törvényható­­ság, vagy város közgyűlése szavazatlapok által vi­szonylagos szótöbbséggel 3 évre választja. A meghalt, vagy kilépett tagok helyébe a hát­ralévő idő tartamára a legközelebbi közgyűlésen új tagok választandók. A választás oly időben tűzendő ki napirendre, hogy a 3 év leteltével az újonan megválasztott központi választmány működését azonnal meg­kezdhesse. 21. §: A központi választmány, az összeíró és szava­zatszedő küldöttség tagjai a következő esküt te­szik le: »Én N. N. esküszöm stb. (ünnepélyesen foga­dom), hogy mindazt, mit (a választók névjegyzé­kének összeállítására) az országgyűlési képviselő­nek (képviselőknek) választására nézve, az or­szág törvénye szerint, kiküldetésemhez képest teljesíteni tisztemhez tartozik, híven, részrehaj­lás nélkül, lelkiismeretesen teljesitendőm. Isten engem stb.« 22. §. A központi választmány minden tanácskozásá­ról a jelenlevők neveinek feljegyzése mellett a ke­beléből választandó jegyző által rendes jegyző­könyvet vezettet, s annak egy példányát a le­véltárba tévén, a másikat a belügyministern­ek időszakonkint felküldi. 23. §. A központi választmány bel­ső ü­gykezelési nyel­vét illetőleg az 1868. XLIV. törvényczikk szabá­lyai irányadók. 24 §. A központi választmány annyiszor tart ülést, a hányszor ezt a jelen törvényben megszabott teen­dői szükségessé teszik. Az ülések első napjáról az elnök a tagokat kü­lön meghívók által értesíti; ezen meghívás váro­sokban 3, más törvényhatóságban 8 nappal az ülések megkezdése előtt elküldendő, illetőleg köz­zéteendő, kivéve a rendkívüli eseteket, midőn az elnöknek jogában áll a központi választmányt idő haladék nélkül összehívni, és azon eseteket, a­melyekben a központi választmány üléseinek első napját a jelen törvény határozza meg. Érvényes határozat hozatalára az elnökön felül ott, hol a választmány 12 tagból áll, legalább 4 tag, másutt legalább 6 tag jelenléte szükséges. Az elnök csak egyenlő számú szavazatok esetén szavaz. 4. a vagyonbukottak, míg a csőd meg nem szüntettetett; 5. azok, kik az összeírást, illetőleg a kiigazítást megelőző évre a választókerületben fizetendő egye­nes adójukat le nem fizették. Az 1. 2. 3. és 4. pontban említett választók vá­lasztói egyéb jogosultságuk igazolása mellett kü- 1ön-jegyzékbe vétetnek, és kivételkép gyakorol­hatják szavazati jogukat, ha felmentésüket vagy a csőd megszüntetését jogerőre emelkedett bírói határozattal, a büntetés teljes kiálltát az illetékes hatóság bizonyítványával, a választói jog elvesz­tése határidejének leteltét pedig az eredeti bírói ítélettel az összeíró­, illetőleg kiigazító bizottság, vagy esetleg a választási elnök előtt igazolták. 13. §: Választható mindaz, a­ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, valamely választói névjegy­zékbe felvétetett, s a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelv a magyar, meg­felelni képes. Az, a­ki ezen törvény hatályba lépte után gyil­kosság, rablás, gyújtogatás,­ lopás, orgazdaság, okmányhamisítás, csalás, hamis bukás, hamis eskü miatt jogérvényes ítélettel elmarasztaltatott, nem választható. 14. §. A választói jog igazolására megkívánt adó mennyisége adókönyvvel, adóhivatali bizonyít­­ványnyal, vagy az egyenes adók községi főkönyvé­nek (B. tabella) kivonatával igazolandó. A föld és ház tulajdonjoga kétség esetén ott, hol telekkönyv létezik, telekkönyvi kivonattal, másutt a tulajdonjogot igazoló egyéb okirattal, a föld mennyisége földadótelekkönyvi (cataster) vagy tagosítási földkönyvi kivonattal bizonyí­tandó. Közbirtokossági közös birtoklásnál a közös bir­tokban, vagy közös jövedelemben való részesülés egyéni aránya közokirattal, vagy oly közbirtokos­sági jegyzőkönyvvel igazolandó, mely már a kö­zös jövedelem felosztása alapjául szolgált. Oly ing­tlan alapján, mely határozatlan há­nyadrészekben van több tulajdonosra telekkönyvi­­leg bekebelezve, a telekkönyvbe bevezetett va­lamennyi tulajdonos választói joga igazoltnak ve­endő, ha azon ingatlan birtok akár terjedelmére, akár jövedelmére nézve a jelen törvényben a vá­lasztói jogosultság feltételéül megállapított te­rületet vagy jövedelmet annyiszor foglalja ma­gában, a­hány tulajdonos van a telekkönyvbe bevezetve. A zálogbirtok a visszaváltás idejéig a zálogbiz­­lalónak ad választói jogot. 15. §. A­ki oly helyeken, hol telekkönyv létezik, va­lamely ingatlan alapján a választói jogot igénybe veszi, de a telekkönyvben mint tulajdonos még be­jegyezve nincs, annak a választói jog megadandó, ha kimutatja: a) hogy az ingatlan birtokában van; b) hogy azon ingatlan tulajdona öröködési jo­gon, vagy jogügylet alapján, avagy közbejött bir­tokrendezés folytán őt illeti; c) hogy vagy az öröködési eljárás folyamatban v­an, vagy pedig, ha nincs, az öröködés, illetőleg a ■■­ulajdon átruházását tárgyazó jogügylet a jogille­­ték kiszabása végett bejelentetett; d) hogy azon ingatlan után járó adót az igénylő fizeti, vagy az más által, de helyette fizettetik. Ezen §. eseteiben is csak akkor illeti az igény­lőt a választói jog, ha azon személy, kinek tulajdonjoga a telekkönyvbe be van kebelezve, a választói jogot ugyanazon ingatlan alapján igénybe nem veszi. 16. §. A polgárosított határőrvidék azon községeiben, melyekben házközösség létezik, ha a közös föld­birtok a 4. §-ban megszabott mennyiséget meg­üti, a választói jogot a házközösség feje gya­korolja. Ha pedig a házközösségi tagok, közös ingatlan birtokukat a közösségi kötelék megtartása mel­lett osztották fel egymás között, mindazok gyako­rolják a választói jogot, kik annyi ingatlant bírnak, a­mennyi a 4. §-ban megállapíttatott. 4228 25. §. A központi választmány, val­a­mint az összeíró küldöttség ülései nyilvánosak. 26. §. A központi választmány a belügyminiszerrel, bíróságokkal, hatóságokkal, testületekkel és egye­sekkel közvetlenül érintkezik. A választmány határozatai, a­mennyiben a vá­lasztói jogosultságra vonatkoznak, az 50. §. értel­mében a királyi curiához, minden más esetben, va­lamint a 34. és 107. §§-okban felsorolt esetekben a belügyministerhez felebbezhetők. 27. §. A jelen törvény rendeleteinek az illetők általi teljesítésére a belügyminiszer ügyel fel, s az e vé­gett megkívántató utasításokat és rendeleteket az illető központi választmányokhoz intézi. 28. §. Azon vegyes választókerületekben, melyekben valamely megyei törvényhatósághoz tartozó köz­ségek, egy vagy több városi törvényhatósággal, il­letőleg valamely törvényhatósággal felruházott kerület községeivel együtt képeznek egy választó­­kerületet, e törvényhatóságok között a jelen tör­vény végrehajtása körül támadható kérdéseket, az illetőknek meghallgatásával, ezen törvény ren­deletei értelmében a belügyminiszer intézi el. III. Fejezet: A választók névjegyzéke. 29. §. A választók névjegyzéke hivatalból állíttatik össze, és évenként hivatalból igazíttatik ki, 30. §. A választók névjegyzékének összeírására és évenkinti kiigazítására a központi választmány évenkint minden választókerületre nézve három tagból álló küldöttséget választ, s meghatározza az időt, mely alatt ezen küldöttség munkálatát az egész választókerületben befejezni köteles. 31. §. Azon választókerületekben, melyek egy vagy több szabad királyi városból s egy vagy több szomszéd törvényhatósághoz tartozó községekből alkottattak, a választók összeírására kiküldendő küldöttségbe mindegyik törvényhatóság központi választmánya két-két tagot választ, s ezek együtt teljesítendik az egész kerületben a választók össze­írását. Ha ezen küldöttségben valamely kérdés eldön­tésénél a szavazatok egyenlők lennének, minden egyes esetben a küldöttségből sorshúzás útján egy tag ideiglenesen kilép,­­ a fenforgó kérdést a küldöttségi tagok szavazattöbbséggel döntik el, az ily kérdés eldöntése után azonban valamennyi küldöttségi tag működését ismét együtt folytatja. 32. §: Az összeíró küldöttség elnöke köteles a köz­ponti választmány által kitűzendő határidőn belül meghatározni a napot, melyen a kerü­­­let minden nagy községében és minden körjegy­zőség székhelyén az összeírás eszközlésére meg fog jelenni. Ezen határnapok a községi elöljáróság útján az összeírást megelőzőleg legalább 8 nappal a szo­kásos módon minden községben kihirdetendők. A kitűzött határnapok a küldöttség által pon­tosan megtartandók, és közbejött elháru­latlan akadály esetén új határnapok tűzendők ki, me­lyek hasonlókép legalább 8 nappal előre kihirde­­tendők. 33. §. Az összeíró küldöttség rendelkezésére bocsá­­tandók: a) az 1848-tól 1872-ig készített választói ösz­­szeírások ; b) az egyenes adók községi főkönyve (B. ta­bella) ; c) a földadó-telekkönyv (cataster); d) hol a tagosítás megtörtént, a tagosítási te­lekkönyv. Minden hatóság, köztisztviselő és lelkész köte­les mind az összeíró küldöttségnek, mind a köz­ponti választmánynak a névjegyzék összeállt.

Next