Budapesti Közlöny, 1875. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1875-01-29 / 23. szám

Budapest, 1875. 23. szám. Péntek, január 29. H­IVATALOS LAP. BUDAPESTI KÖZLÖNY. özehkrsztősko­r Budapesten, barátoi-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre ...... 20 frt. Félévre...........................................10 . Negyedévre......................................5 . Egy lap ára 30 hr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetés a „BUDAPESTI KÖZLÖNYÉBE a m. kir. ministerium hivatalos lapja 1875. évi folyamába. Egész évre ..................................20 forint Félévre.....................................................10 . Negyedévre ..........................................5 . Falusi községeknek az illető szolgabiró igazolványának felmutatása mellett egész évre...............................................12» fél évre.................................................6 . Az előfizetési pénz a lap kiadó­hivata­lába bérmentve küldendő, Budapest, Bará­tok­ tere 7. sz. a. A »Budapesti Közlöny« kiadó­hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Királyné Ő Felsége­s Mária Valéria főherczeg­­asszony ő fensége tegnap reggeli 9­­/2 órakor Budapestről Bécsbe utaztak. Magyar belügyminiszerem előterjesztése folytán Majláik István Hontmegye alispán­ját Barsmegye főispánjává nevezem ki. Kelt Bécsben, 1875. évi január hó 27-én. Ferencz József, s. k. Gr. Szapáry Gyula, s. k. Magyar belügyministerem előterjesztése folytán Dániel Gábor, Udvarhelyszék fő­­királybiráját, ezen állásának megtartása mellett, Székely-Udvarhely és Oláhfalu törvényhatósági joggal felruházott városok főispánjává kinevezem. Kelt Bécsben, 1875. évi január hó 27-én. Ferencz József, s. k. Gr. Szapáry Gyula, s. k. Magyar belügyministerem előterjesztése folytán Ali­kó Mihály, Marosszék főkirály­­biráját s Béldy Gergely Aranyosszék főki­­rály­biráját ezen állásuktól felmen­tem, s egyúttal az előlnevezettet a Csík­szereda városi főispáni állásában megha­gyása mellett Csikszék főkirálybirájává, az utóbbit pedig Marosszék főkirálybirá­jává és Maros-Vásárhely szabad királyi város főispánjává, végül báró Kemény György Tordamegye főispánját ez állásának megtartása mellett Aranyosszék főkirály­birájává kinevezem. Kelt Bécsben, 1875. évi január hó 27-én. Ferencz József, s. k. Gr. Szapáry Gyula, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége Buda­pesten folyó évi január hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával Babinsky Gyula VII-ik szárlöveg­­osztálybeli hadapródot, 1874-ik évi november hó 1-jével számítandó ranggal, a gyalogság tettleges állományában legkegyelmesebben hadnagygyá ki­nevezni méltóztatott. Szende Béla s. k. Öcs. és Apostoli kir. Felsége méltóztatott leg­kegyelmesebben , továbbá kinevezni: tartalék-főorvosokká: tartalék-segédorvos : dr. Steiner Józsefet a 2. sz. bécsi helyőrségi kórház tartalék állományától beosztatván a 17. sz. budapesti helyőrségi kórház tartalék állomá­nyába ; dr. Blasius Emilt a bécsi 1. sz. helyőrségi kór­ház tartalékállományától, beosztatván a komá­romi 18. sz. helyőrségi kórház tartalékállomá­nyához ; következő katonai orvos-növendékeket: dr. Drozdowski János, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórház tartalék­állományától beosztatván a lem­­bergi 14. sz. helyőrségi kórház tartalék állomá­nyához ; dr. Klammer Józsefet a grátzi 7. sz. helyőrségi kórház tartalék állományától, meghagyatván jelen beosztásában; tartalék segédorvossá: a katonai orvosnövendék: dr. Krausz Benjámint a budapesti 16. sz. hely­őrségi kórház tartalék állományától, beosztatván a zágrábi 23. sz. helyőrségi kórház tartalék állo­mányába ; segédorvosokká, a tényleg szolgáló katonai orvosnövendékeket : dr. Michl Ferenczet és dr. Simon Antalt mindkettőt a prágai 14. sz. helyőrségi kórház tartalék állományától, megha­gyatván jelen beosztásokban, (1875. jan. 13. kelt legf. elhatározással); továbbá: a katonai földirati intézet 2. oszt. osztályelnöke Kiss Józsefnek, a felülvizsgálat eredménye alap­ján egész rokkantnak átvételét az állandó nyu­galmi állapotba elrendelni, (1875. jan. 22. kelt legf. elhatározással); Weinrauch Alajos katonai intendánsnak, a zágrábi katonai intendantura állományából, a fe­lülvizsgálat eredménye alapján egész rokkantnak átvételét az állandó nyugalmi állapotba elren­delni, s neki hosszas és hasznos szolgálatai elisme­réséül díjmentesen a katonai főintendáns czimét­­ adományozni (1875. január 7-én kelt legi. el­határozással) ; végre adományozni. Keller János katonai építészeti irodatisztnek, a bécsi katonai építészeti igazgatóságnál, a felül­vizsgálat eredménye alapján mint egész rokkant­nak az állandó nyugalmi állapotba áttétele alkal­mából, egy katonai épitészeti kezelő czimét és rangját, valamint hosszas és kitűnő szolgálatai el­ismeréséül az arany érdemkeresztet a koronával. (1875. január 8. kelt legf. elhatározással); Steiger Lajos számadó őrmesternek a 2. sz. Miklós orosz nagyherczeg huszárezrednél, egy gyermeknek saját élete koczkáztatásával a meg­­fulástól megmentése elismeréséül az ezüst érdem­keresztet. (1875. január 24. kelt legf. elhatáro­zással.) A kir. igazságügyminister az igazságügyminis­­teri számvevőséghez III. oszt. számtisztté Dorosich Ferencz ottani dijnokot nevezte ki. A pénzügyminister Pergár Károly, a budapesti fővámhivatal I. oszt. tisztét a debreczeni fővámhi­vatalhoz ellenőrré nevezte ki. A magyar kir. pénzügyministérium Homályossy Károly szolnoki sóhivatali ellenőrt ugyanezen só­hivatalnál sótárnokká nevezte ki. A szohbi, nagy­marosi, váczi, kőbányai, czeg­­lédi, kecskeméti, mokrini, nagy­kikindai, szent­­huberti, zsombolyai, gyertyámosi, temesvári, det­­tai, stari-moraviczai, verseczi, fejértemplomi, ora­­viczai, nagy-szt.-miklósi, perjámosi, mosoni és győri vasúti távirda-állomások a cs. kir. osztrák államvasutvonalon magán-sürgönyök felvételére is felhatalmaztattak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minister Rziha Arthur és Szivoboda Béla okleve­les állatorvosokat a m. kir. állatgyógyintézethez tansegédekké nevezte ki. NEMHIVATALOS E­ÉSzT A császári és Apostoli királyi Felsége a hozzá legközelebb pénzsegélyért folyamodott budapesti szűkölködők részére 1500 forintot méltóztatott magán­pénztárából legkegyelmesebben adomá­nyozni. Folyó évi január 10-től a magyar rajnai köte­lék-forgalomban egyrészt a német­alföldi és a »bergisch-märkisch« vasút állomásai, másrészt pedig Budapest, Kőbánya, Miskolcz és Szolnok állomásaink között a faszállításra vonatkozó kü­lön díjszabáshoz pótlék lépett életbe, mely köz­vetlen díjtételeket fa és faneműek után legalább 200 vámmázsa feladásánál tartalmaz. Ezen díjszabási pótlék az alólirott igazgatóság irodájában és budapesti szállító-hivatalában (fő­út 9. sz.) valamint a köteléki állomásokon kap­hatók. Budapesten, 1875. január 28-án. A magyar királyi államvasutak igazgatósága.

Next