Budapesti Közlöny, 1875. február (9. évfolyam, 26-48. szám)
1875-02-14 / 36. szám
házba vagy gyógyintézetbe felvétetik, tartozik az intézet a beteg okmányai, illetőleg bemondása alapján oly jegyzőkönyvet felvenni, melynek nyomán a beteg illetősége, vagyoni állapota és az érte fizetni kötelezettek megállapíthatók legyenek. A kórház vagy gyógyintézet ezután a beteg felvételéről e jegyzőkönyv alapján kiállított mintázatnak elküldése mellett, az illetékes törvényhatóságot azonnal értesíti. 12. §. A törvényhatóság tárgyalást indít a beteg illetősége, vagyoni állapota s a fizetni kötelesek kinyomozása végett, és az illetőség megállapítása körül a törvény értelmében eljár. 13. §. A kórház vagy gyógyintézet, melyben a beteg ápoltatott, ha az ápoltatás 3 hónapig nem tartott, a beteg kilépte vagy halála után azonnal, különben pedig minden 3 hó letelte után a számlát ugyanazon törvényhatóságnak küldi meg, melyet a beteg felvételéről értesített. Mindkét esetben a törvényhatóság köteles az ápolási költséget és pedig tekintet nélkül arra, várjon az ápolt iránt megindított tárgyalás befejeztetett-e vagy sem ? a kórháznak azonnal megküldeni. Ha a tárgyalások folytán a beteg illetőségére nézve más törvényhatóság állapíttatott volna meg, ez esetben az utóbbi törvényhatóság, ha pedig az illetőség egyátalában megállapítható nem volt, az államkincstár téríti meg az eljáró törvényhatóságnak a felmerült ápolási költséget. 14. §. A kórház vagy gyógyintézet, melyben a bujakóros ápoltatik, úgyszintén a kórház, melybe elmebeteg vétetett fel, megkeresi az illetékes törvényhatóságot a beteg vagyoni állapotának felderítése iránt. A törvényhatóság értesíti a kórházat a beteg vagyoni állapota felől, esetleg oda szabályszerű szegénységi bizonyítványt íldild. Ha a törvényhatóság 2 hónap alatt a beteg vagyoni állapotáról avagy az ennek megállapítása ellen fenforgó akadályokról a kórházat nem értesítené, tartozik az ezen beteg után felmerült ápolási költséget, melyről a számla a kórház által beküldendő, a törvényhatósági alapból megtéríteni, visszkeresete lévén az illető mulasztó ellen. Az esetre, ha az ápolt elmebeteg vagy bujakóros vagyonnal bír, a kórház a számlát a gyógyköltség beszedése végett a 13. § ban említett időközben a törvényhatóságnak megküldi, s ha a megkeresés a sürgetés daczára két hó lefolyta alatt eredménytelen marad, az ily gyógyköltség állami előlegezése a törvény értelmében a kincstár terhére eső évnegyedenkénti számlák felterjesztése alkalmával igénybe vehető. 15. §. A monarchia másik felében illetékes egyének után a hazai kórházakban és gyógyintézetekben felmerült ápolási költségek megtérítése végett ezen intézetek a jelenleg fennálló gyakorlat, illetőleg a koronkint nyerendő utasítás szerint maguk járnak el. 16. §. A monarchia másik felében létező kórházakban és gyógyintézetekben ápolt magyarországi betegek után felmerült költségek iránt ugyanazon eljárás követendő, mint a hazai kórházakban és gyógyintézetekben ápoltakra nézve. 17. §. Hazai kórházakban és gyógyintézetekben ápolt külföldi betegek után felmerülő költségekre nézve a kórház vagy gyógyintézet a számlákat az iratok kíséretében a belügyminiszerhez negyedévenként beküldi; ez a követelést az államkincstárból kifizetteti, s a megtérítés iránt az egyes külföldi államokkal fennálló egyezmény értelmében jár el. 18. §. Külföldi kórházakban és gyógyintézetekben ápolt magyarországi vagyontalan betegek után az államkincstárból kifizetett ápolási költségek, a 4-ik § ban felsorolt esetek kivételével, az illető törvényhatóságok által téríttetnek meg. 19. §. Vagyontalan elmebetegek állami tébolydákba, közköltségen leendő ápoltatás végett, csak a belügyminister engedélye folytán vehetők fel. 20. §. Jelen törvény 1875. évi julius hó 1-én lép életbe és végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenötödik évi február hó nyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Bittó István, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi IV. TÖRVÉNYCZIKK a Budapest főváros területén a jelen törvény kihirdetése után 1877. augusztus 1-je napjáig kiépítendő házak és a főközlekedési sugárútnak legkülsőbb részét szegélyező villák és nyaralók adómentességéről. (Kihirdettetett a magyar országgyűlés képviselőházában 1875. évi február hó 11-én, a főrendek házában február hó 12-én.) 1. §. Azon épületet, melyeknek építése Budapest főváros alább körülírt területein a jelen törvény kihirdetése után kezdetik meg, ha 1877. évi aug. hólső napjáig teljesen lakható állapotba helyeztetnek, a következő szakaszokban meghatározott adómentességben részesittetnek. 2. §. Azon épületek, melyek azelőtt beépítve nem volt puszta telken teljesen újból építtetnek, az egész épületre nézve, mely építmények, melyek folytán valamely telken már meglévő épülethez előbb beépítve nem volt területen oly toldás vagy pótépítés, vagy előbb nem létezett emelet adatik, mely által eddig nem létezett új adótárgy keletkezik, ezen új adótárgyra nézve: a) huszonöt évig mentesek az állami adótól, ha a főváros duna balparti részében a belső körúton és ezen körút s a Tüköri- védgát között fekvő területén, vagy a Duna jobbparti részén a »Császárfürdőtől« a »Sárosfürdőig«, a felső és alsó főutcza és Széchenyi-utcza mindkét oldalán a dunaparton és alsó- dunasoron legalább két emeletre építtetnek ; b) húsz évig mentesek az állami adótól, ha a főváros dunabalparti részén a belső s külső nagy körút között fekvő területen, vagy a dunajobbparti részen a margitszigeti hídnál kezdődő és a déli vaspálya indóházáig vezető körúton, az iskola-, Gellérthegy-,Isáncz- és a Felső- Gellérthegy- utczákon s az említett körúton és utczákon belül eső területen legalább egy emeletre építtetnek. 3. §. Ha földig lerontott épület helyén az ő falak vagy falrészek felhasználása nélkül teljesen új épület állíttatik fel, ez, ha a 2. §. a) pontja alatt körülirt ízületen építtetik, húsz, ha a 2. §, b) pontja alatt körülirt területen építtetik, tizenöt évi adómentességben részesíttetik. 4. § A fővárosnak a följebb körülirt területeken kívül eső részeiben emelendő új épületek és toldaléképítések adómentességére nézve az 1868-ik évi 970 22. törvényczikk rendeletei tovább is érvényben maradnak; azon házak mindazonáltal, melyek a főváros körül jelenleg fönálló vámvonalakon belül, annak bármely részében oly berendezéssel építtetnek, hogy a főváros szegényebb, főkép kézimunka és napi kereset után élő osztályai számára csupán egy vagy legfeljebb két szobából és konyhából álló lakásokat foglaljanak magukban, a fennebbiekben részükre biztosított állami adómentességen felül tíz éven át a községi adó felerészének fizetésétől is mentesítve lesznek. 5. §. A főváros dunabalparti részét a feldunától az aldunáig körben keresztülszelő nagy körúton és annak három bárányutczai kiágazásán, úgyszintén a sugárút létesithetése végett a fővárosi közmunkák tanácsa által az 1870-ik évi LX. törvényczikk alapján kisajátított területen keletkező épületek adómentességére nézve az 1871. évi XLII-ik törvényczikk rendeletei továbbá is érvényben maradnak, kijelentetvén egyszersmind, hogy az 1871. évi XLII. törvényczikk 8. és 9. §§-aiban meghatározott adómentesség azon villákra és nyaralókra is, melyek a sugárútnak a körtér és városliget közötti legkülsőbb részén a közmunka-tanács által jóváhagyott terv szerint építtetnek, oly értelemben kiterjed, hogy ezekre nézve azon körülmény, hogy az 1871-iki XLII-ik törvényczikk 8. §-ban az adómentesség feltételéül kijelölt magasságig nem emeltetnek fel, az adózási kedvezmény elnyerésében akadályt nem képez. 6. §• Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi és belügyminiszerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket és mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenötödik évi február hó nyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Bittó István, s. k. Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztésére Nagy Mihály lugosi olvasó-kanonoknak a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett almádi czimzetes apátságot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1875. évi február hó 8. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztésére Lívia András lugosi székesegyházi őrkanonoknak a Magyar- és Lengyelhon közötti uj apátság czimét díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1875. évi január hó 3. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A kir. igazságügy minister Zsozmanits Kálmán sásdi járásbirósági írnokot a pécsi törvényszékhez helyezte át, s ugyane törvényszékhez Zubanovich Béla törvényszéki dijnokot telekkönyvi írnokká nevezte ki. A kir. igazságügyminister Fabiánics Gusztáv szombathelyi törvényszéki telekkönyvi írnokot ugyanoda segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki. A kir. igazságügyminister Lövik Ede nagykanizsai törvényszéki aljegyzőt ugyanoda jegyzővé nevezte ki. A kir. igazságügyminister Hám Benedek Egervárosi árvaszélű kiadót a pétervásári kir. járásbirósághoz végrehajtóvá nevezte ki.