Budapesti Közlöny, 1875. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1875-02-26 / 46. szám

Budapest, 1875 46. szám. Péntek, február 26. BUDAPESTI Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok: nem küldetnek vissza. Bémfentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, bará­tok-tereElőfizetési Árak :Hivatalos Hirdetések : iV­agonhirdetések:8 -dik szám I. emelet. Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdető-házhoz hordva : E­gész évre........................ F­élévre................................. N­egyedévre........................ E­gy lap ára 30 kr. 20 frt. KÖZLÖNY. E­gy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. 10 , 5 , sok dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélységért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. E­gyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A blyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért.­­ Előfizetés „budapesti" KÖZLÖNYÉBE a m. kir. ministerium hivatalos lapja 1875. évi folyamára.. Egész évre .....................................20 forint. Félévre..................................................10 . Negyedévre ............................... 5 . Falusi községeknek az illető szolgabiró igazolványának felmutatása mellett egész évre............................................12 , fél évre..............................................6 . Az előfizetési pénz a lap kiadó­ hivata­lába bérmentve küldendő, Budapest, Bará­­tok­ tere 7. sz. a. A »Budapesti Közlöny­­kiadó­ hivatala hiv­atalos kész! A m. kir. pénzügyminister Dragonescu Döme pénzügyministeriumi és Maximovics Döme pénz­ügyi fogalmazókat pénzügyi titkárokká nevezte ki. A m. kir. tengerészeti hatóság elnöke a keres­kedelmi tengerészethez Fulvi Hugót Fiuméból és Picinich Jánost Lussinpiccolóból hajókapitányokká nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­niszer a Baranya megyében kebelezett Sásd köz­ségnek megengedte, hogy ott évenkint május 7-én és September 1-én országos vásárok tartathas­sanak. NEMHIVATALOS RÉSZ. A temesvári első takarékpénztár a temesvár­­gyár külvárosi állami elemi magyar népiskola 20 szegény, kiválóbb törekvésű tanulója között kará­csonyi ajándékkép 100 frtot osztott ki. Mi is azzal hozatik köztudomásra, hogy a val­lás- és közoktatásügyi m. kir. minister nevezett takarékpénztárnak, a népnevelés érdekének elő­mozdítását czélzó nemes tette- és áldozatkészsé­géért elismerését és köszönetét nyilvánitotta. Pápa város közönsége a bukovinai magyarok javára a belügyministeriumhoz Veszprém megye utján 53 írt 63 krt terjesztett fel, mely nemes tett oly megjegyzéssel hozatik köztudomásra, hogy a kérdéses összeg az illetők számára már elkü­l­­detett. A búzának a vizmentesitett s más egyéb túl­ gazdag területekeni elgyomosodása és meghűlése ellen legjobb óvszerül ajánltatik a kapálás alkal­mazása,­mely eljárás a fennebbi előnyökön kí­vül különösen gazdag kalász-hozamot is biztosit ; a kapálás nagyobb mérvű kipróbálása és siker esetén annak terjesztése kívánatosnak nyilvánul. E czélból az alálirt m. kir. ministerium 3 darab — Fehér Sándor paulisi földbirtokos által módosí­tott— Garrett-féle kapáló szerkezetet rendelt meg Fehér Miklós budapesti gépgyárosnál, mely szer­kezetből két példány már gazdagabb területeken teendő kisérlettétel végett kiadatván, 1 példány még rendelkezésre áll; — felhivatnak ennélfogva mindazon gazdasági egyesületek, gyakorló gazdák stb., a kik netalán ily túl gazdag vizmentesitett vagy egyéb, a gyom és meghűlés veszélyeinek kitett búzaföldjeiken a kisérlettételre alkalmas (8—10" nyi távolságú sorokban vetett) táblákkal bírnak, s ezen eljárással kísérletet tenni óhajtanak, hogy a gép elnyerése iránt annál hamarább jelentkez­zenek, mivel épen a küszöbön álló tavaszi időszak az, hol ezen kísérlet sikerrel megejthető, de más­részről minden esetben a legelső megbízható je­lentkező fogja a rendelkezésre álló gépet kölcsön­­kép használatra elnyerni. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. HELYHATÓSÁG. Liptó-Szent Miklós, febr. 24 Főispánunknak a Szent-István-renddel lett kitüntetése alkalmából megjelent szent-iváni lakásán a megyei tisztikar, hol az alispán, a tisztikar örömét fejezvén kiemel­kedett beszédben elősorolta a főispán úr érdemeit a trón, haza és megye körül. A tisztelkedést lakoma követte, melynél a vendégszerető háziasszony le­kötelező nyájasságának kiváló szerep jutott.­­ Azóta a királyi járásbíróságok, a róm. katholikus és protestáns papság, a királyi ügyészség, a kincs­tári tisztviselőség, a városok, sőt egyes községek küldöttségei is folyvást üdvözlik a főispánt. Következő sorok közlésére kérettünk fel: Vág-Sellye, 1875. febr. 19 én. A »Jelenkor« i. é. 33. és 34. számaiban, és pe­dig a »hirek« rovatában, a tanulmányi alap jó­szágainak kezelését illetve, foglaltatik egy — állítólag illetékes kézből vett rövid, de tartal­mára nézve téves értesülésen alapuló tudósítás, mely Alsó-Nyitráról kelt, s a »Jelenkor« január 19 -i számából idézi, hogy »Trefort minister úr­nak a tanulmányi jószágok nem jövedelmeznek eleget.« Ezen közlés szerzője ezt a rész gazdál­kodásnak tulajdonítja, s ajánlja a bérrendszert, —­ miután pedig az országban fekvő közalapítvá­nyi jószágok — egy-kettőnek kivételével — amúgy is bérbe adják, tehát említett névtelen tu­dósító a »Jelenkor« január 17-ei számában köz­­lötteket azzal találja kiegészítendőknek, hogy a jövedelem­hiány abban keresendő, mert annak nagy része a hivatalnokokra fordíttatik; meg hogy a rosz világ azt beszéli, hogy követválasztási kor­­teskedésekre ezreket költöttek; meg hogy a tiszt urak nagyon értenek a gazdálkodáshoz. Ha névtelen tudósító a vallás- és közoktatási ministeriumnak ezen alapokról 1875. évre szer-s­kesztett pénzelőirányzatait megtekintésre mél­tatná, meggyőződhetnék állításának alaptalansá­gáról, mert csak a tanulmányi alapot említve ezen­­ jószágok jövedelme a 200.000 frtot megüti, tehát nemjövedelmezésről szó sem lehet. Hogy ezen jö­vedelem a tanulmányi alap által évenként fede­zendő szükségleteket kielégíteni nem képes, ezért ne okozza a kezelési közegeket, hanem azon vi­­szás körülményt, hogy sok az ezen alapból fede­zendő intézet és az igénybe venni akarók serege. Azon állítása pedig, hogy a mellette lévő ta­nulmányi jószágok kezelését, é­s ez alatt érti a sellyei egyetemi uradalmat (mert ez A.­Nyitrá­­s­hoz legközelebbi) egy tiszt és egy segéd ellátná, s tudósítónak nagy járatlanságát árulja el; — oko- s­sabban teendett vala, ha hogy magának iparko­­r­dandott meggyőződést szerezni arra nézve, hogy­­ az általa felhozott — állítólag — sok tiszt, nem a sellyei uradalmat csak magát, hanem a sellyei­­ főtiszti kerületben s 7 megyében szétszórt köz­­t alapítványi jószágokat kezeli, mert ellen esetben­­ nem lehet a tudósító úrról feltenni, miszerint be nem ismerné, hogy egy közel 47.000 holdból álló birtokot két egyén, — hacsak nem Józsa Gyuri módja szerint — kezelni elégtelen. Mellőzve tudó­sító urnak ehez hasonló többi állításait, elégnek tartjuk felkérni, hogy ezentúl nevezze meg azon tiszteket, kik a közalapnak jövedelmét képező ezrekkel korteskedtek, és kik azok, a­kik állítása szerint igen jól értenek a gazdálkodáshoz, mert higgye el tudósító úr, komoly emberhez nem illő, nyilvánosság terén csak amúgy átalánosságban becsmérelni olyanokat is, kikről bebizonyítani még nem volt képes, hogy csakugyan meglopták az alapokat. K. E. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A NEMZETI KÉPCSARNOK-EGYLET f. é. febr. 21-ei közgyűlésén a szabályok szerint kivántatott tagok elegendő száma jelen nem lévén, i. é. márczius hó 7-én (vasárnap) délutáni négy órakor a m. n. mú­zeum épületében újabb közgyűlést tart, melyre mindazok, kik az egylet által a m. n. múzeum képgyűjteménye gyarapítása végett hirdetett ké­pek megszerzésére legalább öt forinttal, vagy en­nél is nagyobb összeggel járultak, s annál fogva szavazati joggal bíró egyleti tagokká váltak, szí­ves megjelenésre ismételve kéretnek, annyival in­kább, minthogy a közgyűlés főtárgyául az egylet­nek a képzőművészeti társulattal egybeolvadása lévén kitűzve, eziránt az alapszabályok 29 ik §-a szerint a bármily számmal megjelenendő tagok általános többsége érvényesen és végleg fog ha­tározni. Budapest, 1875. febr. 22-én. Mátray Gábor, a nemzeti képcsarnok-egylet titoknoka. ISKOLA-ÜGY. Berzeviczy Tivadar sáros-szepesmegyei tar - felügyelő jelentése a sárosmegyei népiskolák tanügyi állapotáról 1874. évben. Tekintetes iskolatanács ! Az 1868. 38. t. sz. azt rendelvén, hogy a tan­kerületi iskolatanács minden ötödik évben uj vá­lasztás alá vétessék, — ezzel egyszersmind felállí­tott egy korszakot, melyről az iskolatanács s mindazok, kik a népiskolai közoktatás körül ma_

Next