Budapesti Közlöny, 1875. június (9. évfolyam, 122-146. szám)

1875-06-06 / 127. szám

Budapest, 1875. 127. szám Vasárnap, junius 6. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. 87. a. földszint. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre.................................10» Negyedévre........................5 » Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetmény­nyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 firttal több. Eg­y hir*detést igazoló lap ára 30 kr. HIVATALOS KÖZLÖNY. 1a a­jp. BUDAPESTI Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérment­et­ien levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhalátos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő­ törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Fel­ségünk elé: 1875. évi XXII. TÖRVÉNYCZIKK a tőke-kamat-és járadék-adóról. (Kihirdettetett az országgyűlés kép­visel­őházában 1875. évi május hó 18-án, a főrendek házában május hó 19-én.) 1. §. Tőkekamat- s járadék-adó tárgyát képezi mind­azon vagyon, mely a föld-, ház-és kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett társu­latok és egyletek adója által közvetve vagy köz­vetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az or­szág valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi sze­mély) a következő jövedelemforrásokból, úgymint: 1) bel-vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évjáradékból; 2) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egy­szerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű magán­kötvényekre bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi s alapítványi tőkékből ; 3) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból; 4) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő kül­földi részvényekből; 5) magyar állami, és 6) törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz. 2. §. Kivételnek: 1) a királyi udvartartás költségei; 2) a külhatalmak követeinek s a követségek személyzetének, valamint 3) külhatalmak konsulainak s a konsulatus sze­mélyzetének, ha azok külföldiek, és 4) az országban egy évnél rövidebb ideig tartóz­kodó idegenek az 1. §, 1., 2., 3., és 4. pontjai alatt említett tőkejövedelme, ha azon államban, melyhez az illető tartozik, a magyar honpolgárok irányában ugyanezen eljárás követtetik; 5) az 1. §. 1., 2. és 4. pontjába említett, kül­földről folyó jövedelem, a­mennyiben hitelesen bi­­zonyíttatik, hogy ezen jövedelem után az adó már egy oly külföldi államban fizettetett meg, mely e tekintetben Magyarország irányában a viszonosság elvét követi; 6) közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék ka­matjövedelme ; 7) közintézeteknek, azaz nem pénzvállalatok­nak tekintett jótékonysági intézetek,­­kórházak, árva- és szegényápoló intézetek, segélyegyletek, tébolydák, lelenczházak, vakok­ és siketnémák in­tézetei, kisdedóvodák) tőkéinek kamat­övedelme, úgy az ezek által nyert segélypénzek; 8) kolduló és betegápolással foglalkozó szerze­tek kamatjövedelme; 9) az alapszabályaik értelmében takarékköny­vecskék kibocsátására jogosított pénzintézetek­nél takarék-könyvecskékre elhelyezett betétek kamatai; 10) oly kölcsönök kamataiból eredő jövedelem, a­melyeknek adómentességét külön törvény biz­tosítja ; 11) a részvények osztalékai; 12) elsőbbségi kötvények kamatai, ha azoknak adómentességét külön törvény biztosítja; 13) papnövendékek és más rendes tanulók ösz­töndíjai ; 14) 315 forintot túl nem haladó kamat- vagy életjáradék, a­mennyiben az illető fél összes jöve­delme adósságainak levonása nélkül a nevezett összegnél nem több. 3. §. A tőkekamat- és járadék-adó alapjául vétetik : a) az 1. §. 1., 2., 4., és 6. pontjai alatt említett kamat- és járadék­ élvezményeknél az összes ka­mat- és járadékösszeg, melyet az illető fél az adó­évet megelőző évben élvezett; b) az 1. §. 3. pontja alatt említett dologi jogo­sítványokból az adóévet megelőző évre eső jára­déknak azon része, mely a jogosítvány tárgyának karban tartására szükséges költségek levonása után fennmarad; c) az 1. §. 5. pontjában említett kamatélvez­­ményeknél azon összeg, mely az esedékesség nap­ján kifizettetik. Adóssági kamatok levonása rendszerint nem engedtetik meg. Ha azonban valamely tőkekamat­­vagy járadékélvezménynyel magánjogi czímen alapuló oly teher volna összekötve, mely annak összegét kevesbíti, a kamat- vagy járadékélvező jogosítva van az általa viselt terheket az adóalap bevallása alkalmával a tőkekamat vagy járadék összegéből levonni. 4­ §• Azon életjáradékok után, melyek özvegyi jog czimén az özvegy ellátására kiszolgáltatnak, va­lamint azok után is, melyek szülők részére a gyer­mekeknek vagy unokáknak átengedett vagyonért kiköttetnek: 5 e/0, minden egyéb élet- és évjáradé­kok, valamint az 1. §. 2., 3., 4., 5. és 6. pontjai alatt említett tőkékből és jogosítványokból folyó, a 3. §. rendeletei szerint számított jövedelem után pedig 10 % fizetendő tőkekamat-és járadék­adóul. Ez adónak 70 % állami adóul, 30 °/0 földteher­­mentesítési járulékul vetetik. 5. §. A magyarország-erdélyi, valamint a horvát­­szlavon földteherm­entesítési, továbbá a szőlő­­dézsmaváltsági és úrbéri jelzálogos váltsági köt­vények kamatai után, melyekre földtehermentesí­­tési járulék nem rovatik, állami tőkekamatadóul 7 % fizetendő. 6. §. A tőkekamat- és járadékadó fizetésére a tő­ke- és járadékjövedelmet bűző egyén vagy er­kölcsi személy vagy annak törvényes képviselője köteleztetik. Kivételt képeznek: a) az 1-ső §. 5-ik pontjában említett magyar ál­lamkötvények ; b) az adómentességben nem részesített elsőbb­ségi kötvények kamatai, és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tő­kék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamatadót és pedig az a) ala­ttiak után a kifizető állami pénz­tár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására von­ja le s az illető királyi adóhivatalba szolgáltat­ja be. A társulatok által levont tőkekamatadónak rész­vényesekre vagy tagokra eső osztalékból való meg­térítését a hitelező nem követelheti. 7­ §• A tőkekamat- és járadékadó, a 6. §-ban emlitett kamatok kivételével, a tőkebirtokosok és járadék­élvezők által teendő bevallás alapján, vagy ha val­­lományt adni elmulasztanának, a nélkül is hivatal­ból állapittatik meg. A kirovás az 1868-ik évi XXVI. törvényczikkben körülirt módon tör­ténik. 8. §. A jövedelemadóról szóló 1868. XXVI., 1870. XLIX., 1871. LVIII. és 1873. VII. törvényczik­­kek s az ez adónemet illetőleg érvényben lévő sza­bályok azon részei, melyek ezen törvény határoz- Hiányaival ellenkeznek, hatályon kivül helyeztetnek s a pénzügyminister felhatalmaztatik a jelen tör­vénynek megfelelő újabb gyakorlati szabályok ki­adására. 9. §. A jelen törvény hatálya a polgárosított határ­őrvidéki részekre — tekintettel az 1873. évi XXVIII. törvényczikkre, az ezen t. ez. 5. §-ban foglalt kivétel fenntartása mellett — egyelőre ki nem terjed. 10. §. A tőkekamatadó 1875. évi január hó 1-jétől kezdve ezen törvény határozmányai szerint ro­vatik ki. 11. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fog­va helybenhagyjuk, megerősítjük és szen­tesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Fiuméban, ezernyolczszáz­hetven­­ötödik évi május hó tizennegyedikén. Ferencz József, s. k. (P­H.) B. Wenckheim Béla, s. k.

Next