Budapesti Közlöny, 1875. december (9. évfolyam, 275-299. szám)

1875-12-03 / 277. szám

Budapest, 1875. 277. szám. Péntek, december 3. BUDAPESTI Előfizetési Árak : .laponként­ postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Égész évre................................20 frt. Félévre..........................................10 . Negyedévre.......................... 5 » Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesitő”-be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. • • •• HIVATALOS LAP. SZERKESZTŐSÉG!­I Budapesten, Darátok-tere 8-ik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, Biarátok-tere 7-ik szám a. földszint. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. igazságügyminiszer a nyíregyházi m. kir. törvényszékhez aljegyzővé Simon Viktor ot­­tani dijas joggyakornokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a nezsideri m. k. járásbírósághoz bir. végrehajtóvá Müller László h. ügyvédet nevezte ki. A mn. kir. igazságügyminister a jászapáti m. kir. járásbíróság mellé bir. végrehajtóvá Kökény Sán­dor jászapáti lakost nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Hlaszny Mihály malaczkai m. kir. jbsági írnokot a pozsonyi m. kir. tvszékhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister a makói m. kir. törvényszékhez írnokká Popovits Kálmán ottani törvényszéki dirnokot nevezte ki. Zitek György pátyi m. kir. postamester saját valamint Teréz, János, Eleonóra, László, Mária, Hermini és Ilona nevű gyermekei vezetéknevük­nek a Falkai*-ra kért átváltoztatása folyó évi 58534. szám­i belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Czudar István, János és András rimaszombati lakosok vezetéknevüknek »Kerekes*-re kért át­változtatása folyó évi 58761. számú belügyminis­teriumi rendelettel megengedtetett. A budapesti (pesti) m. k. pénzügyigazgatóság Literáty Ödön és Thezarovits Ágoston II. osztá­lyú pénzügyi fogalmazókat I. osztályú fogalmazók­ká előléptette, továbbá Kallner Eleket, Klein Kál­mánt, Kállay Bélát és Haracsek Lászlót II. osz­tályú fogalmazókká ideigl. minőségben kinevezte. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság Kováts Lajos igazságügyminiszeri számtisztet a zombori illetékkiszabási hivatalhoz II. osztályú pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minőségben nevezte ki. A szatmári pénzügyigazgatóság által Kató Gusztáv Il­od osztályú pénzügyi fogalmazóvá ne­veztetett ki. A munkácsi segélyző nőegylet alapszabályai a királyi belügyministerium I. évi 58377. szám alatt kelt rendeletével a bemutatási záradékkal elát­tattak. A szatmár­németi önkéntes tűzoltó-egylet alap­szabályai a királyi belügyministerium i. é. 58378. sz. a. kelt rendeletével a bemutatási záradékkal elláttattak. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint dr.­­Veiser Károly budapesti ügyvéd és kamarai tag kir. közjegyző­vé lett kineveztetése folytán az ügyvédség gya­korlatáról önként lemondván, a kamara lajstro­mából kiterültetett. A pozsonyi ügyvédi kamara ezennel közhírré teszi, hogy Bende Vincze fajkürthi h. ügyvéd meghatálozván, neve az ügyvédi lajstromból kite­rültetett, s az iratok és értékeknek leltár melletti biztosítása és a halaszthatlan teendők teljesítésé­re gondnokul Dillesz Sándor b. ügyvéd kirendelte­tett ; felszólittatnak ennek folytán a meghatáro­­zottnak ügyfelei, hogy újabb képviselő kirendelé­se iránt intézkedjenek. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi és az igazságügyi miniszereknek, egyetértve a pénzügyi, valamint a közmunka- és közl­ekedési miniszerekkel, kiadott szabályrendelete. (Folytatás és vége.) 20. §. Másolatok és bizonyítványok a kereskedelmi czégjegyzékekből a jegyzékvezetőnél élő szóval tett bejelentés folytán a szükséges bélyeg s papír benyújtása mellett mindenkinek kiadandók. Ily hivatalosan hitelesített másolatok kiszol­gáltathatók a jegyzéklap teljes tartalmáról és az okmánytárban létező okiratokról, még­pedig, vagy egész terjedelméről, vagy csak kivonatban. Hivatalos bizonyítványok adhatók a c­égjegy­­zékben előforduló és érvényben levő bejegyzések­ről, az érvényen kívül helyezett bejegyzésekről pe­dig azon záradékkal, hogy érvényük, mely időpont­ban szűnt meg. Hivatalos bizonyítvány által tanusíttathatik az is, hogy valamely ezég, vagy arra nézve valamely tüzetesen meghatározott bejegyzés a kereskedelmi ezégjegyzékben elő nem fordul. Az irattárban őrzött azon okmányok, melyeken valamely bejegyzés alapszik, a fennebbiek szerint szintén megtekinthetők és másolatban kiadhatók. A kiadott másolatok és bizonyítványok az elő­adó és a czégjegyzék-vezető által aláírandók és a hivatalos pecséttel ellátandók. 21. §• A czégbejegyzések a­mennyiben a törvény egyes esetekben (pl. a ker. törv. 159. és 227. §§. esetei­ben) írásbeli beadványt nem kíván, szóval is kér­hetők. Ha a bejegyzés szóval kéretik, erről a c­ég-elő­­adó és c­égjegyzék-vezető által jegyzőkönyv vete­tik fel, melyhez mindazon okmányok, melyek törvény szerint a bejegyzéshez szükségesek, csa­tolandók. Ezen jegyzőkönyv a bejegyzést kérők, és ha azok a fennemlített bírósági tagok egyike előtt sem is­meretesek, a személyazonosságot igazoló, s hitelt érdemlő tanúk és a bírói tagok által aláírandó. Ez alkalommal egyszersmind a szükséges számú czímpéldány is a folyamodók által aláírandó. A jegyzőkönyv, igtatói számmal ellátva, mellék­leteivel és a czimpéldányokkal együtt törvényszéki elintézés alá bocsátandó. 22. §. A kereskedelmi czégjegyzékbe bejegyzések csak törvényszéki határozat folytán eszközölhetők. A bejegyzést megengedő végzések kellő rövid­séggel fogalmazandók, s egyszersmind ebben az illető felek figyelmeztetendők, hogy üzletbeli alá­írásaikat mindenkor a czégjegyzéssel azonos alak­ban teljesítsék. A czégjegyzékvezető, az egyes ténykörülmények­nek a jegyzék mely részében és rovatában leendő bevezetése végett külön utasítással látandó el. A czimpéldányok az érdekelt feleknek csakis a bejegyzés után adhatók ki, s azokon a bejegyzés megtörténte, a c­égelőadó és c­égjegyzékvezető által bizonyítandó. Hasonló bizonyítványnyal látandók el a köz­jegyzők által hitelesített czimpéldányok is. A c­égek tulajdonosai 10 darab czimpéldány­­nak díjmentes kiállítását kívánhatják, indokolt kérelem folytán azonban a törvényszék azok szá­mát felebb is emelheti. Ha a czimpéldányok folyamodvány mellett m­u­­tattatnak be, azoknak, valamint a czimaláírásnak is közjegyző által kell hitelesítve lenni. 23. §. A c­égjegyzékvezető a bejegyzést, az előadó el­lenőrzése mellett, haladéktalanul foganatosítja és minden bejegyzés után a foganatosítást a nyolcza­­dik rovatban neve írásával tanusítja. Minden bejegyzés hitelesített másolata a föld­­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minis­­teriumnak a »központi értesítőben« leendő közzé­tétel végett boríték alatt azonnal beküldendő. Hogy a változásoknak mely­szégre vonatkozása kitűnjék, a későbbi bejegyzésekről kiállított má­solatokban, a harmadik és negyedik rovat tartal­ma is mindenesetre közlendő. 24. §. A kereskedelmi törvény hatályba lépte napjáig vezetett ezégjegyzékekbe bejegyzett ezégeknek az új ezégjegyzékekbe átvezetése a kereskedelmi tör­vény 551. §-ának figyelembevétele mellett, a jelen rendelet értelmében eszközlendő. Budapesten, 1875. deczember h­ó 1-én. B. Shnonyi Lajos, s. k. Perczel Bála, s. k.

Next