Budapesti Közlöny, 1876. június (10. évfolyam, 125-147. szám)

1876-06-01 / 125. szám

aranyban az arany ágra pedig, mely szerint a pa­pírpénz-szükséglet aranyra s viszont az arany pénzfedezet papírra átszámítandó, 10 % -ban ál­­lapíttatik meg. A fentebbi 1-ső czikkben már megállapított be­ruházási szükségletnek megfelelő s kerekszámban 11.276.000 frtot tevő névleges összegek erejéig a kötvények átvétele illetőleg átadása azonnal esz­­közlendő, mihelyt azok ki lettek állítva.­­ Ellen­ben a még fennmaradó 1.255.200 frt névértékű kötvények átvételének időpontja iránt a további beruházások engedélyezésének mérvéhez képest s az illető társulat egyetértésével esetről esetre fog intézkedés tétetni. A kötvények névértékének a fentebbi árfolyam és arany-ágró mellett megfelelő összegek az illető vasúttársulatok részére egyidejűleg a kötvények átvételével oszto. ért, bank vagy államjegyekben és bélyegmentes nyugták mellett fognak a m. kir. központi állampénztárnál az alábbi VIII. czikkben felsorolt kincstári követelések levonásával kifizet­tetni. A kötvények ekkénti átvétele az állam részére azok felett önként érthetőleg feltétlen rendelke­zési és tulajdonjogot biztosít, minélfogva az állam azokat az érdekelt társulatok meghallgatása nél­kül bármikor bármily mértékben és bármily mó­don áruba bocsáthatja vagy másként értékesítheti. V. czikk. A külön biztosítás feltételei. A kötvényeknek az állam általi átvételéből be­folyó beruházási tőkékről az alulirt vasuttársu­latok külön okmányolt számlát tartoznak vezetni. Hasonlókép külön számla vezetendő az ezen kötvények kamatozása és törlesztése czéljából fo­­lyóvá tett kincstári előlegekről is.­­ Ezen kincs­tári előlegek évi 6 °/0 kamattal számítandók és az 1876. évi január 1-től számított 50-ik év elteltével az államnak feltétlenül és azonnal kamatokkal együtt megtérítendők. Már a 30 év elteltével is jogában áll azonban az államnak ezen előlegek és kamatainak megtérítését az üzleti bevételekre való tekintet nélkül követelni, ha egy tisztán e czélból felveendő kölcsönre az érdekelt vasúttársulatnak további külön biztosítást nyújt. Kötelezik továbbá magukat az alulírt vas­úttársulatok, hogy a fentebbi 50-ik illetőleg 30 év eltelte előtt is, az engedélyokmányilag biztosított tiszta jövedelmen felül elérendő üzleti fölösleget kizárólag a fentebbi beruházási kölcsönökre vo­natkozó külön biztosítási előlegek, és­pedig első­sorban ezek kamatainak lerovására fordítandják, kivéve, ha ezen üzleti fölöslegekre netán még je­len jegyzőkönyvi megállapodások előtt a kormány beleegyezésével harmadik személyek jogot szerez­tek volna, mint a­mily eset például a magyar északkeleti vasutat illetőleg az 1875. évi 45. t. sz. által beczikkelyezett szerződés 9. §-ban forog fenn. A részvényesek azon netán engedélyokmány illetőleg alapszabályszerűleg kikötött joga azon­ban, mely szerint azok ezen üzleti fölöslegek egy bizonyos hányadának felülosztalék gyanánt leendő kiosztására még az eredeti biztosításra ki­szolgál­tatott kincstári előlegek visszafizetése előtt is igényt tarthatnak, önként érthetőleg ily — csak a társulat keretén kívül álló személyeket megillető— szerzett jognak nem tekinthető. VI. czikk: A kölcsön terve. Az alulírt vasúttársulatok kötelezettséget vál­lalnak az iránt, hogy az elsőbbségi fő- és részlet­­kötvények a törlesztési terv és az V. czikk értel­mében szerkesztendő külön számla mintáit együt­tesen s egyenlő szöveggel jóváhagyás végett kése­delem nélkül beterjesztendik. A kötvények kinyo­­matásáról a m. kir. pénzügyminister fog az érde­kelt társulatok terhére a m. kir. államnyomda ut­ján gondoskodni. A kötvények szövegében világos kifejezés adan­dó annak, hogy azok kamatozása és törlesztése czéljából a m. k. kormány által külön biztosítás nyújtatott, hogy továbbá ugyanazok pontos kama­tozásáért és törlesztéséért a magyar állam jótál­lást vállalt, hogy e kötvények teljes adó-,bélyeg- és illetékmentességgel lettek felruházva, s hogy vég­re a szóban forgó részletkölcsönökről kiállítandó elsőbbségi főkötvények a má kir kormánynál van­nak elhelyezve, és azok az illető pálya telekköny­vének teherlapjára, és pedig közvetlenül a netán már megelőzőleg felvett elsőbbségi kölcsön után illetékmentesen betáblázandók. A fentebbi IV. czikk értelmében az állam által át nem veendő kötvénydarabok a netáni átvételig s illetőleg a beruházási kölcsön kimerültéig a mi­­niszeri biztos ellenőrzése mellett zár alá lesznek helyezendők, s esetleg annak idején ugyancsak a ministeri biztos ellenőrzése mellett megsemmisí­tendők. A szelvények 1876. évi január 1-től számítandó kamatozásra való tekintettel lesznek kiállítan­­dók,­­ az értékesítés idejéhez képest beváltásra nem kerülő szelvények pedig szintén megsemmisí­tendők. A törlesztési 50 év szintén 1876. év január hó 1-től számítandó. 1­1 utat illetőleg VIII. czikk. A kincstárnak járó megtérítések. A jelen jegyzőkönyvi megállapodások értel­mében felveendő beruházási részletkölcsönök első­sorban az államkincstártól beruházási czélokra ré­szint közvetlenül, részint pedig közvetve az üzleti bevételek felhasználása vagy az államnak járó részvénykamatok visszatartása által nyert állami előlegek vagy egyéb tartozások és ezek 1875. év végéig számitott kamatainak megtérítésére fordí­tandók. Ezen közvetlen és közvetett előlegek kamatok­kal együtt a következő összegekben lettek megál­lapítva, u. m. Az első erdélyi vasutat ille­tőleg Az alföldi vasutat illetőleg A pécs-barcsi vasutat ille­tőleg A m. keleti vasutat illetőleg A kassa-oderbergi vasutat illetőleg A m. északkeleti vasutat illetőleg A m. nyugoti vasutat ille­­tőleg Az első m. gácsországi vas­ 1,211.915frt90kr. 172.391 2 28 > 128.406 292 2 436.596 285 2 367.768 202 2 811.175 242 2 49.661 233 2 13.594 216 2 13.749 frt 06 kr. 37.677 » 85 » Az eperjes-b­luchowi vas­utat illetőleg A duna-drávai vasutat ille­tőleg összesen 3.242.926 frt 79 kr. Ezen összegekben — a magyar nyugati vasút kivételével — mindazon kisebbszerű beruházá­sok is bennfoglaltatnak, melyek a fem­tnevezett vasuttársulatok által megnyitásuktól fogva egé­szen 1874. év végéig kormányi engedély nélkül az üzleti bevételekből fedeztettek. Az ez utóbbi beruházásokra eső összegek mind a kormány, mind az alulirott társulatok részéről oly átlagos megtérítéseket fogadtatnak el, melyek fejében a m. kir. kormány által az 1874. év végéig ter­jedő üzleti számadások tekintetében e czimen tá­masztott vagy netán még támasztható kifogáso­lások illetőleg számadási törlések, a magyar nyu­goti vasutat ide nem számítva, teljesen kiegyen­lítetteknek illetőleg elejtetteknek tekintendők. A mennyiben pedig ezen átlagos megtérítési összegekben 1875. évre eső engedély nélkül fo­ganatosított beruházások is foglaltatnának, ezek­nek ily­ként történt kiegyenlítése az 1875. évi zár­számadások átvizsgálásánál tekintetbe fog vé­tetni. A fentebb kimutatott kincstári előlegek meg­térítése egyszerűen az elfogadott árfolyam és arany-ágia szerint megfelelő és 1876. évi január 1-étől kamatozó kötvények átadása s illetőleg az által történik, hogy az I. czikkben felsorolt összegek folyósítása alkalmával ezen előlegek levonásba hozatnak. Hasonló módon történik azon előlegek és az alábbi XI. czikk szerint számítandó kamatainak megtérítése is, melyek a beruházási kölcsön ter­hére a kormány által már jelen év folyamában ki­fizettettek vagy netalán még a kötvények átvé­tele előtt kifizettetni fognak. IX. czikk. Anyag­szer-beszerzési forgó tőkék. Az I. czikkben anyagszerek czimén felsorolt összegeket kiegészítve az építési alapból rendel­kezésre maradt értékekkel az alulírt vasutak anyagszerek beszerzésre szolgáló tőkék gyanánt kötelesek kezelni. Ezen forgó tőkék, a fent emlí­­tett kiegészítés befoglalásával a következő össze­gekben állapíttatnak meg, — és pedig: Az első erdélyi vasutat illetőleg 465.505 frt. Az alföldi vasutat illetőleg 466.950 » A pécs-barcsi vasutat illetőleg 43.757 » A m. keleti vasutat illetőleg A kassa-oderbergi vasutat ille-729.6002 tőleg A m. északkeleti vasutat ille-493.923 2 tőleg 672.378 2 A m. nyugoti vasutat illetőleg Az I. m. gácsországi vasutat 353.396 2 illetőleg Az eperjes-b­luchowi vasutat ille-152.861 2 főleg 59.124 2 A duna-drávai vasutat illetőleg 137.047 2 összesen 3.574.541 frt. Ezen forgó tőkék a jogosult üzleti kiadások ha- t­tárai közt folytonosan kiegészitendők és épségben tartandók. Minthogy pedig az építési alap marad­ványából a következő vasuttársulatok, u. m. 85.497 frt 15 krt. 20.005 » — » A magyar keleti A kassa-oderbergi A magyar nyugoti 13.616 » 35 » Az eperjes-b­luchowi 5.936 » 75 » A a duna-drávai 4.917 »86 » összesen 129.973 frt 11 krt. Az üzlet javára fordíttattak, a­nélkül, hogy ezen felhasznált értékeket egyúttal az üzleti számla terhére is írták volna; ennélfogva megengedtetik, hogy a most nevezett vasúttársulatok ezen össze­geket három évi egyenlő részletekben az üzleti ki­adások közé felvehessék s ily módon anyagszer­­alapjuknak megtérítsék. A fentebb felsorolt forgó tőkék a pálya kiegé­szítő részét képezendik, s mint ilyenek az állami szállományt illetőleg megváltási jog érvényesítése esetén az államra sértetlenül s minden felszámítás­­ nélkül és pedig a készletben levő anyagszerek az­­ elkönyvelt értékben visszaszállandnak. Kötelezettséget vállalnak továbbá az alulírt vas­úttársulatok, hogy az üzlet vitelére szükséges * 1 3621 VII. czikk. A külön biztosítási előlegek folyósítása Az állam által átvett kötvényekre igénybe vett külön biztosítási összeg,­­ a szelvények ille­tőleg kihúzott kötvények beváltását megelőző na­pon válik folyóvá. Addig és azon­­részben, a­míg és a­mely részben az állam a birtokában lévő kötvényeket el nem árusítandja, az esedékes biztosítási összeg az érdekelt társulatok egyidejű megterhelése mel­lett a lejárt szelvények és kihúzott kötvények egyszerű megsemmisítése által fizettetik ki, vagy­is ezen megsemmisítés ténye a kifizetéssel egyen­­erejűnek vétetik. Ezen megsemmisítés szintúgy, mint a köt­vények kisorsolása a m. kir. központi állampénz­tár illetőleg a kormánynak más e czélra kijelö­lendő közege által az alulírt társulatok meghí­vásával fog eszközöltetni.­­ Az ekként megsem­misített kötvények és szelvények pedig megfelelő elszámolás illetőleg a törlesztett kölcsönrészle­tek leiratása végett az illető társulatnak ki fog­nak adatni. A kincstár birtokában levő kötvények rész­beni, vagy egészbeni elárusíttatása esetére feljo­­gosíttatik a kormány, hogy a beváltási czélokra fizető helyeket jelöljön ki, s ez utóbbiaknál az esedékes biztosítási összeget a társulatok közve­títése nélkül ez utóbbiak terhére utalványoz­hassa. A vasúttársulatok feltétlen kötelezettséget vál­lalnak továbbá arra nézve, hogy az eredetileg biztosított összegen felül elérendő tiszta jövedel­met az esedékes szelvények és törlesztési össze­gek mérvéhez képest legkésőbb a beváltást meg­előző napon a m. kir. közp. állampénztárba be­­szolgáltatandják.­­ Ezen kötelezettség pontos teljesítése fejében alávetik magukat az alulirt vas­uttársulatok a kormány által szabadon válasz­tandó törvénykezési eljárásnak s ezen felül még annak is, hogy késedelem esetére reájuk a kése­delem minden napja után 2000 írzig terjedhető bírság szabassék ki.

Next