Budapesti Közlöny, 1876. július (10. évfolyam, 148-173. szám)

1876-07-15 / 160. szám

Budapest, 1876 Szombat, Julius 15 160. szám. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre............................20 írt. Félévre ........ 10 . Negyedévre ...... 5 . Eg­y lap ára 30 kr. Szerkesztőség : Bud­apesten, egyetem-utcza 1-ső szám II. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7-ik szám a. földszint. Hivatalos Hirdetések ■ A hivatalos „Értesit”-be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1­árt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt. 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Eg­y hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért, 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kv. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi XXX. TÖRVÉNYCZIKK a nemzetközi métermérték-hivatal felállítására és fenntartására 1876. évre szükséges póthitelről. (Szentesítést nyert 1876. évi junius hó 13-án.Kihirdette­­tett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi junius hó 16-án.) 1­ §• A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­nister rendelkezésére a Parisban létesítendő nem­zetközi métermérték-hivatal felállítása folytán szükséges költségek czimén 9364 frt 80 kr erejéig érezben (23.412 franc) és a folyó 1876-dik évre esedékes fentartási járulék czimén 1756 frt ere­jéig érczben (4.390 franc) rendkívüli póthitel nyit­­tatik.2. §. E törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi, valamint a pénzügyi m­inis­­zerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket és mind azt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesít­jük s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz hetvenhatodik évi junius hó tizenharma­dikán.Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesités végett Felségünk elé: 1876. évi XXXI. TÖRVÉNYCZIKK a fizetések, nyugdijak és egyéb illetményekre veze­tendő végrehajtás korlátozásáról. (Szentesítést nyert 1876. évi junius hó 15-én. Kihirdet­­tetett az országgyűlés képviselői házában 1876. évi ju­nius hó 17-én, a főrendek házában 1876.jun. hó 20-án.) . . . §• Állami törvényhatósági és községi szolgálatban l­evő tisztviselők és hivatalnokok, egyházközségi lelkészek és segédlelkészek, állami községi és fe­lekezeti nyilvános tanintézeteknél alkalmazott ta­nárok, tanítók és tanítónők, a véderőhöz tartozó személyek, hivatalszolgák, börtönőrök, — köz­­használatra szolgáló gőzmozdonyú vasutak hiva­talnokai és szolgái, — végül a nemzeti színháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisztviselők, drámai és operai magán­szereplők rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékének, személyes (működési) kárpót­díjainak legfeljebb egy­harmada és ez is csak akkor vehető végrehaj­tás alá, ha a fizetés, illetőleg várakozási illeték, a személyes és kárpót­dijjal együtt évi 600 frtot meg­halad és ha a végrehajtást szenvedett részére évi 600 frt a foglalás után is érintetlenül megmarad. A fölőbb elsorolt személyeknek lakpénzeik csak lakbér fejében,­­ a szolgálat után járó más illet­ményeik pedig épen nem foglalhatók le. 2­§. Az első§-ban említett személyeknek, vagy ezek özvegyeinek nyugdíjai vagy kegydíjai úgy­szintén a nyug­­maztatás folytán járó személyes pótdíjak, valamint a lelkészek aggastyáni fizetései, szintén csak egy harmad részben foglalhatók le, de csak azon esetben, ha a nyugdíj vagy kegydíj a szemé­lyes pótdíjjal együtt, vagy az aggastyáni fizetés 350 frtot meghalad, s a marasztaltnak évi 350 írt­ja a foglalás után is szabad rendelkezésére marad. Ha az első §-ban elősorolt személyek nyugdíj helyett végkielégítést vagy kegydíjt katonai rang­juk elvesztésével kapnak, ez a végrehajtási fogla­lás tekintetében a nyugdíjjal egyenlő tekintet alá esik. 3.§. A rokkantak ellátási díjaira, a sebesültek pótdí­jaira, a vitézségi érmek után járó díjakra, az elhunyt katonai személy családjának halálozási évnegyed c­ímén kiutalt illetményre vagy végkielégítési összegre; a jelen és az első §-ban említett szemé­lyek özvegyének vagy gyermekeinek; férje, illető­leg atyjuk szolgálataiért adományozott illetmények­re végrehajtást vezetni nem lehet. 4­§­A katonai házassági bizosíték kamatainak szin­tén csak egy harmada és csak úgy foglalható le, hogy a kamatokból egy évre legalább 350 frt a végrehajtás alól ment maradjon, azonban a vég­rehajtás csak oly kötelezettségek miatt engedhető meg, melyeket a házassági kötelék tartama alatt mindkét házastárs közösen vagy a házassági köte­lék megszűnte után a férjet túlélő özvegy vállalt magára. 5.§. Az 1. és 2. §§. rendeletei alól kivételnek van helye azon esetben, ha a végrehajtás az adós el­len feleségét, gyermekeit vagy szüleit illető tartás miatt intéztetik. Ez esetben a marasztaltnak 300 frtot meghaladó tényleges szolgálati illetményei (1. §.), tényleges szolgálaton kívül pedig annak egész nyugdíja és személyes pótdíja korlátlanul le­foglalhatók. A katonai házassági biztosíték kamatai az adós feleségének vagy gyermekeinek tartása miatt szintén korlátlanul teljes összegeikben végrehajtás alá vonhatók. Az adós szüleinek tartása miatt azonban a vég­rehajtásnak a házassági biztosíték kamatait il­letőleg csak a 350 frtot meghaladó részre van helye. 6. §: Az 1-ső §-ba­n érintett személyeknek napi díjai és napi­ bérei, valamint oly illetményei és járandó­­­ságai, melyek őket hivatalos kiküldetésük folytán, vagy hivatalos állásuknál fogva tett utazások kö­vetkeztében a fennálló szabályok szerint illetik, habár ezen illetmények vagy járandóságok nem a közpénztár által fizetendők is, a végrehajtás tár­gyát nem képezhetik. 7. §. Ezen törvény által az 1868. LIV. t.-czikk 399. §-a hatályon kívül helyeztetik. 8. §. Jelen törvény a kihirdetés napján lép hatályba. Azon végrehajtásokra, melyeknél a foglalás a hatályba lépés előtt már foganatosíttatott, nem al­kalmazandó. 9. §. Ezen törvény vérehajtásával az igazságügyi mi­nister bizatik meg. Mi e törvényczikket és mindazt, a­mi abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz het­ven­ötödik évi junius hó tizenötödikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. A m. kir. belügyministeriumhoz Szabó László fogalmazó-gyakornokká neveztetett ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a budapesti állami felsőbb leányiskolához Károly György Hugó premontrei rendű tanárt és Berecz Károly gymnasiumi tanárt rendes tanárokká ne­vezte ki, utóbbit egyelőre ideiglenes minőségben. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Huzsik Jakab dévai reáltanodai helyettes tanárt ugyanazon tanintézethez rendes tanárrá nevezte ki.

Next