Budapesti Közlöny, 1876. szeptember (10. évfolyam, 200-224. szám)

1876-09-27 / 221. szám

Budapest, 1876 221. szám. Szerda, september 27. BUDAPESTI A KÖZLŐ NY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, egyetem-utola­l­só szám II. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere­­­ik szám­a. földszint. Előfizetési Árak :Hivatalos Hirdetések : Naponkénti posta­ szétküldéssel vagy helyben A hivatalos ,Értesítő“-be iktatandó hirdető­házhoz hordva ! sek dijat a hirdetménynyel együtt előlegesen Egész évre......................... 20 frt. beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100—200-ig Félévre . ...... . 10­0­2 frt, 200—300-ig 8 frt és Így tovább minden 100 Negyedévre........................ 5­0 szóért 1 írttal több. Egy lap irt 30 kr. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Ksinda Péter uj­­szőnyi vasúti állomási főnöknek, a legkö­zelebbi árvíz alkalmával katonai kincstári tárgyaknak megmentése körül szerzett érdemei elismeréséül az arany érdemke­­resztett adományozom. Kelt Budapesten, 1876. évi september 16-án. Fe­rencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k.­­ császári és Apostoli királyi Felsége f. évi september bő 19-én kelt legfelsőbb határozványá­­val Oesterreicher Gusztáv cs. és kir. consulnak Konstantinápolyban, a főconsuli czimet és jelle­get díjmentesen adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége f. hó 19-én kelt legf. elhatározásával legkegyelmeseb­ben megengedni méltóztatott miszerint Woraczka József irodatitkár a cs. kir. követségnél Drezdá­ban, a részére adományozott szász királyi Al­­brecht-rend 2-ed osztályú lovagkeresztjét elfogad­hassa és viselhesse. A m. kir. igazságügyminiszer a budapesti kir. törvényszékhez II. oszt. telekkönyvvezetővé Fektor Ferencz ugyanottani segédtelekkönyvve­­zetőt és segédtelekkönyvvezetővé Veres Pál ot­tani törvényszéki írnokot nevezte ki. A m. k. pénzügyminiszer a selmeczi m. kir. bá­nyászati és erdészeti akadémián üresedésbe jött erdészeti tanársegédi állomásra Kochlitz Nándor m. kir. fogalmazó erdőgyakornokot nevezte ki. UTASÍTÁS A polgári községek számára a népiskolai közokta­tást rendező 1868-ki XXXVIII. és 1876-ki XX­Vili. törvényczikk végrehajtása tárgyában. (Folytatás.) HL FEJEZET. A községek teendői, a községi iskolák fölsze­relése, fentartása és átalában azok külső ügyei­nek rendben tartására nézve. 17. §. A községnek a községi iskolák fentartására vonatkozó teendői, részint a szükséges iskolai vagyon és jövedelmek előállításában, részint az iskoláknak s iskolaépületeknek, úgy az első meg­nyitás alkalmával mint azontúl is időnkint való felszerelésében és jó karban tartásában, részint pedig a tanítók ellátásában állanak. A) Az iskolai vagyon és jövedelmek előállítása és kiszolgáltatása. 18. §. A népiskolai törvény 38. és 39. §§-aiban a községeknek kötelességükké tétetik, hogy iskolai alapvagyont alkossanak. Jelesen a 39. §. e czélra rendeli, hogy: »min­denütt, a­hol a tagosítás és a legelőelkülönítés még ezentúl fog megtörténni, azon alkalommal a már fennálló vagy netalán felállítandó községi népiskola számára a felosztandó közös területnek mindenki illetményébe aránylag beszámítandó, legalább egy század része elkülöníttetik.« E szerint a tagosítások alkalmával iskolai alapvagyonul a közös terület egy része még oly községekben is elkülönítendő, hol községi iskola még nincs, a körülmények és a törvény nem is parancsolják annak a jelenben fölállítását. Ily esetre azonban a népiskolai törv. 41-ik §-a akként intézkedik, hogy­­a községi birtokrendezésnél a közös területből, a 39-ik §. rendelete szerint, iskolai czélokra elkülönített rész jövedelme, a­hol jelenleg községi iskola nem létezik, a törvény kellékeinek megfelelő felekezeti iskola, vagy iskolák segélyezésére fordittathatik. Azon esetre, ha az ily községben utóbb községi iskola állítta­­tik, e törvény 40. §-a az irányadó.« Továbbá a törvény 38. §-a rendeli, hogy: »minden község, mely e törvény értelmében köz­ségi iskolát állít fel, köteles fekvő birtokban, vagy készpénzben iskolai alapot alkotni s azt évről évre lehetőleg szaporítani.« Az iskolai alapvagyon e szaporítása eszkö­zölhető : a) a község jövedelme, vagy vagyona egy ré­szének e czélra tőkésítése, illetőleg elkülönítése által; b) az iskolai jövedelmek azon részének tőkésí­tése által, mely az iskolák évi szükségleteinek fedezésén felül netán megmarad; c) a közoktatás ügye iránt lelkesülő egyének­nek, vagy társulatoknak adakozásaiból és ha­gyományaiból. A polgárokat ily adakozásokra buzdítani mind az elöljáróság, mint az iskolai szék tagjainak erkölcsi szép feladata ; d) azon vagyonból, melyet akár a hitfelekeze­­tek (ez utasítások 14. §-a értelmében) vagy egyéb társulatok, akár magánosok, iskoláiknak községi iskolává átalakítása alkalmával, a köz­ségi iskola számára átadnak. Az iskolai alapvagyon ily módon való alkotá­sára és szaporítása az oly községek is köteleztet­­nek, a­melyekben állami népoktatási intézetek állanak fen. Minden ily iskolai vagyont a község az iskola­szék, esetleg az állami iskolai gondnokság által kezeltet. 19. §. A község az iskolai szükségeket fedezheti meg: a) a közadón kívül (különösen p. o. bérletek­ből, fekvő birtokból stb.) bejövő községi jöve­delmek legalább egy részének e czélra fordítá­sából ; b) a népiskolai törvény 35. § ban engedett s illetőleg rendelt iskolai adóból, melyet a községi hatóság a községben lakó, vagy ahoz tartozó minden polgárra és birtokosra kivethet. Ez adó az állami összes egyenes adóknak leg­­fölebb eko-át teheti. Ha pedig az iskolai kiadások fedezésére az egyéb forrásokból nyert jövede­lem mellett az 5 °/0 iskolai adó nem volna ele­gendő, az esetben a törvényhatóság engedelmével e czélra külön is megadóztathatja magát, ha pedig nem volna mind az 5 °/0 szükséges, azon esetben kevesebb vethető ki (p. o. az egyenes adók 3—4 stb. %). Ez iskolai adó kivetésénél azonban a községi hatóságnak szigorúan meg kell tartania a népis­kolai törv. 36. §-nak azon rendeletét, mely szerint »minden község, mely e törvény értelmében köz­ségi iskolát állít fel, köteles fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni s azt évről évre lehetőleg szaporítani.« Ennélfogva, kik a községben létező és a törvé­nyes kellékeknek megfelelő saját felekezeti isko­lájukra annyit fizetnek, mennyi egyenes adójuk 5 %-val felér, azok a községi iskolára semmi adót sem tartoznak fizetni; kik pedig a községben létező felekezeti iskolájukra egyenes adójuk 5 */0 - nál kevesebbet, p. o. 2 vagy 3 °/C -ot adóznak, azok a községi iskolára a még hiányzó 2 — 3 */0 -ig meg­­adóztathatók. A község, mihelyt a községi tanintézet felállí­tását határozatilag kimondta, a törvényhatósági közigazgatási bizottság közbejöttével azonnal kivetheti az iskolai adót s azt szigorúan behaj­tatja. c) A községhez tartozó, vagy a törvény 37. §-a értelmében e czélra hozzácsatolt puszták, tanyák s majorságok lakosaira és birtokosaira szintén a fenebbi b) pont szerint kivetett iskolai adóból. Jelesen a törv. 37. §-a rendeli, hogy »oly pusztai vagy majorsági birtokok, melyek külön adóközsé­get képeznek, de a törvényes kellékeknek meg­felelő népiskolával nem bírnak s ilyenek felállí­tására a 44-ik §. értelmében sem kötelezhetők, az illető törvényhatóság által egyik szomszéd köz­séghez csatolandók s annak iskolafentartási ter­heit a 35. §. értelmében viselni tartoznak.« d) Az iskolaszék által meghatározott tandíjból. Erre nézve azonban megjegyzendő: 1-ször, hogy a törv. 51. §. szerint a szegénysé­güket kimutató gyermekek tandíjt nem fizet­nek, és Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next