Budapesti Közlöny, 1877. január (11. évfolyam, 1-24. szám)

1877-01-14 / 10. szám

314 Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. 7­ §• Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenhatodik évi december hó huszonnyolczadikán. Ferencz József, s. k. ügyekben bírói hatáskörrel felruházott járásbíró­ságokat pedig a gyors igazságszolgáltatás érde­kében oly felhívással értesítem, hogy az érintett ügyekben a ptrs. 85. §. b. pontja rendeletének megtartására, úgy az eljárás megindításánál és annak folyamában, valamint a felebbviteli bead­ványok elintézésénél ügyeljenek fel, és egyelőre az e részben felmerülhető hiányok kipótlását, záros határidő kitűzése mellett, azonnal eszkö­zöljék. Budapest, 1877. január 5-én. Perczel Béla, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. bírósághoz, illetve a kijelölt hatósághoz minden­kor megkeresvény intézendő, s ennek folytán bí­rói határozatok, az ország területén kívül lakó feleknek közvetlen posta utján annyival kevésbé kézbesítendők, minthogy az osztrák igazságügy­miniszer urnak átirata szerint, a monarchia má­sik felében közvetlen posta utján eszközlött kéz­besítésnek joghatály nem tulajdonittatik. . . . . törvényszéket Értesítem egyszersmind a kir. ——,——— járásbíróságot hogy az osztrák igazságügyminister ur 1875. évi január hó 17-én 479. sz. a. kelt rendeletével, a cs. kir. bíróságokat szintén figyelmeztette, hogy bírói határozatokat, a magyar állam területén lakó fe­leknek a magyar bíróságok mellőzésével, közvet­len posta utján ne kézbesittessenek. Budapest, 1877. január 4-én. A m. kir. igazságügyminister 1876. évi 37723. sz. a. a következő körrendeletét intézte a budapesti kir. tábla területén levő kir. törvényszékekhez: Hivatalos utón tudomásomra hozatott, hogy egy kir. törvényszék a vádlottat vétkes gondat­lanságból eredő vagyonbukás vétségében bűnös­nek kimondván, az ítéletben egyszersmind meg­állapította, hogy a bűnös jövőben váltókat ki nem adhat, bejegyzett kereskedőnek nem tekintetik, s törvény előtt hiteleséggel biró kereskedői köny­veket nem vezethet. Ennek folytán figyelmeztetem a kir. törvényszé­ket, hogy az 1872. VI. t. ez. 84. §-a értelmében iparűzhetés jogától senki sem bírói ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható; az 1875. XXXVII. t. ez. 5. §-a szerint pedig azon törvénynek a kereskedelmi czégekre, a köny­vekre és ezégvezetésre vonatkozó intézkedései, a­mennyiben üzletük a kis ipar körét meghaladja,­­ az iparosokra is alkalmazást nyernek, s ezen törvény 16. és 21. §-a szerint a kereskedők ezégü­­ket üzletük megkezdésével az illető törvényszék­nél 500 írtig terjedhető pénzbírság fizetésének terhe alatt bejegyeztetni, s a 25. §. szerint bekö­tött laponként folyó­számmal ellátott s átfűzött könyveket kötelesek vezetni, s a 31. §. szerint a bejegyzett szabályszerűen vezetett könyvei, keres­kedelmi ügyletekből eredő perekben rendszerint bizonyítékot képeznek. A most idézett törvények és az 1872. VI. t. sz. 104. és az 1875. XXXVII. t. sz. 549. §§ aiban foglalt azon rendelkezés folytán, hogy az idézett törvények hatályba léptével az ellenkező törvé­nyek hatályon kívül helyeztetnek: az 1840. XXII. törvényczikknek az 1844. VII. t. sz. 5. §-a által megváltoztatott 128. §-a módosulást szenvedett, — illetve azon részében, hogy a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás folytán a bíróság által elhatározandó, hogy a bu­kott bejegyzett kereskedőnek nem tekintetik, s törvény előtt hitelességgel biró kereskedői köny­veket nem vezethet — hatályát vesztette; azon bírói határozat pedig, mely a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukáshoz mindamel­lett az említett következményeket fűzi — végre nem hajtható. Budapest, 1876. december 29-én. A m. kir. igazságügyminister 278811875. szám alatt a következő körrendeletét intézte az e.f. kir. törvényszékek és járásbíróságokhoz: hivatalos uton tudomásomra jutott, hogy egy magyar bíróság, egy bírói határozatot, a monar­chia másik felében lakó félnek, az illetékes cs. kir. bíróság mellőzésével közvetlenül posta utján kívánt kézbesittetni. törvényszéket Ennek folytán figyelmeztetem a járásbir­óságot hogy az 1868. LIV. t. sz. 273. és 61—63. §§-ai értelmében, az országon kívül eszközlendő kézbe­sítések foganatosítása végett, az illetékes külföldi A m. kir. igazságügyminister 28061/875. szám alatt a következő kör rendeletét intézte valamennyi törvényszékhez és járásbírósághoz: A cs. kir. igazságügyministérium értesítése sze­rint, a bécsi cs. kir. rendőrigazgatósághoz, a m. kir. biróságoktól, ismeretes lakással biró feleknek leendő kézbesítés végett, napról napra nagyobb számban érkeznek polgári peres és telekkönyvi ügyekben hozott végzések, valamint bűnügyi idé­zések, melyeknek kézbesítése, a bécsi rendőri közegeket rendeltetésüknek meg nem felelő mó­don, a rendőri szolgálat hátrányára túlságos mérv­­ben igénybe veszi. Ez alkalomból figyelmeztetem a hazai bírósá­gokat az 1868. 54. t. sz. 273. §-ára, mely szerint a kézbesítést tárgyazó hivatalos megkeresések is, ha a kézbesítés az országon kívül Ő Felsége többi országában és tartományában teljesítendő, az illető bírósághoz intézendők. A hazai bíróságok az osztrák rendőri hatósá­gokhoz, csak felette sürgős bűnvádi ügyekben, és csak az esetben fordulhatnak, ha az illető egyén­nek lakása ismeretlen, s csak a rendőrség által nyomozható ki. Különösen váltó- és kereskedelmi ügyekben Bécsben teljesítendő kézbesítések végett, a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszék, bűnügyekben pedig a bécsi cs. kir. országos törvényszék bűn­ügyi osztálya, más természetű polgári ügyekben pedig, tekintet nélkül arra, hogy az ügy törvény­­széki vagy járásbirósági illetőséghez tartozik-e, azon bécsi cs. kir. járásbíróság keresendő meg, a­melynek területén lakik az egyén, a kinek a kéz­besítés eszközlendő. Bécsben az 1. alatt idezárt jegyzékben felso­rolt községi járások mindegyikének területe, a hasonló nevű járásbíróság illetőségéhez tartozik, kivévén az V. és X. községi járásokat, melyek a IV. községi járással együtt, a wiedeni járásbíró­sághoz tartoznak. Azon esetben, ha az illetékes bécsi járásbíró­ság, a fellebbi útmutatás szerint sem állapítható meg, s ha a megkereső bíróságnak az alsó aus­­triai hivatalos naptár, melynek 1876. évi folya­mának 658. és következő lapjai e tekintetben tel­jes felvilágosítást nyújtanak, rendelkezésére nem áll, a kézbesítés teljesitése esetleg közvetítése vé­gett, a bécs-belvárosi járásbíróság keresendő meg. Végre figyelmeztetem a hazai bíróságokat, hogy az osztrák bíróságokhoz, magyar nyelven intézett megkeresések a legtöbb esetben tolmács által fordíttatnak le, s csak ez után intéztetnek el érdemileg. Hogy tehát az ebből származó késedelem lehe­tőleg elkerültessék, a sürgős jellegű bűnügyi megkeresések, a­midőn például a vádlott vizsgá­lati fogságban van, vagy szökevény üldöztetik, vagy német nyelven szerkesztendők, vagy német Vallás- és közoktatásügyi magyar mi­niszerem előterjesztésére az eperjesi görög katholikus székeskáptalanban dr. Mihedics Mihály őrkanonoknak a Boldogs. Szűz Máriáról nevezett Budavár előtti uj egy­házi czimzetes prépostságot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1876. évi december hó 30-án.Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar mi­niszerem előterjesztésére Mendlik Ágoston pécsbelvárosi lelkész, alesperes és szent­széki ülnöknek a Boldogs. Szűz Máriáról nevezett pécsváradi czimzetes apátságot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1877. évi január hó 3-án. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s.k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége 1876. évi december hó 18-án kelt legf. elhatározásával Boncz Ferencz vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeri osztálytanácsost közalapítványi királyi ügyigazgatóvá legkegyelmesebben kinevezni mél­­tóztatott. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister az 1876. évi 28. t. sz. alapján újból szervezett pest­­pilis-solt-kiskunmegyei tankerületben Tóth József moson-sopronmegyei segédtanfelügyelőt tanfelü­gyelővé (ideiglenes minőségben) nevezte ki A m. kir. belügyministeriumhoz Marék Ede, Bulyovszky Aladár és Barkassy Géza gyakorno­kok, segédfogalmazókká neveztettek ki. A m. kir. igazságügyminister Horváth János győri kir. törvényszéki írnokot a győrszentmártoni kir. járásbíróság mellé, Győr székhelylyel, bírósági végrehajtóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister 1876. évi 36631. sz. a. a következő körrendeletét intézte az összes kir. törvényszékekhez és járásbiróságokhoz: A magyar kir. Curia mint semmitőszék, egy felmerült concret eset alkalmából, teljes ülésileg kimondotta, hogy a kir. járásbíróságok mint telekkönyvi hatóságok köréhez tartozó oly ügyek­ben, melyekben az eljárásra s felebbvitelre nézve a törvénykezési rendtartás szabályai irányadók, a felek magukat a peres eljárásban kivétel nélkül, a végrehajtás folyamában alkalmazott felebbviteli beadványoknál pedig, a­mennyiben a megelőző eljárás a rendes eljárás szabályai szerint történt — a prts. 85. §. b. pontja értelmében, ügyvéd által képviseltetni kötelesek, miből másrészt önkén­t folyik, hogy sommás perből felmerült végrehajtási ügyeknél az esetben is, ha a végrehajtás ingat­lanokra vezettetvén, a törvényszék — mint telek­könyvi hatóság — által foganatosíttatik: ügyvéd általi képviseltetésre a felek felebbviteli bead­ványaik tekintetében nem kötelezhetők. Erről a törvényszékeket és a telekkönyvi ü­­gyekben bírói hatáskörrel fel nem ruházott já­rásbíróságokat­, tudomás végett,­­ a telekkönyvi

Next