Budapesti Közlöny, 1877. január (11. évfolyam, 1-24. szám)
1877-01-14 / 10. szám
314 Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. 7 §• Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenhatodik évi december hó huszonnyolczadikán. Ferencz József, s. k. ügyekben bírói hatáskörrel felruházott járásbíróságokat pedig a gyors igazságszolgáltatás érdekében oly felhívással értesítem, hogy az érintett ügyekben a ptrs. 85. §. b. pontja rendeletének megtartására, úgy az eljárás megindításánál és annak folyamában, valamint a felebbviteli beadványok elintézésénél ügyeljenek fel, és egyelőre az e részben felmerülhető hiányok kipótlását, záros határidő kitűzése mellett, azonnal eszközöljék. Budapest, 1877. január 5-én. Perczel Béla, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. bírósághoz, illetve a kijelölt hatósághoz mindenkor megkeresvény intézendő, s ennek folytán bírói határozatok, az ország területén kívül lakó feleknek közvetlen posta utján annyival kevésbé kézbesítendők, minthogy az osztrák igazságügyminiszer urnak átirata szerint, a monarchia másik felében közvetlen posta utján eszközlött kézbesítésnek joghatály nem tulajdonittatik. . . . . törvényszéket Értesítem egyszersmind a kir. ——,——— járásbíróságot hogy az osztrák igazságügyminister ur 1875. évi január hó 17-én 479. sz. a. kelt rendeletével, a cs. kir. bíróságokat szintén figyelmeztette, hogy bírói határozatokat, a magyar állam területén lakó feleknek a magyar bíróságok mellőzésével, közvetlen posta utján ne kézbesittessenek. Budapest, 1877. január 4-én. A m. kir. igazságügyminister 1876. évi 37723. sz. a. a következő körrendeletét intézte a budapesti kir. tábla területén levő kir. törvényszékekhez: Hivatalos utón tudomásomra hozatott, hogy egy kir. törvényszék a vádlottat vétkes gondatlanságból eredő vagyonbukás vétségében bűnösnek kimondván, az ítéletben egyszersmind megállapította, hogy a bűnös jövőben váltókat ki nem adhat, bejegyzett kereskedőnek nem tekintetik, s törvény előtt hiteleséggel biró kereskedői könyveket nem vezethet. Ennek folytán figyelmeztetem a kir. törvényszéket, hogy az 1872. VI. t. ez. 84. §-a értelmében iparűzhetés jogától senki sem bírói ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható; az 1875. XXXVII. t. ez. 5. §-a szerint pedig azon törvénynek a kereskedelmi czégekre, a könyvekre és ezégvezetésre vonatkozó intézkedései, amennyiben üzletük a kis ipar körét meghaladja, az iparosokra is alkalmazást nyernek, s ezen törvény 16. és 21. §-a szerint a kereskedők ezégüket üzletük megkezdésével az illető törvényszéknél 500 írtig terjedhető pénzbírság fizetésének terhe alatt bejegyeztetni, s a 25. §. szerint bekötött laponként folyószámmal ellátott s átfűzött könyveket kötelesek vezetni, s a 31. §. szerint a bejegyzett szabályszerűen vezetett könyvei, kereskedelmi ügyletekből eredő perekben rendszerint bizonyítékot képeznek. A most idézett törvények és az 1872. VI. t. sz. 104. és az 1875. XXXVII. t. sz. 549. §§ aiban foglalt azon rendelkezés folytán, hogy az idézett törvények hatályba léptével az ellenkező törvények hatályon kívül helyeztetnek: az 1840. XXII. törvényczikknek az 1844. VII. t. sz. 5. §-a által megváltoztatott 128. §-a módosulást szenvedett, — illetve azon részében, hogy a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás folytán a bíróság által elhatározandó, hogy a bukott bejegyzett kereskedőnek nem tekintetik, s törvény előtt hitelességgel biró kereskedői könyveket nem vezethet — hatályát vesztette; azon bírói határozat pedig, mely a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukáshoz mindamellett az említett következményeket fűzi — végre nem hajtható. Budapest, 1876. december 29-én. A m. kir. igazságügyminister 278811875. szám alatt a következő körrendeletét intézte az e.f. kir. törvényszékek és járásbíróságokhoz: hivatalos uton tudomásomra jutott, hogy egy magyar bíróság, egy bírói határozatot, a monarchia másik felében lakó félnek, az illetékes cs. kir. bíróság mellőzésével közvetlenül posta utján kívánt kézbesittetni. törvényszéket Ennek folytán figyelmeztetem a járásbiróságot hogy az 1868. LIV. t. sz. 273. és 61—63. §§-ai értelmében, az országon kívül eszközlendő kézbesítések foganatosítása végett, az illetékes külföldi A m. kir. igazságügyminister 28061/875. szám alatt a következő kör rendeletét intézte valamennyi törvényszékhez és járásbírósághoz: A cs. kir. igazságügyministérium értesítése szerint, a bécsi cs. kir. rendőrigazgatósághoz, a m. kir. biróságoktól, ismeretes lakással biró feleknek leendő kézbesítés végett, napról napra nagyobb számban érkeznek polgári peres és telekkönyvi ügyekben hozott végzések, valamint bűnügyi idézések, melyeknek kézbesítése, a bécsi rendőri közegeket rendeltetésüknek meg nem felelő módon, a rendőri szolgálat hátrányára túlságos mérvben igénybe veszi. Ez alkalomból figyelmeztetem a hazai bíróságokat az 1868. 54. t. sz. 273. §-ára, mely szerint a kézbesítést tárgyazó hivatalos megkeresések is, ha a kézbesítés az országon kívül Ő Felsége többi országában és tartományában teljesítendő, az illető bírósághoz intézendők. A hazai bíróságok az osztrák rendőri hatóságokhoz, csak felette sürgős bűnvádi ügyekben, és csak az esetben fordulhatnak, ha az illető egyénnek lakása ismeretlen, s csak a rendőrség által nyomozható ki. Különösen váltó- és kereskedelmi ügyekben Bécsben teljesítendő kézbesítések végett, a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszék, bűnügyekben pedig a bécsi cs. kir. országos törvényszék bűnügyi osztálya, más természetű polgári ügyekben pedig, tekintet nélkül arra, hogy az ügy törvényszéki vagy járásbirósági illetőséghez tartozik-e, azon bécsi cs. kir. járásbíróság keresendő meg, amelynek területén lakik az egyén, a kinek a kézbesítés eszközlendő. Bécsben az 1. alatt idezárt jegyzékben felsorolt községi járások mindegyikének területe, a hasonló nevű járásbíróság illetőségéhez tartozik, kivévén az V. és X. községi járásokat, melyek a IV. községi járással együtt, a wiedeni járásbírósághoz tartoznak. Azon esetben, ha az illetékes bécsi járásbíróság, a fellebbi útmutatás szerint sem állapítható meg, s ha a megkereső bíróságnak az alsó austriai hivatalos naptár, melynek 1876. évi folyamának 658. és következő lapjai e tekintetben teljes felvilágosítást nyújtanak, rendelkezésére nem áll, a kézbesítés teljesitése esetleg közvetítése végett, a bécs-belvárosi járásbíróság keresendő meg. Végre figyelmeztetem a hazai bíróságokat, hogy az osztrák bíróságokhoz, magyar nyelven intézett megkeresések a legtöbb esetben tolmács által fordíttatnak le, s csak ez után intéztetnek el érdemileg. Hogy tehát az ebből származó késedelem lehetőleg elkerültessék, a sürgős jellegű bűnügyi megkeresések, amidőn például a vádlott vizsgálati fogságban van, vagy szökevény üldöztetik, vagy német nyelven szerkesztendők, vagy német Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszerem előterjesztésére az eperjesi görög katholikus székeskáptalanban dr. Mihedics Mihály őrkanonoknak a Boldogs. Szűz Máriáról nevezett Budavár előtti uj egyházi czimzetes prépostságot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1876. évi december hó 30-án.Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszerem előterjesztésére Mendlik Ágoston pécsbelvárosi lelkész, alesperes és szentszéki ülnöknek a Boldogs. Szűz Máriáról nevezett pécsváradi czimzetes apátságot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1877. évi január hó 3-án. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s.k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége 1876. évi december hó 18-án kelt legf. elhatározásával Boncz Ferencz vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeri osztálytanácsost közalapítványi királyi ügyigazgatóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister az 1876. évi 28. t. sz. alapján újból szervezett pestpilis-solt-kiskunmegyei tankerületben Tóth József moson-sopronmegyei segédtanfelügyelőt tanfelügyelővé (ideiglenes minőségben) nevezte ki A m. kir. belügyministeriumhoz Marék Ede, Bulyovszky Aladár és Barkassy Géza gyakornokok, segédfogalmazókká neveztettek ki. A m. kir. igazságügyminister Horváth János győri kir. törvényszéki írnokot a győrszentmártoni kir. járásbíróság mellé, Győr székhelylyel, bírósági végrehajtóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister 1876. évi 36631. sz. a. a következő körrendeletét intézte az összes kir. törvényszékekhez és járásbiróságokhoz: A magyar kir. Curia mint semmitőszék, egy felmerült concret eset alkalmából, teljes ülésileg kimondotta, hogy a kir. járásbíróságok mint telekkönyvi hatóságok köréhez tartozó oly ügyekben, melyekben az eljárásra s felebbvitelre nézve a törvénykezési rendtartás szabályai irányadók, a felek magukat a peres eljárásban kivétel nélkül, a végrehajtás folyamában alkalmazott felebbviteli beadványoknál pedig, amennyiben a megelőző eljárás a rendes eljárás szabályai szerint történt — a prts. 85. §. b. pontja értelmében, ügyvéd által képviseltetni kötelesek, miből másrészt önként folyik, hogy sommás perből felmerült végrehajtási ügyeknél az esetben is, ha a végrehajtás ingatlanokra vezettetvén, a törvényszék — mint telekkönyvi hatóság — által foganatosíttatik: ügyvéd általi képviseltetésre a felek felebbviteli beadványaik tekintetében nem kötelezhetők. Erről a törvényszékeket és a telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel fel nem ruházott járásbíróságokat, tudomás végett, a telekkönyvi