Budapesti Közlöny, 1877. szeptember (11. évfolyam, 199-223. szám)

1877-09-01 / 199. szám

anyagvonzás mint általános természeti erő és en­nek különféle nyilvánulási módja. Az erők össze­tétele és szétbontása. Hőtan: A hő fogalma és lényege. Hőmérő. Hő­források. A hő erőműtani egyenértéke. A hő ter­jedése. A testek hővezetési képessége. A hő hatása a testek térfogatára és halmazállapotára. Fajhő. Szilárd, cseppfolyó és légnemű testek egyensúlyá­nak és mozgásának törvényei. II. Osztály. Hetenkint 4 óra. Általános és részletes rezgéstan. Hangtan. Hangébresztők. Hangelemzés. A hang terjedése. Fénytan. A fény terjedése. A fény visszaverődése Fénytörés. Színszóródás. A szem. Fénytani eszkö­zök. Fénytalálkozás. Fénysarkítás és kettős törés. Sugárzó hő. Delejesség. Földdelejesség. Villamos­ság. Dörzsölési villamosság. Villamos készülékek. Érintési villamosság. A meteorológia elemei. Út­mutatás meteorológiai észleletekre. Elemi csilla­gászat. Természettani gyakorlatok. 3. Vegytan. I. Osztály. Hetenkint 2 óra. A vegytan alapfogalmai. Egyszerű és összetett testek. A vegyrokonság s az erre befolyással biró mozzanatok. Az állandó és sokszoros súlyviszonyok, a vegyértékek és vegyi átalakulások törvényei. A nem fémes és fémes elemek s legfontosabb vegyü­­leteik előfordulása, előállítása, természettani és vegyi tulajdonságaik és azok alkalmazása a vegyi mű­iparra. A vegytan tanítása ez évben az ásvány­tannal szoros kapcsolatban tartandó. II. Osztály. Hetenkint 2. óra. A szerves vegytan, vagyis a szénenyvegyek vegy­tana. A szerves vegyek általános jellemzése és fel­osztása. A gyökök: izomeria, polymeria, metame­­ria. Homolog és heterolog sorok. Az alkohol gyö­köknek és származékaiknak legfontosabb tagjai és vegyei. Az alkohol gyököknek megfelelő savgyö­kök s legfontosabb vegyeik. Szerves aljak. Szénviz­­vegyek. Czukorvegyek. Illó­olajok. Gyanták. Festő anyagok. Fehérnyék. A vegytan e részében külö­nös figyelem fordítandó az ipar és gazdasági te­kintetben fontos vegyületekre, valamint a táplál­kozás vegytanára. A minőleges és mennyileges vegyelemzés főbb módszerei. Vegytani gyakorlatok. 4. Mezei gazdaságtan. II. Osztály. Hetenkint 2 óra. A mezei gazdaságtan röviden: növénytermelés különös tekintettel az állattenyésztésre, a méhtar­­tásra és selymészetre; erdészet, kertészet, szőlő­művelés és borkezelés. c) Művészeti szakcsoport. Zene- és énektan. I. és II. Osztály. Hetenkint 5—5 óra. 1. Czél: oly ének- s általában oly zenetanitók alapos képzése, kik a polg. iskolákban vagy előha­­ladásukhoz képest tanitóképezdékben és középis­kolákban is sikerrel működhessenek. 2. E csoportba felveendők azok, kik az intézet szaktanára által az erre felkért szakbizottság je­lenlétében megvizsgáltatván, a kiszabott zenészeti tárgyakban, a. m. az ének, zongora és öszhangzat­­tan elemeiben elég jártasaknak találtatnak. 3. Az első év kizárólag a zene gyakorlati részére fordítandó, taníttatván a zongora- és orgonajátszás, utóbbi két, három és négy szólamú tételekben, az orgonalábitók használata,továbbá ének-és öszhang­­■zattan. A második évfolyamban az előbb nevezett tár­gyak tovább fejlesztése mellett főtárgyak: a) A zenetanítás általános módszere. b) Az előbbivel kapcsolatban, az elemi tanító­­képezde osztályaiban a tanár felügyelete alatt gyakorlati tanítás. 7039 c) A zene történetének vázlata, különös tekin­tettel a tanítás fejlődésére, egyszersmind kimutat­­tatván az út, melyet a zenetanárnak átalános neve­lési szempontból követnie kell. d) A zeneköltészet vázlata. 4. Tanítóképezdei vagy középiskolai zenetanitói s esetleg tanári oklevelet kapnak azok, kiket a szakbizottság többsége arra érdemesnek talál. A tantárgyak általános óraterve. I. Minden csoportra kötelezett tantárgyak. 1. Nevelés- és tanítástan. Tanítási gyakorlatok5 5 10 2. Iparoktatás2 2 4 Összesen7 7 14 II. A csoportok szerint kötelezett tantárgyak. A. Nyelv- és történettudományi szakcsoport. 1. Magyar nyelvtan, irálytan és iro­dalomtörténet4 4 8 2. Német nyelvtan és irodalom3 3 6 3. Földrajz4 3 7 4. Történelem4 4 8 5. Statisztika­i jogi tantárgyak— 3 3 Összesen 15 0 17 32 B) Mennyiségtan és természettudo­mányi szakcsoport. 1. Mennyiségtan: a) betűszámtan és mértan6 6 12 b) polgári számtan3 3 6 2. Könyvviteltan— 2 2 3. Természettudományok: a) természetrajz6 4 10 b) természettan2 4 6 c) vegytan2 3 5 d) mezei gazdaságtan— 2 2 Összesen 1924 43 kelt Budapesten, 1877. évi január hó 26-án. Trefort Ágoston, s. k. A nagy-szebeni m. kir. postaigazgatóság részé­ről ezennel közhírré tétetik, miszerint az előpataki fürdő-postahivatal működése i. év szeptember hó 15-éig kiterjesztetik. Bervoix Flóra Heim R. Annine Szerencsés I­Germond Alfréd Ellinger Germond György, annek atyja Láng Gaston, vicomte Letorieres Zajonghi Duphol báró Tallián D'Obigny, marquis Ney Grenvil, orvos Szalai Flóra, cselédje Széphegyi Violette és Flóra vendégei. Álarczosok. Történet­hely : Páris. Idő: XVII. század vége felé. A harmadik felvonásban : keringi­. Előadja vagy»Napernyő« a tánczkar. »Legyező. Kezdete 8-adfél órakor, vége 10­ után. A csoportok és tárgyaik. C) Művészeti szakcsoport.­­Os­ly i­­ztá­ok II. A heti órák összege Zene- és énektan5 5 10 III. Nem kötelezett tantárgyak. 1. Franczia nyelv3 3 6 2. Angol nyelv3 3 6 Összesen 16 61 12 NEMHIVatalos rész. A császárné és királyné Ő felsége a hátszegi »Erzsébet« nevű leány­iskola részére 250 forint­nyi pénzsegélyt magán-pénztárából legkegyelme­sebben engedélyezni méltóztatott. Bérlet 115. sz. 8.1­ of.­: NEMZETI SZÍNHÁZ. Budapesten, szombaton, 1877. szeptember 1-én. Kauserné­ Gerster Berta assz. vendégjátékául: A TÉVEDT NŐ. Opera 4 felv. Irta Piave. Zenéjét szerzette Verdi. Személyek. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ» Valéry Violetta Kauserné B. METEOROLOGIAI JEGYZETEK. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjá­rási jelentései 1877. évi augusztus hó 31-ről reggel 7 órakor. A megelőző 24 óra alatti tünemények: A légnyomás mindenütt kevéssel sülyedett, B.-bányán 1.9 m. m.-rel. A hőmérsék általán kevéssel emelkedett, Debreczenben 3.0 fokkal. Eső: Bregenz 11, m. m. Ózonmérő Budapesten: nappal 0, éjjel 0. A tenger Pola és Fiume és Durazzo mellett csendes. V­i­z­á 1­1 a 8. Állomás •g .3 £ .. Isis a t* n ” te a * •o « *«e ,0 ^SJ^m­oH Szél felhőzet irányaerős­sége Prága . . 762., —­-15­, D1 felhős Bécs . . 760.24-21.8ENy1 » Trencsén . 759.5 4-20.2ENy1 » Beszterczeb.761.2 -­-18.9E 1 c Ungvár 760., + 18.2DK3 derült Debreczen 761.5 -1-22.2D 2 c N.-Szeben. 761., +19.0K 1 › Orsová. . 762., +25.6— — 1› Szeged. . Budapest . 760., --21.9— — derült Sopron.760., --22.2— — * M.-Óvár . 760.7 --21.81ENy 2 ‹ Csáktornya 759.8 --18.7ENy1 felhős Zágráb . 759.8--20­.,— — I› Bregenz . 761., --17.2— — égi háború Fiume. . 760., --23.5E 1 derült Pola . . 760., --22.8K 1 , Durazzo . !760.7 +25.,— — » Szolnok . 759.6- -25.0D 2 ‹ Szatmár .! 761.2 + 19.8K 2 ‹ CD . ‹ L10 -sCD­­ 0 to *1 Névszerint fölöttalatt: Időjárás méter száraz 31Budapesten 2, oo ““ ‹Pozsonyban 2.36— ‹ ‹M.-Szigeten 0.68— ‹ Szatmáron 0.25— ‹ ‹Tokajban 0.48— › Szolnokon 0.49— ‹ ›Szegeden 1.03— ‹ 30Aradon 1.17» ›N­agy-Becskereken 0.68‹ Bezdánnál Verbászon 31Eszéken 1.57­.›| | | száraz 1Sziszeken 1.12‡ Mitrovitzon Zimonyban | Ó­ Orsován 31| Barcson 1 1.07­­+ száraz

Next