Budapesti Közlöny, 1877. szeptember (11. évfolyam, 199-223. szám)
1877-09-01 / 199. szám
anyagvonzás mint általános természeti erő és ennek különféle nyilvánulási módja. Az erők összetétele és szétbontása. Hőtan: A hő fogalma és lényege. Hőmérő. Hőforrások. A hő erőműtani egyenértéke. A hő terjedése. A testek hővezetési képessége. A hő hatása a testek térfogatára és halmazállapotára. Fajhő. Szilárd, cseppfolyó és légnemű testek egyensúlyának és mozgásának törvényei. II. Osztály. Hetenkint 4 óra. Általános és részletes rezgéstan. Hangtan. Hangébresztők. Hangelemzés. A hang terjedése. Fénytan. A fény terjedése. A fény visszaverődése Fénytörés. Színszóródás. A szem. Fénytani eszközök. Fénytalálkozás. Fénysarkítás és kettős törés. Sugárzó hő. Delejesség. Földdelejesség. Villamosság. Dörzsölési villamosság. Villamos készülékek. Érintési villamosság. A meteorológia elemei. Útmutatás meteorológiai észleletekre. Elemi csillagászat. Természettani gyakorlatok. 3. Vegytan. I. Osztály. Hetenkint 2 óra. A vegytan alapfogalmai. Egyszerű és összetett testek. A vegyrokonság s az erre befolyással biró mozzanatok. Az állandó és sokszoros súlyviszonyok, a vegyértékek és vegyi átalakulások törvényei. A nem fémes és fémes elemek s legfontosabb vegyületeik előfordulása, előállítása, természettani és vegyi tulajdonságaik és azok alkalmazása a vegyi műiparra. A vegytan tanítása ez évben az ásványtannal szoros kapcsolatban tartandó. II. Osztály. Hetenkint 2. óra. A szerves vegytan, vagyis a szénenyvegyek vegytana. A szerves vegyek általános jellemzése és felosztása. A gyökök: izomeria, polymeria, metameria. Homolog és heterolog sorok. Az alkohol gyököknek és származékaiknak legfontosabb tagjai és vegyei. Az alkohol gyököknek megfelelő savgyökök s legfontosabb vegyeik. Szerves aljak. Szénvizvegyek. Czukorvegyek. Illóolajok. Gyanták. Festő anyagok. Fehérnyék. A vegytan e részében különös figyelem fordítandó az ipar és gazdasági tekintetben fontos vegyületekre, valamint a táplálkozás vegytanára. A minőleges és mennyileges vegyelemzés főbb módszerei. Vegytani gyakorlatok. 4. Mezei gazdaságtan. II. Osztály. Hetenkint 2 óra. A mezei gazdaságtan röviden: növénytermelés különös tekintettel az állattenyésztésre, a méhtartásra és selymészetre; erdészet, kertészet, szőlőművelés és borkezelés. c) Művészeti szakcsoport. Zene- és énektan. I. és II. Osztály. Hetenkint 5—5 óra. 1. Czél: oly ének- s általában oly zenetanitók alapos képzése, kik a polg. iskolákban vagy előhaladásukhoz képest tanitóképezdékben és középiskolákban is sikerrel működhessenek. 2. E csoportba felveendők azok, kik az intézet szaktanára által az erre felkért szakbizottság jelenlétében megvizsgáltatván, a kiszabott zenészeti tárgyakban, a. m. az ének, zongora és öszhangzattan elemeiben elég jártasaknak találtatnak. 3. Az első év kizárólag a zene gyakorlati részére fordítandó, taníttatván a zongora- és orgonajátszás, utóbbi két, három és négy szólamú tételekben, az orgonalábitók használata,továbbá ének-és öszhang■zattan. A második évfolyamban az előbb nevezett tárgyak tovább fejlesztése mellett főtárgyak: a) A zenetanítás általános módszere. b) Az előbbivel kapcsolatban, az elemi tanítóképezde osztályaiban a tanár felügyelete alatt gyakorlati tanítás. 7039 c) A zene történetének vázlata, különös tekintettel a tanítás fejlődésére, egyszersmind kimutattatván az út, melyet a zenetanárnak átalános nevelési szempontból követnie kell. d) A zeneköltészet vázlata. 4. Tanítóképezdei vagy középiskolai zenetanitói s esetleg tanári oklevelet kapnak azok, kiket a szakbizottság többsége arra érdemesnek talál. A tantárgyak általános óraterve. I. Minden csoportra kötelezett tantárgyak. 1. Nevelés- és tanítástan. Tanítási gyakorlatok5 5 10 2. Iparoktatás2 2 4 Összesen7 7 14 II. A csoportok szerint kötelezett tantárgyak. A. Nyelv- és történettudományi szakcsoport. 1. Magyar nyelvtan, irálytan és irodalomtörténet4 4 8 2. Német nyelvtan és irodalom3 3 6 3. Földrajz4 3 7 4. Történelem4 4 8 5. Statisztikai jogi tantárgyak— 3 3 Összesen 15 0 17 32 B) Mennyiségtan és természettudományi szakcsoport. 1. Mennyiségtan: a) betűszámtan és mértan6 6 12 b) polgári számtan3 3 6 2. Könyvviteltan— 2 2 3. Természettudományok: a) természetrajz6 4 10 b) természettan2 4 6 c) vegytan2 3 5 d) mezei gazdaságtan— 2 2 Összesen 1924 43 kelt Budapesten, 1877. évi január hó 26-án. Trefort Ágoston, s. k. A nagy-szebeni m. kir. postaigazgatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint az előpataki fürdő-postahivatal működése i. év szeptember hó 15-éig kiterjesztetik. Bervoix Flóra Heim R. Annine Szerencsés IGermond Alfréd Ellinger Germond György, annek atyja Láng Gaston, vicomte Letorieres Zajonghi Duphol báró Tallián D'Obigny, marquis Ney Grenvil, orvos Szalai Flóra, cselédje Széphegyi Violette és Flóra vendégei. Álarczosok. Történethely : Páris. Idő: XVII. század vége felé. A harmadik felvonásban : keringi. Előadja vagy»Napernyő« a tánczkar. »Legyező. Kezdete 8-adfél órakor, vége 10 után. A csoportok és tárgyaik. C) Művészeti szakcsoport.Osly iztáok II. A heti órák összege Zene- és énektan5 5 10 III. Nem kötelezett tantárgyak. 1. Franczia nyelv3 3 6 2. Angol nyelv3 3 6 Összesen 16 61 12 NEMHIVatalos rész. A császárné és királyné Ő felsége a hátszegi »Erzsébet« nevű leányiskola részére 250 forintnyi pénzsegélyt magán-pénztárából legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. Bérlet 115. sz. 8.1 of.: NEMZETI SZÍNHÁZ. Budapesten, szombaton, 1877. szeptember 1-én. Kauserné Gerster Berta assz. vendégjátékául: A TÉVEDT NŐ. Opera 4 felv. Irta Piave. Zenéjét szerzette Verdi. Személyek. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ» Valéry Violetta Kauserné B. METEOROLOGIAI JEGYZETEK. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1877. évi augusztus hó 31-ről reggel 7 órakor. A megelőző 24 óra alatti tünemények: A légnyomás mindenütt kevéssel sülyedett, B.-bányán 1.9 m. m.-rel. A hőmérsék általán kevéssel emelkedett, Debreczenben 3.0 fokkal. Eső: Bregenz 11, m. m. Ózonmérő Budapesten: nappal 0, éjjel 0. A tenger Pola és Fiume és Durazzo mellett csendes. Vizá 11 a 8. Állomás •g .3 £ .. Isis a t* n ” te a * •o « *«e ,0 ^SJ^moH Szél felhőzet irányaerőssége Prága . . 762., —-15, D1 felhős Bécs . . 760.24-21.8ENy1 » Trencsén . 759.5 4-20.2ENy1 » Beszterczeb.761.2 --18.9E 1 c Ungvár 760., + 18.2DK3 derült Debreczen 761.5 -1-22.2D 2 c N.-Szeben. 761., +19.0K 1 › Orsová. . 762., +25.6— — 1› Szeged. . Budapest . 760., --21.9— — derült Sopron.760., --22.2— — * M.-Óvár . 760.7 --21.81ENy 2 ‹ Csáktornya 759.8 --18.7ENy1 felhős Zágráb . 759.8--20.,— — I› Bregenz . 761., --17.2— — égi háború Fiume. . 760., --23.5E 1 derült Pola . . 760., --22.8K 1 , Durazzo . !760.7 +25.,— — » Szolnok . 759.6- -25.0D 2 ‹ Szatmár .! 761.2 + 19.8K 2 ‹ CD . ‹ L10 -sCD 0 to *1 Névszerint fölöttalatt: Időjárás méter száraz 31Budapesten 2, oo ““ ‹Pozsonyban 2.36— ‹ ‹M.-Szigeten 0.68— ‹ Szatmáron 0.25— ‹ ‹Tokajban 0.48— › Szolnokon 0.49— ‹ ›Szegeden 1.03— ‹ 30Aradon 1.17» ›Nagy-Becskereken 0.68‹ Bezdánnál Verbászon 31Eszéken 1.57.›| | | száraz 1Sziszeken 1.12‡ Mitrovitzon Zimonyban | Ó Orsován 31| Barcson 1 1.07+ száraz