Budapesti Közlöny, 1878. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
1878-07-02 / 151. szám
MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé. 1878. évi XX. TÖRVÉNYCZIKK a magyar korona országai és Ő Felsége több királysági és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. (Szentesítést nyert 1878. évi junius hó 27-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi junius hó 28-án.) Az 1867. évi XVI. törvényczikk XXII- czikke értelmében a vám- és kereskedelmi szövetség felmondatván, és az ott előirt egyezkedés folytán a magyar ministerium és ő Felsége többi királyságainak és országainak ministeriuma közt létrejött megállapodások, mind a magyar országgyűlés, mind ő Felsége többi királyságai és országainak törvényhozása által elfogadtatván, az igy létrejött vám- és kereskedelmi szövetség ő császári és Apostoli királyi Felsége szentesítésének hozzájárultával, az ország törvényei közé iktattatik. I. czikk. Mindkét fél államterülete e szövetség idejére, és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet egy közös vámhatár vesz körül. Ennek következtében a szövetség ideje alatt a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéből a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli, kiviteli vagy átviteli vámilletéket venni, és a végből közbenső vámvonalat állítani. Bárminemű, és bárki részére szedett belső adókkal az egyik fél a másik fél területéből bevitt czikkeket csak oly mérvben terhelheti, amilyenben ily adókkal saját területe hasonló iparkészítményeit vagy termékeit terheli. A közös vámhatárból ki vannak zárva a jelenlegi vámkürzetek. II. czikk. Idegen államokkal kötött szerződések, melyek a közgazdasági viszonyokat a külföld irányában szabályozzák, jelesül: kereskedelmi, vám-, hajózási, consulátusi, posta- és távirdaszerződések, mind a magyar korona országaira, mind ő Felsége többi királyságaira és országaira nézve egyaránt kötelező erővel bírnak. III. czikk. Ilynemű újabb szerződésekre nézve az alkudozás és szerződés megkötése, mindkét törvényhozó testület alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett, a külügyminiszer által történik, azon megállapodások alapján, melyek a két fél illető szakminiszerei közt eszközlendők. Ha ily szerződés lejártával az egyik fél az abban kikötött felmondási jogot igénybe vétetni akarja, e szándékról a másik fél legkésőbb hat hóval a felmondási határidő előtt értesítendő, hogy a további eljárás iránt a szükséges tárgyalás megindíttassék. Ha ezen idő alatt egyetértés nem jön létre, a külügyminiszer által a szerződés, mihelyt csak egyik fél is kívánja, felmondandó. IV. czikk. A közös vámhatáron belül, valamint a fennálló vámkürzetekben jelenleg érvényes vámdíjszabályzatok és vámtörvények, továbbá a vámszedési és vámkezelési rendszabályok mindkét állam területén csak a két törvényhozás, illetőleg a két fél illető szakminiszereinek közös egyetértésével változtathatnak, vagy szüntethetnek meg. A fennálló vámkürzetek megszüntetendők. Megszüntetésük időpontja és módozatai, valamint a közös vám- és kereskedelmi területbe való beolvasztásuk iránt, a két kormány egymás közt megállapodik, és a két törvényhozó testület elé megfelelő javaslatokat fog terjeszteni.]] ] V. czikk: A vámok szedése és kezelése a két fél kormányainak egyaránt fentartatik az alájuk rendelt állam területének határai között. A vámok kezelésében és szedésében követendő összhangzatos eljárás feletti kölcsönös ellenőrködés végett mindkét fél részéről felügyelők alkalmaztatnak, kiknek joguk van a túlsó vám- és pénzügyi hatóságoknak a vámügyre vonatkozó ügyvitelébe betekinteni, és a tapasztaltakat az illető szakministereknek tudomásukra juttatni. vl. czikk. A kikötőügyi és tengeri egészségügyi közigazgatás, a tengeri hajózás űzésére és a tengeri egészségügyre vonatkozólag mindkét állam területén a két fél kormányai által egyenlő szabályok szerint és általában lehetőleg öszhangzatosan fog intéztetni. Ugyanez áll a tengeri halászat üzésére nézve is, amennyiben az a tengerészeti közigazgatástól függ. Mindkét fél tengeri kereskedelmi hajói a szabályszerű közös lobogót fogják használni. A tengeri hajózás és a tengeri halászat üzését illetőleg a két állam területének hajói és polgárai, valamint maguk e területek egyenlőknek tekintetnek. Nevezetesen mindkét fél tengeri kereskedelmi hajói a két fél kikötőiben egyenlő bánásmódban fognak részesülni. A tengerészek minőségi bizonyítványai mindkét állam területén egyenlő feltételekhez kötendők, és mindkét állam területén egyenlő érvénynyel bírnak. A tengeri kereskedelmi hajók és személyzetük, valamint a külföldön tartózkodó egyes tengerészek, tekintet nélkül azoknak illetőségére, mindazon ügyekben, melyek külföldön való uralmukra és érdekeik képviseletére vonatkoznak, az ott székelő cs. és kir. consulatusok, és felsőbb vonalban a közös külügyi minister illetékessége alá tartoznak. Mindazon ügyekben, melyek a tengerészet és kikötői közigazgatás körébe tartoznak, a consuli hivatalok a belföldi hatóságokkal úgy mint eddig, közvetlenül érintkeznek. A tonna, tengeri egészségügy, fénytorony és egyéb hajózási illetékek, a két fél kikötőiben egyenlő szabályok és azoknak a törvényes után leendő megváltoztatásáig,a fennálló határozványok szerint fognak szedetni. Kivétetnek e részben a tisztán helyi természetű illetékek, milyenek például a Triesztben stb. fizetendő kikötő-, kalauz- és csatornailletékek, továbbá a tengerészsegély-alap javára szedett díjak. Az összes hajózási illetékek a beszedő fél javára esnek. Azon világító tornyok, melyek helyzetüknél fogva mindkét fél kikötőibe vezető forgalomnak szolgálnak, közös költségen építendők, és e kiadások méltányos kulcs szerint osztandók meg. Mindkét fél tengerpartjain és kereskedelmi tengerészeténél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni, és annak korszerű átalakítása minél előbb eszközöltetni. Az »osztrák-magyar Lloyd« cz ég alatt működő tengeri postaszállító és hajózási vállalat, a külügyi miniszer vezetése alatt áll, ki, az ezen intézetet illető tengerészeti, kereskedelmi és postaügyekben, a két kereskedelmi ministerrel egyetértőig fog eljárni. Az ezen vállalatnak szerződésileg biztosított államsegély, valamint az általa fizetendő jövedelmi adó, a külügyministérium költségvetésének egyik részét képezendi. VH. czikk. Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózására vonatkoznak, amelyekre a bécsi congressusi okmány s az 1857-iki dunai szerződés határozmányai alkalmaztatnak, amennyiben ez ügyek az idegen államokhoz való viszonyt illetik, a jelen szerződés 3-ik czikkében körülményesebben meghatározott kikötések mellett, a külügyminiszer által kezeltetnek. Mindazon belső vizeket illetőleg, melyek folyásukban mindkét fél területét érintik, a hajózásra, a folyamrendőrségre, javításra vagy jó karbantartásra nézve egyetértő eljárás fog követtetni. Valamennyi belső vizeknek hajók vagy talpakkal használatára nézve a két államterület lakói teljesen egyenlő bánásmódban részesülnek. Mindkét fél folyam-kereskedő hajói, amidőn az osztrák-magyar monarchia határain túl űznek folyamhajózást, oly esetben, amikor lobogót tűznek fel, a tengeri hajók számára rendelt közös lobogót kötelesek használni. 4724 VIII. czikk. A létező vasutak mind a két állam területén egyenlő elvek szerint kezelendők, és az újon építendő vasutak, amennyiben a kölcsönös forgalom érdekei megkívánják, egyforma építési és üzleti szabályok szerint berendezendők. Különösen az 1851. november 16-ki vasúti üzletrendszabály a hozzátartozó póthatározmányokkal együtt, és az 1874. június 10-ki vasúti üzletszabályzat mind a két állam területén változatlanul meghagyatnak mindaddig, míg kölcsönös egyetértéssel mind a két félre nézve egyforma módon meg nem változtatnak. Helyi vasutak építésének és üzletének szabályozása — amennyiben azok az egyik állam területének határain nem terjednek túl — mindegyik állam területének külön tartatik fenn. IX. czikk. Az összes consulátusi ügyet a közös külügyminister vezérli. Consulátusok felállításánál és megszüntetésénél, valamint a consulátusok számára kereskedelmi ügyekben adandó utasításoknál a blügyi minister a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni. Egyébiránt a két kereskedelmi minister mindegyikének jogában áll, valahányszor szükségesnek látja, a consulátusokkal egyenes levelezésbe bocsátkozni, s ezek kötelesek az annak hatáskörébe tartozó ügyekben megadni a kellő felvilágosítást. A consulatusok időszaki kereskedelmi jelentései a külügyminiszer által mind a két kereskedelmi miniszerrel közlendők. Mindazon ügyek,melyek a consuli illetékekre, azoknak kivetésére és beszedésére, valamint az ellenök támasztott felfolyamodásokra vonatkoznak, utolsó fokon a külügyministérium által közigazgatási úton intéztetnek el, és pedig valahányszor szükségesnek mutatkozik, egyetértőleg az érdekelt ministériumokkal. Idegen consulatusoknak az egyik állam területén való felállításánál, és idegen consuloknak működésük megkezdéséhez való bocsátásánál, a külügyi ministérium az illetékes ministeriummal egyetértőleg fog eljárni. X. czikk. Mind a két fél ministériuma a kereskedelmet és forgalmat illető statistikai anyagot egymással kölcsönösen közölni és annak egy főmunkálatba való összeállítása, valamint a történt megállapodások szerint leendő közzététele iránt gondoskodni fog. XI. czikk: A só- és dohányjövedék és azon közvetett adók, melyek az ipartermelésre közvetlen befolyással vannak, név szerint a szesz-, sör- és cukoradó, mindkét állam területén e szerződés ideje alatt a megállapított egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint fognak kezeltetni, és azok csakis közös egyetértéssel változtathatók meg. Hogy az egyenlő rendszabályok kezelésében az összhangzat megóvassék, a két fél pénzügyminiszerének joga lesz a másik fél vezérlő és beszedő hatóságainak ügyvitelébe időről-időre betekinteni. Az e czélra kijelölt közegek, a másik rész pénzügyministere által a szükséges igazolványnyal ellátandók. XII. czikk: A jelenleg fenálló ausztriai érték, míg törvényesen meg nem változtattatik, közös érték marad, azonban mindkét törvényhozó testület elé mielőbb oly egyforma javaslatok fognak terjesztetni, melynek folytán az érczforgalom helyreállítása eszközölhető lesz. Szabadságában áll mind a két félnek 20 krajczáros, és azon aluli váltópénzt is veretni, mely a másik állam területén is a forgalomba fel fog vétetni.