Budapesti Közlöny, 1878. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

1878-07-02 / 151. szám

MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé. 1878. évi XX. TÖRVÉNYCZIKK a magyar korona országai és Ő Felsége több­ ki­rályság­­i és országai közt kötött vám- és kereske­delmi szövetségről. (Szentesítést nyert 1878. évi junius hó 27-én. Kihir­­dettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi junius hó 28-án.) Az 1867. évi XVI. törvényczikk XXII- czikke értelmében a vám- és kereskedelmi szövet­ség felmondatván, és az ott előirt egyezkedés foly­tán a magyar ministerium és ő Felsége többi ki­rályságainak és országainak ministeriuma közt létrejött megállapodások, mind a magyar ország­­gyűlés, mind ő Felsége többi királyságai­ és or­szágainak törvényhozása által elfogadtatván, az igy létrejött vám- és kereskedelmi szövetség ő csá­szári és Apostoli királyi Felsége szentesítésének hozzájárultával, az ország törvényei közé ik­­tattatik. I. c­z­i­k­k. Mindkét fél államterülete e szövetség ide­jére, és annak értelmében egy vám- és kereske­delmi területet képez, melyet egy közös vámhatár vesz körül. Ennek következtében a szövetség ideje alatt a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéből a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli, kivi­teli vagy átviteli vámilletéket venni, és a végből közbenső vámvonalat állítani. Bárminemű, és bárki részére szedett belső adókkal az egyik fél a másik fél területéből bevitt czikkeket csak oly mérvben terhelheti, a­milyenben ily adókkal saját területe hasonló iparkészítmé­­nyeit vagy termékeit terheli. A közös vámhatárból ki vannak zárva a je­lenlegi vámkürzetek. II. c­z­i­k­k. Idegen államokkal kötött szerződések, me­lyek a közgazdasági viszonyokat a külföld irányá­ban szabályozzák, jelesül: kereskedelmi, vám-, ha­józási, consulátusi, posta- és távirdaszerződések, mind a magyar korona országaira, mind ő Felsége többi királyságaira és országaira nézve egyaránt kötelező erővel bírnak. III. czikk. Ilynemű újabb szerződésekre nézve az alku­dozás és szerződés megkötése, mindkét törvény­hozó testület alkotmányos jóváhagyásának fentar­­tása mellett, a külügyminiszer által történik, azon megállapodások alapján, melyek a két fél illető szakminiszerei közt eszközlendők. Ha ily szerződés lejártával az egyik fél az abban kikötött felmondási jogot igénybe vétetni akarja, e szándékról a másik fél legkésőbb hat hó­val a felmondási határidő előtt értesítendő, hogy a további eljárás iránt a szükséges tárgyalás meg­­indíttassék. Ha ezen idő alatt egyetértés nem jön létre, a külügyminiszer által a szerződés, mihelyt csak egyik fél is kívánja, felmondandó. IV. czikk. A közös vámhatáron belül, valamint a fenn­álló vámkürzetekben jelenleg érvényes vámdíjsza­­bályzatok és vámtörvények, továbbá a vámszedési és vámkezelési rendszabályok mindkét állam terü­letén csak a két törvényhozás, illetőleg a két fél illető szakminiszereinek közös egyetértésével vál­toztathatnak, vagy szüntethetnek meg. A fennálló vámkürzetek megszüntetendők. Megszüntetésük időpontja és módozatai, va­lamint a közös vám- és kereskedelmi területbe való beolvasztásuk iránt, a két kormány egymás közt megállapodik, és a két törvényhozó testület elé megfelelő javaslatokat fog terjeszteni.]] ] V. czikk: A vámok szedése és kezelése a két fél kor­mányainak egyaránt fentartatik az alájuk rendelt állam területének határai között. A vámok kezelésében és szedésében köve­tendő összhangzatos eljárás feletti kölcsönös ellen­őrködés végett mindkét fél részéről felügyelők al­kalmaztatnak, kiknek joguk van a túlsó vám- és pénzügyi hatóságoknak a vámügyre vonatkozó ügyvitelébe betekinteni, és a tapasztaltakat az il­lető szakministereknek tudomásukra juttatni. vl. czikk. A kikötő­ügyi és tengeri egészségügyi köz­­igazgatás, a tengeri hajózás űzésére és a tengeri egészségügyre vonatkozólag mindkét állam terü­letén a két fél kormányai által egyenlő szabályok szerint és általában lehetőleg öszhangzatosan fog intéztetni. Ugyanez áll a tengeri halászat üzésére nézve is, a­mennyiben az a tengerészeti közigazgatás­tól függ. Mindkét fél tengeri kereskedelmi hajói a szabályszerű közös lobogót fogják használni. A tengeri hajózás és a tengeri halászat üzé­­sét illetőleg a két állam területének hajói és pol­gárai, valamint maguk e területek egyenlőknek tekintetnek. Nevezetesen mindkét fél tengeri kereske­delmi hajói a két fél kikötőiben egyenlő bánás­módban fognak részesülni. A tengerészek minő­ségi bizonyítványai mindkét állam területén egyenlő feltételekhez kötendők, és mindkét állam területén egyenlő érvénynyel bírnak. A tengeri kereskedelmi hajók és személyze­tük, valamint a külföldön tartózkodó egyes ten­gerészek, tekintet nélkül azoknak illetőségére, mindazon ügyekben, melyek külföldön való ural­­muk­ra és érdekeik képviseletére vonatkoznak, az ott székelő cs. és kir. consulatusok, és felsőbb vo­nalban a közös külügyi minister illetékessége alá tartoznak. Mindazon ügyekben, melyek a tengerészet és kikötői közigazgatás körébe tartoznak, a con­­suli hivatalok a belföldi hatóságokkal úgy mint eddig, közvetlenül érintkeznek. A tonna, tengeri egészségügy, fénytorony és egyéb hajózási illetékek, a két fél kikötőiben egyenlő szabályok és azoknak a törvényes után le­endő megváltoztatásáig,a fennálló határozványok szerint fognak szedetni. Kivétetnek e részben a tisztán helyi természetű illetékek, milyenek pél­dául a Triesztben stb. fizetendő kikötő-, kalauz- és csatornailletékek, továbbá a tengerészsegély-alap javára szedett díjak. Az összes hajózási illetékek a beszedő fél javára esnek. Azon világító tornyok, melyek helyzetüknél fogva mindkét fél kikötőibe vezető forgalomnak szolgálnak, közös költségen építendők, és­ e kiadá­sok méltányos kulcs szerint osztandók meg. Mindkét fél tengerpartjain és kereskedelmi tengerészeténél egyforma tengeri magánjog fog al­kalmaztatni, és annak korszerű átalakítása minél előbb eszközöltetni. Az »osztrák-magyar Lloyd« cz ég alatt mű­ködő tengeri postaszállító és hajózási vállalat, a külügyi miniszer vezetése alatt áll, ki, az ezen in­tézetet illető tengerészeti, kereskedelmi és posta­ügyekben, a két kereskedelmi ministerrel egyetér­tőig fog eljárni. Az ezen vállalatnak szerződésileg biztosított államsegély, valamint az általa fizetendő jövedelmi adó, a külügyministérium költségvetésének egyik részét képezendi. VH. czikk. Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózá­sára vonatkoznak, a­melyekre a bécsi congressusi okmány s az 1857-iki dunai szerződés határozmá­­nyai alkalmaztatnak, a­mennyiben ez ügyek az idegen államokhoz való viszonyt illetik, a jelen szerződés 3-ik czikkében körülményesebben meg­határozott kikötések mellett, a külügyminiszer ál­tal kezeltetnek. Mindazon belső vizeket illetőleg, melyek fo­lyásukban mindkét fél területét érintik, a hajó­zásra, a folyamrendőrségre, javításra vagy jó kar­ban­tartásra nézve egyetértő eljárás fog követtetni. Valamennyi belső vizeknek hajók vagy talpak­kal használatára nézve a két államterület lakói teljesen egyenlő bánásmódban részesülnek. Mindkét fél folyam-kereskedő hajói, a­midőn az osztrák-magyar monarchia határain túl űznek folyamhajózást, oly esetben, a­mikor lobogót tűz­nek fel, a tengeri hajók számára rendelt közös lobo­gót kötelesek használni. 4724 VIII. czikk. A létező vasutak mind a két állam területén egyenlő elvek szerint kezelendők, és az újon épí­tendő vasutak, a­mennyiben a kölcsönös forgalom érdekei megkívánják, egyforma építési és üzleti szabályok szerint berendezendők. Különösen az 1851. november 16-ki vasúti üzletrendszabály a hozzátartozó póthatározmá­­nyokkal együtt, és az 1874. június 10-ki vasúti üzletszabályzat mind a két állam területén válto­zatlanul meghagyatnak mindaddig, míg kölcsönös egyetértéssel mind a két félre nézve egyforma módon meg nem változtatnak. Helyi vasutak építésének és üzletének sza­bályozása — a­mennyiben azok az egyik állam területének határain nem terjednek túl — mind­egyik állam területének külön tartatik fenn. IX. czikk. Az összes consulátusi ügyet a közös külügy­minister vezérli. Consulátusok felállításánál és megszüntetésénél, valamint a consulátusok számá­ra kereskedelmi ügyekben adandó utasításoknál a blügyi minister a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni. Egyébiránt a két kereskedelmi minister mindegyikének jogában áll, valahányszor szüksé­gesnek látja, a consulátusokkal egyenes levelezés­­be bocsátkozni, s ezek kötelesek az annak hatás­­körébe tartozó ügyekben megadni a kellő felvilá­gosítást. A consulatusok időszaki kereskedelmi jelen­tései a külügyminiszer által mind a két kereske­delmi miniszerrel közlendők. Mindazon ügyek,melyek a consuli illetékekre, azoknak kivetésére és beszedésére, valamint az el­­l­enök támasztott felfolyamodásokra vonatkoznak, utolsó fokon a külügyministérium által közigazga­tási úton intéztetnek el, és pedig valahányszor szükségesnek mutatkozik, egyetértőleg az érdekelt ministériumokkal. Idegen consulatusoknak az egyik állam te­rületén való felállításánál, és idegen consuloknak működésük megkezdéséhez való bocsátásánál, a külügyi ministérium az illetékes ministeriummal egyetértőleg fog eljárni. X. czikk. Mind a két fél ministériuma a kereskedel­met és forgalmat illető statistikai anyagot egy­mással kölcsönösen közölni és annak egy főmun­kálatba való összeállítása, valamint a történt meg­állapodások szerint leendő közzététele iránt gon­doskodni fog. XI. czikk: A só- és dohányjövedék és azon közvetett adók, melyek az ipartermelésre közvetlen befolyás­sal vannak, név szerint a szesz-, sör- és c­ukoradó, mindkét állam területén e szerződés ideje alatt a megállapított egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint fognak kezeltetni, és azok csakis közös egyetértéssel változtathatók meg. Hogy az egyenlő rendszabályok kezelésében az összhangzat megóvassék, a két fél pénzügy­­miniszerének joga lesz a másik fél vezérlő és be­szedő hatóságainak ügyvitelébe időről-időre be­tekinteni. Az e czélra kijelölt közegek, a másik rész pénzügyministere által a szükséges igazol­ványnyal ellátandók. XII. czikk: A jelenleg fenálló ausztriai érték, míg tör­vényesen meg nem változtattatik, közös érték marad, azonban mindkét törvényhozó testület elé mielőbb oly egyforma javaslatok fognak terjesz­tetni, melynek folytán az érczforgalom helyreállí­tása eszközölhető lesz. Szabadságában áll mind a két félnek 20 kraj­­czáros, és azon aluli váltópénzt is veretni, mely a másik állam területén is a forgalomba fel fog vétetni.

Next