Budapesti Közlöny, 1879. május (13. évfolyam, 101-126. szám)

1879-05-28 / 123. szám

Budapest, 1879. 123. szám. Szerda, május 28. BUDAPESTI SZERKESZTŐSÉG : Budapesten. Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. KIADÓ-H HAVATAL : Budapesten , Ferencziek tere Athenaeum épület. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva : Egész évre........................20 írt. Félévre . . 10 » Negyedévre........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések dijai előlegesen beküldendők, még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. H­ÍVA KÖZLÖNY. MI­S LAP. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy n­asodh­asábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1879. évi XIX. TÖRVÉNYCZIKK a kisajátításról Szeged sz. hír. város területén. (Szentesítést nyert 1879. évi május hó 22-én. Kihir­­dettetett az országgyűlés képviselő házában 1879. évi május hó 24-én, a főrendek házában 1879. évi május hó 25-én.) (Folytatás és vége.) 13. §. Ezen határozat szóval rögtön kihirdettetik, és írásba foglalva, az iratokhoz csatoltatik. Ha a határozat értelmében a telek más változ­tatást nem szenved, mint azt, hogy egy része vala­mely úthoz, utczához vagy nyilvános térhez csatol­tatik, és a teleknek a tulajdonosnál megmaradan­dó része azon méretekkel bír, melyek egy önálló teleknek, az építési szabályok által megállapított méreteinek megfelelnek, a határozat ellen jogor­voslatnak helye nincsen. Egyéb esetekben a meg nem elégedő félnek jogá­ban áll, a határozat ellen, felfolyamodását az eljáró bizottság elnökénél a kihirdetéskor szóval bejelenteni, vagy 24 óra alatt írásban beadni. A bizottság elnöke a felfolyamodást, az összes tárgyalási iratokkal, a közmunka- és közlekedés­­ügyi ministériumhoz terjeszti fel. Ezen felfolyamod­ások felett a belügyi, közmun­ka- és közlekedésügyi és igazságügyi miniszerek kiküldötteiből alakított állandó bizottság, legfel­jebb 8 nap alatt véglegesen határoz. 14. §. Ha a kisajátítási tervezetben akár a felek meg­állapodása, akár a bizottság intézkedése, s felfo­lyamodás esetében a miniszeri bizottság határo­zata folytán változások teendők, az eljáró bizott­ság ezek eszközlése iránt minden késedelem nél­kül intézkedik. Az ekkér elkészült tervezetet ezen szavakkal »egyezség« vagy »végérvényes határozat folytán megállapittatott« hitelesíti, s a kir. törvényszék­hez azonnal beküldi. 15. §. A megállapított kisajátítási terv alapján, az abban felvett területeken az építés a törvényszék kártalanítási eljárása előtt is azonnal megkezd­­hető. Ha azonban az építkezés egy fennálló építmény elbontását tenné szükségessé, ennek megkezdése előtt az építmény és egyéb tartozékok megbecs­lése eszközlendő. E végből a kisajátító kérelmére, a kir. törvény­szék három szak­értőt nevez ki, kik az e czélra ki­küldött birósági tag által meghiteltetvén, ennek vezetése alatt a becslést foganatosítják s a bécsle­­velet, mely indokolt becsűjüket tartalmazza, a ki­küldött birósági tagnak átadják, ki ezt az eljárá­sáról felvett jegyzőkönyvvel együtt, a kisajátítási iratokhoz leendő csatolás végett, a kir. törvény­széknek bemutatja. Ezen becslési eljárás a kérelem beadásától szá­mítandó nyolcz nap alatt befejezendő. 16. §. A jelen törvény alapján eszközölt kisajátítások­nál az 1868. LV. t.-czikknek a kártalanítást tár­­gyazó határozatokról szóló V. fejezete és a kárta­lanítási eljárást szabályozó VI. fejezete a 61. §-ig bezárólag, a következő módosításokkal alkalma­zandók : 1. az 54. §. akképen egészíttetik ki, hogy a szak­értő becsüsök, véleményüket indokolni tartoznak; 2. az 56. § 2-ik bekezdése akképen módosíttatik, hogy a kártalanítási összeget a szakértő becsüsök véleménye figyelembe vételével, az indokok mérle­gelése mellett, a kir. törvényszék állapítja meg; 3. az 58. és 59. §§. határozatai oda módosíttat­nak, hogy a) a kir. törvényszék érdemleges határozata el­len nemcsak az eljárási formák megsértése miatt emelhető panasz, hanem ugyanazon beadvány­ban a kártalanítás módjára és menyiségére nézve is felebbezésnek van helye ; b) ezen panasz mindkét tárgya felett másodbí­­róságilag a kir. tábla ítél; c) a kir. tábla határozata ellen felebbezésnek csak a kártalanítás kérdésében van helye a legfőbb ítélőszékhez — és pedig csak akkor, ha a kir. táb­la a kir. törvényszék által megállapított kártala­nítás mennyiségét fölemelte vagy leszállította. Előbbi esetben a kisajátító, utóbbi esetben a kár­talanítási összegre jogosított fél, a kézbesítéstől számított három nap alatt élhet további felebbe­­zéssel. 17. §. A kártalanítási eljárás befejezte után az összes iratok a törvényszék telekkönyvi osztályához, a vál­tozás telekkönyvi keresztülvitele végett, átteendők. 18. §. A telekkönyvben följegyzett tulajdoni vagy másnemű igények, a törvény rendes útjára tartoz­nak, s kisajátítás után csak a kártalanítási összeg­re intézhetők. Ily keresetek létezése esetében, vagy ha az in­gatlan vagyon jelzálogos követeléssel van terhelve, a kártalanítási összeg a törvényszéknél teendő le. 19. §. Ha a kisajátítandó vagy kisajátított tárgyak tu­lajdonosainak személyeiben időközben változás tör­ténnék, a jogelődök nyilatkozatai a jogtudókra nézve is kötelezők. 20. §. A kisajátított ingatlan után járó közterheket, a kártalanítás iránt hozott bírói ítélet vagy a létre-­ jött egyezség jogérvényre emelkedése napjától kezdve, a kisajátító viseli, s azokat, — amennyi­­ben az előbbi birtokos által már előlegeztettek volna — ennek megtéríteni köteles. 21. §. Ha a kisajátított ingatlan a kártalanítási ösz­­szeg kifizetése előtt vétetett a kisajátításra jogo­sított által birtokba, a kártalanítási összegen felül, ennek a birtokbavétel napjától számítandó 6 % kamatai is megtérítendők. 22. §: A jelen törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadványi jegyző­könyv, becslevél, nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyeg- és illetékmentes. A kisajátítandó, valamint a kisajátítottakért cserébe adott ingatlanok után vagyonátruházási illeték nem jár, s telekkönyvi átíratásuk bélyeg- s illetékmentesen eszközlendő. A fizetendő kártalanítási összegekről szóló nyug­tákra azonban a bélyegmentesség ki nem terjed. 23. §. A kisajátítási eljárás folyamában fölmerült költségeket — melyekben azonban az érdeklettek magán és képviseleti költségei nem értendők — a kisajátító köteles viselni s esetleg előlegezni. E költségeket, mennyiben a kisajátítási terv megállapítása körüli eljárásra vonatkoznak, a közmunka-­s közlekedési miniszer, amennyiben pedig a kártalanítási eljárás körül merültek fel, az illetékes bíróság fogja megállapítani. 24. §. A ministérium felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény intézkedéseit rendeleti uton — a szükséges változtatásokkal — Dorozsma, Algyő és Tápé községekre is kiterjeszthesse és az e czélra megkí­vántató közigazgatási teendők ellátására a szük­séges közegeket kijelölhesse. 25. §. A jelen törvény kihirdetése napján életbe lépés három évig érvényben marad. Végrehajtásával a ministerium bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz­het­­venkilenczedik évi május hó huszonkette­dikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. Lapunk mai számához négy év »Hivatalos Értesítő« van csatolva-

Next