Budapesti Közlöny, 1879. május (13. évfolyam, 101-126. szám)
1879-05-28 / 123. szám
Budapest, 1879. 123. szám. Szerda, május 28. BUDAPESTI SZERKESZTŐSÉG : Budapesten. Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. KIADÓ-H HAVATAL : Budapesten , Ferencziek tere Athenaeum épület. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva : Egész évre........................20 írt. Félévre . . 10 » Negyedévre........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. HÍVA KÖZLÖNY. MIS LAP. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy nasodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1879. évi XIX. TÖRVÉNYCZIKK a kisajátításról Szeged sz. hír. város területén. (Szentesítést nyert 1879. évi május hó 22-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1879. évi május hó 24-én, a főrendek házában 1879. évi május hó 25-én.) (Folytatás és vége.) 13. §. Ezen határozat szóval rögtön kihirdettetik, és írásba foglalva, az iratokhoz csatoltatik. Ha a határozat értelmében a telek más változtatást nem szenved, mint azt, hogy egy része valamely úthoz, utczához vagy nyilvános térhez csatoltatik, és a teleknek a tulajdonosnál megmaradandó része azon méretekkel bír, melyek egy önálló teleknek, az építési szabályok által megállapított méreteinek megfelelnek, a határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Egyéb esetekben a meg nem elégedő félnek jogában áll, a határozat ellen, felfolyamodását az eljáró bizottság elnökénél a kihirdetéskor szóval bejelenteni, vagy 24 óra alatt írásban beadni. A bizottság elnöke a felfolyamodást, az összes tárgyalási iratokkal, a közmunka- és közlekedésügyi ministériumhoz terjeszti fel. Ezen felfolyamodások felett a belügyi, közmunka- és közlekedésügyi és igazságügyi miniszerek kiküldötteiből alakított állandó bizottság, legfeljebb 8 nap alatt véglegesen határoz. 14. §. Ha a kisajátítási tervezetben akár a felek megállapodása, akár a bizottság intézkedése, s felfolyamodás esetében a miniszeri bizottság határozata folytán változások teendők, az eljáró bizottság ezek eszközlése iránt minden késedelem nélkül intézkedik. Az ekkér elkészült tervezetet ezen szavakkal »egyezség« vagy »végérvényes határozat folytán megállapittatott« hitelesíti, s a kir. törvényszékhez azonnal beküldi. 15. §. A megállapított kisajátítási terv alapján, az abban felvett területeken az építés a törvényszék kártalanítási eljárása előtt is azonnal megkezdhető. Ha azonban az építkezés egy fennálló építmény elbontását tenné szükségessé, ennek megkezdése előtt az építmény és egyéb tartozékok megbecslése eszközlendő. E végből a kisajátító kérelmére, a kir. törvényszék három szakértőt nevez ki, kik az e czélra kiküldött birósági tag által meghiteltetvén, ennek vezetése alatt a becslést foganatosítják s a bécslevelet, mely indokolt becsűjüket tartalmazza, a kiküldött birósági tagnak átadják, ki ezt az eljárásáról felvett jegyzőkönyvvel együtt, a kisajátítási iratokhoz leendő csatolás végett, a kir. törvényszéknek bemutatja. Ezen becslési eljárás a kérelem beadásától számítandó nyolcz nap alatt befejezendő. 16. §. A jelen törvény alapján eszközölt kisajátításoknál az 1868. LV. t.-czikknek a kártalanítást tárgyazó határozatokról szóló V. fejezete és a kártalanítási eljárást szabályozó VI. fejezete a 61. §-ig bezárólag, a következő módosításokkal alkalmazandók : 1. az 54. §. akképen egészíttetik ki, hogy a szakértő becsüsök, véleményüket indokolni tartoznak; 2. az 56. § 2-ik bekezdése akképen módosíttatik, hogy a kártalanítási összeget a szakértő becsüsök véleménye figyelembe vételével, az indokok mérlegelése mellett, a kir. törvényszék állapítja meg; 3. az 58. és 59. §§. határozatai oda módosíttatnak, hogy a) a kir. törvényszék érdemleges határozata ellen nemcsak az eljárási formák megsértése miatt emelhető panasz, hanem ugyanazon beadványban a kártalanítás módjára és menyiségére nézve is felebbezésnek van helye ; b) ezen panasz mindkét tárgya felett másodbíróságilag a kir. tábla ítél; c) a kir. tábla határozata ellen felebbezésnek csak a kártalanítás kérdésében van helye a legfőbb ítélőszékhez — és pedig csak akkor, ha a kir. tábla a kir. törvényszék által megállapított kártalanítás mennyiségét fölemelte vagy leszállította. Előbbi esetben a kisajátító, utóbbi esetben a kártalanítási összegre jogosított fél, a kézbesítéstől számított három nap alatt élhet további felebbezéssel. 17. §. A kártalanítási eljárás befejezte után az összes iratok a törvényszék telekkönyvi osztályához, a változás telekkönyvi keresztülvitele végett, átteendők. 18. §. A telekkönyvben följegyzett tulajdoni vagy másnemű igények, a törvény rendes útjára tartoznak, s kisajátítás után csak a kártalanítási összegre intézhetők. Ily keresetek létezése esetében, vagy ha az ingatlan vagyon jelzálogos követeléssel van terhelve, a kártalanítási összeg a törvényszéknél teendő le. 19. §. Ha a kisajátítandó vagy kisajátított tárgyak tulajdonosainak személyeiben időközben változás történnék, a jogelődök nyilatkozatai a jogtudókra nézve is kötelezők. 20. §. A kisajátított ingatlan után járó közterheket, a kártalanítás iránt hozott bírói ítélet vagy a létre- jött egyezség jogérvényre emelkedése napjától kezdve, a kisajátító viseli, s azokat, — amennyiben az előbbi birtokos által már előlegeztettek volna — ennek megtéríteni köteles. 21. §. Ha a kisajátított ingatlan a kártalanítási öszszeg kifizetése előtt vétetett a kisajátításra jogosított által birtokba, a kártalanítási összegen felül, ennek a birtokbavétel napjától számítandó 6 % kamatai is megtérítendők. 22. §: A jelen törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadványi jegyzőkönyv, becslevél, nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyeg- és illetékmentes. A kisajátítandó, valamint a kisajátítottakért cserébe adott ingatlanok után vagyonátruházási illeték nem jár, s telekkönyvi átíratásuk bélyeg- s illetékmentesen eszközlendő. A fizetendő kártalanítási összegekről szóló nyugtákra azonban a bélyegmentesség ki nem terjed. 23. §. A kisajátítási eljárás folyamában fölmerült költségeket — melyekben azonban az érdeklettek magán és képviseleti költségei nem értendők — a kisajátító köteles viselni s esetleg előlegezni. E költségeket, mennyiben a kisajátítási terv megállapítása körüli eljárásra vonatkoznak, a közmunka-s közlekedési miniszer, amennyiben pedig a kártalanítási eljárás körül merültek fel, az illetékes bíróság fogja megállapítani. 24. §. A ministérium felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény intézkedéseit rendeleti uton — a szükséges változtatásokkal — Dorozsma, Algyő és Tápé községekre is kiterjeszthesse és az e czélra megkívántató közigazgatási teendők ellátására a szükséges közegeket kijelölhesse. 25. §. A jelen törvény kihirdetése napján életbe lépés három évig érvényben marad. Végrehajtásával a ministerium bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszázhetvenkilenczedik évi május hó huszonkettedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. Lapunk mai számához négy év »Hivatalos Értesítő« van csatolva-