Budapesti Közlöny, 1879. szeptember (13. évfolyam, 202-225. szám)
1879-09-16 / 213. szám
Budapest, 1879, 213. szám. Kedd, szeptember 16. BUDAPESTI HÍVA KÖZLÖNY. OS LAP. SZERKESZTŐSÉG Budapesten, Ferencziektere, Bazárépület, II. lépcső, I. emelet, 8-ik ajtó. Kiadá:-Hivatal : Budapesten , Ferencziek tere Ahienaeum épület. Br.enzf.Ár-Kai Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt. Félévre ...... . . 10 » Negyedévre..............................5 » Egry tol’ec lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők , mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 100-300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések : Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésértt 19 kr, kétszeri 18 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiskutatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi belügyminister, I. évi 29,391. sz. alatt, következő rendeletet adja ki a gőzerővel működő s átalában építkezéssel járó, de telepengedélyhez nem kötött üzletek fölállításánál szükséges építkezési engedélyek tárgyában . Egy felmerült concret eset alkalmából az 1872. évi VIH. t.-cz. intézkedéseinek egy jelentékenyebb hézagára hivom fel a törvényhatóság figyelmét. Az említett törvénycikk 12. §-a szerint ha valamely üzletteleppel oly építkezések vannak kapcsolatban, melyeknek létesítése a szabályszerű építési engedélytől függ , az építészeti szempontból szükséges tárgyalás a telep engedélyezése iránti tárgyalással lehetőleg egy időben tartandó meg. A törvény ezen helyes intézkedése azonban csak az ipartörvény 8. és következő §-ai értelmében telepengedélyezési eljárás alá eső üzletekre vonatkozik, s következéskép oly üzletekre, melyek gőzerővel működnek s átalában építkezéssel járnak ugyan, de az ipartörvény 8. §-ában nem érintetnek, ki nem terjed. A törvény ezen hiánya mellett lehetővé válik azután ama visszásság, hogy utóbb említett üzletekre nézve az iparhatósági igazolvány kiszolgáltatása és az építkezési engedély megadása egymástól függetlenül történik, sőt az építési engedély az esetben az iparhatósági igazolvány kiszolgáltatása előtt adatik ki ; minek ismét igen sok esetben az a következménye, hogy a bár jóhiszeműleg, de az iparhatósági igazolvány kinyerése előtt foganatba vett építkezés, ha az iparhatósági igazolvány később törvényes alapon megtagadtatik, az abba fektetett tőkével együtt kárba vesz. Az iparos osztályt ily károsodásoktól megóvandó, a magyar kir. földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszer úrral egyetértőleg felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy építészeti ügyek elintézésére hivatott közegeit utasítsa, mikép azok oly üzletek felállításánál, melyekhez iparhatósági igazolványon kívül építési engedély is szükséges, az építési engedélyt lehetőleg az iparhatósági igazolványnyal egyidejűleg adják ki, de azt megelőzőleg semmi esetre ki ne szolgáltassák. Kelt Budapesten, 1879. évi szeptember hó 1-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, I. évi szeptember hó 5-én 24.793. sz. alatt, ad 1. valamennyi tanfelügyelő, ad II. pedig valamennyi egyházi főhatósághoz, következő rendeletet bocsátotta ki : Midőn a népoktatási 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 67—78. §§-aiban a polgári iskolák felállítása elrendeltetett, a nemzet törvényhozó testülete ez által azt a czélt tűzte ki, hogy a nép azon nagy osztálya, melynek szellemi szükségét az elemi oktatás távolról sem elégíti ki, azonban fensőbb oktatásra előkészülni sem kedve, sem czélja : találja fel a polgári iskolában azon intézetet, melyben művelődése alapjához szükséges ismereteket rövidebb idő alatt megszerezhesse annyira, hogy ezen ismeretekkel közgazdasági és politikai átalános miveltsége mellett a mindennapi élet foglalatosságaihoz szükséges tudnivalók birtokába juthasson , vagy ügyes mezei gazda, vagy mint iparos, vagy mint kereskedő, már az így szerzett alapon megindulhasson, vagy ha e tekintetekből még több ismeretre kívánna szert tenni, az arra rendelt tanintézetekben tovább tanulhasson. Ily czéllal nyittatott meg az országban már eddig is számos polgári iskola, de vagy azért, mert nem helyesen fogták fel magánosok és községek a törvényhozásnak a polgári iskolák felállításához kötött üdvös czéljait, vagy azért, mert sokan még most sem tudtak kibontakozni a régmúltban meghonosodott iskolák azon tévesen egybekevert állapotából, hogy minden oly iskolának, mely az elemi iskolák felébe következik, fensőbb oktatásra vezérlőnek kell lenni : a polgiskolákból is egy kis gymnasiumfélét akartak csinálni, miáltal a polgári iskolák iránt a nagyközönséget zavarba hozták. A polgári iskolákról alkotott e téves fölfogást ki kell tisztázni, s a törvényhozás által ez irányban kitűzött helyes czélt kell úgy a magánosokkal, a szülőkkel, mint a községekkel fölfogatni , megértetni minden irányban, mi a polg. iskolában a nevelésnek és a tanításnak közelebbi, mi az az életnek ama tanítás által elérhető végczélja. A polgári iskolák számára most újabban kiadott s rendeletemet kisérő tantervből világosan kitűnik, hogy a polg. iskolában a közéletre tartozó azon általános miveltség adatik meg, amelyre tudományos pályára nem törekvő minden jobb módú magyar állampolgárnak szüksége van. Ezen átalános miveltség megszerzése idején alaposan elkészül a tanuló egy részben arra, hogy mezei gazdaságát — ha ilyennek birtokában van — észszerűen vezethesse, más részben arra, hogy ha iparos vagy kereskedő akar lenni, az ezen foglalatosságokhoz szükséges alapismeretek birtokába jut , sőt alkalmassá válik arra is, hogy némely köztisztviselői pályára léphet. A törvény nem tiltja ugyan, hogy a polgaiskola négy osztályát bevégzett tanuló a középtanodákba, vagy a tanitóképezdékbe átléphessen ; de sokkal helyesebb azon fölfogás, hogy azok, kik a polgári iskolába lépnek, megtartják a kezdetben maguk elé tűzött czélt s bevégezik azt teljesen s lesznek vagy értelmes mezei gazdák, vagy tanult iparosok, kivévén azokat, kik kereskedőkké akarnak lenni, kiknek a polg. iskola 4-ik osztálya bevégeztével át kell lépni a középkereskedelmi iskolákba. Azokra nézve, kik a polg. iskola hat osztályát bevégezik, intézkedtem, hogy ha még ekkor sem kivannak a magán polgári életbe mint máris átalános miveltséggel bíró polgárok kilépni, hanem mint gazdák, erdészek, vagy állatorvosok magukat teljesen ki akarják képezni, a földmivelési minister úr 1. évi 628/el. sz. a. kiadott rendeleténél fogva, a magyaróvári gazdasági akadémia kivételével, a gazdasági középintézetekbe, avagy az állatorvosi intézetbe fölvétethessenek, valamint a pénzügyminiszer úr 1. évi 34.505. sz. a. kiadott rendeletéből, beléphetnek a selmeczi erdészeti akadémiába. Más részről azok irányában, kik magukat az ipari pályára szentelik, s különösen valamely fontosabb iparág megtanulására hajlandók, máris megtettem itt-ott az intézkedéseket, hogy a polgári iskolák mellett egy bizonyos iparág folytatására ipar tanműhely állíttassék, melybe a polg.iskola 4-ik osztályába lépő — mint 13 éves korba jutott növendék ifjú — úgy vétetik föl, hogy a polg. iskola részére kiszabott közismeretre tartozó tanulni valók mellett, ezek tanulásától üres óráiban három év elforgása alatt, az ott fölvett iparágat megtanulhatja s midőn a polg. iskola 6-ik osztályát bevégezte, onnan egyszersmind mint elkészült s miveit iparos tanoncz, avagy mint kezdő iparos-segéd léphet ki. Intézkedtem végre, hogy a polg.iskola hat osztályát jó sikerrel bevégzett mindazon tanulók, kik sem a magánéletbe nem léphetnek mint miveit polgárok azért, mert nincsenek anyagilag oly jó módban, sem gazdasági, erdészeti, avagy állatorvosi intézethez nem szándékoznak, sem végre iparosságra nem hajlandók s arra nem készültek, azonban tisztességes kenyérkeresetre vannak utalva, megtalálhassák a pályát, melyen szerencséjöket keressék. E czélból fölkértem a közlekedési, belügyi, iparés kereskedelemügyi és a pénzügyminiszer urakat, hogy a polg.iskola mind hat osztályát jó sikerrel bevégzett tanulóknak a vezetésük alatt álló alsóbb fokú hivatalokban nyissanak utat, életpályát. E fölkérésemre a közlekedésügyi minister úr még 1877-ben 20,372. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy az ily végzett polg. iskolai tanulók vasúti gyakornokokut fölvétethessenek. A belügyminister ur. évi 28,115. sz. a kelt rendeletében kiadta, hogy a végzett polg. iskolai tanulók, a belügyministerium segéd- és számtiszti hivatalok betöltésénél, valamint a megyei segéd- és kezelői állomásoknál fölvételért folyamodhassanak és folyamodványaik figyelembe vétessenek. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úr 1. évi 628/el. számú rendeletében kiadta, hogy a polg. iskola 6-ik osztályát jó sikerrel végzett tanulók a nem kincstárilag kezelt postahivataloknál kiadói minőségben, továbbá a távirdai kezelői szolgálatra fölvétessenek, valamint fölvétetnek a távirdai kezelői tanfolyamokra is. A pénzügyminister úr 1. évi 34.505. számú rendeletében kiadta, hogy a polg.iskola 6 osztályát jó sikerrel bevégzett tanulók, úgy a számvevőségi és pénztári, mint az adó-, vám-, fogyasztási adó Lapunk mai számához négy éve Hivatalos Értesítős van csatolva.