Budapesti Közlöny, 1879. december (13. évfolyam, 278-300. szám)
1879-12-03 / 279. szám
Elnök kimondja az értekezlet azon egyhangú határozatát, miszerint az értekezlet nem tartja indokoltnak, hogy a szénkéneg előállításának tanulmányozása végett szakértők Francziaországba küldessenek. Elnök tárgyalásra bocsátja a következő harmadik kérdést: »Tekintettel a baj imminens voltára, nem kellene-e a gyökeres vesszőforgalmat teljesen betiltani?« Hermann Ottó a tilalmi rendeleteket mindig poblematikusoknak tartja, mivel nincs közeg a végrehajtásra. Elsősorban szükségesnek tartja, hogy a külföldi behozatal ne csak a legnagyobb szigorral eltiltassék, hanem e szigornak érvény is szereztessék, különben részéről hozzájárul a tilalomhoz, sokkal többet vár azonban, ha propagandát csinálunk az országban arra nézve, hogy egyik a másiktól még ajándékba se fogadjon el szőlővesszőt. Emich Gusztáv a kérdésnél utal a múlt enquette határozatára, mely szerint ott, hol a vész fellépett, teljes tilalom mondandó ki, hol azonban nincs veszély, ott egészségrendőri vizsgálat után a forgalom megengedtetik. Különben tekintettel arra, hogy a baj folyton növekvőben van és mivel az ország legkülönbözőbb részeiben lehetnek inficiált területek, hozzájárul a gyökeres veszszőforgalom teljes betiltásához. Ugyanily értelemben nyilatkozván Wartha és Kerntler is, elnök kimondja a következő határozatot : A gyökeres vesszőforgalom egyelőre teljesen és mindaddig betiltatik, míg az ezen értekezlet megállapodása alapján kiküldendő bizottság nem szerez magának teljes tájékozást a részre nézve és míg esetleg a tavaszi időben a vizsgálatok megbizhatóbb módon lesznek foganatosíthatók. Elnök bejelenti, miszerint a múlt értekezlet megállapodásai alapján a gyanús szőlők vizsgálata folyamatban van és miután a kiadott rendelet szerint hatósági engedély nélkül senki sem adhat el szőlővesszőt, az egészségeseknek talált szőlők tulajdonosai ily engedélyért folyamodnak. Kérdés :Állíttassék-e ki ily engedély és mily időre?« Hermann Otto: míg a baj tart, határozottan ellene van mindennemű engedély kiállításának. Kerntler Ferencz szintén ezen nézet mellett van, annál inkább, mivel ezen kereskedés még nálunk sokkal kisebb mérvű, semhogy bárkit is nagyon megkárosítanának. Emich Gusztáv: ha garantia nyuttatik a végrehajtásra, ez esetben hozzájárul oly engedély kiállításához, mely szerint a sima vessző eladása megengedtetik. Wartha Vincze: Az eddigi vizsgálatokat teljesen megbizhatlanoknak tartja és mindaddig míg a vizsgálatok jobban eszközölhetők nem lesznek, nem járulhat hozzá, hogy engedély kiállíttassák. Emich Gusztáv hivatkozik a lausannei congressus tárgyalásaira és Plauchon tanár állításaira; mindezek szerint kevéssé valószínű, hogy a sima vessző terjeszti a phylloxerát. Ily engedélyek kiállítását megbízható és pontos előleges vizsgálatok alapján kiadathatni véli. Hermann Ottó ez ellen hivatkozik Liechtensteinra, kinek állítása szerint még a szőlőlevélen is tartózkodik a phylloxera és miután még Fridvaldszky is a sima vessző engedélyezése ma lett nyilatkozott. Elnök szavazás által dönteti el a kérdést, mely szerint a többség oly hivatalos engedélyek kiállítása mellett nyilatkozott, hogy a megvizsgált és egészségesnek talált szőlőből a sima vessző eladása és elszállítása megengedtetik. Hermann Ottó értekezleti tag ez ellen küönvéleményt jelent be. Elnök felhívja az értekezlet figyelmét egy hirapi czikkre, mely szerint Francziaországban kísérlet létetett. »A villanyosság általi irtással.« Wartha, Hermann és Emich megjegyzései után az értekezlet ezen eljárást komoly tárgyalás alá vehetőnek sem tartván, felette napirendre tért át. Elnök bejelenti Hermann Ottó értekezett tag fentebb előadott indítványát. Az értekezni egyhangúlag szükségesnek tartja, a) mielőbb egy állandó bizottság kiküldését, mely ha Pancsován az időjárási viszonyok megengedik, még ez őszön a helyszínen megjelenve, ott tájékozást szerezzen magának a baj időszerinti állásáról és b) a jövő tavaszszal a helyszínére egy általános értekezlet egybehívását, mely arra szolgáljon, hogy a gazdaközönség megismertessék e kérdés minden részével. Elnök végül bejelenti Hermann Ottó javaslatát az irtás módjára nézve. A benyújtott javaslat a következő : 1. A tőkék most rögtön minél mélyebben kivágandók és legott a helyszínen vagy elégetendők vagy nagyobb mennyiségekben, megfelelő szalmarakásra fektetve, a meggyújtott szalma tüzén megpörkölendők. 2. A talaj minél mélyebben fordító ekével felszántandó és a kifagyásnak kiteendő. 3. Tavaszkor újra felszántva takarmánynyal bevetendő, hogy némi kárpótlást nyújtson. 4. A következő években a gyökérhajtásoknak olytonos, szorgalmas kivágása szükséges mindaddig, amíg csak a gyökér meg nem hal, vele természetesen táplálékhiány miatt a phylloxera is. 5. Az egész területen a metszésnek még e télen kellene megtörténnie, a venyigék az 1. pont szerint kezelendők. Emich megjegyzése után, kinek nézete szerint ily irtási módozat mellett könnyen elősegíttetnék a táplálék hiánya folytán újabb és távolabbi helyeken fellépő coloniák keletkezése ; az értekezlet hozzájárul, hogy ezen irtási módozattal egy elszigetelten fekvő területen kísérlet tétessék. Elnök ezek után constatálván, hogy az értekezletnek több tárgya nincs, megköszöni a megjelentek részvételét, s a jegyzőkönyv hitelesítésére Emich Gusztáv és Wartha Vincz urakat kérvén fel, az ülést feloszlatja. Kelt mint fent. Jegyzetté: Dr. Léderer Sándor, s. k. A jegyzőkönyv hiteléül: Emich Gusztáv, s. k. Dr. Wartha Vincze, s. k. Az 1879. évi julius havi meghosszabbított szabadalmak kimutatása. 575. A prágai gépépítő részvénytársulat; javitott módja az edények zárfedeleihez való tömítésnek; a szab. kelt 1878. jul. 16. megh. 2-ik évre nem titkos leírás. 576. Marquardt szül. Narkovics Lujza Bécsben sajátszerü eljárás a sajtó élesztőnek előállítására a szab. kelt 1878 jul. 5.; megh. 2-ik évre; titkos leírás. 577. Ost Adolf és Syré Eleonora; Bécsben műborostyánkő »szilárd borostyánkő« elnevezés alatt; a szab. kelt 1877. jul. 7.; megh. 3-ik évre titkos leirás. 578. Sedlaczek Ármin és Socher Adolf; Lipjenben ; sajátszerü villanyvilágítás mozdonyokon; szab. kelt 1877. jul. 11.; megh. 3-ik évre; nem átkos leirás. 579. Roser N. és Kremky J.; Párisban; javitott tető irányos gőzkazán a víznek élénk körforgásával és nagy gőzfejlődéssel; a szab. kelt. 1876 jul. 6.; megh. 4-ik évre; nem titkos leirás. 580. Lutz József Sándor és Schotte Keresztély Adolf; Gössben; javított lépcsőrostélyok, a kőszénhulladék számára alkalmazható mindennemű már meglevő s újonnan épitendő takarék tüzhevak, kazánok és fűtéseknél; a szab. kelt 1876. jul. 6.; megh. 4 ik évre; nem titkos leirás. 581. Wolters W.; sajátszerü önműködő tűzjelző készülék; a szab. kelt 1878. jul. 17.; megh. 2-ik évre; titkos leirás. 582. Richardson A. Milo; Olaszországban 1878. márcz. 31-ke óta, három év tartamára szabadalmazott sajátságos mód, ráspolyok és más fogas szerszámok élesítésére; a szab. kelt 1878. jul. 28.; megh. 2-ik évre; nem titkos leirás. 583. Becker György; sajátszerü búza hámozó gép ; a szab. kelt 1878. jul. 22.; megh. 2-ik évre ; nem titkos leirás. 584. Smith Hand György és Paterson Cristie lugh. eljárás, mely szerint szénkönenynyel egy carbonit nevezetű anyagot előállíthatni,építészeti és más technikai czélokra; a szab. kelt 1876. jul. 12.; megh. 4-ik évre; titkos leirás. 585. A »Nagel és Kaemp» czég; Olaszországban 1877. decz. 31-ke óta, 6 év tartamára szabadalmazott hengerszékezés a hengernyomásnak szabályozható elzárásával; a szab. kelt 1878. jul. 16.; megh. 2-ik évre?; titkos leirás: 586. ig. Eisler et Comp, ezelőtt Marquet Bódog; Francziaországban 1878. márcz. 15-ke óta, 15 év tartamára szabadalmazott javítások a pléhdobozok gyártásában az élelmiszerek (Conservek) eltartására; a szab. kelt 1877. jul. 13.; meghossz. 3-ik, 4-ik és 6-ik évre; nem titkos leirás. 587. Skatschkoff Egorowitsch Szilárd, Francziaországban 1878. febr. 18-ka óta, 15 év tartamára szabadalmazott önműködő ellenőrző készülék folyadékok sűrűségének meghatározására »Warner« néven; a szab. kelt 1878. jul. 29.; megh. 2-ik évre; titkos lelrás, 588. Orry Ernő Gyula: Francziaországban 1877. decz. 20-29 óta, 15 év tartamára szabadalmazott sajátszerüen készített ékszer lánczok és azok gyártására való eljárás; a szab. kelt 1878. jul. 12.; megh. 2-ik évre ; titkos leirás. 589. Colimán Alfréd; sajátszerü gőzgépkormányzás gőzsürive maradó kettős tapadó szellentyűvel vagy egyéb egyensúlyozott elzáró készülékkel, mely hirtelen felemeltetik és a nélkül hogy leesnék, hirtelen lezáratik; a szab. kelt 1877. jul. 17.; megh. 3-ik évre ; titkos leirás.1 590. Raffenbeul Ottó és Kahl Alfréd; részükre Francziaországban 1878. márcz. 20-ka óta, 15 év tartamára szabadalmazott sajátszerü szerkezete a kézelő gomboknak; a szab. kelt 1878. jul. 6.; meghossz. 2-ik évre; nem titkos leirás. 591. Gangloff Károly ; Rozmitalban; sajátszerü gép forgó vágó eszközökkel, a gyufaszálak készítésére 2 hüvelyk (52 milimeter) hosszú darabokban; a szab. kelt 1876. jul. 26.; megh. 4-ik évre; nem titkos leirás. 592. Welckum György; Budapesten ; javitás a forgatható palló felületek, emelő csigák, forgatható hidak stb. szerkezetében, sajátságosan szerkesztett dörzsgolyók segélyével; a szab. kelt 1874. jul. 3.; megh. 6-ik évre ; nem titkos leirás. 593. A »Compagnie dentelliere de france« Pá