Budapesti Közlöny, 1879. december (13. évfolyam, 278-300. szám)

1879-12-03 / 279. szám

Elnök kimondja az értekezlet azon egyhangú határozatát, miszerint az értekezlet nem tartja indokoltnak, hogy a szénkéneg előállításának ta­nulmányozása végett szakértők Francziaországba küldessenek. Elnök tárgyalásra bocsátja a következő har­madik kérdést: »Tekintettel a baj imminens voltára, nem kel­­lene-e a gyökeres vessző­forgalmat teljesen be­tiltani?« Hermann Ottó a tilalmi rendeleteket min­dig p­oblematikusoknak tartja, mivel nincs közeg a végrehajtásra. Első­sorban szükségesnek tartja, hogy a külföldi behozatal ne csak a legnagyobb szigorral eltiltassék, hanem e szigornak érvény is szereztessék, különben részéről hozzájárul a tila­lomhoz, sokkal többet vár azonban, ha propagan­dát csinálunk az országban arra nézve, hogy egyik a másiktól még ajándékba se fogadjon el szőlő­vesszőt. Emich Gusztáv a kérdésnél utal a múlt enquette határozatára, mely szerint ott, hol a vész fellépett, teljes tilalom mondandó ki, hol azonban nincs veszély, ott egészségrendőri vizsgálat után a forgalom megengedtetik. Különben tekintet­tel arra, hogy a baj folyton növekvőben van és mivel az ország legkülönbözőbb részeiben lehet­nek inficiált területek, hozzájárul a gyökeres vesz­­szőforgalom teljes betiltásához. Ugyanily értelemben nyilatkozván Wartha és Kerntler is, elnök kimondja a következő hatá­rozatot : A gyökeres vesszőforgalom egyelőre teljesen és mindaddig betiltatik, míg az ezen értekezlet meg­állapodása alapján kiküldendő bizottság nem sze­rez magának teljes tájékozást a részre nézve és míg esetleg a tavaszi időben a vizsgálatok meg­bizhatóbb módon lesznek foganatosíthatók. Elnök bejelenti, miszerint a múlt értekezlet megállapodásai alapján a gyanús szőlők vizsgá­lata folyamatban van és miután a kiadott rendelet szerint hatósági engedély nélkül senki sem adhat el szőlővesszőt, az egészségeseknek talált szőlők tulajdonosai ily engedélyért folyamodnak. Kérdés :Állíttassék-e ki ily engedély és mily időre?« Hermann Otto: míg a baj tart, határo­­zottan ellene van mindennemű engedély kiállí­tásának. Kerntler Ferencz szintén ezen nézet mellett van, annál inkább, mivel ezen kereskedés még nálunk sokkal kisebb mérvű, semhogy bárkit is nagyon megkárosítanának. Emich Gusztáv: ha garantia nyuttatik a végrehajtásra, ez esetben hozzájárul oly engedély kiállításához, mely szerint a sima vessző eladása megengedtetik. Wartha Vincze: Az eddigi vizsgálatokat teljesen megbizhatlanoknak tartja és mindaddig míg a vizsgálatok jobban eszközölhetők nem lesz­nek, nem járulhat hozzá, hogy engedély kiállít­tassák. Emich Gusztáv hivatkozik a lausannei congressus tárgyalásaira és Plauchon tanár állí­tásaira; mindezek szerint kevéssé valószínű, hogy a sima vessző terjeszti a phylloxerát. Ily engedé­lyek kiállítását megbízható és pontos előleges vizs­­gálatok alapján kiadathatni véli. Hermann Ottó ez ellen hivatkozik Liech­tensteinra, kinek állítása szerint még a szőlőlevé­­len is tartózkodik a phylloxera és miután még Fridvaldszky is a sima vessző engedélyezése ma lett nyilatkozott. Elnök szavazás által dönteti el a kérdést, mely szerint a többség oly hivatalos engedélyek kiállí­tása mellett nyilatkozott, hogy a megvizsgált és egészségesnek talált szőlőből a sima vessző eladása és elszállítása megengedtetik. Hermann Ottó értekezleti tag ez ellen kü­­ön­véleményt jelent be. Elnök felhívja az értekezlet figyelmét egy hir­­api czikkre, mely szerint Francziaországban kí­sérlet létetett. »A villanyosság általi irtással.« Wartha, Hermann és Emich megjegy­zései után az értekezlet ezen eljárást komoly tár­gyalás alá vehetőnek sem tartván, felette napi­rendre tért át. Elnök bejelenti Hermann Ottó értekez­ett tag fentebb előadott indítványát. Az értekez­ni egyhangúlag szükségesnek tartja, a) mielőbb egy állandó bizottság kiküldését, mely ha Pancsován az időjárási viszonyok meg­engedik, még ez őszön a helyszínen megjelen­ve, ott tájékozást szerezzen magának a baj idősze­rinti állásáról és b) a jövő tavaszszal a helyszínére egy általános értekezlet egybehívását, mely arra szolgáljon, hogy a gazdaközönség megismertessék e kérdés min­den részével. Elnök végül bejelenti Hermann Ottó ja­­vaslatát az irtás módjára nézve. A benyújtott javaslat a következő : 1. A tőkék most rögtön minél mélyebben kivá­­gandók és legott a helyszínen vagy elégetendők vagy nagyobb mennyiségekben, megfelelő szalma­rakásra fektetve, a meggyújtott szalma tüzén meg­­pörkölendők. 2. A talaj minél mélyebben fordító ekével fel­szántandó és a kifagyásnak kiteendő. 3. Tavaszkor újra felszántva takarmánynyal be­vetendő, hogy némi kárpótlást nyújtson. 4. A következő években a gyökérhajtásoknak olytonos, szorgalmas kivágása szükséges mindad­dig, a­míg csak a gyökér meg nem hal, vele termé­­szetesen táplálék­hiány miatt a phylloxera is. 5. Az egész területen a metszésnek még e télen kellene megtörténnie, a venyigék az 1. pont sze­rint kezelendők. Emich megjegyzése után, kinek nézete szerint ily irtási módozat mellett könnyen elősegíttetnék a táplálék hiánya folytán újabb és távolabbi he­lyeken fellépő coloniák keletkezése ; az értekezlet hozzájárul, hogy ezen irtási módozattal egy elszi­getelten fekvő területen kísérlet tétessék. Elnök ezek után constatálván, hogy az érte­kezletnek több tárgya nincs, megköszöni a megje­lentek részvételét, s a jegyzőkönyv hitelesítésére Emich Gusztáv és Wartha Vincz urakat kérvén fel, az ülést feloszlatja. Kelt mint fent. Jegyzetté: Dr. Léderer Sándor, s. k. A jegyzőkönyv hiteléül: Emich Gusztáv, s. k. Dr. Wartha Vincze, s. k. Az 1879. évi julius havi meghosszabbított szaba­dalmak kimutatása. 575. A prágai gépépítő részvénytársulat; javi­tott módja az edények zárfedeleihez való tömítés­nek; a szab. kelt 1878. jul. 16. megh. 2-ik évre nem titkos leírás. 576. Marquardt szül. Narkovics Lujza Bécsben sajátszerü eljárás a sajtó élesztőnek előállítására a szab. kelt 1878 jul. 5.; megh. 2-ik évre; titkos leírás. 577. Ost Adolf és Syré Eleonora; Bécsben műborostyánkő »szilárd borostyánkő« elnevezés alatt; a szab. kelt 1877. jul. 7.; megh. 3-ik évre titkos leirás. 578. Sedlaczek Ármin és Socher Adolf; Lip­­jenben ; sajátszerü villanyvilágítás mozdonyokon; szab. kelt 1877. jul. 11.; megh. 3-ik évre; nem átkos leirás. 579. Roser N. és Kremky J.; Párisban; ja­­vitott tető irányos gőzkazán a víznek élénk körfor­gásával és nagy gőzfejlődéssel; a szab. kelt. 1876 jul. 6.; megh. 4-ik évre; nem titkos leirás. 580. Lutz József Sándor és Schotte Keresztély Adolf; Gössben; javított lépcsőrostélyok, a kő­szénhulladék számára alkalmazható mindennemű már meglevő s újonnan épitendő takarék tüzhe­­vak, kazánok és fűtéseknél; a szab. kelt 187­6. jul. 6.; megh. 4 ik évre; nem titkos leirás. 581. Wolters W.; sajátszerü önműködő tűzjel­ző készülék; a szab. kelt 1878. jul. 17.; megh. 2-ik évre; titkos leirás. 582. Richardson A. Milo; Olaszországban 1878. márcz. 31-ke óta, három év tartamára szabadal­mazott sajátságos mód, ráspolyok és más fogas szerszámok élesítésére; a szab. kelt 1878. jul. 28.; megh. 2-ik évre; nem titkos leirás. 583. Becker György; sajátszerü búza hámozó gép ; a szab. kelt 1878. jul. 22.; megh. 2-ik évre ; nem titkos leirás. 584. Smith Hand György és Paterson Cristie lugh. eljárás, mely szerint szénkönenynyel egy carbonit nevezetű anyagot előállíthatni,építészeti és más technikai czélokra; a szab. kelt 1876. jul. 12.; megh. 4-ik évre; titkos leirás. 585. A »Nagel és Kaemp» czég; Olaszország­ban 1877. decz. 31-ke óta, 6 év tartamára szaba­dalmazott hengerszékezés a hengernyomásnak sza­bályozható elzárásával; a szab. kelt 1878. jul. 16.; megh. 2-ik évre?; titkos leirás: 586. ig. Eisler et Comp, ezelőtt Marquet Bó­dog; Francziaországban 1878. márcz. 15-ke óta, 15 év tartamára szabadalmazott javítások a pléh­dobozok gyártásában az élelmi­szerek (Conservek) eltartására; a szab. kelt 1877. jul. 13.; meghossz. 3-ik, 4-ik és 6-ik évre; nem titkos leirás. 587. Skatschkoff Egorowitsch Szilárd, Fran­cziaországban 1878. febr. 18-ka óta, 15 év tarta­mára szabadalmazott önműködő ellenőrző készülék folyadékok sűrűségének meghatározására »War­ner« néven; a szab. kelt 1878. jul. 29.; megh. 2-ik évre; titkos lelrás, 588. Orry Ernő Gyula: Francziaországban 1877. decz. 20-29 óta, 15 év tartamára szabadal­mazott sajátszerüen készített ékszer lánczok és azok gyártására való eljárás; a szab. kelt 1878. jul. 12.; megh. 2-ik évre ; titkos leirás. 589. Colimán Alfréd; sajátszerü gőzgépkor­mányzás gőzsüri­ve maradó kettős tapadó szellen­­tyűvel vagy egyéb egyensúlyozott elzáró készü­lékkel, mely hirtelen felemeltetik és a nélkül hogy leesnék, hirtelen lezáratik; a szab. kelt 1877. jul. 17.; megh. 3-ik évre ; titkos leirás.1 590. Raffenbeul Ottó és Kahl Alfréd; részükre Francziaországban 1878. márcz. 20-ka óta, 15 év tartamára szabadalmazott sajátszerü szerkezete a kézelő gomboknak; a szab. kelt 1878. jul. 6.; meg­hossz. 2-ik évre; nem titkos leirás. 591. Gangloff Károly ; Rozmitalban; sajátszerü gép forgó vágó eszközökkel, a gyufaszálak készí­tésére 2 hüvelyk (52 milimeter) hosszú darabok­ban; a szab. kelt 1876. jul. 26.; megh. 4-ik évre; nem titkos leirás. 592. Welckum György; Budapesten ; javitás a forgatható palló felületek, emelő csigák, forgatha­tó hidak stb. szerkezetében, sajátságosan szerkesz­tett dörzsgolyók segélyével; a szab. kelt 1874. jul. 3.; megh. 6-ik évre ; nem titkos leirás. 593. A »Compagnie dentelliere de france« Pá­

Next