Budapesti Közlöny, 1880. május (14. évfolyam, 100-122. szám)

1880-05-01 / 100. szám

3351 / 8.§. Az előző §-ban foglalt rendelkezéseken kívül az engedélyezett kölcsönök évi járulékai pontos befi­zetésének biztosítása czéljából úgy a tiszavölgyi vízszabályozó és ármentesítő társulatoknak, vala­mint a szegedi kárvallott lakosoknak engedélye­zendő kölcsönökből 6% tartalék­alapként vissza­­tartatik, melyből a hátralékban maradt évi járu­lékok előlegezésképen fedezendők. 9.§: A jelen törvény alapján kibocsátandó kölcsön­­sorsjegyek és azok kamatszelvényei, valamint a kisorsolt jegyekre eső nyeremények minden bélyeg­től, illetéktől és adótól mentesek, és ezen teljes bé­lyeg-illeték- és adómentesség azok részére jövőre is biztosíttatik . A bélyeg- és illeték­mentesek továb­bá az ezen kölcsön iránt kötött szerződések és az ezen kölcsönből a kölcsönvevő vízszabályozó tár­sulatok és Szeged városra, nemkülönben az ottani kárvallott magán kölcsönvevőkre nézve keletke­ző jogügyleteket érdeklő beadványok, okiratok és telekkönyvi bejegyzések. E kedvezmény azonban nem terjed ki a mon­dott társulatok, illetőleg a kölcsönvevő magán­felek által a felvett kölcsönösszegekről kiállítandó nyugtákra, melyek rendes bélyeggel ellátandók; a társulatok által kiállítandó nyugták bélyege azon­ban a nyert kölcsönnek csak azon része után szá­mi­ttatik, mely az 1879. XXXV. t.-cz. alapján fel­vett és a kölcsönből visszafizetendő állami előlegek összegét meghaladja; Szeged város terv­­hatósága pedig a részére kiszolgáltatandó 5 millió frtnyi kölcsönről szóló nyugtákra nézve is teljes bélyeg­­mentességben részesül. (Folytatjuk.) A bel­ügy­minister­ium vezetésével meg­bízott magyar ministerelnököm előterjesz­tésére, gróf Batthyány Józsefet Jász-Nagy­­kun-Szolnokmegye főispánjává kinevezem. Kelt Bécsben, 1880. évi április hó 24 én. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legke­gyelmesebben méltóztatott. L­i­p­ó­t főherczeg ő császári és királyi fensége, hadmérnökségi főfelügyelő és lovassági tábornok­nak, a kért hat havi szabadságidőt, minden illeték­­beszüntetésével engedélyezni, és báró Salis-Soglio Dániel altábornagyot, a műszaki és közigazgatási katonai bizottság elnö­két, előbb nevezett fenséges főherczegnek a had­mérnökségi főfelügyelőre tartozó szolgálati teen­dőit illető helyettesítésével megbízni; továbbá: báró Litzelhofen Ede altábornagy és ve­zénylő tábornoknak Lembergben, a titkos taná­csosi méltóságot díjmentesen adományozni; azután : lovag Ferro Scipio alezredesnek, a cs. és kir. közös hadsereg nyugállományából, az alsó ausz­triai 1. sz. dragonyos-honvéd-század állományába leendő átvételét, és E­g­­­e József, várak, illetékkel száml. szabad­ságolt, de az újabb felülvizsgálat alkalmával szol­gálatképesnek talált 31. sz. gy.­ezredbeli őrnagy­nak, — a 21. sz. gy.­ezredhez egyidejűleg történő áttételével — a tényleges szolgálati viszonyba való újbóli beosztását elrendelni; továbbá: Hadrova Lajos nyug. 1. oszt. századosnak, a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen adomá­nyozni ; és Kellner Ferencz várak, illetékkel száml. sza­badságok­, a krakói helyőrségi törvényszékhez tar­tozó 1. oszt. százados hadbirónak, a felülvizsgálat folytán »rokkant« gyanánt történő nyugalomba helyeztetése alkalmából, a czimzetes őrnagy-had­­birói jelleget díjmentesen adományozni; továbbá kinevezni, főorvosokká a tartalékban: a következő tartalékos segéd­orvosokat: dr. K­e­n­d­a Józsefet, a 22. sz. gy.-ezrednél; dr. K­o­v­á­t­s Árpádot, az 5. sz. gy.-ezred tarta­lék-parancsnokságánál ; dr. Szontagh Adolfot, a nagyszebeni 22. sz. helyőrségi kórháznál;­ dr. P­a­t­a­k­y (előbb Puskesz) Ármint, a 19. sz. gy.-ezrednél, — mind a négyet jelen beosztatásuk­­ban való meghagyással; azután a következő tartalékos 1. oszt. katonaorvosi növen­dékeket : dr. Lange Károlyt, a temesvári 21. sz.helyőr­ségi kórháznál, — a 19. sz. gy.-ezred tartalék-pa­rancsnokságához ; dr. Misner Náthánt, a zágrábi 23. sz. helyőr­ségi kórháznál, — a 10. sz. dragonyos ezredhez ; dr. R­e­i­n­e­r Adolfot, a raguzai 24. sz. helyőr­ségi kórháznál, — a 68. sz gy.-ezred tartalék pa­rancsnokságához ; dr. Hlava Jaroszlavot, a prágai 11. sz. hely­őrségi kórháznál, — a 21. sz. gy.­ezred tartalék­­parancsnokságához; dr. L­o­r­e­n­z Adolfot, a brünni 5. sz. helyőrsé­gi kórháznál, — a 14. sz. dragonyos-ezredhez ; dr.­­W­e­i­s­z Ottót, a gráczi 7. sz. helyőrségi kór­háznál, — a 33. sz. táb. vadászzászlóaljhoz ; dr. Pollak Józsefet, az innsbrucki 10. sz. helyőrségi kórháznál,— az 53. sz. gy.-ezredhez; dr. Steinitzer Lajost, a temesvári 21. sz. helyőrségi kórháznál, — a 14. sz. huszárezredhez ; dr. W­i­e­n­e­r Ferdinánd Mórt, a badeni 3. sz. helyőrségi kórháznál, — a 48. sz. gy.-ezred tarta­­­lék-parancsnokságához; segédorvosokká a tartalékban: dr. J­a­k­o­b­i Lucián Sándor tartalékos 1. oszt. katonaorvosi növendéket, a krakói 15. sz. helyőr­ségi kórháznál, — a 9. sz. gy.­ezred tartalék-pa­rancsnokságához ; dr. Feldmann Manó tartalékos 2. oszt. ka­­tonaorvosi növendéket, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháznál, — a kassai 20. számúhoz, és dr. Deutsch Illés 43. sz. gy.-ezredbeli tartalé­kos tizedest, — a 64. sz. gy.-ezredhez; segéd­orvosokká, a következő, tényleg szolgáló 2. oszt. katonaorvosi növendékeket: dr. Hrach Jaroszlavot, a prágai 11. sz. hely­őrségi kórháznál; dr. S­o­­­o­w­s­k­i Jánost, a krakói 15. sz. helyőr­ségi kórháznál; dr. Váradi Lászlót, és dr. Bakó Gyulát; mindkettőt a budapesti 16. sz. helyőrségi kórháznál, — mind a négyet jelen beosztatásukban való meghagyással; végül: Sadló Frigyes nagyszebeni hadbiztossági 1. oszt. számtisztnek, a felülvizsgálat folytán »rok­kant« gyanánt nyugalomba helyeztetése alkalmá­ból, a szabályszerű dijak lefizetése mellett, a kato­nai számtanácsosi czimet és jelleget; Novotny Ferencz, a szerajevói főhadpa­­rancsnoksághoz tartozó 1. oszt. fő-állatorvosnak, nyugalomba helyeztetése alkalmából, sok évi és igen jó szolgálatai elismeréséül, az arany érdem­keresztet, és P­o­p­o­v­i­c Tivadar, a boszniai és herczegovi­­nai csendőrségi karhoz beosztott szerezsán-kar­beli fő­szerezsánnak, a közbiztonság terén kifej­tett sikeres szolgálatai elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozni. A császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi április hó 27-én Bécsben kelt legfelső kéziratával, libb­y lovag G­r­a­e­f Ede altábornagyot, a m. kir. honvéd-főparancsnok adlatusát és nyáregyházi báró N­y­á­r­y Adolf tábornokot, ő fensége József fő­herczeg lovassági tábornok és a m. kir. honvédség főparancsnoka főudvarmesterét, belső titkos taná­csossá díjmentesen legk. kinevezni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi április hó 24-től kelt legfelső elhatározásával, sonthauseni báró R­e­i­s­­­i­n Károly közös pénz­­ügyminiszériumi osztályfőnöknek saját kérelmére történő végleges nyugalomba helyezését jóváhagy­ni,­­ neki ez alkalommal, sokévi, hű és kitűnő szol­gálatai elismeréséül, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozni legkegyelmesebben mél­tóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi áp­rilis hó 24-én kelt legfelső elhatározásával, lovag F­e­n n­h­e­i­m Ede ministeri tanácsost a közös pénzügyministeriumhoz osztályfőnökké kinevezni, s az ily módon megüresedett ministeri tanácsosi állomást kaposm­érei M­é­r­e­y Sándor ministeri tanácsosi czimmel és jelleggel felruházott osztály­­tanácsosnak adományozni legkegyelmesebben mél­tóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi április hó 24-től kelt legfelső elhatározás­ával, Schneider József osztálytanácsosi czímmvel és jelleggel felruházott miniszeri titkárnak, a közös pénzügyministériumban megüresült osztálytaná­­csosi állomást adományozni; Fink Ferenczet, az alsó-ausztriai országos pénzügyi igazgatóság­hoz beosztott pénzügy­i főbiztost pedig, az előbb­­nevezettnek helyére a­ közös pénzügyministeriumba ministeri titkárrá kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. A m. kir. igazságügyminister, N­é­m­e­t­h­y Ele­mér egri kir. törvényszéki segédtelekkönyvvezetőt, a gyöngyösi kir. járásbirósághoz helyezte át. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság, a keres­kedelmi tengerészethez a következőket nevezte ki: hajókapitányokká: Jerk­evich Pétert,Curczulá­­ból; K­o­p­e­c­k­y Józsefet, Reichcenauból (Csehor­szág) ; hadnagyokká: C­o­l­o­m­b­i­s Antalt, Cher­edből ; Marinovich Ágoston, Stolivából. A m. kir. pénzügyminister, Pillér Miklós becs­­lőbiztost, a kassai katasteri igazgatósághoz kerü­leti felügyelővé nevezte ki. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, I. évi 11,632. sz. alatt kelt rendele­tével megengedte, hogy Tolna megye területéhez tartozó R e­g­­­­­y községben a május hó 18-ra eső országos vásár, ez évben kivételesen május hó 11-én tartassék meg. A gyergyó-ditrói műkedvelő színtársulat alap­szabályai, a m. kir. belügyministerium által, folyó évi 18.707. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. Felelős szerkesztő­: SALAMON FERENCZ.

Next