Budapesti Közlöny, 1881. március (15. évfolyam, 48-73. szám)
1881-03-01 / 48. szám
yopgljjPT. 3 (Yachtok) a nemzeti halászatra, vagy a földmivelő lakosság gazdasági czéljaira vagy a kizárólag a kikötők belforgalmára szolgáló hajókra a jelen szabály határozmányai egyátalában nem alkalmaztatnak. Ép úgy nem alkalmaztatnak ezen határozmányok a hadijárművekre s minden egyéb az állam tulajdonát képező vagy általa kibérelt, de közegei által is vezényelt járművekre mindazon szállításokat illetőleg, melyeket azok a kormány rendeletéből és annak számlájára eszközölnek. 12. §. Mindazon gőzösök, melyek előre kihirdetett menetrend szerint időszaki utat tesznek a következő könnyítéseket vehetik igénybe: 1) A hajónyilatkozvány sem hivatalosan nem láttamoztatik, sem pecsét alá nem helyeztetik s úgy a hajóvezető, valamint maga a vállalat vagy ennek valamely ügynöke által írható alá és nyújtható be az elindulás alkalmával. E könnyítés mellett azonban tekintet nélkül arra, hogy az indulás szabad kikötőből vagy pedig valamely a vámterületen fekvő kikötőből történt-e, két példányban kell kiállítani a nyilatkozványt, melynek az összes berakott árukat minden egyes rendeltetési kikötő szerint elkülönítve kell magában foglalnia. Minden indulási kikötőben ezen okmány egy példánya az összes e kikötőben berakott árukról benyújtandó, ami akár az egyes rendeltetési kikötők részére szerkesztett összes okmányok másolatai, akár pedig egy az összes utóbbiakat egybefoglaló nyilatkozvány útján is történhetik. Minden érkezési kikötőben az ezen kikötő számára szerkesztett okmány benyújtandó. 2) Az utazók podgyászát a nyilatkozatba nem kell fölvenni. 13. §. Tíz tonnán aluli átkelő járművek (traghetti), melyek egymáshoz közel fekvő helyek között közvetítik a közlekedést, hajónyilatkozványt kiállítani és magukkal vinni nem kötelesek. Ha azonban ezen járművek a szabad kikötőkből vámköteles vámokmányok által nem fedezett árukat szállítanak, akkor ezen árukról a 12. §. szerint nyilatkozványt kötelesek magukkal vinni. 14. §. Büntetési határozatok. E szabály ellen elkövetett áthágások, a következő határozványok szerint fenyittetnek. 1. ) Ha oly hajóvezető, kinek hajónyilatkozványnyal kell bírnia, nincs ellátva ilyennel, vagy ha a nyilatkozvány az előszabott kellékeknek nem felel meg, vagy ha a hajóvezető a törvény értelmében erre följogosított tisztviselőnek, vagy közegnek a nyilatkozvány bemutatását vagy másolatának kiszolgáltatását megtagadja, vagy ha a nyilatkozat lepecsételt borítékra sértett állapotban találtatik, a hajóvezető eltekintve azon büntetésektől, melyek őt csempészeti kísérletért érhetik, 2 forinttól 200 órtig terjedhető jövedéki rendbírságnak van alávetve. 2. ) A hajónyilatkozványban előforduló valótlanságok a következő esetekben tekintetnek csempészeti kísérletnek: a. ) ha valamely meglevő tárgy teljesen el lett hallgatva; b. ) ha az áruk neme és mennyisége annyira helytelenül lett kitüntetve, hogy a meglevő vámköteles árú helyett vámmentes, vagy a meglevő be- vagy kiviteli tilalom alá vetett árú helyett — e korlátozásnak alá nem vetett; végre ha a magasabb vámilleték alá tartozó meglévő áru helyett kisebb illetékkel terhelt tárgy vétetett föl a nyilatkozványba és mindkét esetben c) ha beviteli vám alá eső árukkal a hajó az osztrák magyar vámterület valamely kikötője felé tart vagy pedig a vámvonaltól kevesebb mint négy mértföldnyi távolban érezik rajta, kiviteli vám alá eső áruknál pedig, ha a hajó rendeltetési czélja a külföld vagy valamely vámkürzet. Az áruk mennyiségének helytelen megjelölése nem fenyíttetik azonban akkor, ha a valóban meglévő mennyiség a kitüntetett mennyiséget kevesebb mint 10 százalékkal haladja meg. E kivételes határozvány azonban nem alkalmazható azon esetben, ha darabszám szerint elvámolandó tárgyakról van szó. Ha azonban a hajó az osztrák-magyar vámterület egyik kikötőjéből valamely szabad vagy külföldi kikötő felé van irányítva, ez esetben a talált és a nyilatkozványban nem foglalt áruk, ha azok az egyedárusági tárgyak sorába vagy a kiviteli vám, vagy kiviteli tilalom alá eső áruk közé nem tartoznak, csupán ezen hiány miatt nem bírságoltathatnak meg, hanem a szerkesztendő vagy már megszerkesztett nyilatkozványba utólagosan felveendők. Csempészeti kísérlet gyanánt büntetendő jövedéki áthágásnak kell ellenben tekinteni, ha bármilyen kikötőbe szándékozó hajó a vámvonalhoz, a 2. §.-ban jelzett távolságra közeledve az előírt nyilatkozatban nem foglalt, vagy egyátalában nyilatkozatlanul nem fedezett árukat szállít magával. 3. ) A bevallás hiányosságának kell tekinteni, ha valamely meg nem lévő tárgy vallatott be, ha a bevallott mennyiség nagyobb a valóban meglevőnél, vagy ha a bevallott árukért magasabb vámilleték jár mint a meglevőkért. Ha azonban a körülményekből kiderül, hogy a fél jövedékcsonkítást szándékozott megkísérleni, vagy a felügyeleti intézkedéseket ki akarta játszani, és ha ily körülmény között a hiányosságot nem képes kielégítő módon igazolni, akkor ezen hiányok mint súlyos jövedéki kihágások fenyítendők. Hiányosságnak tekintendő továbbá a csomagokra és tartályokra vonatkozó minden valótlanság, még akkor is, ha a bevallott összmennyiség a valóban meglevő mennyiségnek megfelel. Az árubevallásban előforduló hiányosságok esetében sincs a fennebb (2-ik pont utolsó előtti bekezdés) előadott megszorítások mellett büntetésnek helye, ha a hajó az osztrák-magyar vámterület egyik kikötőjéből külföldre, vagy valamely szabad kikötő felé van irányozva. Ily esetben csak a hajó nyilatkozványt kell — mégpedig hivatalosan helyesbíteni. 4. ) Az ezen §.-ban felsorolt áthágások megvizsgálása és megbüntetése a jövedéki kihágásokra nézve fennálló határozmányok szerint történik, mégpedig a. ) ha a hajó az osztrák-magyar vámterület egyik kikötőjéből indult ki, vagy készült kiindulni, — az ezen kikötőhelyen érvényes jövedéki büntető határozatok alapján; b. ) ha a hajó a trieszti vagy fiumei szabad kikötők egyikéből indult ki, vagy készült kiindulni, a vámterületen fekvő azon hely jövedéki büntető határozatai alapján, hová a rakomány vagy annak nagyobb része rendeltetve van; ha azonban ezen rendeltetési hely a másik szabad kikötő vagy pedig a külföld, ez esetben a kiindulás helyén, esetleg pedig a kiindulási kikötőhöz legközelebb eső határvámjövedéki közigazgatási területen érvényes jövedéki büntető határozatok nyernek alkalmazást. Azon esetben, amidőn valamely külföldről jövő hajó az osztrák-magyar vámterületen fekvő egyik kikötőbe van rendeltetve, vagy pedig ha egy bármely kikötőbe rendelt hajó az osztrákmagyar vámvonalhoz négy tengeri mérföldnyire közeledik, (2. §.) ekkor az illető rendeltetési kikötőben, esetleg azon területen érvényes jövedéki büntető határozatok veendők alkalmazásba, melyet a hajó a jelzett távolságra megközelített. Ha ellenben valamely külföldről jövő hajó a trieszti vagy fiumei szabad kikötők egyikébe van rendelve, akkor az illető szabad kikötő területet övező határvámjövedéki közigazgatási területen érvényben álló jövedéki büntető határozatok alkalmandók. 15. §. A jelen határozatok folyó 1881. évi május hó 1-jével lépnek életbe. E naptól kezdve a jelenleg fennálló szabályok, amennyiben azok oly tárgyakra vonatkoznak, melyek a jelen határozatok által szabályoztatnak hatályon kívül lépnek. Erről az alattas vámhivatalok haladék nélkül értesitendők. Kelt Budapesten, 1881. évi február hó 20-án. I. Kimutatás a be- és kivitelben vámmentes árukról. Kerti és mezei termények. 8. a. búza, tönköly, kétszeres, rozs, árpa, maláta, zab, tengeri (kukoricza), tatárka (pohánka), köles, bab, csillagfürt (lupinus), borsó, lencse és bükköny; c. liszt és őrlemények (darált, törött és hántott szemek, kása, dara, apródara); a. burgonya és más fris mezei és kerti termények, fris szőlő és más fris gyümölcs; b. ültetni való szőlővesszők és más élő növények cserepekben és vedrekben is, gabona kévékben, hüvelyesek szárastól, széna, szalma, káka, pálmalevelek, kazángyökér (cichoria) aprózva is, de nem oly alakban, hogy kávépótlóul használtathassák a rizs, koriander, édes kömény, kömény, repcze, olajmag, lóheremag, mustármag, mustárpor, vagy őrlött mustár (hordókban és effélékben) külön meg nem nevezett növények és növényrészek friss állapotban vagy szárítva; 11. i. ló és csikó ; 12. a. mindennemű vad és mindennemű szárnyas, eleven vagy holt — a megejtett szarvas, őz, zerge és vaddisznó kivételével; b. méhköpük, eleven méhekkel ; c. pióczák s más k. m. n. n. állatok; 13. borjúbőrök, juh, bárány, kecske és gödölyebőrök, nyúl és házinyúl-bőrök; minden más nyers bőr (frisen vagy szárítva, szintúgy sózva vagy meszezetten, de tovább ki nem készítve) 14. lószőr nyersen, minden más haj és szőr nyersen, lószőr elkészítve minden más haj és szőr elkészítve (és pedig gerebenezve, főzve, festve vagy páczolva, szintúgy fürtökbe rakva), sörte és sörtehulladék, szintúgy ágytolla, nyers vagy elkészített tollszárak (hótollak), meg nem munkált disztollak s más külön meg nem nevezett toll; 15. e. mindennemű tojás, tej (szintúgy aludttej és tejföl), tehéntúró és egyéb édes túró ; f. méz, méhköpük mézestől és viaszostól, fris, sózott vagy szárított hólyagok és belek; aranyverő hártya, belekből készült kötelek, kitömött állatok, k. m. n. n. állati termékek ; 16. c. faggyú; 17. c. pálmaolaj (pálmavaj) és kokusdióolaj (kokusdióvaj) hordókban; 22. a. közönséges kenyér, fehér és fekete; hajós kétszersült; 23. a. minden tűzifa, fakéreg, rőzse, rőzsenyaláb, kötőfűz, gályák, kilugzott cser és cserpogácsa, közönséges (európai) szerszámfa, nyers állapotban