Budapesti Közlöny, 1881. március (15. évfolyam, 48-73. szám)

1881-03-01 / 48. szám

yopgljjPT. 3 (Yachtok) a nemzeti halászatra, vagy a földmivelő lakosság gazdasági czéljaira vagy a kizárólag a kikötők belforgalmára szolgáló hajókra a jelen szabály határozmányai egyátalában nem alkalmaz­tatnak. Ép úgy nem alkalmaztatnak ezen határozmá­­nyok a hadijárművekre s minden egyéb az állam tulajdonát képező vagy általa kibérelt, de közegei által is vezényelt járművekre mindazon szállításo­­kat illetőleg, melyeket azok a kormány rendeleté­ből és annak számlájára eszközölnek. 12. §. Mindazon gőzösök, melyek előre kihirdetett me­netrend szerint időszaki utat tesznek a következő könnyítéseket vehetik igénybe: 1) A hajónyilatkozvány sem hivatalosan nem láttamoztatik, sem pecsét alá nem helyeztetik s úgy a hajóvezető, valamint maga a vállalat vagy ennek valamely ügynöke által írható alá és nyújt­ható be az elindulás alkalmával. E könnyítés mellett azonban tekintet nélkül arra, hogy az indulás szabad kikötőből vagy pedig valamely a vámterületen fekvő kikötőből tör­­tént-e, két példányban kell kiállítani a nyilatkoz­­ványt, melynek az összes berakott árukat minden egyes rendeltetési kikötő szerint elkülönítve kell magában foglalnia. Minden indulási kikötőben ezen okmány egy példánya az összes e kikötőben berakott árukról benyújtandó, a­mi akár az egyes rendeltetési kikö­tők részére szerkesztett összes okmányok másola­tai, akár pedig egy az összes utóbbiakat egybe­foglaló nyilatkozvány útján is történhetik. Minden érkezési kikötőben az ezen kikötő szá­mára szerkesztett okmány benyújtandó. 2) Az utazók podgyászát a nyilatkozatba nem kell fölvenni. 13. §. Tíz tonnán aluli átkelő járművek (traghetti), melyek egymáshoz közel fekvő helyek között köz­vetítik a közlekedést, hajónyilatkozványt kiállítani és magukkal vinni nem kötelesek. Ha azonban ezen járművek a szabad kikötők­ből vámköteles vámokmányok által nem fedezett árukat szállítanak, akkor ezen árukról a 12. §. szerint nyilat­kozványt kötelesek magukkal vinni. 14. §. Büntetési határozatok. E szabály ellen elkövetett áthágások, a követ­kező határozványok szerint fenyittetnek. 1. ) Ha oly hajóvezető, kinek hajónyilatkozvány­­nyal kell bírnia, nincs ellátva ilyennel, vagy ha a nyilatkozvány az előszabott kellékeknek nem felel meg, vagy ha a hajóvezető a törvény értel­mében erre följogosított tisztviselőnek, vagy közeg­nek­ a nyilatkozvány bemutatását vagy másolatá­nak kiszolgáltatását megtagadja, vagy ha a nyi­latkozat lepecsételt borítékra sértett állapotban találtatik, a hajóvezető eltekintve azon bünteté­sektől, melyek őt csempészeti kísérletért érhetik, 2 forinttól 200 órtig terjedhető jövedéki rendbír­ságnak van alávetve. 2. ) A hajónyilatkozványban előforduló valótlan­ságok a következő esetekben tekintetnek csempé­szeti kísérletnek: a. ) ha valamely meglevő tárgy teljesen el lett hallgatva; b. ) ha az áruk neme és mennyisége annyira helytelenül lett kitüntetve, hogy a meglevő vám­köteles árú helyett vámmentes, vagy a meglevő be- vagy kiviteli tilalom alá vetett árú helyett — e korlátozásnak alá nem vetett; végre ha a magasabb vámilleték alá tartozó meglévő áru helyett kisebb illetékkel terhelt tárgy vétetett föl a nyilatkozványba és mindkét esetben c) ha beviteli vám alá eső árukkal a hajó az osztrák magyar vámterület valamely kikötője felé tart vagy pedig a vámvonaltól kevesebb mint négy mértföldnyi távolban érezik rajta, kiviteli vám alá eső áruknál pedig, ha a hajó rendeltetési czélja a külföld vagy­ valamely vámkürzet. Az áruk mennyiségének helytelen megjelölése nem fenyíttetik azonban akkor, ha a valóban meg­lévő mennyiség a kitüntetett mennyiséget kevesebb mint 10 százalékkal haladja meg. E kivételes határozvány azonban nem alkalmazható azon esetben, ha darabszám szerint elvámolandó tár­gyakról van szó. Ha azonban a hajó az osztrák-magyar vámterü­let egyik kikötőjéből valamely szabad vagy kül­földi kikötő felé van irányítva, ez esetben a talált és a nyilatkozványban nem foglalt áruk, ha azok az egy­edárusági tárgyak sorába vagy a kiviteli vám, vagy kiviteli tilalom alá eső áruk közé nem tartoznak, csupán ezen hiány miatt nem bírságol­­tathatnak meg, hanem a szerkesztendő vagy már megszerkesztett nyilatkozványba utólagosan fel­veendők. Csempészeti kísérlet gyanánt büntetendő jöve­déki áthágásnak kell ellenben tekinteni, ha bár­milyen kikötőbe szándékozó hajó a vámvonalhoz, a 2. §.-ban jelzett távolságra közeledve az előírt nyilatkozatban nem foglalt, vagy egyátalában nyilatkozatlanul nem fedezett árukat szállít magával. 3. ) A bevallás hiányosságának kell tekinteni, ha valamely meg nem lévő tárgy vallatott be, ha a bevallott mennyiség nagyobb a valóban meg­levőnél, vagy ha a bevallott árukért magasabb vámilleték jár mint a meglevőkért. Ha azonban a körülményekből kiderül, hogy a fél jövedék­csonkítást szándékozott megkísérleni, vagy a felügyeleti intézkedéseket ki akarta ját­szani, és ha ily körülmény között a hiányosságot nem képes kielégítő módon igazolni, akkor ezen hiányok mint súlyos jövedéki kihágások fenyítendők. Hiányosságnak tekintendő továbbá a csoma­gokra és tartályokra vonatkozó minden valótlanság, még akkor is, ha a bevallott összmennyiség a való­ban meglevő mennyiségnek megfelel. Az árubevallásban előforduló hiányosságok esetében sincs a fennebb (2-ik pont utolsó előtti bekezdés) előadott megszorítások mellett bünte­tésnek helye, ha a hajó az osztrák-magyar vám­terület egyik kikötőjéből külföldre, vagy valamely szabad kikötő felé van irányozva. Ily esetben csak a hajó nyilatkozványt kell — még­pedig hivatalosan helyesbíteni. 4. ) Az ezen §.-ban felsorolt áthágások megvizs­gálása és megbüntetése a jövedéki kihágásokra nézve fennálló határozmányok szerint történik, még­pedig a. ) ha a hajó az osztrák-magyar vámterület egyik kikötőjéből indult ki, vagy készült kiindulni, — az ezen kikötőhelyen érvényes jövedéki bün­tető határozatok alapján; b. ) ha a hajó a trieszti vagy fiumei szabad kikö­tők egyikéből indult ki, vagy készült kiindulni, a vámterületen fekvő azon hely jövedéki büntető határozatai alapján, hová a rakomány vagy annak nagyobb része rendeltetve van; ha azonban ezen rendeltetési hely a másik szabad kikötő vagy pedig a külföld, ez esetben a kiindulás helyén, esetleg pedig a kiindulási kikötőhöz legközelebb eső határvámjövedéki közigazgatási területen ér­vényes jövedéki büntető határozatok nyernek alkalmazást. Azon esetben, a­midőn valamely külföldről jövő hajó az osztrák-magyar vámterületen fekvő egyik kikötőbe van rendeltetve, vagy pedig ha egy bármely kikötőbe rendelt hajó az osztrák­­magyar vámvonalhoz négy tengeri mérföldnyire közeledik, (2. §.) ekkor az illető rendeltetési kikö­tőben, esetleg azon területen érvényes jövedéki büntető határozatok veendők alkalmazásba, me­­lyet a hajó a jelzett távolságra megközelített. Ha ellenben valamely külföldről jövő hajó a trieszti vagy fiumei szabad kikötők egyikébe van rendelve, akkor az illető szabad kikötő területet övező határvámjövedéki közigazgatási területen érvényben álló jövedéki büntető határozatok alkal­­mandók. 15. §. A jelen határozatok folyó 1881. évi május hó 1-jével lépnek életbe. E naptól kezdve a jelenleg fennálló szabályok, a­mennyiben azok oly tárgyakra vonatkoznak, melyek a jelen határozatok által szabályoztatnak hatályon kívül lépnek. Erről az alattas vámhiva­talok haladék nélkül értesitendők. Kelt Budapesten, 1881. évi február hó 20-án. I. Kimutatás­ a be- és kivitelben vámmentes árukról. Kerti és mezei termények. 8. a. búza, tönköly, kétszeres, rozs, árpa, maláta, zab, tengeri (kukoricza), tatárka (pohánka), köles, bab, csillagfürt (lupinus), borsó, lencse és bükköny; c. liszt és őrlemények (darált, törött és hántott szemek, kása, dara, apródara); a. burgonya és más fris mezei és kerti termé­nyek, fris szőlő és más fris gyümölcs; b. ültetni való szőlővesszők és más élő növények cserepekben és vedrekben is, gabona kévékben, hüvelyesek szárastól, széna, szalma, káka, pálma­levelek, kazángyökér (cichoria) aprózva is, de nem oly alakban, hogy kávépótlóul használtathassák a rizs, koriander, édes kömény, kömény, repcze, olajmag, lóheremag, mustármag, mustárpor, vagy őrlött mustár (hordókban és effélékben) külön meg nem nevezett növények és növényrészek friss állapotban vagy szárítva; 11. i. ló és csikó ; 12. a. mindennemű vad és mindennemű szárnyas, eleven vagy holt — a megejtett szarvas, őz, zerge és vaddisznó kivételével; b. méhköpük, eleven méhekkel ; c. pióczák s más k. m. n. n. állatok; 13. borjúbőrök, juh, bárány, kecske és gödölye­bőrök, nyúl és házinyúl-bőrök; minden más nyers bőr (frisen vagy szárítva, szintúgy sózva vagy me­­szezetten, de tovább ki nem készítve) 14. lószőr nyersen, minden más haj és szőr nyer­sen, lószőr elkészítve minden más haj és szőr elké­szítve (és pedig gerebenezve, főzve, festve vagy páczolva, szintúgy fürtökbe rakva), sörte és sörte­­hulladék, szintúgy ágytolla, nyers vagy elkészített tollszárak (h­ótollak), meg nem munkált disztollak s más külön meg nem nevezett toll; 15. e. mindennemű tojás, tej (szintúgy aludttej és tejföl), tehéntúró és egyéb édes túró ; f. méz, méhköpük mézestől és viaszostól, fris, sózott vagy szárított hólyagok és belek; aranyve­rő hártya, belekből készült kötelek, kitömött álla­tok, k. m. n. n. állati termékek ; 16. c. faggyú; 17. c. pálmaolaj (pálmavaj) és kokusdióolaj (kokusdióvaj) hordókban; 22. a. közönséges kenyér, fehér és fekete; hajós kétszersült; 23. a. minden tűzifa, fakéreg, rőzse, rőzsenyaláb, kötőfűz, gályák, kilugzott cser és cserpogácsa, kö­zönséges (európai) szerszámfa, nyers állapotban

Next