Budapesti Közlöny, 1881. április (15. évfolyam, 74-98. szám)
1881-04-08 / 80. szám
Budapest, 1881. 80. szám. Péntek, április 8. BUDAPESTI HIVATALOS LAP. KÖZLÖNY P. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben kizd«« hordva : Egész évre.....................................20 írt Félévre ........ 10 » Negyedévre................................& Egy teljes lap ára SOr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő*-be iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-esőig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több* szöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beik*tatás után 30 kr oszt. ért. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 6-ik ajtő. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencciek tere Athenaeum épület i.a................. _ Magánhirdetések: HIVATALOS RÉSZ. 1881. évi XVII. TÖRVÉNYCZIKK. Csődtörvény. (Szentesítést nyert 1881. márczius hó 27-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi márczius hó 29-én, a főrendek házában 1881. évi márczius hó 30-án.) (Folytatás.) ELSŐ RÉSZ. Anyagi intézkedések. MÁSODIK FEJEZET. A jogügyletek teljesítése. 18. §. Ha a kétoldalú szerződés a közadós részéről a csődnyitás előtt már teljesíttetett, a tömeg a másik féltől a szerződés teljesítését követelheti jellenben, ha az ilyen szerződés a csődnyitás előtt nem a közadós, hanem a másik szerződő fél által teljesíttetett, ez utóbbi sem a szerződés teljesítését nem igényelheti, sem azt, amit teljesített, vissza nem követelheti. 19. §. Ha a szerződés a közadós részéről nem teljesíttetik, vagy megszűnik, a másik fél a nem teljesítés vagy megszűnés miatt csak kártérítést követelhet, s ebbeli igényeit, ha őt külön kielégítési jog nem illeti, csak mint csődhitelező érvényesítheti. 20. §. Ha a kétoldalú szerződés a csődnyitás előtt egyik fél által sem, vagy csak részben teljesíttetett, a tömeggondnok a szerződés teljesítését követelheti vagy attól elállhat, de köteles, a másik fél kérelmére bíróilag megállapítandó határidő alatt nyilatkozni, hogy a teljesítéshez ragaszkodik-e , ellenkezőleg a teljesítést többé nem követelheti. 21. §• Ha a vételi vagy szállítási szerződés olyan dolgok iránt köttetett, melyek piaci vagy tőzsdei árral bírnak, és a kikötött teljesítési idő a csődnyitás után jár le, a tömeggondnok épúgy, mint a másik szerződő fél csak kártérítést követelhet. E kártérítési követelés azon különbözet szerint határozandó meg, mely a teljesítés helyén vagy az erre nézve irányadó kereskedelmi piacon a csődnyitás napján kötött s a megállapított teljesítési időre szóló ügyleteknél a vételár és a piaci vagy tőzsdei ár közt mutatkozik. 22. §. Bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, melyeket a közadós kötött, a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg lép a közadós helyébe. Ha a közadós a szerződést mint bérlő vagy haszonbérlő kötötte, jogában áll úgy a tömegnek, mint a másik szerződő félnek a szerződést a törvényes, ilyennek hiányában pedig a szokásos határidő megtartása mellett és a netáni kártérítési igények sérelme nélkül, bármikor felmondani. Ha pedig a közadós a bérleti vagy haszonbérleti szerződést mint bérbeadó kötötte, a szerződésileg kikötött időtartamon változás nem történik, de a szerződés felbontására nézve a bérleti vagy haszonbérleti tárgynak a tömeggondnok által szabad kézből történt eladása a bírói árverés joghatásával bír, s a bérlő a bérletet a szokásos felmondási idő, a haszonbérlő pedig a haszonbérelt jószágot a gazdasági év leteltével elhagyni köteles. A fentebbi intézkedések által a felek azon jogán, melynél fogva a bérbe vagy haszonbérbe adott dolog rongálása, vagy annak nem használhatása miatt a szerződés felbontását követelhetik, változás nem történik. 23. §. Ha a közadósnak a bérlet, vagy haszonbérlet tárgya a csődnyitás előtt még át nem adatott, a másik fél a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna. 24. §. A szolgálati viszonyt, mely a közadóssal mint szolgálatadóval köttetett, a felek mindegyike felmondhatja. A felmondás idejét, ha az törvény vagy szokás által meghatározva nincsen, a felek bármelyikének kérelmére a csődbíróság határozza meg. 25. §. Azon törvények, melyek a csődnyitás joghatályát a jelen törvényben nem említett jogviszonyok tekintetében szabályozzák, érintetlenül maradnak. HARMADIK FEJEZET: A jogcselekvények megtámadása. 26. §. A közadósnak a csődnyitás előtt keletkezett s a következő §§-ban érintett jogcselekvényei, mint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanok, akár kereset, akár kifogás alakjában megtámadhatók. A megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesíti, de a megtámadási kereset megindítását a választmány is elhatározhatja, s ez esetben a tömeg részére külön képviselőt rendelhet. A csődhitelezőket a megtámadási keresetnél beavatkozási jog illeti. 27. §. Megtámadhatók: 1. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése (244. §.) után kötött azon ügyletei, melyeknek megkötése által a csődhitelezők megkárosíttattak, feltéve, hogy a másik félnek az ügylet megkötésekor, a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; 2. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyer, feltéve, hogy ennek a kielégítés vagy a biztosítás elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; 3. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után; vagy a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által valamelyik hitelezőjének olyan biztosítást vagy kielégítést ad, melyhez annak általában, vagy akkor még joga nem volt, ha csak a hitelező oly tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekvény idejekor, az első esetben a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről, ez utóbbi esetben pedig az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. A közadós azon jogcselekvényeinél, melyek a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg történtek, a megtámadásra indokul nem szolgálhat az, hogy a másik félnek a fizetések megszüntetéséről tudomása volt. 28. §. Amennyiben a csődnyitást megelőzőleg két éven belül keletkeztek, megtámadhatók: 1. a közadósnak azon jogcselekvényei, melyek által örökségről vagy hagyományról lemond; továbbá azon ügyletei, melyeket visszteher nélkül vagy szmnleges visszteher mellett kötött, amennyiben azok tárgyát nem a szokásos ajándékok képezik; 2. azon terhes szerződések, melyeket a közadós a házastársával saját, vagy házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokonaival, fél vagy egész testvéreivel vagy végre e személyek valamelyikének házastársaival kötött; amennyiben azoknak megkötése által a csődhitelezők megkárosíttattak, s az érintett személyek igazolni nem képesek, hogy a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányzott szándékáról tudomással nem bírtak 3. a házastárs részére történt ajándékozások, nemkülönben a hozománynak s a férj kezelése alá került egyéb női javaknak biztosítása vagy kiadása, amennyiben ez nem a törvény vagy a fentebbi határidő előtt keletkezett szerződési kötelezettség alapján történt. 29. §. Tekintet nélkül bizonyos időre megtámadhatók a közadósnak perbeli és peren kívüli azon jogcselekvényei, melyekről a másik fél tudta, hogy azok a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek. 30. §. A fizetés, melyet a közadós váltóra teljesít, a 27. §. alapján meg nem támadható, ha a váltóbirtokos, a fizetés elfogadására, a többi váltókötelezettek elleni visszkeresetének különbeni elvesztése mellett, a váltótörvény szerint kötelezve volt. Iyen esetben a tömegnek a kifizetett váltóöszszegért az utolsó visszkeresett, vagy amennyiben a váltó egy harmadik érdekében adatott tovább, ez utóbbi felelős, ha a váltó továbbadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomással birt. 31. §. Azon körülmény, hogy a közadós ellen végrehajtható határozat vagy egyezség keletkezett, vagy hogy a végrehajtás elrendeltetett avagy foganatosíttatott, a jogcselekvény megtámadhatását ki nem zárja. A jogcselekvény hatályon kívül helyezésével a határozat vagy egyezség is hatályát veszi. 32. §: A jelen törvénynek a jogcselekvények megtámadására vonatkozó határozatai az örökösnek a hagyatékot tárgyazó jogcselekvényeire is alkalmazandók, ha a hagyaték ellen nyittatik csőd. Lapunk mai számához három év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.