Budapesti Közlöny, 1881. április (15. évfolyam, 74-98. szám)
1881-04-01 / 74. szám
Dubril Pál, a legf udvarnál meghiteltetett orosz császári rendkívüli nagykövet és valóságos titkos tanácsos, folyó hó 28-án nyújtotta át a császári és Apostoli királyi Felségének, 111. Sándor orosz császár Ő Felsége levelét, amely Felséges atyjának néhai II. Sándor orosz császárnak elhunytát és saját trónralépését tudatja, s egyszersmind a nevezett nagykövetnek eddigi minőségében újra meghiteltetését tartalmazza. *) A magyar királyi igazságügyminiszer Veréczy Gyula mármarosszigeti kir. törvényszéki aljegyzőt, ugyanezen kir. törvényszékhez jegyzővé, Görög Konstantin gyulafehérvári kir. törvényszéki bijnokot pedig, a balázsfalvi kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminiszer Schuller József fogarasi kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt, a szászrégeni kir. járásbírósághoz — és viszont Benedikty Róbert szászrégeni kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt, a fogarasi kir. járásbírósághoz helyezte át. Weisz Károly hódmezővásárhelyi lakos Domokos nevű fia vezetéknevének »Vásárhelyi«-re kért átváltoztatása, folyó évi 15.373. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Fischer József bajmoki lakos vezetéknevének »Halász«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 15.261. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Hirdetmény. A m. kir. csendőrség a II. csendőrségi kerületben , 1881. évi III. t.-cz. alapján felállítandó lévén, az ezen csendőrségi kerület legénységi állományának előállítása illetőleg kiegészítése czéljából felhivatnak mindazok, kik az 1881. évi II. t.-cz. 1. §-a alapján a m. kir. csendőrséghez leendő felvételre igényt tarthatnak, és a csendőrségbe belépni óhajtanak, hogy ez iránt felszerelt kérvényüket, — melyek ez esetben mellékleteikkel együtt bélyegmentesek — folyó évi április hó végéig az illetékes alispáni hivatalhoz nyújtsák be. Az utóbb idézett törvényczikk a csendőrség legénységi állománya kiegészítésének feltételeire nézve határozott szabályokat tartalmaz ugyan, tekintettel azonban azon sokoldalú képesség, ismeret és képzettségre, melylyel a közbiztonsági szolgálat teljesítése czéljából minden csendőrnek feltétlenül bírnia kell, ennek elérése szempontjából még különösen megkívántatik, hogy a jelentkező: 1. a magyar korona területén állampolgári joggal bírjon; 2. fedhetlen jellem és megfelelő szellemi képességek mellett, tisztességes és ildomos magatartással bírjon; 3. 20 évnél fiatalabb és 40 évnél idősebb ne legyen; 4. nőtlen, vagy gyermek nélküli özvegy legyen; 5. hadiszolgálatra való tökéletes képessége mellett, legalább 163 centiméternyi testmagassággal bírjon; 6. a szolgálati magyar nyelven kívül, lehetőleg még azon vidék nyelvei egyikét is ismerje, melynek területén mint csendőr működni hivatva leend; 7. az olvasás, irás és számvetésben lehetőleg jártas legyen; 8. felvétele csakis a legalsóbb rendfokozatban mint csendőr (tizedesi jelleggel) történik. Kiskorúak, kik akár polgári állásból, akár a cs. és kir. közös hadsereg tartalékából, akár pedig a m. kir. honvédségből a csendőrséghez belépni óhajtanak, atyjuk, vagy gyámjuk beleegyező nyilatkozatát tartalmazó okmányt tartoznak előmutatni. *) Kiigazított kiadás lapunk tegnapi számából.* ) A hadseregből, vagy a honvédségből a csendőrséghez önkénytesen belépő egyének, az 1881. évi II. t.-cz. értelmében következő kedvezményben részesittetnek: 1. három évi szolgálati kötelezettségük teljesítése után évről évre tovább is folytathatják ottani szolgálatukat; 2. azoknak, kik a hadseregből, vagy a honvédségből lépnek be a csendőrségbe, és abban 4 évig szolgálnak, összes szolgálati idejökből a honvédségnél töltendő két utolsó év elengedtetik. Az ilyenek tehát két évvel előbb bocsáttatnak el véglegesen a hadi kötelékből; 3. az időnkénti fegyvergyakorlatok és ellenőrzési szemlék s általában a tényleges szolgálatra való behívás alól fel vannak mentve, és mozgósítás esetében is a csendőrségnél hagyatnak meg; végül 4. az 1881. évi III. t.-cz. 10. §-a alapján minden csendőr nyugdijképes. Az említett folyamodványok következő okmányokkal szerelendők fel: a) a közös hadsereg, vagy a honvédség kötelékébe tartozó ily egyének katonai, illetőleg honvéd igazolványával (Dlilitäriass); b) a polgári életben tanúsított erkölcsi maguktartására vonatkozó bizonyítványokkal Ezen bizonyítványokban határozottan kiteendő, hogy a jelentkező nőtlen-e, vagy gyermektelen özvegy ? c) minden jelentkező, lehetőleg a legközelebbi honvéd, vagy megyei orvos által alaposan megvizsgálandó, hogy hadiszolgálatra tökéletesen alkalmas-e ? — mivel csak ilyennek talált vétethetik fel, s az ide vonatkozó bizonyítvány szintén csatolandó ; végre d) ha a kérelmező nem lenne képes folyamodványát (betegség vagy más ok miatt) sajátkezüleg irni, azon esetben egy nyolczad ívnyi lapra irt háromsoros próbairást, mellékeljen folyamodványához. Kelt Budapesten, 1881. évi márczius hó 26-án. A m. kir. belügyministerimtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Étesirtés a keleti marhavész állásáról, s egyéb ragályos és járványos állati betegségekről, f. évi márczius hó 22-től 31-ig. I. Keleti marhavész. Magyarország, Horvát-Szlavonország, a horvátszlavon végvidék és Fiume, valamint kerülete teljesen vészmentesek. II. L é p f e n e: Arad megyében Doncseny községben 1, Baranya megyében Kistelek községben 1 szarvasmarha, Hajdu megyében H.-Böszörmény községben 1 ló, Komárom megyében Cserhát községben 1, Pest- Pilis-Solt-Kiskun megyében Budapest fővárosban 2 szarvasmarha és 2 ló, Nagykőrös községben 1 szarvasmarha, Pozsony megyében Dejthe községben 1 szarvasmarha, H.-Gurab községben 1 szarvasmarha, Temes megyében K-Szt.-Miklós községben 1 ló, Vas megyében Nára, Ondód, Kis-Siske, Hosszuperesztek és Alsó-Beled községben 1—1, Veszprém megye Fokszabadi községben 1, és Zalamegyében Turcsics községben 1 szarvasmarha; összesen tehát 15 szarvasmarha és 4 ló lépfenében elhullott. III. Takonykor és bőrféreg. Aradmegyében Arad sz. kir. városban 1, M.Pécska községben 1, Bács-Bodrogmegyében Zenta községben 1, Besztercze-Naszódmegyében Nagy- Demeter községben 1, Csanádmegyében Apátfalva községben 1, Csongrádmegyében Sebestyén községben 1, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Nagykörű községben 1, Nagy-Küküllő megyében Segesváron 1, Nógrádmegyében Kőszeg 2, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében Budapest fővárosban 6, Sáros megyében Hedri községben 1, Torontál megyében Ellemér községben 2, Perjámoson 1, Ung megyében Vinna-Banka községben 3, Veszprém megyében Papkeszi községben 3, Péterdi községben 1, Veszprémben 2, Csingervölgyben 2, és Gyepesen 1, öszszesen tehát 32 drb.ló takonykór (és bőrféreg) miatt kiirtatott. IV. Büh kór. Alsó-Fehérmegyében Ohába községben 7, Beregmegyében Barkaszó községben 16, Bereg-Ujfalu községben 4, Beregszászon 1, Biharmegyében Nagyváradon 18, Micske községben 5, N.-Ürögd községben 66, Kis-Ürögd községben 33, Less községben 4, Tóth községben 12, Brasó megye területén 58, Fogaras megyében Paró községben 4, Győr megyében Ravazd községben 15, Hajdumemegyében H.-Böszörmény községben 15, Földes községben 1, Szoboszló községben 1, Szováth községben 4, P.-Ladány községben 4, Háromszék megyében Sepsi-Martonos községben 3, Komárommegyében Oroszlány községben 28, Nógrád megyében Csécse községben 6, Szatmármegyében Gyökeres községben 3, Vezend községben 60, Temesmegyében Temesváron 1, Torontál megyében Bánlak községben 15, Trencsén megyében Trencsénben 1, összesen tehát 329 drb, ezenkívül Zemplénmegyében Nagy- és Kis-Czigánd községekben több darab ló rühkórban gyógykezeltetik. V. Tüdővész. Liptómegyében Liptó-Ujváron 7 szarvasmarha gyógykezeltetik, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében Budapest fővárosban 3 kiirtatott, Trencsén megyében Rozvard községben 9 kiirtatott, 6 gyógykezeltetik, Trencsénben 3 gyógykezeltetik, 3 pedig elhullott, Zala megyében Szalapa községben 1 elhullott, összesen tehát 16 szarvasmarha tüdővészben gyógykezeltetik, 12 drb. kiirtatott, 4 drb. pedig elhullott. VI. Himlő. Mármarosmegyében Joód községben 28 juh himlőben gyógykezeltetik. VII. Száj és Körömfájás. Szabolcsmegyében Magy községben több szarvasmarha körömfájás miatt gyógykezeltetik. , Horvát-Szlavonországban Eszéken 2 ló takonykor miatt kiirtatott. A horvát-szlavon végvidéken petrinyai kerületben Bednik községben 2 drb. és Kutini községben 4 drb ló ruhkór miatt gyógykezeltetik. Kelt Budapesten, 1881. évi április hó 1-én. A földmivés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumtól. VÍZÁLLÁS 1881. évi márczius hó 31-én. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ* Pozsony 2-45Sziszek 7-00 Komárom 2-69M.-Sziget 2-10 Budapest 3*08Beregszász 8-40 Mohács 5-20Szatmár 4-90 Vukovár 3-91Tokaj 6-98 Újvidék 6-13Szolnok 6-38 Pancsova 5-15Szeged 7-32 Orsová 5-00Sárospatak 4-92 Eszék 2-67B.Gyula 4-73 A budapesti gabnatőzsde hiv. Árjegyzései 1881. évi márczius hó 31-én. Tiszavidéki búza 75 hectolit. (100 kgr.) 12.25—12.45 » › 76› 12.50—12.60 ‹ » 77· 12.70—12.80 ‹ › 78‹ 12.90—13.— › › 79‹ 13.05—1310 Pestyid. búza, 75› 12.10—12.30 › » 76· 12.40—12.50 ‹ · 77· 12.55—12.60 › · 78· 12.60—12.65 ‹ · 79· 12.70—12.75 Fehérm. » 75· 12.20-12.35 ‡ · 76· 12.40 — 12.50 » · 77· 12.60—12.70 » · 78 12.80—12.90 ‹ · 79· 12.95—13.— M. észak-kel.búza, 75· 11.75—11.85 ‹ ‹ · 76· 11.95—1205 ‹ › · 77· 12.10—12.15 » › » 78» 12.20—12.25 » » · 79· 12.30—12.40 Rozs 70—72 hectolit. (100 kgr.) 10.30—10.60 Árpa (takarm.) 60—62‡ 6.70—7.— » (égetni) 62—64‡ 7.55 — 8.35 » (sörfőzdei)64—66· 8.65 — 9.75 Zab 37—40· 6.30—6.50 Tengeri (bánsági) 75· 5.65—5.70 » (másnemű) 73· 5.60 — 5.65 Köles— — 5.75—6.10