Budapesti Közlöny, 1881. május (15. évfolyam, 99-123. szám)

1881-05-01 / 99. szám

A m. kir. pénzügyminister, Andrássy János pécsi pénzügyigazgatósági számgyakornokot, az óbuda-gödöllői jószágigazgatósághoz III. oszt. számtisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Bitay Sándort, a nagy-szebeni pénzügyigazgatóságnál alkalmazott számgyakornokot, ugyanoda III. osztályú szám­tisztté nevezte ki. A magyarországi hirlapirók nyugdíjintézeté­nek alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, folyó évi 20,791. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium, folyó évi április hó 29-én 14,692. 87. o. kelt rendeletével megengedte, hogy Barsme­­gye területéhez tartozó Zsarnócza községben, a folyó évi május hó 2. és 3-ára eső országos vásár, ez évben kivételesen f. évi május hó 9. és 10. nap­ján tartassék meg. Pályázat. A zombori állami főgymnasiumnál, a jövő 1881/2. tanév elején, a természetrajz-földrajzi ta­nári állomás betöltendő lévén, ezen tanszékre, a melylyel rendes tanár kinevezése esetén 1200 frt évi fizetés, 200 frt szálláspénz, 100 frt ötödéves pótlék, helyettes tanár alkalmazása esetén pedig 800 frt évi díj van összekötve, oly megjegyzéssel hirdettetik pályázat, hogy annak betöltésénél a vegytanból is tanképesítéssel bírók előnyben ré­szesülnek. A kérvények, melyekben pályázók kora, végzett tanulmányaik, nyelvismeretük, tanári képesítésük s az, hogy katonai kötelezettségeknek eleget tettek, okmányilag igazolandók, a szolgálatban levők ré­széről elöljáróságuk útján minősítvényi táblázat kíséretében, különben pedig közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czimezve, f. évi május hó 25-ig a szegedi tankerületi kir. fő­­igazgatóságnál Szegeden nyújtandók be. Kelt Budapesten, 1881. évi április hó 14-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium. NEMHIVATALOS RÉSZ. Értesítés a keleti marhavész állásáról s egyéb ra­gályos és járványos állati betegségekről, 1881. évi április hó 23-tól 30-ig. I. Keleti marhavész. Magyarország, Horvát-Szlavonország, a horvát­­szlavon végvidék és Fiume valamint kerülete vész­mentes. II. L é p f e n e. Alsó-Feh­érmegyében Vízakna községben 1 sz.­­marha, Tövis községben 1 sz.­marha, Arad megyé­­ben Arad városban 1 ló, Bihar megyében Ér-Sem­­jén községben 1 sz.-marha, Fehér megyében Lovas­­berény községben 1 ló, Pozsony megyében Pozsony városban 1 sz.-m., Vas megyében Búcsú községben 1 sz.-marha, Veszprém megyében Devecser község­ben 2 sz.-marha, Halmi községben 1 sz.-marha, Zala megyében Kis-Kanizsa községben 1 sz.-mar­ha, N.-Kanizsa községben 1 sz.-marha, Vas megyé­ben Kis-Sitke községben 1 sz.-marha, összesen te­hát 11 darab sz.-marha és 2 ló lépfenében el­hullott. III. Takonykor (és bőrféreg.) Arad megyében Arad városban 2, Bács-Bodrog­­megyében Almás községben 1, Zombor városban 1, Baranya megyében Harkány községben 1, Bars­­megyében N.-Salló községben 1, N.-Kalna köz­ségben 1, Brassó megyében Magyaros községben 1, Nyitramegyében Komjáth községben 1, Sartuska községben 1, P.-P.-S.-Kiskun megyében Kalocsa községben 1, Budapest fővárosban 3, Ung megyé­­ben Hunkócz községben 1, összesen tehát 15 ló takonykór (és bőrféreg) miatt kiirtatott. IV. Rükkór. Alsó-Fehérmegyében Ohaba községben 6 ló, Aradmegyében Arad városban 9 ló, Békésmegyé­­ ­­ ben B.-Csabán 24, Uj Kígyóson 2, B.-Gyulán 3 ló, Bihar megyében Derecskén 15, Konyáron 10, H.-Pályiban 5, M.-Gyepesen 9, Dekanyesden 1, Mihellében 1, Hosszuligeten 4, N.-Üregben 24, K.-Üregben 16, Diószegen 49, Ér-Olasziban 3, H.-K.-Szt.-Miklóson 13, Sz.-Jóban 2, Robogány­­ban 12, Henczidán 17, Furtán 8, Pocsajban 9, Görbédén 4 ló, Brassó megyében Brassó városban 2, Bácsfalu községben 3 ló, Fehérmegyében Veleg községben 10 ló, Fogaras megyében Sajó község­ben 4 ló, Gömör- és Kis-Hont megyében Alsó-Po­­korágyon 4 ló, Győr megyében Ravasdon 2 ló, He­­ves megyében T.-Nánán 3 ló, Kis-Küküllő megyé­­ben Szacsalon 14 ló, Barna községben 7 ló, Ko­­lozs megyében Gy.-Monostor községben 1, Liptó­­megyében Stankova községben 3 juh, Soós község­ben 26 juh, Hrbolt községben 6 juh, Villa-Ludro­­va községben 33 juh, Mármaros megyében Szacsal községben 6 ló, F.-Szelistre községben 6 ló, Ma­ros Tord­a megyében Csókfalva községben 1 ló és a megyében még 15 ló, Nyitra megyében Szelőcze községben 2 ló, Csitár községben 2 ló, Budapest fővárosban 1 ló, Szatmár megyében N.-Nyirea köz­ségben 2 ló, N.-Veresden 11 ló, Nagy-Somkuton 3, F.-Bányán 2 ló, Fehér-Gyarmaton 15 ló és 81 drb. juh, Szilágy megyében Szamos-Széplakon 24 ló, Temes megyében Gilád községben 43 ló, Liebling községben 5 ló, Liget községben 2, Lipeken 1, Vojteken 37, Csakován 18, Zsebelyen 6, Petro­­mán 20, és a vingai járásban 187, Torda-Aranyos­­megyében Torda községben 1, Veszprém-Borza­­vár községben 9, Zala megyében 7.-Egerszegen 1, Zemplén megyében Kis- és N.Czigándon 230, To­­rontál megyében Stefánföldön 183, összesen tehát 1157 ló és 131 db juh rühkór miatt gyógykezelte­tik. A jühkór gyors elfojtása végett Szatmár, Bi­har, Arad, Tem­es és Torontál megyékbe, a minis­terium külön állami állatorvosokat küldött ki. V. Tüdővész. Baranyamegyében Szava községben 1 sz -marha, Liptómegyében Liptó-Ujváron 1, Pozsonymegyé­ben P.-Födémes községben 1 sz.-marha, összesen tehát 3 drb sz. marha tüdővészben elhullott. VI. Száj- és körömfájás. Mármarosmegyében F.-Szelistre községben 1 sz.­marha száj- és körömfájásban gyógykezeltetik. VII. Himlő. Mármarosmegyében Jood községben 12 drb juh himlőben gyógykezeltetik. Horvát-Szlavonországban Zimonyban 1 ló, az ó-praznai kerületben Beleg községben 2 ló, a vi­­x­oviticzai alispánságban 1, a kinaiban szintén 1 ló takonykór miatt kiirtatott. Kelt Budapesten, 1881. évi április hó 30-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium. A kőbányai m. kir. sertésveszteg-állomásba érkezett folyó évi április hó 17-től — 23-ig 2099 szerb és 3080 román sertés. Ebből elhullva érke­zett 3 szerb és 6 román sertés ; veszteglés alatt el­hullott 14 szerb és 1 román sertés ; borsóka miatt kiirtatott 29 szerb és 47 román sertés. Az ország határán túl elszállittatott és pedig Bécsbe: 2597 magyar sertés; az osztrák tartomá­nyokba 372 magyar, 66 szerb és 85 román sertés; a német birodalomba 1005 magyar, 1058 szerb és 2052 román sertés. Január 1-től bezárólag április hó 16-ig a sertés-vesztegállomásba érkezett : 20,351 szerb, 37,978 román és 682 bosnyák sertés. Ebből elhullva érkezett: 66 szerb, 158 román és 1 bos­­nyák sertés ; veszteglés alatt elhullott 16 szerb és 11 román sertés; leöletett 4 szerb és 8 román ser­tés; borsóka miatt kiirtatott 310 szerb, 713 román, és 47 bosnyák sertés. Az ország határán túl el­szállittatott, és pedig Bécsbe 35 428 magyar és 80 szerb sertés; az osztrák tarományokba 7612 ma­gyar, 576 szerb és 1929 román sertés ; a német birodalomba 32,460 magyar, 12,364 szerb, 18,437 román és 745 bosnyák sertés. Különböző tartomá­nyokba szállíttatott 2013 magyar, 3422 szerb, 16 bosnyák és 5707 román sertés. A­z. évben bejött tehát összesen 64,190 idegen sertés. Kiszállíttatott 46,477 idegen és 71,487 magyar sertés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium. Folyó évi április hó 17-től 23-ig a soproni sertésvesztegállomásba beérkezett 278 szerb sertés. Az ország határán túl elszállittatott Bécsbe 1231,­­ az osztrák tartományokba 12,264, és különböző más tartományokba 329 magyar sertés. Az 1881. évben bezárólag április hó 23-ig be­érkezett összesen 719 idegen és elszállittatott 177,086 magyar sertés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium. A földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi m. kir. ministerium, az állan­dó gazdasági tudósítóitól f. hó 23-tól 28-ig beérkezett jelentések alapján, a gazdasági állapotról a következő adatokat teszi közzé: I. Felvidék, Pozsonymegye, Szempczi járás. Az őszi vetések szépek, a tavasziak vetése befejeztetett ; a burgo­nya- és tengeri­ ültetés, valamint a répa­vetés folyamatban van. Malaczkai és alsó csallóközi járás. Az ősziek fejlődését a kedvezőtlen időjárás aka­dályozza ; a tavaszi vetés itt-ott még tart, az elve­tett szépen kelt ki. Pozsonyi járás. Az őszi vetések állása középszerű, kivéve a rozsot, mely helyenkint megritkult. A malaczkai és pozsonyi járásokban a mesterséges takarmányfélék, valamint a szőlők és gyümölcsösök jó terméssel biztatnak. Az alsó csallóközi járásban a laposabb fekvésű réteket még viz fedi ; ezen járásban az állategészségügy kedvezőtlen volt, a mennyiben a juhoknak 25°/0-a elhullott mételyben. Nyitramegye: Pöstyéni és nagy-tapolcsányi já­rás. Az őszi vetések szépek s jó terméssel biztat­nak ; a szeniczi jár­ásban jó középszerűek ; az ér­­sekujvári járásban a búza és rozs fejlődése a ked­vezőtlen időjárás miatt, kissé megakadt, azonban a repcze szép. A tavasziak általán szépen keltek, de a pöstyéni és érsekujvári járásokban még sok föld vetetlen. A pöstyéni és nagytapolcsányi járá­sokban a burgonya és tengeri ültetése, valamint a répavetés folyamatban van. A pöstyéni járásban a rétek és mesterséges takarmányfélék, valamint a gyümölcsösök jó terméssel biztatnak. Trencsén megye, Vágbeszterczei, bizsei és alsó járás. Az őszi vetések igen szépek; a zsolnai járás­ban a hideg éjszaki szelek miatt lassan fejlődnek. Puchói járás: A rozs szép, a búza a hótalan tél miatt száraz fagyoktól szenvedvén, középszerű ; a repcze 1/8 részben kifagyott. A tavaszi vetés az alsó és puchói járásban bevégeztetvén, szépen kelt ki; a bitsei járásban a vetés javában folyik, ellen­ben a zsolnai járásban igen megkésett, minthogy" csakis e hó 8-án vehette kezdetét. Az alsó járás­ban a répa már el­vettetett; itt és a vágbeszterczei járásban a burgonyaültetés folyamatban van. El­tekintve attól, hogy az 1879. évi nagy tél folytán a gyümölcsfák még mindig pusztulnak , a megle­vők bő terméssel biztatnak. Árvamegye. Alsókubini járás. Az őszi vetések, úgyszintén a lóherések jók; a vári járásban az éjjeli hidegek miatt lassan fejlődnek. A tavaszi munka mindkét járásban folyamatban van. Liptómegye. Szt.-miklósi és liptó-ujvári járás. Az ősziek állása jó, bár a gyakori fagy és dér azok fejlődését hátráltatja. A tavaszi munka kez­detét vette s a kedvezőtlen időjárás miatt csak lassan haladhat. Zólyom megye, Zólyomi járás. A dombosabb őszi vetések szépek, a laposabb fekvésű búzák kivéte­lével, melyekben némi kár észlelhető. Breznóbá­­nyai járás. A partos helyeken az őszi vetések középszerűek, a laposokon sok kiveszett. Beszter­­czei járás. A kedvezőtlen esős időjárás miatt az ősziek sárgulnak. A tavaszi vetés a zólyomi és breznóbányai járásokban most vette kezdetét. A gyümölcsösök általában jó terméssel biztatnak. Bars megye, Lévai járás. Az őszi vetések, főleg a búzák igen szépek, az oszlányi járásban kielégí­tők ; a verebélyi járásban a kedvezőtlen időjárás miatt nehezen fejlődnek, a búza sárgás színű s itt-ott foltos. A tavasziak a ver­ebélyi és lévai járá­sokban igen szépek ; a tengeri és burgonya ültete­tése e két járásban kezdetét vette. *

Next