Budapesti Közlöny, 1881. május (15. évfolyam, 99-123. szám)
1881-05-28 / 121. szám
Budapest, 1881. 121. szám. Szombat, május 28. BUDAPESTI árKÖZLÖNY. Előfizetési okok : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt. Félévre............................ . 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. hivatalos lap. Szerkesztéség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, 21. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadóhivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések : A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések díjai előlegesen beküldendők , mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1881. évi XXXVIII. TÖRVÉNYCZIKK a kivándorlási ügynökségekről. (Szentesítést nyert 1881. évi május hó 21-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi május hó 25-én, a főrendek házában 1881. évi május hó 27-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §. Kivándorlani szándékozókkal erre vonatkozó szerződéseket kötni s általában a kivándorlást, akár egyes esetekben, akár üzletszerűleg bármi módon közvetíteni csak azoknak szabad, kik erre az alább meghatározott módon, a belügyminiszertől engedélyt nyertek. 2. §. Aki ily engedély nélkül a kivándorlást közvetíti, mennyiben ezen tette közben a büntetőtörvények súlya alá eső cselekményt nem követett el, kihágást követ el, s annyiszor, a mennyiszer, háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig tartható elzárással büntethető, azon hatóságok által és azon eljárás szerint, melyeket az 1880. évi XXXVII. törvényczikk alapján kiadott belügyministeri rendelet megállapít. 3. §. A kivándorlások közvetítésére az ügynöki engedélyt a belügyminiszer csak azoknak adhatja meg, akik folyamodványukhoz csatolt hatósági bizonyítványnyal igazolják : 1. hogy magyar állampolgárok; 2. hogy teljes korúak és csőd vagy gondnokság alatt nem állanak ; 3. hogy nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért, vagy a jelen törvényben minősített kihágásért büntetve nem voltak ; 4. hogy az ezennel ötezer forintban megállapított biztosítékot letették. 4 §• A folyamodvány az illető törvényhatóság közigazgatási bizottságánál nyújtandó be. A közigazgatási bizottság folyamodó megbízhatósága iránt alapos puhatolásokat eszközöl, és ezek alapján, a főispán elnöklete alatt tartott ülésében hozott határozata szerint, a kérelem iránt, a belügyministerhez intézett jelentésében véleményt ad. 5. §. A belügyminiszer az engedélyt még az esetben is megtagadhatja, ha az illető, az előző szakaszokban felsorolt feltételeknek eleget tett, és az adott engedélyt is bármikor visszavonhatja ; egy év leteltével pedig megszűnik az engedély, ha határozottan meg nem úyittatott. 6. §. A kivándorlási ügynökök külföldi kivándorlási ügynökökkel vagy ügynökségekkel, a belügyminiszer engedélye nélkül, nem léphetnek összeköttetésbe. A belügyminiszer engedélye, az illető közigazgatási bizottság útján kérendő ki. A folyamodványban határozottan megnevezendő azon külföldi ügynök vagy ügynökség, akivel vagy amelylyel folyamodó összeköttetésbe lépni akar. 7 §• A belügyminiszer az előző szakaszban említett engedélyt bármikor visszavonhatja. A visszavonó határozat kézbesítése napjától kezdve, az ügynök, az eltiltott külföldi ügynök vagy ügynökség részére újabb közvetítéseket nem tehet. A folyamatban levő ügyleteket azonban, melyeket kezdeni engedélye folyón jogosítva volt, befejezheti, a mennyiben azok feltételei törvénybe nem ütköznek s a kivándorolni szándékozó által már akkor elfogadva voltak. 8. §. A kivándorlási ügynökök minden személyt, akinek kivándorlását közvetítik, bejelenteni tartoznak : 1. szóval és Írásban 24 óra alatt azon község elöljáróságánál, ahol a kivándorló tartózkodik ; 2. Írásban 3 nap alatt azon szolgabirónál és városokban azon polgármesternél, ahol a kivándorlónak rendes lakása van. 9. §. A kivándorlási ügynökök egész üzletvezetésükre nézve, hatósági felügyelet alatt állanak és üzletükről rendes könyveket vezetni tartoznak. A felügyelet részleteit és a könyvek vezetésének módját, a belügyminiszer rendeletileg állapítja meg. 10. §: A kivándorlás közvetítése tárgyában létrejött szerződéstől a fél bármikor visszaléphet. A visszalépés a kivándorló fél ellenében csak a szerződés kiállítása körül felmerült tényleges kiadások, vagy a félnek adott előleg, esetleg útiköltség megtérítésének kötelezettségét vonja maga után. 11. §. Amely ügynökre az ámítás vagy csalás ténye bebizonyul, vagy igazoltatott az, hogy a véderőkötelezettségnek még eleget nem tett, illetőleg ettől törvényesen fel nem mentett, vagy jogérvényes kivándorlási engedélyt nem nyert egyének kivándorlását közvetíti, vagy hogy ezt kiskorúak, gyámság alattiak irányában, szüleik, illetőleg gyámjuk jogérvényesen kimutatott beleegyezése nélkül csak egyszer is cselekszi, az egyéb törvényes következéseken kívül, engedélyét azonnal elveszti. 12. §. Az engedély elvesztését ez esetben az illetékes közigazgatási bizottság mondja ki, melynek határozata ellen 8 nap alatt a belügyminiszerhez birtokon kívül felfolyamodásnak van helye. A határozat egyébiránt felebbezés nélkül is felterjesztendő. Ha a 11. §. eseteiben, a közigazgatási bizottság legközelebbi üléséig, veszély van a késedelemben, a törvényhatóság első tisztviselője fel van jogosítva az engedély érvényét, a közigazgatási bizottság érdemleges határozatáig ideiglenesen rögtön beszüntetni. 13. §. Azt, hogy a letett biztosíték mely esetekben és mily mérvben vehető igénybe és hogy a hiányossá vált biztosíték mennyi idő alatt egészítendő ki, a belügyminiszer rendeleti úton állapítja meg. A 11. és 12. §-okban szabályozott kihágások eseteiben, a biztosíték elsősorban az ügynök működése folytán károsodottaknak kártalanítására, másodsorban azon törvényhatóság községeinek szegényalapjai közt felosztandó, amelynek területén a biztosíték letétetett. 14. §. Ezen törvény végrehajtásával s a szükséges rendeletek kiadásával a belügyminiszer bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvanegyedik évi május hó huszonegyedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, dr. Pulszky Károlyt, az iparművészeti múzeum őrét s az országos Eszterházy-képtár ideiglenes őrét, ezen képtár és az ahhoz tartozó gyűjtemények őrévé nevezte ki. Lapunk mai számához három éve Hivatalos Értesítő* van csatolva.