Budapesti Közlöny, 1881. május (15. évfolyam, 99-123. szám)

1881-05-28 / 121. szám

Budapest, 1881. 121. szám. Szombat, május 28. BUDAPESTI árKÖZLÖNY. Előfizetési okok : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt. Félévre............................ . 10 » Negyedévre ...... 5 » Eg­y teljes lap ára 30 kr. h­ivatalos lap. Szerkesztéség­ : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, 21. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó­hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések : A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések díjai előlegesen beküldendők , még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1881. évi XXXVIII. TÖRVÉNYCZIKK a kivándorlási ügynökségekről. (Szentesítést nyert 1881. évi május hó 21-én. Kihirdet­­tetett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi május hó 25-én, a főrendek házában 1881. évi május hó 27-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §. Kivándorlani szándékozókkal erre vonatkozó szerződéseket kötni s általában a kivándorlást, akár egyes esetekben, akár üzletszerűleg bármi módon közvetíteni csak azoknak szabad, kik erre az alább meghatározott módon, a belügyminiszer­­től engedélyt nyertek. 2. §. A­ki ily engedély nélkül a kivándorlást közvetí­ti, mennyiben ezen tette közben a büntetőtörvé­nyek súlya alá eső cselekményt nem követett el, kihágást követ el, s annyiszor, a mennyiszer, há­romszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig tartható elzárással büntethető, azon ható­ságok által és azon eljárás szerint, melyeket az 1880. évi XXXVII. törvényczikk alapján kiadott belügyministeri rendelet megállapít. 3. §. A kivándorlások közvetítésére az ügynöki enge­délyt a belügyminiszer csak azoknak adhatja meg, a­kik folyamodványukhoz csatolt hatósági bizonyít­­ványnyal igazolják : 1. hogy magyar állampolgárok; 2. hogy teljes korúak és csőd vagy gondnokság alatt nem állanak ; 3. hogy nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért, vagy a jelen törvényben minősített kihágásért büntetve nem voltak ; 4. hogy az ezennel ötezer forintban megállapí­tott biztosítékot letették. 4­ §• A folyamodvány az illető törvényhatóság köz­­igazgatási bizottságánál nyújtandó be. A közigazgatási bizottság folyamodó megbízha­tósága iránt alapos puhatolásokat eszközöl, és ezek alapján, a főispán elnöklete alatt tartott ülésében hozott határozata szerint, a kérelem iránt, a bel­­ügyministerhez intézett jelentésében véleményt ad. 5. §. A belügyminiszer az engedélyt még az esetben is megtagadhatja, ha az illető, az előző szakaszok­ban felsorolt feltételeknek eleget tett, és az adott engedélyt is bármikor visszavonhatja ; egy év le­teltével pedig megszűnik az engedély, ha határo­zottan meg nem úyittatott. 6. §. A kivándorlási ügynökök külföldi kivándorlási ügynökökkel vagy ügynökségekkel, a belügyminis­zer engedélye nélkül, nem léphetnek összekötte­tésbe. A belügyminiszer engedélye, az illető közigaz­gatási bizottság útján kérendő ki. A folyamodványban határozottan megnevezendő azon külföldi ügynök vagy ügynökség, a­kivel vagy a­melylyel folyamodó összeköttetésbe lépni akar. 7­ §• A belügyminiszer az előző szakaszban említett engedélyt bármikor visszavonhatja. A visszavonó határozat kézbesítése napjától kezdve, az ügynök, az eltiltott külföldi ügynök vagy ügynökség részére újabb közvetítéseket nem tehet. A folyamatban levő ügyleteket azonban, melye­ket kezdeni engedélye folyón jogosítva volt, befe­jezheti, a mennyiben azok feltételei törvénybe nem ütköznek s a kivándorolni szándékozó által már akkor elfogadva voltak. 8. §. A kivándorlási ügynökök minden személyt, a­kinek kivándorlását közvetítik, bejelenteni tar­toznak : 1. szóval és Írásban 24 óra alatt azon község elöljáróságánál, a­hol a kivándorló tartózkodik ; 2. Írásban 3 nap alatt azon szolgabirónál és vá­rosokban azon polgármesternél, a­hol a kivándor­lónak rendes lakása van. 9. §. A kivándorlási ügynökök egész üzletvezetésükre nézve, hatósági felügyelet alatt állanak és üzletük­ről rendes könyveket vezetni tartoznak. A felügyelet részleteit és a könyvek vezetésének módját, a belügyminiszer rendeletileg állapítja meg. 10. §: A kivándorlás közvetítése tárgyában létrejött szerződéstől a fél bármikor visszaléphet. A vissza­lépés a kivándorló fél ellenében csak a szerződés kiállítása körül felmerült tényleges kiadások, vagy a félnek adott előleg, esetleg útiköltség megtéríté­sének kötelezettségét vonja maga után. 11. §. A­mely ügynökre az ámítás vagy csalás ténye bebizonyul, vagy igazoltatott az, hogy a véderő­kötelezettségnek még eleget nem tett, illetőleg et­től törvényesen fel nem mentett, vagy jogérvényes kivándorlási engedélyt nem nyert egyének kiván­dorlását közvetíti, vagy hogy ezt kiskorúak, gyám­ság alattiak irányában, szüleik, illetőleg gyámjuk jogérvényesen kimutatott beleegyezése nélkül csak egyszer is cselekszi, az egyéb törvényes követke­zéseken kívül, engedélyét azonnal elveszti. 12. §. Az engedély elvesztését ez esetben az illetékes közigazgatási bizottság mondja ki, melynek hatá­rozata ellen 8 nap alatt a belügyminiszerhez bir­tokon kívül felfolyamodásnak van helye. A határo­zat egyébiránt felebbezés nélkül is felterjesztendő. Ha a 11. §. eseteiben, a közigazgatási bizottság legközelebbi üléséig, veszély van a késedelemben, a törvényhatóság első tisztviselője fel van jogosít­va az engedély érvényét, a közigazgatási bizottság érdemleges határozatáig ideiglenesen rögtön be­szüntetni. 13. §. Azt, hogy a­ letett biztosíték mely esetekben és mily mérvben vehető igénybe és hogy a hiányossá vált biztosíték mennyi idő alatt egészítendő ki, a belügyminiszer rendeleti úton állapítja meg. A 11. és 12. §-okban szabályozott kihágások eseteiben, a biztosíték első­sorban az ügynök mű­ködése folytán károsodottaknak kártalanítására, másod­sorban azon törvényhatóság községeinek szegényalapjai közt felosztandó, a­melynek terü­letén a biztosíték letétetett. 14. §. Ezen törvény végrehajtásával s a szükséges rendeletek kiadásával a belügyminiszer bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerő­sitjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvan­­egyedik évi május hó huszonegyedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, dr. Pulszky Károlyt, az iparművészeti múzeum őrét s az országos Eszterházy-képtár ideiglenes őrét, ezen képtár és az ahhoz tartozó gyűjtemények őrévé nevezte ki. Lapunk mai számához három év­e Hivatalos Értesítő* van csatolva.

Next