Budapesti Közlöny, 1881. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1881-07-15 / 159. szám

Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva : Egész évre............................20 frt. Félévre 10 » Negyedévre . . . . . . 5 » Eg­y teljes lap ára 30 fer. Iff I V A T A X» O S II A p. Szerkesztőség : Budapesten. Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó­hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. f-? ■■ - - —-«r-___ Előfizetési Árak : Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések dijai előtt g e a 6 n beküldendők, még­pedig 106*G70ig egyszeri hirdetésért I frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás talán. S0 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hír, etetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden, beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1881. évi LIX. TÖRVÉNYCIKK a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LTV. törvényczikk módosítása tárgyában. (Szentesítést nyert 1881. évi május hó 31-én. Kihir­­dettetett az országgyűlés mindkét házában 1881. évi junius hó 1-én). (Folytatás.) IV. FEJEZET. Igazolás. 61. §. Valamely tárgyalási határnapnak, vagy perirat­­beadási határidőnek, továbbá felebbezési, esküje­lentkezési határidőnek, vagy eskületételi határnap­nak elmulasztása esetében igazolásnak van helye , ha a mulasztó fél hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a mulasztás vétlen volt. Azon mulasztás, melyet a fél megbízottja szán­dékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, vétlen mulasztásnak nem tekintetik. 62. §. Az előző §-ban nem említett határidő és határ­napoknak, továbbá azon határidőknek elmulasztá­sa miatt, a­mely alatt végirat vagy ellenvégirat, a tanúkihallgatás és szemle feletti észrevételeket tárgyazó periratok, a felebbezési indokok és a bí­rói illetőség elleni kifogások beadandók, nemkü­lönben eskükivételnél, tanúk vagy szakértők kihall­gatásánál és bírói szemlénél való jelenlétnek, az igazolási kérelem tárgyalására kitűzött határnapok­nak, végre igazolás megadása folytán kitűzött újabb határnapoknak vagy határidőknek elmulasz­tása esetében igazolásnak helye nincs. 63. §. Az igazolási kérelem az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 nap alatt, ha pedig a mulasztás a félnek nem a mulasztás napján jutott tudomására, vagy az akadály nem a mulasztás napján szűnt meg, a mulasztásnak tudomására ju­tásától, vagy az akadály megszűntétől számított 15 nap alatt két teljesen felszerelt példányban, s ha több ellenfél van, a megfelelő számú fezetek­kel ellátva adandó be. Az elmulasztott határnap­tól vagy határidőtől félév eltelte után igazolást kérni többé nem lehet. Ezen határidő lejárta után, vagy a törvény által meg nem engedett esetekben benyújtott igazolási kérelem hivatalból visszauta­sítandó. Az igazolási kérelem rendszerint a perbíróság­nál, azon esetben pedig, ha a megkeresett hatóság által a kitűzött eskületételi határnap elmulasztása miatt kéretik az igazolás, a megkeresett bíróság­nál adandó be, utóbbi által azonban elintézés vé­gett a perbírósághoz teendő át. 64. §. Az igazolási kérelem felett járásbíróságoknál szóbeli, törvényszékeknél jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik. Utóbbi esetben a felek nyilatkozataikat a tárgyalás napján tartoznak a jegyzőkönyvbe be­vezetni. Az igazolás kérdésében eskü általi bizo­nyításnak helye nincs. Az igazolást kérő az ellen­félnek okozott költségekben, az igazolás megadása esetében is elmarasztalandó. 65. §. Midőn sommás eljárásban valamely tárgyalási határnap elmulasztása miatt köretett igazolás, en­nek megadása esetében az ügy érdeme újabb ha­tárnap kitűzése nélkül azonnal tárgyalandó. Min­den más esetben a bíróság, az igazolás megadása esetében, az elmulasztott határnap vagy határidő helyébe újabbat tűz ki. 66. §. Az igazolást megadó végzés ellen felfolyamodás­nak csak akkor van helye : a) ha az igazolási kérelem a 63. §-ban előírt véghatáridő után adatott be; vagy b) ha az igazolásnak oly határidő vagy határnap mulasztása esetében adatott hely, melyben az iga­zolás törvény szerint kizárva van. 67. §. Az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított 15 nap alatt beadott igazolási kérelem­nek a főügy további folyamáta, a hozott határozat jogerőre emelkedésére és a végrehajtásra halasztó hatálya van. Ezen esetben az igazolási kérelem be­adása előtt elrendelt vagy foganatosított végre­hajtás az igazolás kérdésének jogerejű eldöntéséig azon állapotban marad, melyben az igazolási kér­vény beadásakor volt. Ha a meg nem jelenés folytán hozott ítélet ellen felebbezés és egyszersmind megjelenési határidő elmulasztása miatt igazolás adatik be, első­sorban az igazolás kérdése döntendő el. 68. §. Az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított 15 nap eltelte után beadott igazo­lási kérelemnek se­m a per további folyamáta, sem a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. Az igazo­lási kérelemnek helyt adó végzés ellen a 66. §. ese­tében beadott felfolyamodásnak, az újabb határidő vagy határnap kitűzésére nézve halasztó hatá­lya van. Ha a halasztó hatálylyal bíró igazolás merőben alap nélkül kéretik, a kérelmező 500 forintig ter­jedhető pénzbírsággal büntettetik. E bírságért való felelősségre nézve a 60. §, in­tézkedései alkalmazandók. Az idézett t.-cz. 315., 316., 317., és 318. §-a helyett: 69. §. Perújításnak van helye : 1. az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított fél év alatt, ha a fél a perben a miatt lett ügyvesz­tessé, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni, vagy tagadni, avagy a ren­delkezésére bocsátott bizonyítékot előadni elmu­lasztotta. 2. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 10 év alatt, ha a pervesztes fél lényegileg a per tár­gyára vonatkozó olyan új bizonyítékot hoz fel, me­lyet az alapperben nem használt. 3. Szintén az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­mitott 10 év alatt, az 1868. évi LIV. törvényczikk 321. §. és a jelen törvény 73. §. eseteiben. 70. §. Az előző §. 1. pontjának esetében azon ügyvéd, ki mulasztása által a perújításra okot szolgáltatott, szintén megidézendő, s ha a mulasztás alapján a perújításnak hely adatik, a mindkét félnek oko­zott költségek megtérítésében elmarasztalandó. A költségekben való elmarasztalás által az ügy­védnek ezen felül kártérítési kötelezettsége (1874. évi XXXIV. törvényczikk 71. §.) érintetlenül marad. 71. §. A birósági egyezség által befejezett perekben perújításnak helye nincs. Az ellenfél által letett esküvel eldöntött perek­ben az 1868. LIV. törvényczikk 321. és a jelen törvény 73. §-ának eseteit kivéve, perújításnak csak annyiban van helye, a­mennyiben az eskü által bizonyított ténykörülmény valóságának kér­dés alá vétele nélkül, más okból kéretik a per­­újítás. 72. §. A 69. §. 2. pontja alapján perújításnak rend­szerint csak egy ízben van helye, s ha az egyik fél perújítást használt, azzal a második fél rendsze­rint nem élhet. Ha azonban azon fél, a­ki még perújítással nem élt, az újított perben részben vagy egészben per­vesztessé lön, s a per érdemére vonatkozó új bizo­nyítékot talál, ezen bizonyíték alapján a pert meg­újíthatja, de tartozik hitelt érdemlőleg kimutatni, hogy ezen bizonyítékát se az újított, se az alap­perben nem használhatta. Az idézett t.-cz. 322. §-a helyett: 73. §. Ha a büntető eljárás meg nem indítható azon ok miatt, mert a tettes meghalt, vagy a büntethe­tőség elévülés által vagy más ok miatt elenyé­szett , a per a büntető eljárás előzetes megindí­tása nélkül is megújítható, s az újított polgári per­nek bírája a perújítás kérdésével kapcsolatosan dönti el a polgári perre befolyással bíró azon kér­déseket, melyek különben büntető uton lettek vol­na megállapítandók.

Next