Budapesti Közlöny, 1881. november (15. évfolyam, 249-273. szám)
1881-11-08 / 254. szám
átváltoztatása, f. évi 53,566. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Augner Ignácz budapesti lakos vezetéknevének „ Agai”-ra,kért átváltoztatása, folyó évi 53,567. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Klein Liborius budapesti lakos, saját, valamint Lajos, Anna, Vilma, Gyula, Margit nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Kisc-re kért átváltoztatása, folyó évi 53.568. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett.« Schropp Pál Ferencz rézbányái lakos, saját, valamint Sándor nevű kiskorú fia vezetéknevének »Körösi*-re kért átváltoztatása, folyó évi 53,701. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Lobh János budapesti lakos vezetéknevének ̇ Almási”-re kért átváltoztatása, folyó évi 53,900. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. 3269. szám. I. M. E. Igazságügyministeri rendelet a kereskedelmi ügyekben követendő peres és peren kívüli eljárás szabályozása tárgyában. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 107. §-ában nyert felhatalmazás alapján rendelem, amint következik : ■ §• Az 1875. évi deczember 1-én a kereskedelmi ügyekben követendő peres és peren kívüli eljárás szabályozása tárgyában kibocsátott igazságügyministeri rendelet 1882. január hó 1-ső napjától kezdve hatályon kívül helyeztetik, s annak helyébe a következő módosított eljárási szabályok lépnek hatályba: I. Általános határozatok, bírósági szervezet, hatáskör és illetőség. 2. §. A bíróságok a hatáskörükbe utasított kereskedelmi ügyekben (5. 6. 7. §§.) az 1868 : LIV. t.-cz. , az ezt módosító későbbi törvények, továbbá az 1881: LIX. és Tj X. t.—czikkek szerint, mind— azonáltal a kereskedelmi törvényben meghatározott, valamint a kereskedelmi ügyek természete folytán szükségessé vált s a jelen rendeletben megállapított eltérésekkel járnak el. 3. §• Kereskedelmi eljárás alá tartozó ügyekben első folyamodású bírói hatóságot gyakorolnak: a) a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek területén; b) a királyi törvényszékek, a budapesti és pestvidéki törvényszék kivételével; c) a királyi járásbíróságok, a budapesti fenyitő járásbíróság kivételével. 4 §• Ha az első folyamodású törvényszék kereskedelmi ügyekben a bírói illetőség kérdésében, vagy a peres, avagy perenkivüli bírói eljárás alá tartozó kereskedelmi ügy érdemében határoz : az 1881 : LIX. t.-cz. 3. §-ában meghatározott bírák közül egy szavazónak kereskedelmi ülnöknek kell lennie. Más határozatok hozatalánál helyesen alakítottnak tekintendő az eljáró első folyamodású törvényszék tanácsa: akár egy elnök és két bíró, akár egy elnök, egy bíró és egy kereskedelmiülnök vesz részt benne. 5. §. A kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartoznak: a kereskedelmi törvénykönyv 258. §. 1. 2. és 4. pontjaiban, valamint a 259., 260. és 261. §-aiban felsorolt kereskedelmi ügyletekből felmerülő keresetek, ha alperes kereskedő (kereskedelmi törvény 3. §.), vagy e nélkül is, ha az ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez. 6.§. Tekintet nélkül arra, várjon alperes kereskedő-e vagy nem, a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartoznak a következő peres ügyek: 1. a kereskedelmi üzlet átruházásából a szerződő felek közt felmerülő keresetek ; 2. keresetek, melyeknek tárgyát valamely kereskedelmi czég használásának joga képezi; továbbá valamely kereskedelmi czég jogosulatlan használásából származó kártérítési keresetek azok között, akik az ily használás által jogaikban sértetnek és azok között, akik a czéget jogosulatlanul használják; 3. a közkereseti és betéti társaság tagjainak, alkalmi egyesülések részeseinek és a kereskedelmi törvény 5. §-ának utolsó pontja értelmében kereskedelmi társaságoknak tekintendő egyesületek tagjainak egymás közötti, valamint egy részről a kereskedelmi társaságoknak vagy azok tagjainak, más részről pedig az ily társaság felszámolóinak a társasági viszonyból felmerülő keresetei a társasági viszony megszűnése után is; továbbá azon keresetek, melyek a társaság valamelyik tagjának magánhitelezője által a kereskedelmi törvény 101. §-a értelmében a társaság feloszlatása végett indíttatnak ; 4. valamely részvénytársaság alapítói és a részvényt aláírók közt ezen viszonyból származó keresetek ; 5. keresetek, melyek a részvénytársaság igazgatósága, felügyelő bizottsága vagy a társaság felszámolói között egy részről, más részről pedig a részvénytársaság vagy ennek tagjai között a társasági viszonyból keletkeznek; 6. azon keresetek, melyeknek tárgyát a részvénytársaság igazgatóságának, felügyelő bizottságának, a felszámolóknak, a részvények jogosulatlan kibocsátóinak és a külföldi részvénytársaság belföldi képviselőségének, harmadik személyek iránti, a kereskedelmi törvényen alapuló felelőssége képezi; 7. azon keresetek, melyek a szövetkezési viszonyból származnak, ha azok tárgyát a jelen szakasz 5. és 6. pontjaiban meghatározott valamely jog, illetőleg kötelezettség képezi; 8. minden keresetek, melyek egyfelől a kereskedők között, másfelől a czégvezetők, a kereskedelmi meghatalmazottak vagy a kereskedősegédek között ezen viszonyból származnak, a mennyiben az 1872. VHI. t.-cz. szerint nem tartoznak az iparhatóság hatáskörébe, úgyszintén azon keresetek is, melyek a cégvezetőknek, kereskedelmi meghatalmazottaknak, harmadik személyek iránti felelősségéből a kereskedelmi törvény alapján keletkeznek ; 9. a kereskedelmi utalványokból, a közraktári jegyekből vagy ezek egy részéből, valamint a kereskedelmi törvény 294. és 295. §§. értelmében hátirattal átruházható egyéb papírokból származó keresetek, amennyiben az ily utalványok, illetőleg papírok a kereskedelmi törvény által meghatározott kellékeknek mindenben megfelelnek; 10. a hitelezőnek a kereskedelmi törvény 309. §-a által szabályozott megtartási jogánál fogva, a megtartott tárgyból való kielégítése végett indított keresete; 11. a kereskedelmi törvény 258. §, 3. és 5. pontjaiban megjelölt ügyletekből származó keresetek; 12. a gyári és kereskedelmi védjegyek, árujegyek , mustra és minta törvényes oltalmára nézve fennálló szabályoknak, valamint a szabadalmi jognak megsértéséből felmerülő kártérítési keresetek. §• Az 5. és 6. §§. értelmében a kereskedelmi bíróságokhoz utalt ügyek rendszerint a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak. A kereskedelmi törvény 258. §. 5. pontjában meghatározott ügyletekből származó keresetekben kizárólag a fiumei kir. törvényszék jár el A kereskedelmi törvény 258. §. 1. 2. pontjaiban, továbbá a 259. §. 1. 3. 6. és 7. pontjaiban, nemkülönben a 260. és 261. §§-ban felsorolt kereskedelmi ügyletekből felmerülő, valamint a jelen rendelet 6. §. 8. és 12. pontjaiban felemlített perek az 1881: LIX. t.-cz. 13. §. 1-fő pontjának és a 2. pont a) tételének korlátai közt a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak. 8 §• A 6. §. 2., 5., 6. és 7. pontjaiban felsorolt perek, — alkalmi egyesülések részeseinek egymás közti pereit kivéve, — kizárólag azon törvényszék illetősége alá tartoznak, a melynél az illető czég bejegyeztetett, vagy a mennyiben a czégjegyzés elmulasztatott, a melynél a czég bejegyzendő lett volna (k. t. 16. §.). A czégbejegyzés kitörlése által ezen peres kérdésekben való bírói illetékesség változást nem szenved. 9. §. A 8. §-ban felsorolt esetekben, a kereset, ha az köztörvényi eljárás útján, vagy a nem illetékes bíróság előtt indíttatott meg — hivatalból visszautasítandó. Ezen eseteken kívül azon körülmény miatt, hogy kereskedelmi eljárás alá tartozó peres ügy köztörvényi eljárás útján, indíttatott meg, a kereset hivatalból vissza nem utasítható. 110. §. A perenkívüli kereskedelmi bírói eljárás tárgyát képező ügyek közül a kereskedelmi törvény 347., 371., 409., 411. és 481. §§-ban felsorolt s ezekhez hasonló ügyekben az eljárás azon járásbíróságok hatáskörébe és illetősége alá tartozik, amelyek területén az eljárás tárgyául szolgáló ingóságok léteznek. Egyéb peren kívüli kereskedelmi bírói eljárás alá eső ügyek az illető kir. törvényszékek mint kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartoznak. II. Peres eljárás, 11. §. A kereset korlapján a bíróság mint »kereskedelmi bíróság« jelölendő, s a bejegyzett kereskedő, czége (k. 1.10. §.) szerint nevezendő meg, kiteendő továbbá alperes lakásán kívül ennek üzleti helyisége is, és ha kereskedelmi társaság ellen intéztetik a kereset, azon személy neve és lakása, esetleg üzleti helyisége is kiteendő, ki a kereset elfogadására a törvény szerint van jogosítva. 12. §. Az eljárás nemes kereskedelmi ügyekben is: a kir. törvényszékek előtt a rendes és a kir. járásbíróságok előtt a sommás eljárás. Rendes eljárás alatt a jegyzőkönyvi eljárás értetik; kivételnek csak a 21-ik §-ban megjelölt esetekben van helye. A járásbíróságok elé tartozó sommás kereskedelmi ügyekre nézve a törvénykezési rendtartás szabályai alkalmazandók. 13. §. Rendes eljárásban a birói illetőség elleni kifogás az első tárgyalás kezdetén adandó elő. A későbben előterjesztett ily kifogás egyedül azon esetekben vétetik figyelembe, amelyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen (1868 . LIV. t.-cz. 53., 54. §§. és jelen rendelet 8. §.). Ha az első tárgyalás a felek által halasztatik el, az újabban kitűzött határnapon e kifogásnak csak akkor van helye, ha alperes ehhez való jogát kifejezetten fentartotta. Ha a kifogás elvettetik: az ezt tartalmazó végzésben az ügynek érdemleges tárgyalására 8 napnál tovább nem terjedhető újabb határnap tűzendő ki. 14. §. Felperes keresetlevelét a mellékletek másolataival együtt annyi példányban tartozik beadni, hogy mind magának, mind mindenik alperesnek egy-egy példány jusson. A kereset fölötti tárgyalásra naptár szerint meghatározandó nap és óra oly hozzáadással tűzendő ki, hogy a felek meghatalmazott ügyvédeik által jelenjenek meg, különben az 1868: LIV. t.-cz. 111. §-a értelmében fog ítélet hozatni. E végzésről a felek a keresetlevél egy-egy példányán értesítendők. 15. §. A tárgyalási nap akkép tűzendő, hogy alperesnek, ha helyben lakik, 8 napi; ha ezenkívül, de a törvényszék területén lakik, 15 napi; ha a törvényszék területén kívül, de a magyar állam területén lakik, 30 napi; végre ha a magyar állam területén kívül laknék, vagy tartózkodnék, vagy ha tartóz-