Budapesti Közlöny, 1882. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1882-01-22 / 18. szám
Budapest, 1882. 10. szám. Vasárnap, január 22. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZERKSZTŐSÉG : Budapesten, Ferencziak tere, Bazárépület, IL lépcső, 1L emelet, 6-ik ajtó. Kiadó hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaenon épület. Előfizetési Árak: Hivatalos hirdetések: Naponkénti portai «átküldéssel, regy beidben A „Hivatalos Krt««ifc3*»be iktatandó hivatalt)« hir-Minoe kaidra: I Egész évre ...... VO írt. pedig 100-oóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— » Félévre ........ 100 SOO-ssóig Sírt, 100—300-sióig 3 frt és így tovább. — Azonfelül mindem egyszeri beiktatás után 30 kr ! Negyedévre.......................... . A bélyegdij és SS esedékes nyugóbélyeg is bekül£57 teljes lap ara 30 kr. dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hiredetésért 19 kr, kétszeri 19 kr, és többszöri hirdetésért IS kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi igazságügyminiszer, Várady József módosi kir. járásbirósági segédtelekkönyvvezetőt ugyanoda telekkönyvvezetővé, és Rába László ügyvédi írnokot az algyógyi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminister Simonovits Elek győri kir. törvényszéki és Palkovich Miklós nagyszombati kir. járásbirósági írnokokat kölcsönösen áthelyezte. A m. kir. igazságügyminister, a karánsebesi kir. fogház-felügyelői állomásra, Peyka Alimpie ottani fogházőrmestert, a nyíregyházira pedig Löroy Dávid ottani kir. ügyészségi írnokot nevezte ki. Etsy Ferencz a magyar királyi I. honvéd-kerületi parancsnokság törzsének állományába tartozó főhadnagy-parancsőrtiszt, a magyar királyi 1. számú csendőr-parancsnoksághoz helyeztetik át. A magyar királyi honvédség kötelékéből kérelmezett kilépés, a védkötelezettség teljesítése után, 1881. évi deczember hó 31-ével, megengedtetett a tiszti rendfokozat megtartása nélkül, dr. Senka József 39. zászlóaljbeli szabadságolt állományú II. osztályú ezredorvosnak, dr. Leio Samu 3-ik, dr. Blasius Emil 72-ik, dr. Lisznai Miksa 2-ik, és dr. Stempfner Izsák 61-ik zászlóaljbeli szabadságolt állományú főorvosnak; továbbá: dr. Lévai Ignácz 66-ik, és dr. Popovits György 45-ik zászlóaljbeli szabadságolt állományú segédorvosnak; végre, a honvéd-hivatalnoki rendfokozat megtartása nélkül: Szénásy Sándor 1. zászlóaljbeli szabadságolt állományú gyógyszerész-járulnoknak. Nyáry János szabadságolt állománybeli hadnagy-hadbirónak, a magyar királyi honvédség kötelékéből kérelmezett kilépés, a védkötelezettség teljesítése után, tiszti rendfokozatának megtartása nélkül, megengedtetett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján, Keller János prépost és nagy-tapolcsányi plébánost, Nagy-Rippény, Nezsette, Behincz, Radosna, Bzincz, Sárfő, Vezekény, Lipovnok, Kotócz, Suránka, Csitár és Csermend községek számára ideiglenes iskolalátogatóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 3. §-ában nyert felhatalmazáshoz képest, Beregmegye területén Várpalánka, Pósaháza, Klucsárka és Váralja községek számára Nedeczey János h. köz- és váltó-ügyvédet; Alsó-Schönborn, Puszta-Kerepecz, Fornos, Derczen és Gát községek számára Weisz Károly h. köz- és váltó-ügyvédet; Oroszvég, Podhernig és Szent-Miklós községek számára pedig Lehóczky Tivadar uradalmi ügyészt nevezte ki, utóbbit egyúttal az előbb megnevezett községek felett eddig viselt iskolalátogatói tisztétől felmentvén. A szatmárnémetii kir. törvényszék elnöke, a vezetése alatt álló törvényszékhez, Balogh József szatmári lakos ügyvédjelöltet, díjas joggyakornokká nevezte ki. A m. kir. igazságügy Ministerium, I. évi 2246 al. M. sz. alatt, a következő kör rendeletét bocsátotta ki valamennyi királyi törvényszékhez és járásbírósághoz . Az 1868: LIV. törvényczikknek az 1873 : IX. t.-czikk 3. §-ában idézett 294. §-a az 1881: LIX. t.-czikk által hatályon kívül helyeztetvén, és a legutóbb idézett t.-czikk a »semmiségi panasz« jogorvoslatnak eltörlése mellett, a »felebbezés« és »felfolyamodás« jogorvoslatokat léptetvén életbe, a felebbviteli beadványok után járó bélyegilletékek lerovásánál felmerülhető kételyek eloszlatása és egyöntetű eljárás végett, a kir. pénzügyminiszer úr a kir. pénzügyigazgatóságokhoz és illetékkiszabási hivatalokhoz folyó hó 13-án 1939. sz. a. intézett körrendeletében kijelentette, hogy: az 1881: LIX. t.-czikk 32. §-ának 3. pontjában megjelölt végzések ellen benyújtott illetőleg bejelentett felebbezések az illetékszabás 13. tétel 11. a) pontja értelmében járó illetékösszegnek megfelelő bélyegjegyekkel látandók el; az idézett törv.czikk 38. §-ának utolsó pontja alapján a 39. §-ban felsorolt esetekben csupán alaki sérelmek miatt igénybe vett felebbezések, továbbá a 45. §-ban a másodbírósági ítéletnek a bírói illetőség kérdését tárgyazó része ellen megengedett felebbezések, valamint az 51. §. alapján benyújtott felfolyamodások után pedig a bélyegilleték az 1873: IX. t.-cz. 3. illetőleg 6. §-ának határozmányai szerint rovandó le, — és hogy az 1881: LIX. t.-cz. 54. és 59. §-aiban felsorolt esetekben benyújtott felfolyamodások után az illetékszabás 13. tétele 12. pontjában megállapított egy forint bélyegilleték jár. Miről (a czímet) tudomás és miheztartás végett oly felhívással értesítem, intézkedjék, miszerint azon esetekben, amelyekben a rendelet szerint járó bélyegilletékek szabályszerűen le nem rovattak, a hivatalos felet a fennálló szabályokhoz képest felvétessék. Kelt Budapesten, 1882. évi január hó 17-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, 1881. évi deczember hó 8-án 38,424. sza., a tankerületi kir. főigazgatókhoz és az országos közoktatási tanácshoz, a középiskolai tankönyvek bírálata illetőleg engedélyezése tárgyában a következik rendeletet intézte: Újabb időben, különösen a gymnasiumi tanítás új tervének életbe lépése óta több ízben oly iskolai tankönyveket terjesztettek szerzők vagy kiadók hozzám megbíráltatás illetőleg engedélyezés végett, melyek valamely több évre terjedő tanfolyamnak csupán egyik évére az elsőre vonatkoznak. Az ily tankönyvek bírálata, illetőleg iskolai használatra való engedélyezése már eddigelé is sok alkalmatlanságot okozott, amennyiben az időközben beérkezett folytatás kevésbbé vagyépen nem felelt meg azon igényeknek, melyeket az előbbi füzetek vagy kötetek engedélyezése kö-vetkeztében szem előtt kellett tartani. Hogy tehát az ilyetén visszásság és az iskolai tanításnak vele járó károsítása ezentúl teljesen elkerültessék, helybenhagytam az országos közoktatási tanácsnak 1881. évi deczember hó 15-én 167. sz. a. tett előterjesztésében foglalt azon határozatát, hogy ezentúl csupán oly tankönyvek engedélyezését fogja indítványozni, illetőleg csupán azoknak végleges bírálatát eszközölni, melyek valamely tanfolyamot egész teljességben tárgyalnak. Erről (czimedet) tudomás, miheztartás és további eljárás végett értesítem. Kelt Budapesten, 1882. évi január hó 8-án. A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésénél vagy biztosításánál a törvény értelmében szedendő aranyárkeret-pótlék, 1882. évi február hóra tizennyolcz százalékban állapíttatott meg. Kelt Budapesten, 1882. évi január hó 19-én. A m. kir. pénzügyministerium. Trencsénmegye Lednicz községében s évi január hó 26-án uj postahivatal lép életbe, melynek kézbesítési körébe Ledniczen kívül Lehota-Váralja, Alsó- és Felső-Breznicz, Krassó és Zubák községek fognak tartozni. Ezen új postahivatal levél- és 2 kilogramot meg nem haladó kocsipostaküldemények, utalványok és utánvételek felvételével, továbbításával és kézbesítésével illetőleg kifizetésével foglalkozand. Postai összeköttetését a Lednicz-Puchó közt berendezett gyalogjárat által nyerendi, mely szerint a posta Ledniczről d. e. 9 óra 20 perczkor és Puchóról d. u. 1 óra 10 perczkor fog indulni, Puchóra déli 12 óra 5 perczkor és Ledniczre d. u. 3 óra 55 perczkor érkezend. Ezen járatnak Puchón a puckó-bellusi gyalogjárathoz közvetlen csatlakozása van. A távolság Lednicz-Puckó közt 11 kilométerben határoztatott meg. Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.