Budapesti Közlöny, 1883. január (17. évfolyam, 1-24. szám)

1883-01-13 / 9. szám

Budapest, 1881 9. szám. Szombat, január 13. BUDAPESTI KÖZLÖNY. h­ivatalos lap. Naponkénti postai nélküü­désMl, valy balybin bánbos hordva ! Egész ént...............................30 frt. Félévre ........ 10 * Negyedévre................................5 * Egy teljes lep ára 30 Kr. Szerkesztőség­i iroda : IV. kérőjét, hetvani­ntéza 7. szám, I. emelet, 8. ajtó. Kiadó­hiv­atal : Ferencczektere, Athenaeum-épMet. Előfizetési Árak: Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Brteeite*-be iktatandó hivatalis e hir­detések dijai előlegesen beküldendők, még­pedig 100-szóig egyaseri hirdetésért 1 frt, 100— 900-szóig 3 frt, SOO—800-móig 8 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyveri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküil­­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás­ban 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1883. évi I. TÖRVÉNYCZIKK a köztisztviselők minősítéséről. (Szentesítést nyert 1882. é­vi deczember hó 31-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1883. évi január hó 6-án.) (Folytatása és vége.) 18. §. Pénztári szak. A központi állampénztár, a zágrábi állampénztár, valamint az adóhivatalok és határvámhivatalok tisztviselőire, a köztörvényhatósági pénztárnok, alpénztárnok (ellenőr) és könyvvezetőre, a gyámi pénztárnokokra, az állami hidaknál a pénztárnok és ellenőrre nézve a képzettség a főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsga, vagy valamely ezen középtano­dákkal egyenrendű kereskedelmi iskola vagy meg­felelő katonai tanintézet bevégzése és a szabály­szerű vizsgálatokról bizonyítvány. Azok, kik az állami számviteltani vizsgát letették, minden állami és törvényhatósági vagyon­kezelő hivatali állásra előnynyel bírnak. A fogyasztási adószedő, ellenőr és tiszteknél, a sótárnok, ellenőr, mázsatiszt, almázsatiszt, és hivataltisztnél a minősítvény algymnasiumi, alreál­­tanodai tanulmányoknak vagy polgári iskolai négy osztálynak szabályszerű és jó sikerrel való be­végzése. Ily tanulmányokkal bíró egyének kivételesen a II. osztályú mellékvámhivataloknál is alkal­mazhatók. 19. §. Kezelési szak. Telekkönyvvezetőkül és segédtelekkönyvveze­­tőkül csak azok alkalmazhatók, a­kik a telekkönyvi vizsgát letették. A segédhivataloknál alkalmazottakra nézve a központi igazgatásnál, a bíróságoknál, a jogügyi és alapítványi igazgatóságnál, és minden egyéb állami vagy törvényhatósági hivatalnál négy gym­­nasiális vagy reáltanodai vagy polgári iskolai négy osztálynak szabályszerű bevégzése. E képzettség kívántatik a dohánybeváltási fel­ügyelők, kezelők és tisztek tekintetében is. A dohányárudai, raktári, valamint a lottó­­igazgatósági tisztviselőknél a főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok és érettségi vizsga, vagy valamely ezen középtanodákkal egyenrendű kereskedelmi iskola bevégzése kívántatik, s csak kivételesen vehetők fel egyének polgári iskolai hat osztálylyal. 20. §. Bö­rtönügyi szak. A fegyintézetek és kerületi börtönök igazgató­ira, s a mária-nostrai ügynökre nézve — a jog­végzettség, jogtudományi államvizsga letételével kívántatik. Fegyintézeti és kerületi börtöni ellenőr és gondnoknál a képzettség felsőbb gymnasiális vagy felsőbb reáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsga letétele; ezen felül az állami vagy kereskedelmi számviteltani vizsgálat kíván­tatik. Fogház-felügyelőknél, mennyiben nem megfelelő katonai, vagy alsóbb rendű közigazgatási szol­gálatból vétetnek át — a képzettség négy osztá­lyú polgári iskola bevégzése. 21. §. Vegyes szakok. Vesztegintézetek. A vesztegintézetek felügyelő­jénél, a vesztegintézeti igazgatók és állomásvezetők­nél orvosi vagy állatorvosi oklevél, továbbá az állategészségügyi rendészet körében való jártas­ság kimutatása kívántatik. 22. §. Zálogházak. A zálogházi igazgató, ellenőr, könyvelő, pénztárnok és ellenőrzési számtisztekre nézve főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmá­nyok bevégzése s érettségi vizsgálat, vagy vala­mely ezen középtanodákkal egyenrendű kereske­delmi iskola bevégzése, s erről bizonyítvány szük­séges. Az alsóbb tisztviselőknél négy gymnasiális vagy reáltanodai vagy polgári iskolai négy osztálynak szabályszerű bevégzése kívántatik. Hogy ezen és a jelen törvény 6., 14., 17. 18. és 19. §§-ban említett kereskedelmi iskola, mely eset­ben tekinthető a fegynasium vagy főreáltanodával egyenrendűnek, azt az illető szakminiszerek a vallás- és közoktatásügyi miniszerrel egyetértőleg állapítják meg. Gyakorlati képzettség. 23. §. Az egyes ministériumok központi hivatalainál a ministeri titkári és azon felül álló hivatalok el­nyerése bezárólag a ministeri tanácsosig, úgyszin­tén az egyes ministériumok alatt álló állami hiva­talok közül a pénzügyigazgatók, adófelügyelők, posta- és távirda-igazgatóktól azon kivétellel, melyet a jelen törvény 5. §-ának I. és H. pontja állapít meg, továbbá megyei törvényhatóságoknál az alispáni, főjegyzői és szolgabírói, a fővárosi és törvényhatósági joggal felruházott városoknál a polgármesteri és rendőrkapitányi állomások elnye­rése az elméleti képzettségen felül a gyakorlati képzettség kimutatásától is tétezik függővé, melyet egy külön gyakorlati közigazgatási vizsgának sikeres letétele ad meg. 24­ §. E vizsga tárgyait, a vizsgáló bizottságok össze­állítását s azoknak eljárását a jelen törvény életbe­léptétől számított egy év alatt a ministérium ren­deleti úton állapítja meg. E vizsga úgy rendezendő be, hogy az arra jelentkező által a gyakorlati képzettség minősítése a közigazgatás valamenyi ágára vagy csupán a közigazgatásnak általa választott egyik vagy má­sik ágazatára nézve legyen megszerezhető. 25. §. A vizsgálati bizottságok Budapesten és Kolozs­várott állítandók fel Ezeken kívül azonban a szük­séghez képest megfelelő más helyeken is szervez­hetők. 26. §. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. 27. §. A gyakorlati közigazgatási vizsga letételére csak az bocsátható, ki a jelen törvényben előírt elméleti képzettség megnyerésétől számított két évi gyakorlati szolgálatot tud kimutatni, melyből egy évi gyakorlat valamely bíróságnál is tölthető, egy év azonban okvetlenül valamely állami, tör­vényhatósági vagy törvényhatósági joggal felruhá­zott város közigazgatási hatóságánál a fogalmazási szakmában töltendő, 28. §. Azt, hogy a jelen törvény 23. §-ában felsorolta­kon kívül a gyakorlati vizsgának letétele más ál­lami és mely állami állomások elnyerésénél kö­vetelendő, saját működési körükben az egyes mi­niszerek rendeleti úton állapítják meg. 29. §. Az egyes ministériumok kebelében a tőlük függő egyes állami hivatalokra nézve eddig fenn­állott, vagy a mutatkozó szükség szerint ezentúl életbeléptetendő különleges tiszti vizsgák a fen­tebbi rendelkezések által nem érintettek. 30. §. A ministérium utasíttatik, hogy a 84. §. értel­mében kiadandó szabályozó rendelet életbelépté­től számított három év után, figyelemmel az idő­közben szerzett tapasztalatokra, a gyakorlati vizs­ga állandó rendezése iránt törvényjavaslatot ter­­jeszszen be. 31. §. Az egyes ministerek felhatalmaztatak, hogy — ha azt a szolgálat érdeke kívánja — a szak­irodalom, vagy a gyakorlati téren kitűnő egyénisé­gekre nézve az alaki képzettség hiányától való fel­mentést a császári és Apostoli királyi­­Felségénél kieszközölhessék. 32. §. Az egyes ministerek felhatalmaztalak, hogy oly szakok vagy állomásokra nézve, melyek iránt a jelen törvény nem intézkedik, a megkivántató képzettséget rendeleti úton állapíthassák meg. Lapunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next