Budapesti Közlöny, 1883. április (17. évfolyam, 74-98. szám)

1883-04-01 / 74. szám

­ vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1883. évi m­árczius második felében. (A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium állandó gazdasági tudósítóitól márczius 19-től 26-ig be­érkezett jelentések alapján.) I. Felvidék. Abauj-Tornamegye gönczi járásában a vetések jól kiteleltek. Takarmány szűken van. Barsmegye. (Verebélyi és oszlányi járás.) A verebélyi járásban az agyagos földeken levő veté­sek kipusztultak; az oszlányi járásban a fagyos időjárás a vetésekre káros hatással volt; mind a két járásban a takarmány fogytán van. Borsodmegye. (Szendrei alsó, szentpéteri és egri alsó járás.) A szendrei alsó járásban a hideg időjárás a vetésekre károsan hatott; a szentpéteri járásban a vetések ez ideig nem szenvedtek; az egri alsó járásban a repczevetések a fagyok foly­tán megkárosultak. Gömör­ ét Kishontmegye. (Rimaszombati, rima­­szécsi és tornaijai járás.) A rimaszombati járás­ban a vetéseken ez ideig kár nem észlelhető; a rimaszécsi és tornaijai járásokban a száraz hideg időjárás a vetésekre különösen a repczére kárté­konyan hatott; a két utóbbi járásban a takar­mány hiánya érezhető. Hontmegye. (Ipolysági és balogi járás). Az ipolysági járásban a száraz fagyok a korai tavaszi vetésekre kártékony hatást gyakoroltak; a balogi járásban a vetések a száraz hideg időjárás foly­tán megritkultak. Mármaros megye szigethi járásában a vetések a száraz hideg időjárás folytán sárgulni és ritkulni kezdenek. Nógrádmegye. (Nógrádi és losonczi járás.) A nógrádi járásban a száraz hideg időjárás a búza­­vetésekre kártékonyan hatott; a losonczi járás­ban a száraz és fagyos szelek a vetésekben káro­kat okoztak. Pozsonymegye. (Galántai és szempczi járás.) A galantai járásban a száraz fagyok a repczeveté­­sekre kártékonyan hatottak, a szempczi járásban a vetések jól állanak. Sárosmegye. (Makoviczai, tapolyi és alsó-tornai járás.) A makoviczai járásban a vetések hótakaró alatt vannak, az alsó-tarczai járásban a hideg szelek a vetésekre, különösen a lóherékre kárté­konyan hatottak. Trencsén megye. (Illavai, trencséni, vágbeszter­­czei és csaczai járás.) Az illavai és csaczai járá­sokban a vetések jól állanak ; a trencséni járás­ban a hideg időjárás folytán megkárosultak; a vágbeszterczei járásban hóval fedvék. Ungmegye latorczavidéki járásában a vetéseken ez ideig kár nem észlelhető. Zemplén megye. (Tokaji, szinnai, varannói, bod­rogközi és n.-mihályi járás). A tokaji járásban a vetések, különösen a repczék a száraz hideg idő­járás folytán megkárosultak; a szinn­ai járásban a vetések hóval fedvék; a varannói járásban a rep­czevetések a száraz hideg időjárás folytán nagyon megkárosultak; a bodrogközi, varannói, n.-mi­hályi és szinnai járásokban a takarmány hiánya érezhető. Zólyom megye beszterczebányai járásában a veté­sek az éjszaki szelek folytán megkárosultak , ta­karmány szűkén van. II. Dunántúli megyék: Bar­anya megye mohácsi járásában a száraz hideg időjárás a vetésekre kártékonyan hatott. Esztergom megye párkányi járásában a vetések, különösen a korai búza- és repczevetések sok he­lyen kifagytak; a takarmány fogytán van. Fejér megye. (Moóri és sárbogárdi járás). A moóri járásban a fagyok a vetésekre kártékonyan hatottak; a sárbogárdi járásban a vetések hóta­karó alatt vannak. Győr megye. (Tószigeti és pusztai járás.) Mind a két járásban a fagyok a vetéseket megsanyar­gatták. Komárom megye. (Gesztesi és csallóközi járás.) A gesztesi járásban a vetések a száraz fagyok folytán megritkultak ; a csallóközi járásban, külö­nösen a ritkább talajon levő búzavetések az éjjeli fagyok folytán sokat szenvedtek. Tolna megye duna­földvári járásában a repcze­vetések helyenkint kifagytak. Vasmegye. (Szt.-gotthárdi, n.-ujvári, körmendi, kemenesi, muraszombati és kőszegi járás.) A szt.­­gotthardi, n.-ujvári, körmendi és kőszegi járások­ban a fagyos időjárás a vetéseket megkárositotta; a kemenesi járásban a repczevetések nagyrészben kifagytak ; a muraszombati járásban a vetések jól állanak. Zalamegye. Keszthelyi és novai járásokban a takarmány fogytán van. III. Alföld északi része. Arad megye. (Kisjenői, boros­sebesi és pécskai járás.) A kisjenői járásban a száraz fagyok a ve­tésekre kártékonyan hatottak; a boros­sebesi és pécskai járásokban a takarmány szűken van. Biharmegye. (Bihari, derecskei és sárréti járás.) A bihari járásban a korai vetések tűrhetően állanak; a derecskei járásban a fagyos időjárás nem tett károkat a vetésekben ; a sárréti járásban a száraz fagyok a vetésekre, különösen a repczékre kártékonyan hatottak. Hevesmegye patai és alsó-tarnai járásaiban a fagyok és hideg szelek a vetéseket megsanyar­gatták. Jász-Nagykun-Szolnok megye. (Jászsági alsó, középtiszai és felső-tiszai járás.) A jászsági alsó és a közép-tiszai járásokban a vetések, különösen a repczék a száraz fagyok folytán szenvedtek; a felső-tiszai járásban a búza- és rozsvetések jól állanak. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye váczi felső járásá­ban a februári és márcziusi szelek a homokos tala­jon levő vetésekben károkat okoztak; a kötöttebb talajokon levő vetések jól kiteleltek. Szabolcs megye. (Alsó-dadai, bogdányi és kis­­várdai járás.) Az alsó-dadai és bogdányi járások­ban a száraz fagyok a vetéseket megsanyargat­ták; a kis­várdai járásban a takarmány szű­ken van. Szatmár megye mátészalkai járásában a buzave­tések silányak; a rozsvetések ritkák. IV. Alföld déli része. Bács-Bodrogh megye. (II. felső és apatini járás.) A II. felső járásban a vetések, különösen a rep­czék a fagyok folytán szenvedtek; az apatini já­rásban a vetések jól kiteleltek. Békésmegye szarvasi járásában a száraz fa­gyok a késői búza- és repcze­vetéseket megsanyar­gatták. Csanádmegye. (Központi és makói járás.) A központi járásban a fagyok a repczevetésekben károkat okoztak; a makói járásban a búzavetések jól állanak. Csongrádmegye tiszántúli járásában a fagyok a vetésekre, főleg a repczére kártékonyan hatottak ; a takarmány fogytán van. Krassó-Szörény megye. (Temesi, járni, teregovai, bogsáni, facseti és oraviczai járás.) A temesi, fa­­cseti és oraviczai járásokban a vetések jól álla­nak ; a járni járásban a buzavetések jók; a tere­govai járásban a vetések hótakaró alatt vannak; a bogsáni járásban a tartós száraz hideg időjárás folytán helyenkint kifagytak. Temes megye. (Központi, fehértemplomi, njaradi, csákovai járás és Temesvár város területe.) A köz­ponti járásban a vetések nagyon szépen állanak; a fehértemplomi és csákovai járásokban a veté­sek jók; az ujaradi járásban a repczevetések meg­ritkultak ; Temesvár város határában levő buza- és repczevetések a fagyok folytán helyenkint szen­vedtek. Torontálmegye. (Zsombolyi, csenej­i és párdá­­nyi járás). A zsombolyi járásban a vetések szépen állanak; a csenej­i járásban a repczék kivételé­vel jók; a párdányi járásban a száraz fagyok a buzavetésekre kártékonyan hatottak. V. A VOLT ERDÉLYI MEGYÉK. Alsó-Fehérmegye. (Nagy-enyedi, kis-enyedi és csombordi járás.) A nagy­enyedi járásban a veté­seken ez ideig kár nem észlelhető; a kisenyedi járásban a vetések hótakaró alatt vannak; mind a három járásban a takarmány szűken van. Brassó megye felvidéki járásában a vetések hóta­karó alatt vannak. Fogarasmegye fogarasi, árpási és sárkányi járá­saiban a vetések jól kiteleltek. • Háromszék megye. (Kézdi felső és sepsi alsó já­rás.) A kézdi felső járásban a múlt héten beállott hózivatar a vetésekben károkat okozott; a sepsi alsó járásban a vetések hótakaró alatt vannak. Hunyad megye lapusnyaki járásában a takarmány szűkén van. Kolozsmegye. (M.-örményesi és kolozsvári járás.) A m.-örményesi járásban a vetések jól állanak ; mind a két járásban a takarmány fogytán van. Marostorda megye. (Maros-járai és vajda-szt.­­iványi járás.) A maros-járai járásban a vetések hótakaró alatt vannak; mind a két járásban a takarmány fogytán van. Szolnok-Doboka megye bethleni járásában a fa­gyos időjárás a déli részeken levő vetéseknek ár­talmára volt; repczék jól kiteleltek. Torda-Aranyos megye. (Maros-ludasi és torocz­­kói járás.) A maros-ludasi járásban a vetések a repczék kivételével jól kiteleltek; a toroczkói já­rásban a vetések jól állanak. Udvarhely megye keresztúri járásában a vetések hótakaró alatt vannak; a takarmány szűken van. A beérkezett jelentések szerint a vetések álla­pota az ország nagyobb részében kielégítő, Vas-, Zala-, Jász-Nagykun - Szolnok, Bács-Bodrogh-, Krassó-Szörény-, Temes- és Torontál megyék né­mely járásaiban igen jó. A száraz hideg időjárás különösen a repczevetésekre hatott kártékonyan. Takarmány szűke, illetőleg takarmány hiánya az ország legnagyobb részében érezhető. 3 Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. * Az 1882. évi november hóban átruházott szabadal­mak kimutatása. 8. Dupuis Desiré, javítások a részére szabadal­mazva volt javított gőzkazánokon; a szab. kelt 1870. ápril 10. Ezen szabadalom München Glad­­bachban 1882. okt. 4-én kelt engedmény alapján az első brünni gépgyár társaságra teljesen átru­­háztatott. 9. Kennedy Rankin, javitások az electro-mag­­netikus folyamok előállításában, gyűjtésében és el­osztásában s az annál alkalmazandó készüléke­ken ; a szab. kelt 1882. julius 7. Ezen szabadalom Glasgowban, 1882. okt. 5-én kelt engedmény alap­ján Graham Dávidra Glasgowban (megh. dr. Schmidt Ede magánmérnök Bécsben) teljesen át­­ruháztatott.

Next