Budapesti Közlöny, 1883. június (17. évfolyam, 123-147. szám)

1883-06-01 / 123. szám

Budapest, 1883. 123. szám. Péntek, juníus 1. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-vtcza 7. szám, L emelet, 8. ajtó. KlADÓ-HIYATAl. : Perenoziektere, AtheaaeuHi-épttlet. Előfizetési Arak : Naponkénti postai szétküldés-sei, vagy helyben hűhóé hordva : Égés* érre ...........................20 frt. F élévre....................................10 » N egyedévre 5 » EgT telje, lap A,* 90 ki. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos KrtesitöM-be iktatandó hivatalos hir­detések dijai elölegesen beküldendők; még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— ÍOO-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál, A bélyegdij külfin minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1883. évi XXX. TOR VÉNY CZIKK a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről. (Szentesítést nyert 1883. évi május hó 23-án. — Ki­bírd ettetett az »Országos Törvénytár*-bán 1883. évi május hó 27-én.) (Folytatás.) IL FEJEZET. Igazgatás és felügyelet. 28. §. Minden középiskola az igazgató közvetlen veze­tése alatt áll. Igazgatókul csak rendes tanárok al­kalmazhatók. Az igazgató és a tanárok alkalmazásának eddigi módja ezen törvény által érintetlenül hagyatik. 29. §. Rendes tanárokul csak oly feddhetlen előéletű magyar honpolgárok alkalmazhatók, kik tanári oklevelet nyertek és csak azon tanszakra, melyre oklevelük szól. A tanári képesítésről a IV. fejezet intézkedik­A kik az eddig fennállott gyakorlat vagy sza­bályok szerint sem bírnak képesítő oklevéllel, azon­ban a jelen törvény hatályba lépte előtt valamely nyilvános középiskolában legalább bárom évig szolgáltak mint rendes tanárok, a képesítő vizsgá­lat alól fólmentvék. A többiek két év alatt tartoznak a vizsgálatot letenni. 30. §. Okleveles tanár-jelöltek 1—3 évig terjedő idő­szakra először csak helyettes tanári minőségben és helyettes tanári fizetéssel alkalmaztatnak s ha ez idő alatt hivatásuknak kellőleg megfeleltek, lép- tethetők elő rendes tanárokká. Oklevelet még nem nyert egyének helyettes ta­nárokul is csak okleveles egyének hiányában al­kalmazhatók, s oly feltétellel, hogy három év lefo­lyása alatt a tanári vizsgálatot letegyék, külön­ben állomásukon tovább meg nem hagyatnak, 31. §­Az igazgató: 1. az iskolákra vonatkozó törvények és hatósági rendeletek végrehajtója: 2. a tanári testület elnöke; 3. képviselője a tanintézetnek a hatóságok, a szülők és gyámok s általában a közönség irá­nyában ; 4. a tanintézet irodai ügyének vezetője; 5. a tanintézet tudományos és fegyelmi állapo­tának ellenőrzője s arról első sorban felelős. 32. §. A középiskolákban a hittanárokon, a szépírás-, továbbá a tornatanitőkon s a nem rendes tantár­gyak tanítóin kívül, a tanárok száma (az igazgatót beleértve) a nyolcz osztályú intézetben legalább 10, a hat osztályúban legalább 7, a négy osztályú­ban legalább 5. A rendes tanárok száma (az igazgatón kívül) bármely középiskolában nem lehet kisebb az abban fennálló osztályok szá­mánál. A vallás- és közoktatásügyi minister rendelke­zése és közvetlen vezetése alatt álló intézeteknél az igazgató a teljes intézeteknél 10, a nem telje­seknél legfölebb 15, a szaktanárok 18, a rajzta­nár 20 óránál többre hetenként — kivéve a rövid ideig tartó helyettesítést — nem kötelezhetők. Az igazgató az említett 10, illetőleg 15, a szaktaná­rok 25, a rajtanár 28 heti tanítási óránál többre semmi esetre sem vállalkozhatnak. Ha a tanárok 18, illetőleg 20 óránál többet tanítanak, azért mél­tányos külön díjban részesittessenek. Az igazgatók és tanárok vármegyei, városi, köz­ségi és egyházi képviselők (bizottsági tagok) lehet­nek, de fizetéssel járó hivatalt, vagy rendes alkal­mazást el nem vállalhatnak. Hogy mennyiben vállalhatnak akár polgári jo­gaik gyakorlásából, akár pedig szellemi tevékeny­ségükből eredő oly tisztséget vagy megbízást, mely őket tanári hivatásuk betöltésében akadályozhat­ná, azt esetről-esetre előzetesen a vallás- és köz- oktatásügyi minister, illetőleg az illető felekezeti főhatóság határozza meg. 33. §. A rendes tanárok, valamint a vallás- és közok­tatásügyi minister rendelkezése alatti intézetek­ben az igazgatók éltök hosszáig alkalmaztatnak és ezek, valamint a helyettes tanárok s a rendkívüli tantárgyak tanítói is évi fizetést húznak. A szerzetes rendek által ellátott intézetekben a rendes tanárok és igazgatók és a felekezetek által fentartott intézetekben az igazgatók alkalmazá­sára az eddigi gyakorlat fennmarad. Az Ő Felsége illetőleg a vallás- és közoktatás- ügyi minister által kinevezett igazgatók és rendes tanárok nyugdíjra jogosított állami tisztviselők­nek tekintetnek, kik nyugdijaikat az államkincs­tárból vagy az illető alapból húzzák. 34. §. A helyettes tanárok és a rendkívüli tantárgyak tanítói nyugdíjra igényt nem tarthatnak, de tanári képesítő vizsgálatot tett rendes tanároknak he­lyettes tanári minőségben töltött éveik nyugdíjaz­tatásuknál beszámíttatnak. 35. §. A nyugdíj, valamint a pótlékrendszer külön törvényben állapittatik meg. 36. §. A vallás- és közoktatásügyi minister rendelke­zése és közvetlen vezetése alatt álló középiskolák igazgatói és tanárai ellen fegyelmi eljárásnak van helye: 1. ha az illető megsérti vagy hanyagul teljesíti a törvényben és szabály- vagy kormányrendeletek­ben megszabott kötelességét; 2. ha botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemű kihágást követ el. Fegyelmi büntetések: a) rosszalás; b) pénzbüntetés; c) hivatalvesztés. A két elsővel kapcsolatosan más tanintézetbe való áthelyezés is elrendelhető. A hivatalvesztés maga után vonja a fizetésnek, nyugdíjnak és mindazon előnyöknek elvesztését, melyeket az illető szolgálata alapján igénybe ve­hetett volna. Azonban a vallás- és közoktatásügyi ministernek megadatik a jog, hogy az illető csa­ládjának nyomasztó helyzetére tekintettel, a hiva­talvesztésnek a nyugdíjra vonatkozó következmé­nyeit enyhíthesse, de ezen kedvezmény legfölebb egy harmadrész értéke erejéig terjedhet azon já­randóságnak, mely azt szolgálata után a nyugdíj­törvény értelmében különben megilletné. Hivatalos teendőik teljesítésére önhibájukon kívül végleg képtelenekké 7ált tanárok ellátása iránt a nyugdíjtörvény intézkedik. A hivatali kép­telenség megállapítása a fegyelmi esetekre meg­szabott eljárás szabályai szerint történik. 37. §. Fegyelmi határozat csak előleges vizsgálat alap­ján és a vallás- és közoktatásügyi minister által hozatik. A fegyelmi vizsgálatot egy e czélra kiren- rendelt bizottság teljesiti, melynek tagjai fele részben középiskolai tanárokból neveztetnek ki. A fegyelmi vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, vagy annak folyama alatt is joga van a minister­nek arra, hogy az illetőt hivatalától felfüggeszt­hesse. Bűnügyi vizsgálat esetén a felfüggesztés mindig elrendelendő. A fegyelmi eljárás részleteit és módozatait a vallás- és közoktatásügyi minister rendeleti utón szabályozza, valamint a minister által alkotandó szabályrendelet állapitja meg azon kisebb fegyel­mi jogkört is, mely a tankerületi főigazgatót, a középiskolai igazgatók és tanárok, — az igazga­tót pedig a tanárok irányában a tanintézetek rend­jének és fegyelmi állapotának fentartása tekinte­tében megilleti. 38. §. A bitfelekezetek által fentartott nyilvános kö­zépiskolákban úgy a tanulókra, mint a tanárokra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat (a fegyelmi eljárást is beleértve) azok egyházi főhatóságai állapítják meg; kötelesek azonban azokat, vala­mint az azokon időnként eszközölt változtatásokat a vallás- és közoktatásügyi ministerhez tudomás végett fölterjeszteni. Ha bitfelekezeti tanintézet igazgatója vagy ta­nára hivatalától fegyelmi utón elmozdittatott, az Lapunk suti számához egy ív »Hivatalos Értesítő* van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents