Budapesti Közlöny, 1883. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1883-08-01 / 174. szám

___________________________ A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonat­kozó szabályok alapelvei tárgyában, f. évi augusz­tus hó 1-én— 1884. évi január hó 1-én kezdődő érvénynyel — a következő rendeletet bocsátotta ki. A. Szakasz. Forgalmi szolgálat. 1. RÉSZ. Ált­alános határozmány­ok. 1. c­z­­­k­k. A személyzet kötelességei általában. 1. Végrehajtó szolgálatra senki sem alkalmaz­ható, ha a szolgálati teendőire vonatkozó határoz­­mányokat és szabályokat nem ismeri, s ezt vizs­gálattétel és próbagyakorlattal be nem bizonyí­totta. Minden, a végrehajtó szolgálatnál alkalmazott közeg szolgálati teendőinek megfelelő utasítások­kal, oktatásokkal és szabályokkal ellátandó. 2. Az összes szolga- és munkás­személyzet az őket illető utasításokból időről-időre oktatandó és megvizsgálandó, s erre nézve feljegyzések veze­tendő­k. 3. Mindazon alkalmazottak, kik a pótvizsgálat­nál az eredetileg igazolt elengedhetetlen képes­séggel szemközt hanyatlást tanúsítanak, a végre­hajtó szolgálattól azonnal elvonandók és ezen szolgálatra ismét csak akkor alkalmazhatók, ha képességüket újabb sikerrel letett vizsgálattal be­bizonyították. 4. Rövidlátók vagy szinvakok, mint kik a jelzé­seket nem észlelhetik, továbbá kik nagyot halla­nak, végrehajtó szolgálatra nem alkalmazhatók ; az iszákosok pedig a szolgálatban meg nem hagy­hatók. 5. A szolgálati beosztásnál az érvényben álló szabványok tekintetbe vétele mellet figyelem for­dítandó arra, hogy minden alkalmazottnak a pihe­nésre szükséges szabad ideje meglegyen. 6. A szolgálat átadásánál, illetőleg átvételénél, mely minden körülmények között személyesen tel­jesítendő, tartozik az átadó az átvevőnek minden a szolgálat zavar nélkül való folytatására vo­natkozó közleményeket szóval tudtára adni. A helyi szolgálatnak egyik állomási hivatal­noktól a másiknak való átadásánál tartozik a fel­váltandó minden a közlekedés biztonságára befo­lyást gyakorló, már megtett, vagy még ezután teendő intézkedést világos és határozott alakban írásban feljegyezni. 7. A vaspálya-közegek tartoznak utasításaik mérvéhez képest a pályán és pályaudvaron a for­galom biztonsága és a rend fentartása felett őr­ködni. Oly, a biztonsági szabályok ellen vétő egyének, kik a hozzájuk intézett intésre nem hajolnak, vagy a­kik a forgalom biztonságát zavaró vagy veszé­lyeztető cselekedetet követtek el, ha biztonsági közegek jelen nem lennének, lehetőleg letartózta­­tandók és az illetékes hatóságnak átadandók. 8. Az alkalmazottak tartoznak a szolgálatban az előírt szolgálati jelvényt viselni és szem előtt tartani, hogy a közönség javára és hasznára ren­delt nyilvános szolgálattal vannak megbízva. 9. Az alkalmazottak­­kötelesek szolgálatban a napszaknak megfelelő és nekik átadott hordoz­ható jelző eszközöket, hogy bármikor képesek le­gyenek jelzést adni, magukkal hordani. 2. c­z­­­k k. új vagy átalakított műépítmények és vágá­nyok használata. 10. Új pályavonalak, valamint a már forgalom­ban lévők azon része is, mely hozzáépítés, átalakí­tás vagy helyreállítás következtében új vagy meg­változtatott vágánytelepeket és műtárgyakat nyer, csak akkor vehetők használatba, ha az erre szük­séges engedély megadatott. 3. c­i­­­k­k. Szolgálati órák. 11. Minden állomáson kell egy órának lenni, mely szerint a szolgálat szabályozandó. Minden vonat­indítónak, valamint a mozdony­os vonatvezetőknek jól járó zsebórával kell ellátva lenniök és azt kötelesek szolgálatban magukkal hordani Azon pályafelügyeleti közegeknek, melyek műkö­dése a vonatforgalommal összefüggésben áll, szin­tén órával kell ellátva lenniök. 12. Mindezen órák a pályaidő szerint szabályo­­zandók. 13. Az állomási órák naponta szabályozandók és pedig az illető vasút berendezéseinek leginkább megfelelő módon. 4. c­i­­­k­k. A pálya szélességének szabadon tartása. 14. A vágányokon belül és a vágányok mellett fekvő tárgyak a sínszalagtól oly távolban tartan­dók, hogy azok a pályán való biztos közlekedést ne akadályozzák. Legszélsőbb megengedhető határnak tekin­tendő, hogy kavicshalmok a vágányon belül, a sín belső széléhez 0­ 20 méternél közelebb, a sínek felső felületénél pedig 0'08 méternél magasabbak ne legyenek, s hogy a vágányokon kívül és az egyes vágányok közt a halmok és a sínek közötti tér nyáron legalább 0 50 méter, télen pedig a hó­ekék szabad közlekedhetése végett legalább 0'80 méter legyen. Ez utóbbi esetben a kavicshalmok tetszés sze­rinti magasságúak lehetnek, azonban fejtékük­­nek 45°-nál meredekebbnek nem szabad lenni. Az itt megengedett legszélsőbb határok az alábbi ábrában vannak kitüntetve. *) Merőleges oldalú tárgyak lerakásánál a távol­ságnak a sín belső szélétől legalább 1*26 méter­nek kell lenni. 5. c­z­­­k­k. A pálya és pályaudvarok berendezései és azok jó karban tartása. 15. A pálya és pályaudvarok bekerítése, vala­mint a sorompók az útátjáróknál mellőzhetők, a­mennyiben azok előállítása különös helyi viszo­s­nyok tekintetéből a közlekedési ministérium részé­ről nem követeltetik. Ez utóbbi esetben a sorompó megfelelő kezeléséről gondoskodandó. 16. Váltójelző-készülékek, villanyos vagy láttani távírdák, valamint átmenő vonal­jelzők rendsze­rint nem szükségesek. 17. A pálya és pályaudvarok berendezési tár­gyai, a jelzőeszközöket is ideértve, mindig kellő számban és teljesen szolgálatképes állapotban tartandók fenn ; az azokhoz szükséges elhaszná­­lási anyagok pedig elegendő mennyiségben meg­felelő helyen készletben tartandók. 18. Minden váltó és vágány-keresztezés az ezek­hez tartozó jelző készülékekkel együtt időszakon­­ként megvizsgálandó és a vizsgálatnál talált hiányok azonnal helyreállítandó­­. 19. Lezárt váltók zár­készülékének kulcsa azon alkalmazott által őrzendő, kinek engedelme nél­kül az illető váltót elváltani tilos. 6. c­z­i­k­k. Világítás. 20. Az éjjeli jelzők naplementétől napkeltéig, azonkívül homályos időben, és sötét alagutakban nappal is használandók. A vonatokon alkalmazott jelző­eszközök mindig ideje korán és oly módon világítandók ki, hogy a vonatok ki nem világított jelző eszközök nélkül a sötétség által meg ne lepessenek. 21. A vonatoknak sötétben, tehát hosszabb alag­utakon való átmeneteinél is, belülről szintén ki kell világítva lenniök. (folytatjuk.) Pályázati hirdetmény a cs. és kir. keleti akadémiába az 1883184. iskolai évben fölveendő növendékek számára. Az 1883 /84. iskolai év kezdetével a cs. és kir. keleti akadémiában nehány, legfeljebb öt fizető növendék vétetik fel. Azon tanulók, kik a cs. és kir. keleti akadémiába felvétetni kívánnak, folyamodványukat legkésőbb *) Az itt hivatkozott ábra közlését nyomdai nehézsé­gek miatt mellőznünk kellett a z e r­k. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. *­ f. évi szeptember hó utolsó napjáig a cs. és kir közös külügyministeriumnál nyújtják be. A felvétel előfeltételei a következők: az osztrák vagy magyar állampolgárság; osztrák vagy ma­gyar gymnasiumban nyert érettségi bizonyít­vány; a német és franczia nyelv teljes isme­rete, valamint az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül egynek legalább is folyékonyan beszélése. A folyamodványhoz csatolandók: 1. keresztlevél vagy születési bizonyítvány; 2. himlőoltási bizonyítvány; 3. egészségi bizonyítvány; 4. a jó sikerrel bevégzett gymnasiumi tanulmá­nyokról szóló összes bizonyítványok, ide értve az érettségi bizonyítványt is;­ 5. az osztrák-magyar monarchiában élő nyel­vek közül egynek és a franczia nyelvnek megtanu­lásáról szóló bizonyítványok. A megszabott felvételi vizsgára, mely a cs. és kir. keleti akadémia épületében október hó ele­jén egy később meghatározandó napon fog meg­tartatni, csak azon pályázók fognak bocsáttatni, kik a fent említett biz­onyítványokat kellően becsa­tolták. A fölvételi vizsga tárgyai a követ­­k­e­z­ő­k: I. Szóbeli vizsgálat:a­z Általános történelem a westphaliai békétől, az 1856. évi párisi congressusig, különös tekintettel az oszt.-magyar monarchia történelmére. II. írásbeli vizsgálat: a) német dolgozat egy adott tárgy felett; b) fordítás francziából németre ; c) fordítás németből francziára. A vizsgálat eredménye és a pályázó felvétele fölötti határozat, a cs. és kir. keleti akadémia részére kormánybiztosul kinevezett cs. és kun kö­zös külügyministériumi tisztviselő által hozatik. Minden növendék, élelmezés és oktatás fejében 800 o. é. forintot fizet, s ez összeget félévi előle­­ges részletekben a cs. és kir. külügyministerium fizetőhivatalába tartozik beszolgáltatni. Ezenkí­vül az akedémiába való belépés alkalmával egy­­szer mindenkorra 100. o. ért. forintnyi berendezési járulék fizetendő. A legfelső elhatározás alapján állami dotati­­ókká átalakított alapítványi helyek kiosztása — melyek serkentő jutalmak gyanánt csakis az inté­zet legkitűnőbb növendékeinek, a vagyontalan je­lölteknek a vagyonosok feletti elsőbbségével ado­­mányoztatnak,­­ minden iskolaév bezártával, a körülményekhez képest azonban már az első fél­év végével is megtörténhetik. Az akadémia azon végzett növendékei, kik ilyen alapítványi helyet élveztek, az üresedésbe jövő rendszeresített consuli növendéki állomások be­töltésénél mindenek előtt figyelembe jönnek, s addig is, míg ilyen vagy más állomásra alkalmaz­tatnának, az intézetben ingyenes lakás és ellátás­ban, a­milyet mint akadémiai növendékek is élvez­tek, részesülnek. Ellenben oly növendékek, kik az öt évi akadé­miai tanfolyam tartama alatt alapítványi helyet el nem nyerhettek, csakis az előbbiek elhelyezése után és a mutatkozó szükséglethez képest fognak a consuli növendéki állomások betöltésénél alkal­mazásba vétetni. Kelt Bécsben, 1883. évi augusztus hóban. A cs. és kir. keleti akadémia igazgatósága. Hirdetmény. Az 1870. évi m. kir. nyereménykölcsön kötvé­nyeinek tervszerű 47. kisorsolása, miután f. évi augusztus hó 15-ike ünnepnapra esik, az azt meg­előző napon, vagyis f. évi augusztus hó 14-én dél­előtt 10 órakor fog a m. kir. lottóigazgatóság hivatali helyiségeiben (Budapest, IX. ker. fővám­­palota) megtartatni. Kelt Budapesten, 1883. évi julius hó 29-én. A m. kir. lottóigazgatóságtól.

Next