Budapesti Közlöny, 1883. szeptember (17. évfolyam, 199-223. szám)

1883-09-11 / 206. szám

tójánál bejelenteni; e bejelentésre az őt felfogadó iparosgazda is köteleztetik. 2. §. Minden iparostanuló tartozik magát a lakó, illetőleg műhelyhez tartozó ipariskolába felvétetni; ez alkalommal felvételi jegyet kap, melynek hátára lenyomatnak a rendtartási és fe­gyelmi szabályok is. 3. §. Az iparostanulóknak az úgynevezett is­métlőiskolákba járás csak oly városokban enged­tetik meg, a­hol számukra még rendes iparos is­kola nincs. 4. §. Az iparostanulók oktatására a polgári is­kolák, a­hol lehető a reáliskolák vagy gymnasiu­­mok, különben pedig az elemi iskolák helyiségei használtatnak. 5. §. Az iskolákba való felvétel és beiratás ideje szeptember hónap­l-ső napján, a tanítás ideje pe­­dig ugyanazon hó 15-ik napján kezdődik. 6. §. Az iparostanulók iskolájába a népiskolai egész tanfolyamot bevégzett, vagy 12. évi életkort betöltött oly iparos növendék vétethetik fel, ki legalább is folyékonyan olvasni, olvashatóan írni tud és egész számokkal a négy alapművele­­tet érti. Azon esetre, ha a tanítási viszony a 15. évi életkor betöltése után is tart, az iparos tanuló addig, míg a tanítási viszony be útra végződik, az iparostanulók iskolájába járni köteles. 7. §: Az ipariskolába lépő tanuló felvételi vizs­gálat alá vettetik, és ha a 6. §-ban kívánt feltéte­leknek meg nem felelne, akkor az ipariskola elé rendezett előkészítő osztályba, ha pedig életkora 12-ik évét még be nem töltötte volna, a rendes elemi népiskolába utasíttatik. A tanulók beírására felvételi naplóminta fog kiadatni. 8. §. Egy osztályba szabályszerűleg 60 tanulót lehet felvenni, kivételesen azonban meg­engedtetik, hogy az időközben jelentkező iparos növendék rendkívüli tanulóul felvétethessék, de azon hatá­rozott kikötéssel, hogy az ily tanuló az év végével felebbi osztályba csak az esetben bocsáttassák, ha a kiszabott tanulmányokban jó előmenetelt ta­núsít. Ha az osztály 70 tanulóra szaporodnék, mel­lékosztály állítandó. 9. §. A tanfolyam 3 évig, az évi szorgalomidő tíz hónapig tart, mely alatt a tanításnak folyto­nosnak kell lenni, az alább megszabott közbeeső szünnapok kivételével. A tanításra rendszerint hetenként a munkana­pok esti óráiban, 4 óra két napon a közismeret tantárgyaira, ezeken felül vasárnaponként a nap­pali órákban 3 órai idő a rajztanításra sza­­batik ki. A kiszabott tantárgyakat minden tanuló köte­les tanulni. 10. §: A tanuló a tanulási órákon köteles pon­tosan és lehető tisztán megjelenni, megjelenése egy arra rendelt jegygyel ellenőriztetik, melyet a tanító minden alkalommal megbélyegez a végett, hogy a tanuló az által­a tanításon ott voltát gaz­dája előtt igazolhassa, más részről gazdája szintén köteles ez ellenőrzőjegyet láttamozni. 11. §. A tanításon meg nem jelenő iparostanuló köteles mulasztása okát mesterétől hozott bizo­­nyitványnyal igazolni. A mulasztást következő okokon lehet kimen­teni: 1. Ha az iparos növendék komoly betegségbe esik. 2. Ha gazdája családjának valamely tagja oly beteg, hogy a miatt a tanuló erkölcsi kötelessége otthon maradni. 3. Ha a gazdája családi körében haláleset for­dul elő. 12. §. Az iskolamulasztásokról egy arra rendelt mulasztási napló vezettetik, melynek egyik rova­tába minden mulasztás, másik rovatába pedig a kimentett mulasztás jegyeztetik be. A tanuló 20 napi ki nem mentett mulasztás miatt osztálya ismétlésére utasittatik, melyet ha mellőz, iskolai bizonyítványt nem kaphat. 13. §. Köteles az iparostanuló a tanítást figye­lemmel hallgatni, a kiszabott iskolai munkát pon­tosan végezni, felhívásra felelni s magát a tanítás ideje alatt illedelmesen viselni. 14. §. Az iskolaépület külső és belső részének, a tanteremnek, az iskolai bútoroknak, taneszközök­nek rongálása tilalmaztatik. 15. §. A tanítás bevégeztével úgy az iskolai épü­letben, mint az előtt és hazamenet közben az ut­­czán köteles magát rendesen és illedelmesen viselni. 16. §. A tanítás rendes vezetésének és a tantár­gyakban történő előmenetelnek, a jelenlevő tanu­lók számának tanítási óránként való kimutatására, a tanítók rendes osztálykönyvet vezetnek, melyhez a szükséges minta szintén ki fog adatni. 17. §. Ha az iparostanuló lakváltoztatás miatt a város egyik részéből annak másik részébe kény­telen költözni, köteles azonnal az illető városrész­beli iparos tanulók iskolájába belépni, ily esetben azonban volt iskolai igazgatójától tudósítást tarto­zik előmutatni. 18. §. Minden iskolai év végével, az arra ren­delt iskolai elöljáróság vezetése mellett, nyilvános vizsgálatok tartatnak, melyeken a kétes haladású tanulók különösebben megvizsgáltatnak. A közvizsgálatokon az iskolai anya- (fő-) könyv közszemlére ki­tétetik; kimutattatik ebben a tanuló neve, születése helye, kora, vallása, ipari foglalko­zása, egyes tantárgyakban tett előmenetele, mióta jár ipariskolába, iskolai mulasztásának összege, ki nem mentett mulasztási órái száma. Közszemlére kitétetnek még írás- és rajzbeli munkáik is. A rajzok és írásbeli dolgozatok, mint a tanulók tulajdonai, a tanév végén minden tanulónak ki­adatnak. 19. §. Szünnapok tartatnak: a) július és augusztus hónapok alatt; b) év közben az illető községek vagy testületek által a körülményekhez képest meghatározandó napokon; e szünnapokat azonban lehető kevés számra kell szorítani. 20. §. Az iparos tanulók számára kiszabott egész tanfolyam bevégeztekor, az utolsó vizsgálat ered­ményének előtüntetésével, minden iparos tanuló rendes iskolai bizonyítványt nyer, melybe az anya­könyv reá vonatkozó része teljes kivonata befoglal­­tatik. 21. §. Ha az iparos tanuló iskoláit a tanító ipa­ros akadályozása miatt hanyagolja el, az ipar­tanodai bizottság e körülményt további eljárás végett, az iparhatóságnak bejelenteni köteles. III. FEGYELMI SZABÁLYOK. Fegyelmi eljárás alá esnek: a) az iparos tanuló pontatlan megjelenése a tanítási órákon; b) a tanuló tanulásbeli hanyagsága, a tanítási órák elmulasztása; c) a tanítás zavarása ; d) a tanítók és minden más felebbvalók iránt tanúsított tiszteletlenség, avagy sértés; e) egymásnak megbántása vagy szándékos meg­károsítása ; f) az iskola épületében, a tantermek bútoraiban avagy a taneszközökben tett mindennemű kár ; g) az iskolában, az iskola előtt vagy az utc­án elkövetett pajkosság, lármázás avagy bármely ra­­konczátlankodás; 2 h) a szorosabb értelemben vett mindennemű er­­kölcsi kihágás. A fenyítés nemei: a) A tanító vagy az igazgató által több ízbeli megintés vagy fokozatos megdorgálás magánosan, azután az osztály előtt, esetleg a padból való ki­állítás ; b) tanítói testület által hozott határozat követ­keztében a tanuló gazdájának, sőt szüleinek érte­sítése, mely értesítést azok láttamozni kötelesek; c) az ipartanodai bizottság elé idézés; d) kártétel esetén a kárnak megtéríttetése; e) a tanuló meg nem javulása esetén a bizonyít­vány kiadásának felfüggesztése, vagy mindaddig megtagadása, míg az illető meg nem javul; f) bűntény elkövetése esetén megbüntetés végett a polgári hatóságnak kiszolgáltatás. IV. AZ IPAROS TANULÓK ISKOLÁJÁ­NAK VEZETÉSE ÉS IGAZGATÁSA. 1. Az Iparos iskolák tanítói. 1. §. Az iparos tanulók tanítására, a­hol csak a körülmények megengedik, szaktanítók alkalmazan­dók ; ezek megválasztásában különösebb figyelem­mel kell lenni a szám- és mértan, a természet- és vegytan, mindenek felett pedig a rajzolás tanítá­sára képesített, és ha lehet, a gyakorlati téren működő egyénekre, az olvasmányok és fogalma­zás tanításával elemi tanítóképezdét végzett egyé­neket is lehet megbízni. 2. §. Az iparos növendékek szellemi és erkölcsi nevelésére az intézet körében, sőt lehetőleg azon­kívül is minden tanító köteles felügyelni. Tanító. 3. §. A tanító kötelességei: a) Tanítási óráit köteles pontosan megtartani s ha tanításra valamely elháríthatlan oknál fogva meg nem jelenhetnek, azt az igazgatónál előre be­jelenti. b) A tanítási órán szigorú rendet tart, a taní­tást zavaró tanulót rendetlensége foka szerint meginti vagy megdorgálja, az engedetlent az osz­tálytanítónál, vagy az igazgatónál bejelenti. c) Az ellenőrző jegyet megbélyegezi, az osz­tály- és mulasztási naplót vezeti s abba a feltű­nőbb fenyítéseket feljegyzi. d) A tanítói tanácskozmányokon mindenkor megjelenik, s ott az intézet ügyeiben tevékeny részt vesz. e) A felügyeletére bízott taneszközöknek gond­ját viseli. Osztályfőnök. 4. §. A tanitók közül minden osztály számára külön osztályfőnök választatik, ki a reá bízott osz­tály belső és külső ügyeit végezi, p. o. a növendé­kek gazdáit az igazgató ellenjegyzése mellett szük­ség esetén ez értesíti. Igazgató. 5. §. Minden iparos iskolában a tanítói testület felett egy igazgató tanító áll, ki az intézet szel­lemi és erkölcsi ügyeinek irányzója, vezetője és őre s mindezekre nézve felelős. Az igazgató egy­szersmind valamely tantárgyat taníthat is. 6. §. Az igazgató főbb teendői: a) A tanulók felvételénél mindenkor jelen van. b) Kiváló figyelemmel kiséri a tanulók maga­viseletét, szorgalmát és előmenetelét; fegyelmi esetekben intézkedik, az előforduló ügyeket vagy eligazítja, vagy a szükséghez képest a tanítói tes­tület, vagy az ipartanodai bizottság elé terjeszti .) A rendtartási és fegyelmi szabályokat a ta­nulók előtt az év elején, és az év közepén is, sőt a­hányszor szükségesnek látja, annyiszor felolvassa és megmagyarázza.

Next