Budapesti Közlöny, 1884. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1884-01-01 / 1. szám

mie végrehajtóknak a magasabb fizetési osztályba való előléptethetés igénye ideiglenes minőségben való al­kalmaztatásuk ideje alatt is biztosíttatik, ha kine­­veztetésük napjától számított egy év alatt az állami végrehajtók számára a pénzügyminiszer ál­tal külön rendelettel előírandó szakvizsgát jó si­kerrel letették. 4­§. Az ideiglenes minőségben kinevezett állami vég­rehajtók három évi feddhetlen szolgálat után hi­vatalos állásukban véglegesen megerősíttetnek. Nyugdíjképességük véglegesítés esetén azon nap­tól számíttatik, melyen ideiglenes minőségben ki­neveztettek. 5. §. Arra nézve tehát, hogy a végleges megerősítés­hez megkívántató kellékek iránt biztosítás szerez­tessék, köteles a kir. adófelügyelő minden év vé­gén, áthelyezés esetében pedig évközben is, az állami végrehajtó szorgalmáról, képességéről, a hivatalos ügyekbeni jártasságáról, megbízhatósá­gáról és erkölcsi viseletéről nyilatkozatát a leghí­vebb valóság szerint annak minősítési táblázatába beírni. 6­ §. A kir. adóhivatalokhoz kisegítő szolgálattételre beosztott állami végrehajtók a beosztás tartama alatt első­sorban és közvetlenül a kir. adóhivatal főtisztének vannak alárendelve. 7­ §• Az ideiglenes minőségű állami végrehajtók kö­zül azokra nézve, a­kik ellen a hivatali kötelesség hanyag teljesítése, képesség hiánya és erkölcsi vi­selete tekintetében alapos kifogás merül fel, az ideiglenes kinevezés visszavonása iránt a pénzügy­­ministeriumhoz indokolt javaslat teendő. (Szolgá­lati szabályok 35. §.) 8. §• A többiekben az állami végrehajtók mint ideig­lenes állami tisztviselők a szolgálati szabályokban foglalt határozatok alá esnek. 9. §. Az 1883: XLIV. t.-cz. 83. §-a szerint az állami­közegek által a törvény 53. és 81. §§-aiban emlí­tett esetekben teljesítendő végrehajtásokat rend­szerint az állami végrehajtók foganatosítják. Ehhez képest az állami végrehajtók behajtják: a) a törvényhatósági joggal felruházott városok, mint magánjogi személyek összes kincstári tarto­zásait . (1883 : XLIV. t.-cz. 53. §. 2. pont.) b) a városi polgármesterek és szolgabirák sze­mélyét terhelő tartozásokat. (1883 : XLIV. t.-cz. 53. §. 3. pont.) 10. §. Budapest főváros területén az állami végrehaj­tók egyelőre behajtják: a) a közvetlenül lerovandó illetéktartozásokat, álljanak azok akár a budapesti kir. központi dij- és illetékkiszabási hivatalnál, akár más kir. adó­hivatalnál előírásban; (1883: XLIV.t.-cz. 53. §. 1. a) pont) b) azon adó- és egyéb kincstári tartozásokat, melyek más községeknél (városoknál) vagy vidéki kir. adóhivataloknál vannak előírva és melyeknek behajtása a főváros területén foganatosittatik. (1883 : XLIV. t.-cz. 53. §. 1. b) pont.) 11­ §­ Az állami végrehajtók, ha állomásuk székhe­lyén foglalkoznak, napidijra igényt nem tarthat­nak, ha azonban állomásuk székhelyén kívül mű­ködnek, ebbeli működésük tartamára 2 frt 50 kv napidíjat, úti költség czimén pedig : a) oly utazásoknál, melyeket egészben vagy részben vaspályán vagy gőzhajón lehet megtenni, a vasúti II. osztályú, illetőleg gőzhajói I. osztá­lyú vitelbért; b) oly utazásoknál, melyeket egészben vagy részben tengelyen kell megtenni, az időnként meghatározott postahajtópénzt két ló után (min­den mellékilletmény nélkül) számíthatnak fel. Az utazási illetményekről szóló útiszámlák megvizsgálása, érvényesítése és a kijáró össze­gek utalványozása a kir. adófelü­gyelő tisztéhez tartozik. 12. §. Ugyancsak felhatalmaztatik a kir. adófelügyelő, hogy elszámolás kötelezettsége mellett az állami végrehajtóknak a kiküldetés tartamára való tekin­tettel úti előleget utalványozhasson. Újabb előleg csak akkor utalványozható, ha a már előzőleg felvettről a szabályszerű számla beadatott. 13. §. Midőn az állami végrehajtó végrehajtás esz­közlésére küldetik ki, a becsüsöknek, a zálogolás­nál és árverésnél alkalmazott tanuknak és községi elöljáróknak a megyei alispán (polgármester) által megállapított napidíját, valamint a zálogtárgyak elszállítására használt fuvar költségét vagy a haj­tók napszámát az illetők bélyegköteles és a köz­ségi elöljáró (polgármester) által láttamozott nyugtájára kifizeti és a nyugtákat az utiszámlá­­hoz csatolja. 14. §. A kir. adófelügyelőnek megengedtetik, hogy 1. Az állami végrehajtókat: a) oly időben, midőn adóbehajtással elfoglalva nincsenek, az adóügyek kezeléséhez saját hivata­lában a belszolgálatra alkalmazhassa; b) az adóügyek kezeléséhez indokolt jelentés folytán a kir. adóhivatalokhoz kisegítő szolgálat­tételre beoszthassa; c) szolgabirákhoz, ezek megkeresése folytán adóvégrehajtás eszközlésére (a szolgabirák fele­lősségének fentartása mellett), és d) a községekhez (városokhoz) azok kérésére és költségén, az adóügyek ellátására vagy végrehaj­tások eszközlésére időnként kirendelhesse. 2. Oly községekben (városokban), a­hol az adó­­hátralékosok nagyobb számánál fogva a második és harmadik fokú végrehajtás keresztülvitele több időt és munkaerőt kíván, az állami végrehajtók közvetlen vezetése és felügyelete alatt ideiglene­sen felfogadott végrehajtókat alkalmazhasson. Az állami végrehajtóknak ezen vezetési és fel­ügyeleti joga nem terjed ki azon állami tisztvise­lőkre, kiket a kir. adófelügyelő az 1883: XLIV. t.-cz. 81. §-a értelmében az adóvégrehajtás esz­közlésére kirendelt 15. §. A községek (városok) kötelesek a községi (városi) adóügyek kezelésére vagy a végrehajtás eszközlésére kirendelt álami végrehajtók napidíján és fuvarköltségein kívül minden foglalkozási napra fizetéstérítés fejében két forintot az álamkincstár­nak megtéríteni. 16. §. Azon községek (városok) tehát, melyek az előző §-ban említett teendőket állami végrehajtók által kívánják végeztetni, és a végett a kir. adófelügyelő­höz folyamodnak, tartoznak a folyamodvány be­adása előtt és pedig: a) kis községek ötven frtot, b) nagy községek és városok egyszáz forint költségelőleget az illetékes kir. adóhivatalnál befizetni és az arról szóló nyugtát a folyamodvány­hoz csatolni. 17. §. Azon czélból, hogy a kirendelt állami végre­hajtók működése és az annak alapján felszámí­tandó költségek pontos megállapítása iránt min­den kétely eltávolittassék, köteles az állami vég­rehajtó utiszámláját a községi bírónak (polgár­­mesternek) láttamozás, esetleg megjegyzés végett bemutatni. 18. §. Az ily számlákat kötelesek az állami végrehaj­tók a községből (városból) eltávozásuk után há­rom nap alatt a kir. adófelügyelőhöz jelentés kí­séretében beadni, a­ki a számlát legkésőbben nyolcz napon belül érvényesíti és a költségtérít­­ményt egy részről az illető község (város) terhére a nyilvántartási jegyzékben előírja, más részről pedig a számla másolatát a községi elöljárónak (polgármesternek) kiküldi oly felhívással, hogy az útiszámlában érvényesített és a befizetett elő­leg levonása után fenmaradt költségtérítményt 14 napon belül végrehajtás terhe alatt befizesse; ha pedig a befizetett előleg a számlakövetelést meghaladja, a fölösleg posta utján a községnek azonnal visszaküldetik. 19. §. Az állami végrehajtók által eszközölt végrehaj­tás és árverezés alkalmával bejött pénz átvételét az 1883 : XLIV. t.-cz. 72. és 73. §§-ai szabályoz­ván, az állami végrehajtóknak pénzt vagy pénz­értéket képviselő okmányt átvenni, hivatalvesztés terhe alatt tilos. (1883. XLIV. t.-cz. 9. §. e) pontja.) Kelt Budapesten, 1883. évi november hó 26-án. Gróf Szapáry Gyula, s. k. SORSOLÁSI JEGYZÉK. A magyar jelzálogos úrbéri (maradvány- és irtványföld-) váltsági államkötvényeknek 1883. évi deczember hó 27-én Budapesten tartott tizedik kisorsolá­s alkalmával a következő kötvényszámok huzattak ki: 50 frtos: 42 sz. 100 frtos: 205 441 568 683 722 817 912 994 sz. 500 frtos: 45 sz. 1000 frtos: 34 454 505 623 699 733 880 sz. Névre szóló kötvények: 99 sz. 15230 frt, (kisor­soltatok 11470 frttal), 118 sz. 3980 frt. A kisorsolt kötvények 1884. évi július 1-je napjától kezdve fognak az esedékes szelvényekkel együtt, az adóhivatalok bizományos közreműkö­dése mellett, a pénzügyministeri hitelszámvevőség érvényesítése alapján, a m. kir. központi állam­­pénztárnál Budapesten teljes névértékben bevál­tatni. Jegyzéke a kisorsolt s már visszafizetésre al­kalmatossá vált, de mindeddig fel nem vett tőkéknek. 50 frtos: 38 46 sz. 100 frtos: 58 163 175 182 188 193 195 201 203 269 294 296 452 467 504 541 758 (kisorsol­tatok 90 írttal) 783 802 904 976 998 sz. 500 frtos: 22 sz. 1000 frtos: 39 61 195 328 330 495 543 598 599 663 702 sz. Kelt Budapesten, 1883. évi deczember hó 27-én A m. kir. lottóig­azgatóságtól. A temesvári szabó-ipartársulat alapszabályai, a földmivelés,­ ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, 1883. évi 55.281. sz. alatt, a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Szeberényi István békéscsa­bai ügyvéd Budapestre történt elköltözése folytán a kamara lajstromából kitöröltetvén,irodája részére ifj. Fábry Károly békés­csabai ügyvéd rendeltetett ki gondnokul; végül hogy dr. Fehér Manó pécs­­kai ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint dr. Oroszmann Henrik ügyvéd, Kassa székhelylyel, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a temesvári első takarékpénztárnak, a­miért a temesvár-gyárvárosi állami elemi iskola szegény tanulói segélyezésére 50 forintot ajándékozott, elismerő köszönetét nyilvánította. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, gróf Nemes Vinczének, a miért a kissolti tanyá­kon létesített községi jellegű iskola elhelyezésére ideiglenesen megfelelő helyiséget, a tanító részére pedig lakást biztosított, — köszönetét nyilvání­totta. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. *

Next