Budapesti Közlöny, 1884. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1884-02-01 / 27. szám
A ' V' I ■ A budapesti időjelző állomás értesítése 1884. évi január hó 31-ről. Áttekintése a mai időjárásnak. Európában: A nagy légnyomás (772) a kontinens délnyugati, a depresszió (756 —757) annak északkeleti részében van. Közép-Európában helyenkint erős szelek mellett, az idő meleg, változó, itt-ott csapadékkal Hazánkban. Különböző irányú, helyenkint erős szelek mellett, a hőmérséklet nagyobb lett; a légnyomás általában keveset változott. Az idő délnyugaton változó, északkeleten többnyire borús, itt helyenkint csapadékokkal. Az ország nagy része fagyponton felül, enyhe volt kilátás a jövő időre. Hazánkban:» Általában enyhe,délnyugaton változó felhőzetű, északkeleten többnyire borús időt várhatni, helyenkint csapadékkal. A budapesti gabnatőzsde hív. Árjegyzései *) A budapesti áru- és értéktőzsde jogszokásai szerint készpénzben. — A minőség hektoliterenkint és kilogrammonkint. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ , 1884. évi január hó 31-én.*) Bánsági búza, 77 hektoliter (100 kgr.)—.--------» » 78» --. ------— . — » » 79» --.------—. — » » 80» — .--------. — » » 81» — .-------‹ .— » --.--------, Tiszavidéki búza, 77» 9.55— 9.60 » * 78» 9.65— 9.70 » » 79» 9.75— 9.80 * * 80» [ 9.85— 9.90 · » 81» 9.95 — 10__ ‹ *_ » -- . ---- -- ,Pestvidéki » 77» 9.45— 9 50 * * 78» 9 55— 9 80 · » 79» 9.65— 9.70 » · 80» 9.80— 9.85 » » 81» 9.90— 9.95 Fehérmegyei » · · 77» 9.45— 9.50 78» 9.55- 9.60 » » 79· 9.65— 9.70 » · 80» 9.80— 9 85 · % 31» 9.90— 9.95 * ·_ » -- .-----— . — Bácskai » 77» ------------» » 78» --.--------. --· » 79» --.---------. — » * 80» --. -----— .-* » 81» M. észak-kel. · 77· 9.20— 9.25 » » » 78» 9.25— 9.30 » » · 79· 9.35— 9.40 · » » 80· 9.45— 9.50 · » * 81· 9.55— 9.60 · » *_ » -- - -----— . — Rozs 70—72» 7.70— 8.— Árpa (takarm.) 60-62» 7.15— 7.40 » (égetni) 62-64» 7.60— 8.80 » (serfőzdei) 64-66» 9.-----10.80 Zab 37-40» 6.75— 7.10 Tengeri (bánsági) 75· 6.70— 6.75 › (másnemű) · — 73‡ » 6.65— 6.70 ,6 15— 6.25 Köles— — — 0.90— 7.30 Káp. repcze— — — -- .------- •Báns. »— — -- . --------. -- - latok részéről figyelembe veendők és követendők lesznek. Ezen utasítások egy-egy példánya minden fölvételi helyiségben és minden közlekedő hajón nyilvántartandók. 87. §. A menetrendek, vitelárak és egyéb határozmányoknak a m. kir. ministerium elé terjesztése. Minden vállalat tartozik az általa meghatározott, a személy- vagy teherszállításra vonatkozó menetrendet, viteli szabályzatot, biztosítási és egyéb illetményeket és határozmányokat, s az ezeken tett változtatásokat, köztudomásra juttatásuk előtt a m. k. közmunka- és közlekedési ministeriumhoz jóváhagyás végett benyújtani. 88. §. A hajózási közegeknek a jelen szabályok fölötti őrködése és e végett megeskettetése. A hajózási vállalatok hivatalnokai jogosítják mindazokat, kik a hajózási rendszabályokra vonatkozó utasításokra figyelmeztetés után sem ügyelnének, vagy olyasmit cselekedtek volna, mi az üzlet biztonságát megzavarja vagy épen veszélyezteti, közigazgatási és bírói hatóságok közel nem létében letartóztatni, s a legközelebb eső közigazgatási vagy bírói hatóságnak átszolgáltatni. Hogy a vállalatoknak az üzlet foganatosításával foglalkozó hajós és parti közegei ezen jogukat lelkiismeretesen kaszálják, a kormány előtt teendő esküre köteleztetnek. A vállalatoknak ekkér megesketett hivatalnokai és szolgái, szolgálatuk teljesítésében a törvény oltalmát élvezik, ép úgy, mint az állam tisztviselői. 89. §. Postaszállítás. Az államsegélyt vagy állami biztosítékot élvező gőzhajózási vállalatok a postát ingyen tartoznak szállítani. A postaszállítás módozatait, a körülmények és időviszonyok figyelembe vételével, a m. k. kereskedelmi ministérium — a m. kir. közmunka- és közlekedési ministériummal egyetértőleg — határozza meg. A posta szállítására az állam által nem segélyezett gőzhajózási vállalatok csak az illető ministériumokkal a végre kötendő egyezmény alapján, mely a szállításért járó díjazást is meghatározza, köteleztetnek. 90. §: Katonaszállítás. Ha valamely államsegélyt vagy állami biztosítékot élvező hajózási vállalat valamely országos katonai hadtest, vagy magasabb katonai parancsnokság, vagy végre a m. kir. honvédelmi ministérium által katonák, vagy katonai ingóságok szállítására igénybevétetnék, tartozik az a katonai kormánynak minden e végre alkalmas üzleti eszközt, külön ■ megállapítandó kellő kárpótlás mellett, — mely azonban a rendes árszabályzat tételeinél nagyobb nem lehet — azonnal és minden más szállítás előtt rendelkezése alá bocsátani. Az állam által nem segélyzett, vagy nem biztosított vállalatok szintén tartoznak ugyan a katonai hatóság felszólítására katonát és katonai ingóságot szállítani, de jogukban áll egyszersmind az illető katonai hatósággal a szállítási díjakra nézve egyezkedni. 6. A közönség miheztartásának szabályai. 91. §. Jövedékhivatali eljárás. Ki a hajókon valamely a jövedékhivatali eljárásalá eső tárgyat akar szállítani, tartozik ezt a jövedékhivatali eljárásnak kellően alávetni. 3 Ezen szabály a közhírré teendő fölvételi föltételekben világosan megjegyzendő: 92. §. A forgalmi eszközök megrongálása. A hajózási forgalmi eszközök, berendezési szerek és jelzők minden megrongálása tilos, s a vállalatok följogosítják, hogy azoktól, kik ilyesmit tettek, kártérítést kívánjanak. A kártérítési igények különös kimutatása erre alkalmas helyeken a közönség tudomására kifüggesztendő. Oly károsítások, melyek a közbiztonságot veszélyeztetik, a fennálló törvények szigora alá esnek. 93. §. A szolgálattevők időtöltése a közönséggel. A vállalatok kötelessége a hajóvezetőket, a gépészeket, a kormányost attól, hogy szolgálattételük közben idejüket a közönséggel töltsék, eltiltani. 94. §: Az utasok miheztartása. Kik valamely hajózási vállalat hajóin utazni, vagy valamit szállítni akarnak, a vállalat által megállapított és közzétett szállítási feltételekhez alkalmazkodni, a hajózási rendtartás által előírt — a rendre, szabályszerűségre és biztonságra vonatkozó — szabályokat pontosan megtartani, s azon utasításoknak, melyeket a hajós és felvigyázó személyzet adatai netán szükségeseknek tart, készséggel eleget tenni tartoznak. 95. §. A kikötőkre lépés. A hajózási vállalat szolgálati, vagy munkás személyzetéhez nem tartozó egyéneknek különös engedelem nélkül a kikötő-hidakra és hídhajókra lépni nem szabad, kivéve a be- és kijárásra, a föl- és leszállásra, s a szállítmánynak föladására és átvételére meghatározott helyeket. , A hídsorompókat kinyitni, vagy azokon átbújni senkinek sem szabad. II. A tutajokat illető különös szabályok. 96. §. A tutajok (talpak, szálak) 8 ölnél szélesebbek és 36 ölnél hosszabbak nem lehetnek. Ezen hosszúságba az elől és hátul kiálló kormánylapátok is beszámítandók. 97. §. A tutajok kellő biztonsággal legyenek összeállítva, s a kötő gerendáknak nem szabad a szálfákon kívül államok. 98. §. Minden tutajon, mihelyt az 10 ölnél hosszabb, legalább három, — s ha 20 ölnél hosszabb, négy erős evező egyén alkalmazandó. 99. §. A tutajok menés közben legalább 60—70 ölnyi távolságban járjanak egymás után, s a hátulsó lehetőleg az előtte járó útvonalát tartsa. 100. §. Két tutajnak egymás mellett, annál kevésbbé egymáshoz kötve járni nem szabad. 101. §. Átvágásokba (ásásokba), hol a tilalomtáblák ki vannak tűzve, a tutajoknak bemenni nem szabad. 102. §. A tutajoknak sem éjjel (napnyugta után és napfelkelte előtt), sem ködben, sem havizatarban, sem mihelyt a viz a partszinét meghaladta, járniok nem szabad. 103. §. A tutajok éjjel őrtüzekkel világitandók meg. 104. §. Állásuk közben úgy helyezkedjenek, hogy egyik a másikat csak fele hosszában födje, s meg államok sem ásások nyílásainál, sem kanyarulókban, sem szűk helyeken, — kivált pedig egymással szemben eső mindkét parton megoszolva, hol a hajók útjában állanának, nem szabad. (Folytatjuk.) A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Zágráb város közönségének m. évi november hó 22-én tartott közgyűlésén 30.951/III. sz. alatt alkotott szabályrendeletet, melyben a házalókereskedés gyakorlása nevezett város területén — a fennálló házalási szabályok 17. §-ában és az e §-t kiegészítő későbbi összes rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett megtiltatik, — 1883. évi 56,393. sz. alatt kelt rendeletével helybenhagyta.