Budapesti Közlöny, 1884. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1884-02-23 / 45. szám

sek szépek, a felső-csallóköziben a korai vetések­ben a cecydonia bogár petéinek lerakása által sok kárt tett; itt-ott a h­esseni légy pusztít; a vetések megkezdődtek. Sárosmegye szekcsői, sirokai, alsó-tárnai és ta­­polyi járásaiban a vetések ki­állásától lehet tar­tani, a gyenge őszi vetések a kifagyás veszélyének vannak kitéve ; a tapolyai járásban a vetések jól teleltek ki. Szepesmegye hernádvölgyi, poprádvölgyi, bá­nyai és tátrai járásaiban a vetések kielégítően állanak. Azonban beállható keményebb száraz fagyoktól azokat félteni lehet. Trencsén megye újhelyi, zsolnai, trencséni, csa­­czai, illavai, vág-beszterczei, puchói és baáni já­rásaiban a vetések jól állanak, de itt-ott azokon sárgulás mutatkozik. — A puchói járásban a tul­­buja vetések egyhatoda megromlott. Ungmegye ungvári, nagy-kaposi, szobránczi és nagy-bereznai járásaiban a vetések jók, a megye déli részén a hó olvadóban van. Zemplén megye szinnai, sztropkói, bodrogközi varannói, tokaji és homonnai járásaiban a veté­sek eddig jól állanak, ha erősebb fagyok be nem állanak, jó termés várható, a varannói járásban a takarmány szűkén van. Zólyom megye breznóbányai és nagy-szalatnai járásaiban a hóolvadás beállott; tartani lehet attól, hogy a hótakaró nélkül levő vetések a szá­raz fagyoktól szenvedni fognak; azokban itt-ott sárga foltok észlelhetők. II. Dunántúli megyék: Baranya megye pécsi, mohácsi, siklósi és szent­­lőrinczi járásaiban a vetések, daczára annak, hogy kevés hó fedte azokat, jól kiteleltek; a tavaszmun­kák megkezdődtek. Esztergom megye párkányi járásában a vetések eddig jól teleltek, de az éjjeli fagyoktól tartani lehet; a tavaszmunkák több helyt megkezdettek. Fehérmegye vaáli, moóri és sárbogárdi járásai­ban a vetések egészben véve jól állanak. Györmegye szigetközi és pusztai alsó járásaiban a vetések szépek; a tavaszvetések megkezdettek. Komárommegye tatai és csallóközi járásaiban a tavaszvetések megkezdődtek ; a vetések jól álla­nak , de a koraiak gazosodnak. Moson megye magyar­óvári, nezsideri és rajkai járásaiban a vetések jól teleltek, különben gyen­gék ; a tavaszvetés megindult; a nezsideri járás­ban a korai rozs­­ób búzavetésekben a rovarok pusztítása észlelhető. Somogymegye lengyeltóti, igali, csurgói, tabi, nagy­atádi és szigetvári járásaiban az őszi veté­sek szépek; a tavaszi vetések megkezdettek. Sopron megye csornai, csepregi, kismartoni és soproni járásaiban az őszi vetések szépek; a ta­vaszvetések folyamatban vannak; itt-ott a korai és sűrü vetések kissé sárgák; a kismartoni járás­ban több helyt a vetések nagyon megritkultak. Tolna megye központi és dombóvári járásaiban a vetések szépen zöldelnek; a tavaszvetések meg­kezdettek ; helyenkint a rovarok által szenvedett vetések is szépen megújulnak; a dombóvári járás vetéseiben itt-ott ezékkukacz látható. Vasmegye kis-czelli, kőszegi, f.-eőri, sárvári és mura­szombati járásaiban a vetések kielégítően állanak; a korai rozsok itt-ott sárgák; a tavasz­vetések megkezdettek. Veszprém megye enyingi, zirczi és devecseri já­rásaiban a vetések hótakaró nélkül teleltek ki; a száraz fagyok a búzavetésekben eddig semmi bajt nem okoztak ; a tavaszvetések megkezdettek. Zala megye egerszegi, alsó­ lendvai, letenyei, keszthelyi, kanizsai, novai, pacsai, tapolczai és sü­megi járásaiban a vetések egészben véve jól telel­tek ; a tavaszvetések megkezdettek; az egerszegi járásban a búzákban a drótféreg jelentékeny károkat tett. III. Alföld északi része. Arad megye aradi, eleki, borossebesi, radnai és világosi járásá­ban a vetések ez ideig jól teleltek. A szántások a tavasziak alá folyamatban vannak, itt-ott a korai őszi vetések igen elgazosodtak. Bihar megye belényesi, központi, magyar-csekei, élesdi, nagy­ szalontai, ugrai, derecskei, tenkei és beési járásaiban az őszi vetések eddig jól állanak, tavaszi szántások több helyt megkezdődtek. Egyes helyeken a vetések, különösen a koraiak igen gazo­sak; az éjjeli fagyok és nappali engedékeny idő a vetésekre káros befolyású lehet. Hajdumegye szoboszlói járásában a vetések igen jók s hiba nélkült teleltek ki. Hevesme­ze felső-tarnai, patai, hevesi és gyön­gyösi járásaiban a vetések ez ideig jól állanak ; a szántás a tavasziak alá több helyt megkezdetett már; a hevesi járásban a vetéseket a rozsda és drótféreg bántalmazza; a repeték silányak. Jász-Nagykun-Szolnok megye közép és felső­tiszai járásaiban az időjárás enyhe; a vetések jók; a tavaszi szántás-vetés megkezdetett. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye pesti alsó, felső és pilisi felső járásaiban a vetések hótakaró nélkül vannak, tartani lehet attól, hogy a vetések a szá­raz fagyok miatt szenvedni fognak; a szántás-vetés megkezdetett. Szabolcs megye bogdányi, bátori és dadai járásai­ban a vetések ez ideig jól állanak, a tavaszi szán­tások egyes partosabb, homokos helyeken már meg­kezdettek. Szatmármegye szamosközi járásában a vetések szépek, eddig jól teleltek, takarmány és szalmában nagy hiány mutatkozik. IV. Alföld déli része, Bácsbodrogmegye zombori, apatini, tiszai és titeli járásaiban az őszi vetések szépek, helyen­kint igen buják; a szántások a tavasziak alá megkezdettek. Békésmegye orosházi, csabai, békési, szeghalmi és szarvasi járásaiban a vetések jól állanak; a tavaszi vetések megkezdettek. Csongrád megye tiszáninneni és tiszántúli járásai­ban az őszi vetések ez ideig jól teleltek és jól ál­lanak; a dombosabb helyeken a tavasziak alá szántanak; a repezék a száraz fagyok folytán megritkultak. Krassó- Szörénymegye karánsebesi, bozoviczi, marosi és oraviczai járásaiban a vetéseket pár nap óta vékony hólepel borítja. Temesmegye uj­aradi, lippai, csákovai, kubini, verseczi és vingai járásaiban a vetések jól állanak, az ujaradi járásban itt-ott az egerek pusztításai következtében foltosak. Torontálmegye bánlaki, zsombolyai, török-becsei, párdányi, módosi, zichydorfi és n.-kikindai járásai­ban a vetések általában szépek, szántások a par­tosabb helyeken megkezdettek. V. A VOLT ERDÉLYI MEGYÉK ÉS SzILÁGYMEGYE. Alsó-Fehér megye kis-enyedi, nagy-enyedi, balozs­­falvi, magyar-ujvári járásaiban a vetések ez ideig jól állanak; a tavaszi munkálatok helyenkint meg­kezdettek. Besztercze-Naszód megye besenyői és nagy-sajói járásaiban a vetések kielégítően állanak. Brassó megye al- és felvidéki járásaiban a hó elolvadt; a vetések szépek. Csikmegye csak szeredai, szent-mártoni, tölgyesi, gyergyói és szent-miklósi járásaiban a vetésekről a hó elolvadt; az éjjeli fagy a vetésekre káros befo­lyású lehet. Fogarasmegye árpási, fogarasi és sárkányi járá­saiban a vetések kielégítően állanak. Háromszékmegye kezdi felső, orbai és sepsi alsó járásaiban a vetések jól néznek ki. Hunyad megye locsád­ ki­rdi, algyógyi, kőrös­bányai, szászvárosi és laposnyaki járásaiban a ve­tések ez ideig jól állanak, a tavaszi munka meg­kezdetett. Kisküküllő megye radnóti, erzsébetvárosi, dicső­­szent­mártoni, és hosszuaszói j­árásaiban a vetések szép zöld színben diszlenek, de a száraz fagyok azokra káros befolyással lehetnek. Kolozsmegy: mocsi, örményesi és kolozsvári já­rásaiban a vetések jól állanak. Maros-Tordamegye szászrégeni felső, alsó-ma­rosi és nyárádmenti járásaiban a vetések jók. Nagyküküllőmegye kőhalmi és megyesi járásai­ban a vetések szépen zöldelnek. Szebenmegye­ Szegen város határában a vetések kielégítően állanak. Szilágy megye tusnádi, szilágy-csehi és zilahi já­rásaiban a vetések jól állanak, a szántás a tava­sziak alá megkezdetett Szolnok-Doboka megye magyar-láposi, deési, sza­­mosujvári, n.-ilondai és csáki-gorbói járásaiban a vetések jól teleltek ; a hótakaró a délnek fekvő he­lyeken elolvadt. Tordamegye felvinczi, aljárai és tordai járásai­ban a vetések jól teleltek. A fentebbiekben közölt jelentések szerint a vetések ez ideig átalában jól teleltek s kielégítően állanak, több helyt azonban a száraz fagyok miatt szenvednek. A rovarok és az egerek által okozott kártételekről főleg Pozsony, Moson, Tolna, Zala, Heves és Temes megyék egyes járásaiból érkez­nek panaszok. A tavaszi szántás-vetési munkálatok sok helyen, különösen a Dunántúli megyékben és az alföldi részekben már folyamatban vannak. Az 1883. évi november hóban engedélyezett szobor­dalmak kimutatása. 159. Möller Diedrich János és Möller Simon János, Wedelben, Holsteinban, (megh. Paget és Moeller mérnökök Bécsben), fotográfiai colledium eljárás magasabb fényérzékenységnek; a szabad. kelt 1883. nov. 23.; tartama 1 év, nem titkos leírás. 160. Hildwein Jós. Venczel vegyész és Fritsch Ede arczképfestő Bécsben, lángbiztos tetizési vegy­­készitmények; a szab. kelt 1883. nov. 23.; tart. 1 év, nem titkos leírás. 161. Nekse Károly mérnök Blasewitzban Drezda mellett (megh. Henrici Lajos magánmér­nök Bécsben), javítások a gázfelhevitő kemenezé­­ben, gáztüzeléssel és önálló léghevitéssel; a szab. kelt 1883. november 23.; tartama 1 év, titkos leírás. 162. Rowell August William, Tyne melletti Newcastleben Angolországban, (megh. Paget és Moeller, mérnökök Bécsben) ; eljárás a strontian­­szénsavas sók gyártására; a szab. kert 1883. nov 23.; tartama 1 év, nem titkos leírás. 163. Weiller Lazare Párisban, (megh. Micha­­lecki és társ. mérnökök Bécsben); javított eljárás kovanytartalmu réz és kovanytartalmu bronz elő­állítására electrikus vezetési huzalkészitési czélra; a szabadalom kelt 1883. nov. 23.; tartama 1 év, nem titkos leírás. 164. Schoen Mór Henrik Crimmitschanbauban, Szászországban, (megh. Winkelmann E. Bécsben); módszer a fémnek kőanyaggal való egybekötésére, illetőleg gallérgombok és ezzel rokon czikkek; a szab. kelt 1883. nov. 23.; tartama 1 év, tit­kos leírás. 2

Next